Petőfi Népe, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-19 / 221. szám

1058. szeptember 19, péntek 3. oldal Tavaly 23, az idén 46 millió — Interjú a községfejlesztési tervek állásáról — Szerkesztőségünk munkatársa felkereste Bolhoy Lászlót, a me­gyei tanács építési és közlekedé­si osztályának vezetőjét és hosz- 6zabb beszélgetést folytatott ve­le a községfejlesztési munkák­ról. A kérdéseket, valamint a válaszokat az alábbiakban kö­zöljük. KÉRDÉS: Az osztály véle­ménye szerint hogy halad­nak a községfcjlesztési mun­kák? VÁLASZ: Ellenőrzéseink ar­ról győztek meg, hogy a közsé­gek fejlesztési elgondolásai, a legsürgősebb feladatok kiválasz­tása, megtervezése, de a kivite­lezések sorrendje is egyre javu­ló tendenciát mutat. Tanácsaink nagyrésze a munkák elvégzésé­re elsősorban a tanácsi vállala­tokat kérte fel. Így azok kapa­citását egész évre lekötötték. Eredmények mindenütt szép számmal vannak, de különösen a bajai, kiskőrösi és bácsalmási járásban szembetűnőek. A jó ta­pasztalatok mellett persze hiá­nyosságok is akadnak. Ezeknek legnagyobb része abból adódik, hogy egyes községi tanácsok idegenkednek az állami vállala­tokkal történő tervezéstől és ki­vitelezéstől. KÉRDÉS: Hogyan biztosítják a községfcjlcsztési munkák tervezését és kivitelezését? VÁLASZ: Az osztály felügye­lete alatt álló tervező iroda létszámát ebben az évben új ter­vező csoportok útján megkétsze­reztük, hogy a városok és köz­ségek tervezési igényeit ki tud­juk elégíteni. A tervező iroda ma már kutak, törpevízművek, valamint villamoshálózatok megtervezésére is képes, a ma­gasépítési tervek mellett. így kijelenthetem, amennyiben me­gyénk községei még ez év vé­géig megteszik jövő évi meg­rendeléseiket, úgy már a jövő év elején minden nehézség nél­kül megkaphatják a kész terve­ket. A kivitelezést illetően is ked­vező a helyzet. A járdaépítési munkák meggyorsítása érdeké­ben valamennyi városi község­gazdálkodási vállalatnál útfenn­tartó és járdaépítő üzemet léte­(pánzs l [dtklfi? sítettünk még május elején. Eze­ket az üzemeket felszereltük gé­pekkel és munkaeszközökkel, melynek eredményeként ma már a megye területér} úgyszól­ván mindenhol ők építik az új járdákat. Vállalataink munkájára jel­lemző, hogy a járdaépítési egy­ségárak a ktsz-ekénél 30 száza­lékkal olcsóbbak, sőt mint a tapasztalatok mutatják, helyen­ként a saját rezsiben végzett munkák áránál is alacsonyab­bak. Emellett szakszerűbb, jobb az állami vállalatok munkája, kevesebb a műszaki átvételek­nél a kifogás, hiányosság. Tanácsi vállalataink ebben az évben négymillió forint értékű vízmüvet és kutat, 1 600 000 fo­rint értékű villamosítási mun­kát, és 1 500 000 forint magas- építési munkát végeznek a köz­ségfejlesztési megrendelések kapcsán. Megemlíthetem, a ta­nácsi vállalatok jövő évi mun­káját már úgy szerveztük meg, hogy a községfejlesztési létesít­mények kivitelezésére az idei­nek kétszerese lesz az építési ka­pacitás. KÉRDÉS: Hol talált az osz­tály ellenőrzése során na­gyobb szabálytalanságot és milyen intézkedéseket tett azok megszüntetésére? VÁLASZ: Jakabszálláson a kultúrház műszaki átadása al­kalmával megállapítottuk, hogy a helytelen kivitelezés miatt kö­rülbelül 25 ezer forint értékű indokolatlan pótmunka merült fel. Levelünkre a járási tanács elnöke a felelős személlyel szemben a behajtási eljárást megindítja. Bátya községben végzett el­lenőrzésünk során megállapí­tottuk, hogy az épülő tanítói la­kás és egészségház — melynek munkáit Lacza József és Szarka Ferenc kőművesek végezték az ez év tavaszáig — elfogadhatatlan minőségű. Tavasz óta a munkát más szakiparosok végzik, s a hiányosságokat is pótolják. A felmerült többletkiadások behaj­tása érdekében a községi tanács megkeresésünkre bírósági eljá­rást indít Lacza József és Szarka Ferenc ellen. Több helyen megállapítottuk, hogy új járdák építésekor a jár­dák és a házak falai közötti részt nem burkolták be. A jár­dák alá így víz kerül, ami télen felfagy és ezáltal a járda tönk­remegy; Felhívásunkra Kun­szentmiklós és Solt községekben is megfelelő intézkedéseket fo­ganatosítottak, Előfordult az is, hogy a köz­ségfejlesztés terhére oda nem való kifizetéseket is eszközöl­tek. Harta községben például megállapítottuk, hogy könyv­tárosi tiszteletdíj címén havi 150 forintot, autóbusz váróterem takarítása címén pedig havi 100 forintot fizettek ki a községfej­lesztési pénzekből. Még mindig előfordul, hogy egyes építkezé­sekhez a községi tanácsok vég­rehajtó bizottságai nem kérnek engedélyt. Emiatt a napokban az osztály a kalocsai járás hét községe ellen indított szabály­sértési eljárást; KÉRDÉS: Egészében milyen eredményeket várhatunk ez év végére a községfejlesz- téstöl, melyek ezzel kapcso­latban a távlati elképzelé­sek? VÁLASZ: 1957-ben_ mintegy 23 millió forint értékű különbö­ző létesítmény valósult meg községfejlesztésből megyénk te­rületén. Ebben az évben ennek az összegnek kétszeresére szá­míthatunk. Végül rendkívül je­lentősnek tartom, hogy a jövő évi községfejlesztési munkákra a felkészülés már most elkezdő­dött. Ez pedig biztosítékot je­lent arra, hogy a jövő évben a községfejlesztési munkák még tervszerűbben, gyorsabban és szakszerűbben fognak elké­szülni. Az önköltségek ellenőrzését javasolja a tsz-eknek a kunfehértói pártvezetőség A kunfehértói falusi pártveze­tőség legutóbbi ülésén a Vörös Hajnal Termelőszövetkezet ered­ményeit vitatta meg, hogy ezzel is segítse a közös gazdaság meg­erősítését, másrészt valamennyi kommunista jobban megismerje a szövetkezet eredményeit; Az értekezleten —, amelyen részt vettek a párt-alapszerveze- tek képviselői is — Kozó Ferenc tsz-elnök tartott beszámolót. — Részletesen ismertette a terme­lőszövetkezet életét, munkáját, eredményeit és fogyatékosságait. Gerő János: Szerencse nélkül. (Magvető.) Kb, 176 oldal, — kötve 12,50 Ft r~r-1 A fiatal író e sorrendben máso­dik kötetének 11 novellája közül a legérettebb a Kicsi Biri király­sága c. politikai szatíra. A töb­bi elbeszélés a paraszti világot ábrázolja, W HÍREK Az első pillantásra bárki Pá- •— Hát az úgy kez­rizsra gondol, amint a fenti ké- dődött _ — mondja pet meglátja. Pedig nem a fran- Papp bácsi, a tsz tehe- cia metropólis szimbolikus épít- nésze —, hogy tavaly menyének képét láthatja itt az ősszel, mikor a tervet olvasó, hanem a japán főváros- készítettük, sorra vet- ban épülő televíziós torony lát- tünk minden tehenet, képét. hogy melyiktől mit Ügy látszik, a tokióiak meg- várhatunk. Így aztán irigyelték a franciák Eiffel-tor- 1500 literre jött ki az nyát — s maguknak is csinál- egy tehénre jutó átlag. nak egy hasonlót. Sőt a televíziós Sokan úgy hitték, mtenna ráépítés vf.án még ma- hogy ebből se lesz gasabb lesz a tokiói »Eiffel-to- semmi, mert igen rony*. mint párizsi hasonmása.i gyengén állunk a ta­ZKíka Ugatott beizítg.dé.1 Csúnya dolog az, ha valaki- nek a beszélgetését kihallgatják! és utána közre adják. Mégis ezt, teszem, mert tanulságos dolog. Egy hetipiaci napon Kunszál-* lásra igyekeztem kerékpárral. Akaratlanul két szőlőbeli asz» szony beszélgetésének kihallgat tója lettem. A félegyházi piacé ról jöttek kerékpárral, mindkét* tő alaposan felpakolva kosarak« kai. így beszélgettek... — Hogy az a... (ezt nen* írom le) ezekbe a tsz-ekbe. Én valamennyit kitiltanám a piacé ról — így az asszony. — Nem is ártana — mondjál a másik —, mert nem képes ao ember árulni. — Ügy leverik az árakat, hogy; kész ráfizetés valamit is eladni, — Az a baj, hogy kocsiszám« ra hozzák az árut és olcsóbban adják, nekünk is ehhez kell igazodni. Ennyit hallottam a beszélge­tésükből, mert utána befordul« tak egy dűlőn. Én azonban hoz« záfűznék még valamit. wwwwwv—wwwwv. —vwwwwv—wwwv——w—1»—Két kedves ismeretlen nem. Kár mérgelődni azon, hogy a tsz-ek olcsóbban adják az árui­kat, mint maguk, egyéni terme­lők. Ez így is van rendjén. Ol­csóbban termelnek, módjuk van rá. Ezen kár siránkozni. Mind­kettő jól jár, a tsz is, a vevő is. Vagy önök még nem hallottak arról, hogy a nagyüzem olcsób­ban termel? Nem hallottak vol­na arról sem, hogy a piaci ver­senyben az nyer, aki sok árut olcsóbban tud piacra vinni? Bi­zony ez így van, még akkor is* ha önöknek ez bosszúságot okoz. Ez azonban még csak a kezdet. Mi lesz akkor, ha a piacokat pác éven belül a tsz-ek árui fogják uralni? Sok áruval és olcsó árakkal. Kár ezen mérgelődni* hisz ez a fejlődés törvényszerű. Mást kell tenni. A szőlőbeliek előtt a közös munka, egymás kölcsönös segí­tése nem új dolog. Tudom ezt jól én is, mert ott nőttem fel a szőlőben. Egyet tudok tanácsol­ni. Lépjenek be a meglevő ! 'tsz-ek valamelyikébe, vagy fog­yjanak össze és maguk alakítsa­nak szövetkezetei. Higyjék el* nem fizetnek rá. Különben pe­dig mérgelődhetnek, úgyis hiá­ba, mert ezt a fejlődési folya­matot megállítani nem tudják* legfeljebb alulmaradnak a pia­con a versenyben és azt pedig) a zsebük fogja megérezni. Saját) érdekük, hogy ne késlekedjenek * sokáig. K. J. A BAJAI GÉPÁLLOMÁS pártszervezete szeptember 11-én tartott taggyűlésén Győrök Ist­ván egyetemet végzett mezőgaz­dasági szakembert, a Debreceni Mezőgazdásági Akadémia tanár­segédét választotta meg párt­titkárává, — aki a járási párt- bizottság felhívására jelentke­zett falusi munkára. HATVAN CSALÁDOT ke­restek fel az elmúlt napokban a hercegszántói pártszervezet népnevelői. Látogatásuk során a párt szövetkezeti politikájáról, az időszerű kérdésekről és a dolgozók mindennapos gondjai­ról beszélgettek. A BAJAf JÁRÁSI pártbizott­ság egy három- és öttagú bri­gádot szervezett a dávodi és a nagybaracskai pártszervezetek munkájának tanulmányozására. A brigádok tagjai beható hely­színi vizsgálat után az alapszer­vezetek taggyűlésein ismertetik tapasztalataikat a helyi párt­munkásokkal. , A KÖZÖS GAZDASÁG ered­ményeinek széleskörű ismerte­tése céljából a hercegszántói Felszabadulás Termelőszövetke­zet kommunistái 15 tagú agitá- ciós csoportot alakítottak. A NEMESNÁDUDVARI Kül- bogyiszló tanyarészen szeptem­ber 11-én tartott kisgyülésen 40 egyénileg dolgozó paraszt vett részt. Az egybegyűltekkel Ne- bojsza Gyula, a járási pártbi­zottság munkatársa pártunk pa­rasztpolitikáját, Rózsa elvtárs, a Kossuth Termelőszövetkezet elnöke pedig a közös gazdaság eredményeit ismertette. Az ér­tekezlet után öt egyénileg dol­gozó paraszt állította ki belépé­si nyilatkozatát, melyben a Kos­suth Termelőszövetkezet tagjai sorába kérik felvételüket, A termelőszövetkezet nagy fej­lődésen ment keresztül az utóbbi két év során és most már szak-' képzett vezetők irányítják a munkát. Ezt az is mutatja, hogy a termelési költségeket rendsze­resen összegezik és így megálla­pítják az egyes termékek önkölt­ségét. így például kiszámítottál^ hogy egy mázsa őszi árpa ön­költsége ez évben 131 forint, egy, mázsa búzáé pedig 170 forint' volt. Az ilyen számítások alap­ján lényegesen pontosan tudják* mit kell tenni a termelési költ­ségek csökkentéséért. Ennek a módszernek bevezetését más ter­melőszövetkezetnek is ajánlotta a pártvezetőség. A falusi pártvezetőség tanács­kozása még számos jó tapaszta­latot hozott felszínre, amit a többi tsz-ek is hasznosíthatnak munkájukban. A kunfehértói falusi pártveze­tőség értekezlete azt mutatta, hogy az egységes vezetőség te­vékenysége nagy segítséget je­lent a párt-alapszervezeteknek. iltnbndta b te-Ufaívz Csörög a telefon. — Halló, itt szerkesztő­ség! — Itt a kunszállá­si Alkotmány Tsz. Közöljük az elvtársak­kal, hogy teljesítettük a tehenészet évi tej­termelési tervét. Vi­szontlátásra! — Halló, hallóóó! A telefon né­ma marad, a túlsó vé­gén letették a kagylót. A szerkesztő bosszú­san dörmög maga elé... Mit kezdjek ezzel a rövid hírrel. Azt hiszem, nem so­kat. Meg kell nézni közelebbről. karmánnyal. Még ma­gam is úgy véltem, hogy igen nehéz fel­adatot kaptam, öt éve vagyok telienész ebben a tsz-ben, de ennyi te­jet ennyi tehéntől még eddig sose fejtem. — Mégis, hogy sike­rült teljesíteni a ter­vet? — Na, vegyük csak sorjába. Ott kezdődött a dolog, hogy január derekán változás tör­tént a vezetésben. Az új vezető elvtársak azt tartják, hogy -szájáról fejik a tehenet«. így február elsejével meg­kezdtük a tehenek elő­készítését az ellésekre. Egy kis lucernaszéna, egy kevés abrak, az­tán közepes silóval ellés idejére a kondí­ciójuk feljavult. A legeltetési idő megkezdése óta is ál­landóan volt takar­mány, amivel a lege­lőn fellegelt táplálé­kot pótolni tudtuk. Az ellések után az abra­kot érdem szerint ad­tuk. A liter tej terme­lésére elegendő az alaptakarmány. Ame­lyik tehén ennél töb­bet ad, annak min­den liter tejre 40 deka abrakot adunk. Per­sze egy kis előleget is adtunk nekik vagy másfél hónapon ke­resztül. így történt, hogy amelyik tehén­től tavaly 6—7 liter te­jet fejtem, friss fejős korán, most 15—16 litert is ad naponta. Szóval kezdünk ered­ményesen dolgozni. Tavaly, amikor leg­többet adtak a tehe­nek, 12 tehén 2300 liter tejet termelt egy hónap alatt. Az idén ugyanezektől és három előhasi üszőtől 4773 liter tejet termeltünk egy hónap alatt. Most már harmadik hónapja, hogy a havi tejtermelés túl van a 4000 literen. Ez azt je­lenti, hogy egy tehén átlagosan napi 10,9 liter tejet termel, Hát így lehetett teljesíteni a tervet. — Mennyi tej ter­melése várható még zárszámadásig? — Terven felül 60— 70 hektolitert várunk. — Milyen kilátások vannak a jövőre? — Talán az ideinél még jobbak. Jöjjön csak az elvtárs! Lát­ja azokat a kazlakat? Lucernaszéna 7 kazal, van vagy 10 vagon. Eddig 200 köbméter silónk van éltévé és még ennyit akarunk eltenni. Bízok hozzá, hogy jövőre legalább 2500 liter tejet tudunk termelni egy tehéntől. — Van-e olyasmi is a tsz-ben, ami nincs rendjén? — Van hát. Kevés a tehén. A vásárláshoz szükséges hitelt pedig a bank nem akarja megadni. Pedig most már nagyon kellene és biztos vagyok benne, hogy jó helyre ke­rülne, k m k

Next

/
Thumbnails
Contents