Petőfi Népe, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-26 / 253. szám

1958. október 26, vásárnál) i. oldat' A nagyliasznú növények termesztése egyik legjobb mód a paraszti jövedelem növeléséhez! — JtléxzMy. (fyula. CfCoxiulh-dijai, nyíl átkozol a — Négy éve képviseli az ország parlamentjében a kiskunsági dolgozó parasztokat Mészöly Gyula Kossuth-díjas, a Duna— Tizsa közi Mezőgazdasági Kísér­leti Intézet igazgatója. Közéleti szereplésének középpontjában a Kiskunság mezőgazdaságának fellendítésére irányuló erőfeszí­tés áll. Az évről évre megrende­zett kiállításokon az egész megye meggyőződött már több­ször kiváló munkásságának eredményeiről. Mészöly Gyulát azonban nemcsak intézetének eredményeiről, hanem személye­sen is jól ismeri a Duna—Tisza közén úgyszólván mindenki. Mint országgyűlési képviselő nagy lelkiismeretességgel és gonddal tanulmányozta mindig választóinak problémáit,, pana­szait, s ahol csak módja volt, hatékony segítségről is gondos­kodott. A Helvéciái Állami Gaz­daságban ezért nemrég ismét képviselővé jelölték a kiváló tudóst és közéleti személyiséget. Jelölése alkalmából további terveiről így nyilatkozott: — A mezőgazdaság 15 éves távlati tervének időszakában az ország egyik zöltlségellátó bázisává fejlesztjük a Kis­kunságot. Sehol az orszzágban olyan jó lehetőségek nincsenek erre mint éppen itt, a két nagy folyótól övezett, bőséges napsütést befo­gadó síkságon. Jelenleg 35 000 holdon folyik intenzív zöldség- termesztés, azonban még min­dig jóval elmaradtunk a lehe­tőségek mögött ahhoz, hogy ez a művelési ág a dolgozó pa­rasztok anyagi jólétének fokozá­sában nagyobb erővel jelent­kezhessen. A kedvező öntözési lehetőségeket még mindig csak 1800 holdon használják ki. A 15 éves távlati terv sze­rint 12 000 holdra növelhetnénk a konyhakerti növények és a külföldön is nagy haszonnal ér­tékesíthető zöldség- és főzelék­félék öntözéses területét. Ex­portlehetőségeink, de a belső piac érdekei is azt követelik, hogy a szezonon kívül is el tudjuk látni a dolgozókat vita­mindús zöldségfélékkel. Ehhez az kell, hogy minél korábban, illetve még a szezon után is termő pa­lánták kerüljenek a közter­mesztésbe. Szaporítanunk kell tehát nagy­mértékben az életerős, előnevelt palánták mennyiségét, amellyel jelenleg a kertgazdaságoknak csak mintegy 12 százalékát tud­juk ellátni. A 15 éves terv sze­rint minden esztendőben 20 000 melegágyi ablakot kellene biz­tosítani palántanevelés céljaira a zöldségtermesztéssel foglalko­zó közös és egyéni gazdaságok­nak. — Üj tervek vannak a zöld­ségtermesztés korszerű módsze­reinek elterjesztésére, új műve­lőgépek kerülnek forgalomba. A korszerű agrotechnikai el­járások elterjesztése révén úgy tervezzük, hogy a már meglevő 35 000 holdas terü­leten 30 százalékkal növek­szik majd a terméshozam. Ez azt jelenti, hogy a 4—500 vagonos évi exportszállítmányt 3150 vagonra növelhetjük s emellett bőségesen el tudjuk látni konzerviparunkat. Ter­veink valóraváltásához az ál­3Clt n/iggbaraeikaL tana aJtag felölt A VETERÁN HARCOS Horváth Má- ! tyás, a helybeli József Attila Tsz alapító tagja. A tanácsok meg­alakulása óta ta- ! nácstag, s ncm- I csak községében, A FALU KULTÚRÁJÁÉRT Rácz János- I nak, a nagy ba­il racskai kulturá- Iis elet fellendí- ßm lésében volt nagy Ü szerepe. Az o nevéhez fűződik a nagybaracskai népi tánccsoport fellendülése és országos hírűvé válása. Az egész község meg­becsülését kivívta. Iámtól várakozásaink szerint 225 millió forintos támogatást kap­nánk különböző beruházások formájában, — Nagymértékben kiveszi ré­szét a zöldségtermesztés fellen­dítéséből intézetünk is, ahol már most is évente 24 000 hold­ra elegendő nemesített paradi­csomvetőmagot termesztünk. Ez az ország paradicsomtermő te­rületének háromnegyed részére elegendő. A hároméves terv végére az összes paradicsomter­mesztőket ellátjuk már neme­sített vetőmaggal. A minden eddiginél korábban érő neme­sített paradicsomfajtánk közter­mesztését is megkezdjük jövőre. 120 holdon pedig az alföldi ho­moktalajokon legalkalmasabb, korán termő burgonyafajták ve­tőmagjának szaporítását kezd­jük meg, amelyekből néhány éven belül szintén jelentős te­rületeket tudunk ellátni. — A nagyhasznú, intenzív kultúrnövények termelésé­nek fellendítése az egyik legjobb mód az alföldi gaz­dák jövedelmének fokozásá­hoz. Természetesen mindezek tökéle­tesen csak a nagyüzemi gazdál­kodás keretén belül valósítha­tók meg, ahol a szükséges fel­tételek: a gép, a korszerű agro­technika s a nagyobb beruhá­zási keretek jobban rendelke­zésre állnak. — Ez a meggondolás vezérel tudományos munkásságomban és közéleti szereplésemben egy­aránt! — fejezte be nyilatkoza­tát Mészöly Gyula. A közelmúltban mutatták be a kecskeméti Katona Józsefi Múzeumban azt a cscportkiáliítúst, amely több Bács megyei festőművész Baján rendezett táborozásán született alkotásokat gyűjtötte össze. A kiállítás megyénk festőművészetének realista irányba való fejlődéséről tett tanúbizonyságot. — Képünk Weintrager Adolf, vaskúti festő egyik sikerült művét ábrázoljál Három-négy mázsa terméstöbbleí A gépi munkára alkalmasabb vetési sortávolsággal kísérletez­tek az idén a Kalocsai Gépállo­más körzetében. Az újítást a kukoricánál vezették be. Esze­rint a sortávolság nagyobb, a tőtávolság kisebb, vagyis a szo­kott 70x70 sor- és tőtávolság he­lyett a 90x50-es sor- és tőtávol­ságot alkalmazták. A tövek szá­ma ezáltal nem csökkent, sőt növekedett, mert míg az előbbi módszernél 11 750, az utóbbinál 12 790 tő jut egy holdra. Az új módszer lehetővé tette a kukorica jó gépi művelését, egyben könnyebbé tette a kézi kapálást is. A gépállomás szak­emberei kiszámították, hogy egy 30 holdas táblán több mint 12 katasztrális hold kézi kapálást takarítottak meg egy év alatt (háromszori kapálást alapul- véve). A termésátlagokat még végle­gesen nem értékelték, de a becs­lések szerint holdanként 3—4 mázsával többet adott az új módszerrel vetett kukorica. Xá-Zűs qúudűk (Vaskút# n de a járásban is közismert, s közszeretetnek örvend. A párt veterán harcos Keresse fel stranszki La­josáét, községi és járási tanács- tagjelöltünket — mondja Sándor Mihályné, a vaskúti tanács vég­rehajtó bizottságának titkára. — 1949 óta tsz-tag, a helyi nőtanács elnöke, értelmes asszonyka, akit az egész községben szeretnek. Elfogadom a javaslatot és út­rakelek a Petőfi Termelőszövet­kezetbe, mert mint a felvilágosí­GYURI BÁCSI FIA Villanyfény sugárzik s teremben, vidám­ság, boldogság a szí­vekben: községük fel­szabadításának 14. év­fordulóját ünnepük a gátériek. A párttitkár beszél..•; — Tizennégy évvel ezelőtt nagyot fordult a sorsunk. Az­óta az egykori elnyo­mottak a túlvilágra Ígért boldogságot itt a földön valósítják meg. Szépen beszélt, meg is tapsolják, de még nincs vége, mert bár nem szokás ünnepi gyűléseken, most még­is egy erős, csontos­arcú, nagybajuszú em­ber, Hajdú Görgy ki- lencholdas egyéni gaz­da emelkedik szólásra a zsúfolásig telt néző­téren. — Engedelmet ké­rek, nem szoktam a szónokláshoz, de most Igen a nyelvemre kí­vánkozik az emlékezés. Nagy Faragó József 300 holdas úri birto­kosnak voltam a cse­lédje Üzedmagammal, amikor 1944 őszén gyorsan közeledett a íróiak — A jelenlevők kö­zül sokan emlékeznek a gazdámra — folytat­ta. — Magas, vékony, harcsabaj uszú, szigorú­tekintetű ember volt; Már a közelben dö­rögtek az ágyúk, de ő még mindig a néme­tekben reménykedett és még akkor is a szűkös kommenció csökkentésén törte a fejét. — Úgy emlékszem rá, mintha ma történt volna. Szép napsütéses délután volt azon az október 22-én, amikor a majorba megérkez­tek a szovjetek előőr­sei. Az első világhábo­rúban orosz hadifogoly voltam, beszélem a nyelvüket, így mind­járt szóba elegyedtem velük. Erre az egyik fiatal, jóképű gyerek a nyakamba ugrik, kö­rülcsókol, én meg visz- sza ..; A körülöttünk álló cselédek csak néz­tek bennünket. Nem tudták mire vélni a hirtelen barátságot. Pedig az már akkor sem volt újkeletű, ab­ból az időből eredt, amikor még én is ha­difogoly voltam és ott kint segítettünk meg- dönteni az urak ha­talmát. •— A fiatal katona tatának szólított és mindjárt az iránt ér­deklődött, hogyan élünk. Megmutattam neki a ruhámat. Tud­ják, milyen ruhában jártunk akkor, ron­gyosban, szakadtban... — Kinek dolgoztok? — kérdi. — A kastélyra mu­tattam, és mondom, hogy az uraságnak. — Hol az az uraság, gyerünk csak oda! Hozz magaddal egy kapát is — tanácsolta. Magamhoz vettem hát egy kapát és megin­dultunk a kastély felé, — az emberek meg utánunk. Kihívtuk az urasá- got meg a feleségét és azt mondja nekem a szovjet katona: -Kérdezd meg, tud-e kapálni? Ha nem tud, mondd meg neki, hogy sürgősen tanul­jon meg, mert ha ti összefogtok. ezentúl. csak úgy él meg, ha dolgozik.« — Lett erre nagy nevetés. A majorbeliek azt kérdezték tőlem, ki ez a katona, ki ez a nagy jótevő? Vala­ki azt mondta hirte­lenjében, hogy bizto­san a Gyuri bácsi fia, vagyis az én fiam. A fia jött haza segíteni, sugdosták egymás fü­lébe. Akkor nem volt idő magyarázkodásra, nem is válaszoltam a kér­désekre, de azóta a hajdani cselédek vala­mennyien tudják, hogy ha nem is az én fiam, de mégis fiaink, bará­taink, testvéreink jöt­tek akkor közénk, hozták el a szabadsá­got 14 évvel ezelőtt. Mert azóta tényleg összefogtunk, kiosztot­tuk a földeket. Ügy csináltam, ahogy az a' szovjet katona taná­csolta. Ezért ünnepe­lem én meg tisztesség­gel azt a napot, mert azóta nem az urasá- goknak, hanem ma­gunknak dolgozunk. Nagy Józsaí tás szólt, itt dolgozik az, akit keresek. Egy viharkabátos fiatalember a paprikaíábla túlsó szélére mu­tat. — Ott van Stranszkiné a többi asszonnyal. Az utolsó paprika­csöveket szedik a tábláról, a töb­bit mar beszállítottuk. (Mint ké­sőbb megtudtam, az említett fia­talember a Petőfi Termelőszö­vetkezet elnöke, Kálnai Sándor volt.) Az erőteljesen fejlett paprika- szárak között botladozva, nagy- nehezen eljutottam Stranszkiné- hoz. Mikor előadom, hogy mi­végből keresem, tovább hajlado­zik a paprikaszárak között, majd (szerényen megjegyzi:- Igyekszem, bebizonyítani, hogy méltó vagyok a bizalomra. j A pótválasztásokon lettem la- inácstag, most pedig községi és járási tanácstagnak jelöltek. Tovább végzi a munkáját, mintha a témát máris lezárta volna. — Mégis, milyen tervei van­nak mint tanácstagjelöltnek, me­lyek azok a problémák, amik foglalkoztatják a község lakóit. — Sokat beszélnek a húsellá­tásról. Tovább tördeli a paprikacsö­veket, mintha időt akarna nyer­ni, bizonyára azon gondolkozik, miképp folytassa. — Tudom, ez nem egyszerű [dolog, nálunk kellene kezdeni, itt a Petőfi Termelőszövetkezet­ben 'azzal, hogy megvitatjuk az [állattenyésztést. Sajnos, ezzel még nem dicsekedhetünk. Ha például hizlalnánk sertéseket és saját standunkon eladnánk, mini azt más termelőszövetkezetben feszik, segítenénk a helyzeten. Balra mutat. — Látja azokat a baromfióla­kat? Tíz van belőlük, üresek, kihasználatlanok, pedig egyben 500 darab jószág férne el. Saj- |«os, kellemetlen tapasztalataink [vannak a baromfitenyésztésről. A Pózsabaa. több évig volt la• romfifarm, de vem vált be. Aj jószágok jelentős része mindern évben elhullott. Bizonyára » gondozással volt baj. Ehhez tudni kell, hogy az el­lenforradalom idején a Dózsád háromfelé oszlott, az egyik úji szövetkezet lett a Petőfi. Visszatérve a húsellátásra* meg kell jegyezni, hogy Vaskú- ton, mint minden más község­ben, sok sertést vágnak. A ta­nács vezetői szerint minden ház­ban egyet, de több helyen ket­tőt is. Ugyanakkor majdnem mindenütt van baromfi is. Aa igények azonban egyre növe­kednek, itt mindjárt utalni le­het életszínvonalunk emelkedé­sére is. Hiszen azelőtt a vaskúti napszámos, nincstelen paraszt- ember, de még a kisparuszt is hetekig, hónapokig nem látott húst a tányérjában, most pedig szinte természetesnek találja* hogy naponta fogyasszon. Ezt nem is szabad a szemére vetni. A lehetőség megvan a község húsellátásának javítására, ha a termelőszövetkezetek a már em­lített módon hozzájárulnak eh­hez. Ha a Petőfi Termelőszövetke­zetben megvalósítják a baromfi- tenyésztést, elintéződik egy má­sik probléma is. 11 asszony van ugyanis a közösben és ebből nyolc özvegy. Az ő téli foglal­koztatásuk nincs még megoldva. — Hangzott el olyan javaslati hogy téli kertészetet létesítünk, melegházakat építünk, ez azon-* ban rendkívül költséges és je- lenleg nem is tudja megoldani a szövetkezet — magyarázza Stranszkiné. Ássál búcsúzik ei, hogy a baromfitenyésztés ügyét * legközelebbi vezetőségi ülésen megbeszéli a többiekkel. Így kapcsolódik a községi gondjához a termelőszövetkezeti problémája. K, s.

Next

/
Thumbnails
Contents