Petőfi Népe, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-30 / 230. szám

A. oldal 1958. szeptember 30, fcedd Megnéztük a mezőgazdasági kiállítást Nagy örömet jelentett számunkra az a hír, hogy mi is meg­nézhetjük a mezőgazdasági kiállítást. Már napokkal az utazás előtt nem tudtunk aludni az izgalomtól. Ez az izgalom érthető is volt, mert még sok pajtás nem látta közülünk hazánk szép fő- varosát. Végre elérkezett az utazás napja és vonatra ültünk. Korán indultunk, mégsem voltunk álmosak, víg dalunk hamarosan jel- verte az alvókat is. Budapest felé érve, nem is bírtunk az ablaktól megválni. Már messziről láttuk a kiállítás főépületét. A kiállításon sok szé­pet láttunk. Sokszor kellett pihenni, mert a fejünk szinte elká­bult a sok látnivalótól. Ha most megkérdeznének, hogy mi tetszett a legjobban, nem is tudnék válaszolni. Minden nagyon szép volt. Sokan meg­csodálták közülünk a vízesést, így most már földrajzórán köny- rtyebben el tudjuk képzelni, miiyen is pl. a Niagara-vízesés. Nagyon sok új mezőgazdasági gépet megismertünk, ezt itt­hon is elmeséltük. Mindent összegezve, ezt a kirándulás nagyon hasznos és él­ményekben is gazdag volt. Az óra mutatója rohamosan haladt előre és nekünk, sajnos, búcsúzni kellett. Még sokáig fogok erre a kirándulásra visszaemlékezni, hi­szen, ani a kiállítást megnézte, bizonyára nem hanta meg. Huszita Judit, Vili. oszt., úttörő, Hetényegyháza ÚTTÖRGHÍREK A KECSKEMÉTI zenei ált. is­kola Tinódi L. Sebestyén úttö­rőcsapata ünnepélyes rajgyülés keretében osztotta ki az újonc- próbát tett pajtásoknak az út- törö-igazolványokat. A KISKŐRÖSI -Pctőli Sán­dor« ált. iskola úttörőcsapatának bábszakköre meglátogatta a bu­dapesti mezőgazdasági kiállítást. A pajtások megtekintették a- fő­város nevezetességeit, sőt még bábszínházban is voltak. Az útiköltséget a bábszakkör elő­adásainak bevételéből fedezték. Gsapalvezetök figyelem! Egy mondatban az úttörőcsa­patok előtt álló legfontosabb fel­adatokról: X. Örsi naplók rendezése min­den őrsben. 3. újonc- és II. próbakönyvek igénylése. 3. Szovjet úttörőcsapatokkal való levelezés kezdeményezése. 4. Új KISZ-tag it'júvczctők be­állítása. 5. Úttörők szüleinek értekez­letre való összehívása. JÓL MŰKÖDIK a csengődi úttörőcsapat őrsvezetői őrse. Az őrsvezetők minden héten egy alkalommal összejönnek, ahol a csapatvezető elvtárs ismerteti velük az őrsök elolt álló felada­tokat és a próbázásra való fel­készülés egy-egy részletét, me­lyet azután az őrsvezetők őrsük tagjaival ismertetnek meg. Megemlékextek a Néphadsereg Napjáról Szeptember 29-ről, a Magyar Néphadsereg Napjáról megyénk sok úttörőcsapata tartott meg­emlékezést. A megemlékezések formái különbözők voltak. A csengődi leánycsapat szeptem­ber 25-én akadályversennyel egybekötött kirándulást rende­zett egy közeli erdőbe a Nép­hadsereg Napja tiszteletére. A csengődi fiúcsapat 28-án, vasár­nap rendezett ugyanilyen kirán­dulást. A kiskőrösi «Petőfi Sándor«, »Szendrey Júlia« és az akasztói úttörőcsapatok 29-én, a Néphad­sereg Napján ünnepélyes csapat- gyűlést tartottak. A kiskőrösi »Bem József« úttörőcsapat tag­jai pedig a kiskőrösi tiszti klub­ban népitánc, szavalat és ének­számokból álló műsort adtak az ünneplő tiszt elvtársaknak és felkeresték a kiskőrösi lakta­nyát is. Ezeken a megmozdulásokon a pajtások mindenütt elbeszél­gettek a tiszt és honvéd elvtár­sakkal, akik ismertették velük hadseregünket, elmondották: mi a különbség a régi és a jelenle­gi katonaélet között. A pajtások is megismerték, hogy a magyar néphadsereg valóban a népé és többek között a magyar úttörők boldog, vidám életének is egyik legfontosabb védelmezője. (Hmiidatjak leíníizeütkei Baracsi Ferenc, a Katona József Színház új tagja ^VVWWV « Törvényeink széliemében »/Íz úttörő hu gyermeke hazánknak — a Magyar N épköztársaságnak.­(1. pont) Falusi úttörők érkeztek a na­pokban Budapestre, hogy meg­nézzék az Országos Mezőgazda- sági Kiállítást és a főváros ne­vezetességeit, szép helyeit. A kiállítás megtekintése után fel­keresték Csillebércet is, az út­törők gyönyörű táborát, majd az úttörővasúttal tovább utazva, a jánoshegyi megállónál szálltak le. Innen már bizony gyalog kellett tovább menni, hogy fel­jussanak a jánoshegyi kilátó­.Ostromállapot-" Kiskőrösön No, nem kell megijedni, még nem a világháború ki­töréséről van szó, csupán csak arról, hogy a kiskőrösi Thököly úti ált. is­kola »Bem József« úttörőcsapata ha­dat üzent az ugyan­csak kiskőrösi »Pe­tőfi Sándor« és »Szen drei Júlia« csapatoknak; Az eset egyéb­ként a következő­képpen történt. Az elmúlt hét egyik napján a »Bem Jó­zsef« csapat 3 tagja nagy dobolás kere­tében felkereste a »Petőfi Sándor« csapatot és egy nagy árkus papíron átnyújtották a had­üzenetet. melyneK értelmében hadi­játékra hívják ki a »Petőfi Sándor« és »Szendrey Júlia« esapatok tagjait, hogy eldöntsék: me­lyik csapat birtokát képezi a Kiskőrös­től nem messze le­vő Szűcsi erdő. Nosza, keletkezett <wre nagy izgalom a kihívott csapat hé- zstájáp, A pajtások a csapatvezetővel összedugták fejüket és úgy döntöttek, hogy elfogadják a »hadüzenetet«. — Gyorsan megírták a választ és a küldöt­tek már vitték a »Bem« csapatnak. A hadüzenet tehát megvolt, kitűzték a harc napját is, most már meg lehetett kezdeni a harcra való felkészülést. Azonban még sem ment minden simán, különösen a »Petőfi«-eknél nem, Hogy ezt megért­sük, tudni kell, hogy a Thököly úti iskola elég kicsi és nincsenek VII. és VIII. osztályos ta­nulói; Úttörőcsapa­tuk pedig vegyes csapat. Éppen ezért, bár ez nem szokás, a hadüzenetben le­szögezték, hogy csak V—VI; osztá­lyos úttörők, szám­szer int 20 leány és 20 fiú vehet részt a küzdelemben. Az ellenfél elfogadta ezeket a feltétele­ket. Igen ám, de a »•Petőfi« iskola nagy. létszámú és külön fiú- és leanycsapa- ta is van. Amikor meghallották a ha­dijáték hírét, száz­nál is többen je­lentkeztek és igen nehéz volt a 40 paj­tás kiválogatása. Amikor azonban megtudták, hogy rövidesen a most kimaradottak részé­re is rendeznek ha­sonló játékot, némi­leg megnyugodtak. Mind a két csapat katonai tanácsadó­kat szerzett és a tiszt elvtársak ké­szítették elő a paj­tásokat a »harcra«. Igen komoly fel­készülés után 26-án délután 3 órára tűz­ték ki a harc idejét. Mivel azonban egész nap esett az eső és nem is ko­moly véres csatáról volt szó, a pajtások és a csapatvezetó- ség úgy döntött, hogy a hadijátékot valamelyik későbbi napon tartják meg. A csata lefolyásáról és a győztesekről majd az úttörő-ro­vatban tájékozta­tunk benneteket; hoz, Budapest legmagasabb pontjához. — Bizony nem volt könnyű a meredek oldalon fel­menni, de ilyet otthon, a Bacs megyei kis faluban meg úgy sem tettek, ezért kivétel nélkül, mind fölmentek. Már látták a kilátót és rajta a nagy ötágú csillagot, de a további erőgyűj­tés végett tízóraizni kezdtek. Nem kellett biztatni egyet sem az evésre, hisz a hegymászás és a levegő megtette hatását. Rövid pihenő után tovább­mentek és nemsokára elérték a kilátót. Gyönvörú látvány tá­rult eléjük. Színbe egész Buda­pestet látták. A ven Dunát kaj • >csú hídjaival, az Országházat, a Népstadiont, a távoli Vörös Cse pelt, a budai hegyeket és í gellérthegyi Szabadság-szobrot. A csapatvezető elvtárs maga köré gyűjtötte a pajtásokat é. itt, a kilátó tetején mutatta meg a pajtásoknak hazánk gyö nyörű fővárosát. Beszélt a fel- szabadulás előtti időkről, ami kor kevés falusi gyermek jutott fel Pestre, kevesen ismerhették meg az ország fővárosát. A paj­tások nem tudtak betelni a lá­tottakkal és alig akarták ott­hagyni a kilátót. — Milyen szép is fővárosunk! — mondták — Csak most tud­juk, hogy már a magunkénak vallhatjuk. — Pajtások! — mondta a csa­patvezető — Budapest csak egy töredéke hazánknak. Vannak az országnak még szép helyei. Szép a mi falunk is, csak meg kell ismernetek. Keressétek meg benne a szépet, kutassátok történelmi eredetét és neveze­tességeit. Járjátok az országot, ismerkedjetek meg vele, mert csak így tudjátok igazán meg­szeretni a magyar hazát és így értitek meg, hogy az ország mindenkié. Beszélt a csapatvezető elvtárs ezen a szép helyen az úttörők kötelességeiről is, arról, hogy mi is az igazi hazafiság, majd beszédét a »Dolgozó népért, a hazáért előre«, úttörő köszön- téssey. fejezte be. Ötven Bács megyei úttörő torkából egyszer­re zengett fel a »Rendületle­nül!« válasz, melyet hosszan visszhangoztak a szép budai be­gyek. Napokon át hiába kerestük a színház új tagját a »Cirkuszher­cegnő« próbáin, ahol Slukk Tó­mra kell készülnie — mert Bu­dapesten volt, a Hunnia Film­stúdióban. Ott forgatják ugyan­is a 39-es dandár c. új magyar filmet, amelyben Baracsi Pe­recnek is szép feladat jutott. De most megérkezett s így kicsit kikérdezhetjük. — Hol volt, mielőtt Kecske- métre jött? — Pályámat Miskolcon kezd­tem, bizony jó régen — mondja s maga is elmosolyodik, mert látja, hogy ezt a »jó régent« nem hisszük el egykönnyen. — Szóval 10 évvel ezelőtt ott játszottam el életem első ope­rettszerepét, a Dohányon vett kapitányban. Aztán kilenc esz­tendő próza következett a Bu­dapesti Ifjúsági Színházban. — Bizony próza és most még­is elsősorban, mint az operet­tek kedves és oly sok derűt, ne­velést kiváltó táncos-komikusára tekintünk. — Hogy lett hűtlen a prózá­hoz? — Nem lettem hűtlen, bár az operettet nem tekintem inter- mezzónak színészi pályámon. Meggyőződésem, hogy annak, aki estéröl-éstére megnevetteti a közönséget, annak bizony nagyon kombly színésznek keil lennie. Egész nyáron operettel jártam az országot. S most is nagy öröminel készülök a »Cir-* kuszliercegnb« Slukk Tónijára. — Nem idegenbe jöttem Kees* kemétre, sok barátom, régi ked­ves ismerősöm van itt, akik nagy szeretettel fogadlak. Re­mélem, ha a függöny felmegy, akkor sem feszítem el a szere* tetüket, — S. —, Színház és közönség EGYMÁSRA TALÁLT Jó pár éves kapcsolat áll már fenn a Kecskeméti Katona Jó­zsef Színház és a dunavecsei közönség között. 1956-ban több forró hangulatú bemutató szín­helye volt a dunavecsei műve­lődési ház. Hálás közönséggel telt padsorok, tapsvihar, szín­padra hulló virágesö jellemezte ezeket az estéket. Azután jött az 1957—53-as tél. Elhidegült a színház és el a kö­zönség. Jó lenne tudni, hol volt a hiba: a színház szervezőjében vagy a kultúrház igazgatójá­ban? Nem tudjuk. Csak azt, hogy egyre üresebbé váltak a széksorok. Sokaknak fájt ez a megváltozott helyzet, akik szí­vükön viselték a színház, a kul­túra ügyét. Végre méjgis változás jött. »A tanítónő« dunavecsei előadásán, ha nem is Volt még táblás ház, a zúgó taps, a könnyes szemek elismerést sugároztak. Egymás­ra talált tehát a színház és a hálás közönség. Mert a művé­szek vállalják, hogy ismét el­jönnek. Nem gondoltak a kö­zönyre, a Sikertelenségre, szív- vel-lélekkelj játszottak. És a kö­zönség? Szeptember 21-én újból idelátogatóik a színház, s min­den jegy ejfogyott. így van ez jóL Megérdemlik a szeretetet és a megbecsülést a színház áldozatkész tagjai, s a dunavecsei közönség is íme be­bizonyította, tud lelkesen tap­solni, ha ! igazán művészi elő­adást lát. (d. s.) TeiEiezási ejyíst alakalt KuiszentaiklÉssn A kunszentmíklósiak régen foglalkoznak azzal a kérdéssel; hegy a község öreg lakosainak méltóképpen biztosítsák a végső tiszteletet. Erre gondolva helyi temetkezési egyletet hoztak létre. A társulat nagy visszhangra tatáit: as alakuló ülés után igen sokan iratkoztak be. Pár hét alatt a létszám elérte, sőt túlha­ladta a 160 tagot A beiratkozottak részére anyagi seg-’tséget is nyújt az egy­let, hiszen a nem várt tragikus esemény bekövetkeztekor a leg­közelebbi hozzátartozó az Állami Biztosítótól többezer forintos temetkezési segélyt kap. De nemcsak halálozás esetében, de bal­esetkor is segít a társulat: tagjait ilyenkor kölcsönben részesíti. Dér László, levelező _ XXXXXXXXXXXJOOCCOOC | g | _Ajjara|rajusokJtSzőtt [§"j — Jogi tanácsadó: Dr. holoasi R. Gyula ügyésa — Tarta!ék)öld haszonbérletére kötött szerződés megszünteiese bitói határozattal A közelmúltban zajlott le az 1957. évi 10. sz. tvr. alapján a vitás földtuladoni és használati viszonyok rendezése. Az ezt kö­vetően fennmaradó állami tar­taléktőid eket a községi tanácsok haszonbérbe adták. A tartalék­földek haszonbérletére kötött szerződést a haszonbérlet tartama alatt — a haszonbérbeadó kérel­mére — a bíróság az alábbi ese­tekben szüntetheti meg határo­zattal: Ha a haszonbérlő a bérfizetési kötelezettségének előzetes felszó­lítás ellenére nem tett eleget; adófizetési kötelezettségének tel­jesítését elmulasztja; as idősze­rű mezőgazdasági munkákat nem, vagy hanyagul végzi el; a haszonbérlő a bérelt területet nem saját kezelésében műveli; a tartalékföldet az állam más cél­ra kívánja felhasználni. A haszonbérlő viszont a ha­szonbérleti szerződést a polgári jog általános szabályai szerint szüntetheti meg. A felmondás jogát azonban csak bárom hó­nappal a gazdasági év eltehe előtt gyakorolhatja. Amennyiben a haszonbérlő az általa bérelt földet szerződés lejárta előtt el­hagyja és Uyznódon a szerződ est jogellenesen megszünteti — kár­talanítást tartozik fizetni.

Next

/
Thumbnails
Contents