Petőfi Népe, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-26 / 253. szám
1958. október 26, vásárnál) i. oldat' A nagyliasznú növények termesztése egyik legjobb mód a paraszti jövedelem növeléséhez! — JtléxzMy. (fyula. CfCoxiulh-dijai, nyíl átkozol a — Négy éve képviseli az ország parlamentjében a kiskunsági dolgozó parasztokat Mészöly Gyula Kossuth-díjas, a Duna— Tizsa közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója. Közéleti szereplésének középpontjában a Kiskunság mezőgazdaságának fellendítésére irányuló erőfeszítés áll. Az évről évre megrendezett kiállításokon az egész megye meggyőződött már többször kiváló munkásságának eredményeiről. Mészöly Gyulát azonban nemcsak intézetének eredményeiről, hanem személyesen is jól ismeri a Duna—Tisza közén úgyszólván mindenki. Mint országgyűlési képviselő nagy lelkiismeretességgel és gonddal tanulmányozta mindig választóinak problémáit,, panaszait, s ahol csak módja volt, hatékony segítségről is gondoskodott. A Helvéciái Állami Gazdaságban ezért nemrég ismét képviselővé jelölték a kiváló tudóst és közéleti személyiséget. Jelölése alkalmából további terveiről így nyilatkozott: — A mezőgazdaság 15 éves távlati tervének időszakában az ország egyik zöltlségellátó bázisává fejlesztjük a Kiskunságot. Sehol az orszzágban olyan jó lehetőségek nincsenek erre mint éppen itt, a két nagy folyótól övezett, bőséges napsütést befogadó síkságon. Jelenleg 35 000 holdon folyik intenzív zöldség- termesztés, azonban még mindig jóval elmaradtunk a lehetőségek mögött ahhoz, hogy ez a művelési ág a dolgozó parasztok anyagi jólétének fokozásában nagyobb erővel jelentkezhessen. A kedvező öntözési lehetőségeket még mindig csak 1800 holdon használják ki. A 15 éves távlati terv szerint 12 000 holdra növelhetnénk a konyhakerti növények és a külföldön is nagy haszonnal értékesíthető zöldség- és főzelékfélék öntözéses területét. Exportlehetőségeink, de a belső piac érdekei is azt követelik, hogy a szezonon kívül is el tudjuk látni a dolgozókat vitamindús zöldségfélékkel. Ehhez az kell, hogy minél korábban, illetve még a szezon után is termő palánták kerüljenek a köztermesztésbe. Szaporítanunk kell tehát nagymértékben az életerős, előnevelt palánták mennyiségét, amellyel jelenleg a kertgazdaságoknak csak mintegy 12 százalékát tudjuk ellátni. A 15 éves terv szerint minden esztendőben 20 000 melegágyi ablakot kellene biztosítani palántanevelés céljaira a zöldségtermesztéssel foglalkozó közös és egyéni gazdaságoknak. — Üj tervek vannak a zöldségtermesztés korszerű módszereinek elterjesztésére, új művelőgépek kerülnek forgalomba. A korszerű agrotechnikai eljárások elterjesztése révén úgy tervezzük, hogy a már meglevő 35 000 holdas területen 30 százalékkal növekszik majd a terméshozam. Ez azt jelenti, hogy a 4—500 vagonos évi exportszállítmányt 3150 vagonra növelhetjük s emellett bőségesen el tudjuk látni konzerviparunkat. Terveink valóraváltásához az ál3Clt n/iggbaraeikaL tana aJtag felölt A VETERÁN HARCOS Horváth Má- ! tyás, a helybeli József Attila Tsz alapító tagja. A tanácsok megalakulása óta ta- ! nácstag, s ncm- I csak községében, A FALU KULTÚRÁJÁÉRT Rácz János- I nak, a nagy bail racskai kulturá- Iis elet fellendí- ßm lésében volt nagy Ü szerepe. Az o nevéhez fűződik a nagybaracskai népi tánccsoport fellendülése és országos hírűvé válása. Az egész község megbecsülését kivívta. Iámtól várakozásaink szerint 225 millió forintos támogatást kapnánk különböző beruházások formájában, — Nagymértékben kiveszi részét a zöldségtermesztés fellendítéséből intézetünk is, ahol már most is évente 24 000 holdra elegendő nemesített paradicsomvetőmagot termesztünk. Ez az ország paradicsomtermő területének háromnegyed részére elegendő. A hároméves terv végére az összes paradicsomtermesztőket ellátjuk már nemesített vetőmaggal. A minden eddiginél korábban érő nemesített paradicsomfajtánk köztermesztését is megkezdjük jövőre. 120 holdon pedig az alföldi homoktalajokon legalkalmasabb, korán termő burgonyafajták vetőmagjának szaporítását kezdjük meg, amelyekből néhány éven belül szintén jelentős területeket tudunk ellátni. — A nagyhasznú, intenzív kultúrnövények termelésének fellendítése az egyik legjobb mód az alföldi gazdák jövedelmének fokozásához. Természetesen mindezek tökéletesen csak a nagyüzemi gazdálkodás keretén belül valósíthatók meg, ahol a szükséges feltételek: a gép, a korszerű agrotechnika s a nagyobb beruházási keretek jobban rendelkezésre állnak. — Ez a meggondolás vezérel tudományos munkásságomban és közéleti szereplésemben egyaránt! — fejezte be nyilatkozatát Mészöly Gyula. A közelmúltban mutatták be a kecskeméti Katona Józsefi Múzeumban azt a cscportkiáliítúst, amely több Bács megyei festőművész Baján rendezett táborozásán született alkotásokat gyűjtötte össze. A kiállítás megyénk festőművészetének realista irányba való fejlődéséről tett tanúbizonyságot. — Képünk Weintrager Adolf, vaskúti festő egyik sikerült művét ábrázoljál Három-négy mázsa terméstöbbleí A gépi munkára alkalmasabb vetési sortávolsággal kísérleteztek az idén a Kalocsai Gépállomás körzetében. Az újítást a kukoricánál vezették be. Eszerint a sortávolság nagyobb, a tőtávolság kisebb, vagyis a szokott 70x70 sor- és tőtávolság helyett a 90x50-es sor- és tőtávolságot alkalmazták. A tövek száma ezáltal nem csökkent, sőt növekedett, mert míg az előbbi módszernél 11 750, az utóbbinál 12 790 tő jut egy holdra. Az új módszer lehetővé tette a kukorica jó gépi művelését, egyben könnyebbé tette a kézi kapálást is. A gépállomás szakemberei kiszámították, hogy egy 30 holdas táblán több mint 12 katasztrális hold kézi kapálást takarítottak meg egy év alatt (háromszori kapálást alapul- véve). A termésátlagokat még véglegesen nem értékelték, de a becslések szerint holdanként 3—4 mázsával többet adott az új módszerrel vetett kukorica. Xá-Zűs qúudűk (Vaskút# n de a járásban is közismert, s közszeretetnek örvend. A párt veterán harcos Keresse fel stranszki Lajosáét, községi és járási tanács- tagjelöltünket — mondja Sándor Mihályné, a vaskúti tanács végrehajtó bizottságának titkára. — 1949 óta tsz-tag, a helyi nőtanács elnöke, értelmes asszonyka, akit az egész községben szeretnek. Elfogadom a javaslatot és útrakelek a Petőfi Termelőszövetkezetbe, mert mint a felvilágosíGYURI BÁCSI FIA Villanyfény sugárzik s teremben, vidámság, boldogság a szívekben: községük felszabadításának 14. évfordulóját ünnepük a gátériek. A párttitkár beszél..•; — Tizennégy évvel ezelőtt nagyot fordult a sorsunk. Azóta az egykori elnyomottak a túlvilágra Ígért boldogságot itt a földön valósítják meg. Szépen beszélt, meg is tapsolják, de még nincs vége, mert bár nem szokás ünnepi gyűléseken, most mégis egy erős, csontosarcú, nagybajuszú ember, Hajdú Görgy ki- lencholdas egyéni gazda emelkedik szólásra a zsúfolásig telt nézőtéren. — Engedelmet kérek, nem szoktam a szónokláshoz, de most Igen a nyelvemre kívánkozik az emlékezés. Nagy Faragó József 300 holdas úri birtokosnak voltam a cselédje Üzedmagammal, amikor 1944 őszén gyorsan közeledett a íróiak — A jelenlevők közül sokan emlékeznek a gazdámra — folytatta. — Magas, vékony, harcsabaj uszú, szigorútekintetű ember volt; Már a közelben dörögtek az ágyúk, de ő még mindig a németekben reménykedett és még akkor is a szűkös kommenció csökkentésén törte a fejét. — Úgy emlékszem rá, mintha ma történt volna. Szép napsütéses délután volt azon az október 22-én, amikor a majorba megérkeztek a szovjetek előőrsei. Az első világháborúban orosz hadifogoly voltam, beszélem a nyelvüket, így mindjárt szóba elegyedtem velük. Erre az egyik fiatal, jóképű gyerek a nyakamba ugrik, körülcsókol, én meg visz- sza ..; A körülöttünk álló cselédek csak néztek bennünket. Nem tudták mire vélni a hirtelen barátságot. Pedig az már akkor sem volt újkeletű, abból az időből eredt, amikor még én is hadifogoly voltam és ott kint segítettünk meg- dönteni az urak hatalmát. •— A fiatal katona tatának szólított és mindjárt az iránt érdeklődött, hogyan élünk. Megmutattam neki a ruhámat. Tudják, milyen ruhában jártunk akkor, rongyosban, szakadtban... — Kinek dolgoztok? — kérdi. — A kastélyra mutattam, és mondom, hogy az uraságnak. — Hol az az uraság, gyerünk csak oda! Hozz magaddal egy kapát is — tanácsolta. Magamhoz vettem hát egy kapát és megindultunk a kastély felé, — az emberek meg utánunk. Kihívtuk az urasá- got meg a feleségét és azt mondja nekem a szovjet katona: -Kérdezd meg, tud-e kapálni? Ha nem tud, mondd meg neki, hogy sürgősen tanuljon meg, mert ha ti összefogtok. ezentúl. csak úgy él meg, ha dolgozik.« — Lett erre nagy nevetés. A majorbeliek azt kérdezték tőlem, ki ez a katona, ki ez a nagy jótevő? Valaki azt mondta hirtelenjében, hogy biztosan a Gyuri bácsi fia, vagyis az én fiam. A fia jött haza segíteni, sugdosták egymás fülébe. Akkor nem volt idő magyarázkodásra, nem is válaszoltam a kérdésekre, de azóta a hajdani cselédek valamennyien tudják, hogy ha nem is az én fiam, de mégis fiaink, barátaink, testvéreink jöttek akkor közénk, hozták el a szabadságot 14 évvel ezelőtt. Mert azóta tényleg összefogtunk, kiosztottuk a földeket. Ügy csináltam, ahogy az a' szovjet katona tanácsolta. Ezért ünnepelem én meg tisztességgel azt a napot, mert azóta nem az urasá- goknak, hanem magunknak dolgozunk. Nagy Józsaí tás szólt, itt dolgozik az, akit keresek. Egy viharkabátos fiatalember a paprikaíábla túlsó szélére mutat. — Ott van Stranszkiné a többi asszonnyal. Az utolsó paprikacsöveket szedik a tábláról, a többit mar beszállítottuk. (Mint később megtudtam, az említett fiatalember a Petőfi Termelőszövetkezet elnöke, Kálnai Sándor volt.) Az erőteljesen fejlett paprika- szárak között botladozva, nagy- nehezen eljutottam Stranszkiné- hoz. Mikor előadom, hogy mivégből keresem, tovább hajladozik a paprikaszárak között, majd (szerényen megjegyzi:- Igyekszem, bebizonyítani, hogy méltó vagyok a bizalomra. j A pótválasztásokon lettem la- inácstag, most pedig községi és járási tanácstagnak jelöltek. Tovább végzi a munkáját, mintha a témát máris lezárta volna. — Mégis, milyen tervei vannak mint tanácstagjelöltnek, melyek azok a problémák, amik foglalkoztatják a község lakóit. — Sokat beszélnek a húsellátásról. Tovább tördeli a paprikacsöveket, mintha időt akarna nyerni, bizonyára azon gondolkozik, miképp folytassa. — Tudom, ez nem egyszerű [dolog, nálunk kellene kezdeni, itt a Petőfi Termelőszövetkezetben 'azzal, hogy megvitatjuk az [állattenyésztést. Sajnos, ezzel még nem dicsekedhetünk. Ha például hizlalnánk sertéseket és saját standunkon eladnánk, mini azt más termelőszövetkezetben feszik, segítenénk a helyzeten. Balra mutat. — Látja azokat a baromfiólakat? Tíz van belőlük, üresek, kihasználatlanok, pedig egyben 500 darab jószág férne el. Saj- |«os, kellemetlen tapasztalataink [vannak a baromfitenyésztésről. A Pózsabaa. több évig volt la• romfifarm, de vem vált be. Aj jószágok jelentős része mindern évben elhullott. Bizonyára » gondozással volt baj. Ehhez tudni kell, hogy az ellenforradalom idején a Dózsád háromfelé oszlott, az egyik úji szövetkezet lett a Petőfi. Visszatérve a húsellátásra* meg kell jegyezni, hogy Vaskú- ton, mint minden más községben, sok sertést vágnak. A tanács vezetői szerint minden házban egyet, de több helyen kettőt is. Ugyanakkor majdnem mindenütt van baromfi is. Aa igények azonban egyre növekednek, itt mindjárt utalni lehet életszínvonalunk emelkedésére is. Hiszen azelőtt a vaskúti napszámos, nincstelen paraszt- ember, de még a kisparuszt is hetekig, hónapokig nem látott húst a tányérjában, most pedig szinte természetesnek találja* hogy naponta fogyasszon. Ezt nem is szabad a szemére vetni. A lehetőség megvan a község húsellátásának javítására, ha a termelőszövetkezetek a már említett módon hozzájárulnak ehhez. Ha a Petőfi Termelőszövetkezetben megvalósítják a baromfi- tenyésztést, elintéződik egy másik probléma is. 11 asszony van ugyanis a közösben és ebből nyolc özvegy. Az ő téli foglalkoztatásuk nincs még megoldva. — Hangzott el olyan javaslati hogy téli kertészetet létesítünk, melegházakat építünk, ez azon-* ban rendkívül költséges és je- lenleg nem is tudja megoldani a szövetkezet — magyarázza Stranszkiné. Ássál búcsúzik ei, hogy a baromfitenyésztés ügyét * legközelebbi vezetőségi ülésen megbeszéli a többiekkel. Így kapcsolódik a községi gondjához a termelőszövetkezeti problémája. K, s.
