Petőfi Népe, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-24 / 225. szám
1958. szeptember Sí, szerda 3. oldal Hogyan készülnek a pirloktatásra a kalocsai járásban A pártoktatás üzemekben és hivatalokban október 15-én, a falvakban pedig november 1-én kezdődik. A kalocsai járási párt- végrehajtóbizottság az elmúlt év tanulsága alapján az idén idejében létrehozta az oktatási bizottságot és titkári értekezleten vitatta meg az új oktatási évből adódó feladatokat. Azután a párt-alapszervezetek vezetőségi ülésen, majd párttaggyűlésen tárgyalták e problémát. E következetes munka nyomán vált lehetővé, hogy a propagandisták és a hallgatók kiválogatása sokkalta jobb mint az elmúlt évben. Jó az oktatás előkészítése Szakmáron, Homokmé- gyen, Géderlakon és a rendőrőrsökön. A propagandistákkal a járási pártbizottság munkatársai beszélgettek. A hallgatók kiválogatását ez évben a pártvezetőség és a legjobb propagandisták végezték s nem adták ki »albérletbe-. E lényeges javulás ellenére több hiányosság is elfordult Hajóson, Dusnokon, Fajszon és Miskán. Ezeken a helyeken ismertették a párttagsággal idejében, hogy milyen szervezett oktatási formán fejleszthetik politikai képzettségüket. Ha a mulasztást itt sürgősen nem pótolják, úgy ez erezted hatását az oktatási év végéig. Másik hiányosság, hogy a propaganda munka nem vált még kollektívvá. Még függetlenített pártmunkásoknál is előfordul, hogy minden más feladatot az oktatás elé helyeznek. A járás területén az öt oktatási formában 22 szeminárium indul és 9 helyen — ahol szervezett oktatás nem indul — tömegpropaganda előadásokat tartanak. A propagandisták egyhetes tanfolyamával már kezdetét vette az oktatási év gyakorlati része is, vagyis az eszmei mondanivaló elsajátítása. A propagandisták felkészülnek, hogy hazatérve még nagyobb akarattal és lelkesedéssel hozzáfogjanak megbízatásuk teljesítéséhez. A pártoktatás mellett a KISZ- oktatás vezetése, segítése és ellenőrzése is a párt feladata. Bízunk benne, hogy mind a párt, mind a KISZ oktatási éve a tavalyihoz viszonyítva, tartalmában és következményeiben sokkal sikeresebb lesz. Ügy látjuk, a vezetőszervek következetessége erre a legfőbb biztosíték. — Szabó Sándor « Veidégfögadénap a Hosszűhegyí Állami Gazdaságban A Kiskunság legfiatalabb szőlő- és gyümölcstermelő állami gazdaságát gyakran látogatják meg a megye termelőszövetkezetei és egyéni termelői. Csütörtökön is vendégfogadónapot tartottak a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban, ahol a megye művész- és írócsoportján kívül Izsák környéki termelőszövetkezeti tagokat és egyéi termelőket fogadtak; A vendégek nagy érdeklődéssel tanulmányozták a gazdaság TQOQCOCOCOCOQQOOOfX. Húszmillió forint beruházás A Dunavccsei Járási Tanács mezőgazdasági osztálya összesítette a járás tsz-einek 1959. évre történő beruházásait. A tervek között 507 kát. hold öntözőtelep létesítése, 86 kát. hold szőlő, 27 kát. hold gyümölcsös és 24 hold erdőtelepítés szerepel. Ezenkívül 550 férőhelynek megfelelő tchénistálló, valamint 3400 köbméter silógödör építése. 195S-ban 10 millió, 1959-ben 20 millió forintnyi létesítmény megvalósítását terveztek a termelő- szövetkezetek. öntözésre például ebben az évben 2 millió forintot, 1959-ben 5 millió forintot fognak fordítani. Használják ki a társadalmi munkában rejlő lehetőségeket Aki az elmúlt hetekben Madaras főutcáján végigment, az láthatta, hogy nem egyszer 25— 30 kocsi is hordja a földet az utca egyengetcsérc, feliöltésére. Bár a Vörös Hadsereg utca Madarai- egyik fő közlekedési útja, eddig az őszt esőzések és tavaszi olvadások idején csaknem járhatatlan volt. Az utca javítását ugyan a község hároméves tervébe előirányozták, néhány áldozatkész gazda azonban neme várt tovább, és az épülő iskola udvaráról társadalmi munkában kihordta a törmeléket az utcára Madarason igen sok tennivaló lenne még a község továbbfejlesztésére. A tervek meg is vannak, anyagiak azonban nem állnak korlátlanul rendelkezésre. Ez az oka, hogy bizonyos tervek megvalósítására csak két év múlva kerülhet sor. Ilyen többek között a törpevízmű. Lehetőség lenne egyes építkezések korábbi elkezdésére is, ha a társadalmi munkában rejlő lehetőségeidet jobban kihasználná a tanács. A lakosság szorgalmas és igyekvő, és bizonyára szívesen vállalná a társadalmi munkát is. Csupán szervezésre volna szükség, hogy ezt a szorgalmat összefognák és irányítanák. Használja ki bátran a tanács ezt a lehetőséget. Kovács István levelező gyümölcstermesztését és jól jövedelmező állattartását. Az érdeklődés középpontjában leginkább a különböző termesztési és trágyázási kísérletek voltak. A szőlőskertekben már évek óta sikeresen alkalmazzák a levélen keresztüli trágyázást az erre a célra' kijelölt parcellán, melynek eredményeképpen kedvezően alakulnak a terméshozamok. A bevált módszert az idén mór az almáskeretekben is bevezették. A gyümölcstermelők különösen nagy érdeklődéssel tanulmányozták a gazdaság gyümölcsöskertjében az újszerű törzs és korona kialakítását. 400 holdon szépen fejlődnek a közepes törzsű fiatal gyümölcsfák, amelyek könnyen kezelhetők. Mesterien alakították ki a fiatal törpe-almás koronáját is, melynek met-n szési módszereit a látottak utáni szívesen bemutatják a terme-j löknek. Itt van az Alföldö» egyedülálló legnagyobb zártl őszibarackos is, mely megdön- tötte azt a régi felfogást, hogj* a Duna—Tisza közén nem dísz* lik szépen az őszibarackfa. A vendégek a termesztés módszereivel is megismerkedj hetnek. A látogatók előtt a gaz* daság vezetői részletesen ismer* tetik a talajelőkészítést, a táp* anyagutánpótlást, s a gyümölcs* fák helyes kezelését. Már szinte rendszeressé vált a gazdaság-* ban, hogy csütörtökönként vendégeket fogadnak. Az izsáki egyéni termelők csoportját rövidesen újabb látogatók követik Kiskunhalas környékéről, A méhjárta vidéken gazdagabb a gyümölcstermés gyümölcstermelő állami gazdaság foglalkozik méhtenyésztés- sel. A jövőben még tovább fokozzák e kéthasznú bogár szaporítását. Az idén 150 családdal gyarapították méhállományu- kat a nagyobb gyümölcsösökkel rendelkező gazdaságok. Az idén a méztermelésben is rekordot értek el az állami gazdaságok méhészei. A kunfehértói' gazdaságban például országosan is kiemelkedő eredményt értele el. 130 méhcsaládtól 45 mázsái mézet pergettek. A megyei átlagj családonként 15 kilogramm. Aj jó minőségű mézből már eddigi 163 mázsát értékesítettek, mell jelentősen hozzájárult a gazda/ Ságok jövedelméhez. i A MUNKAKÖNYVÉT ELKÜLDTÉK MAR — NEM SZÜKSÉGES! A Kiskunság nagykiterjedésű gyümölcstermelő vidékein több mint 4C«000 méhcsaládot tartanak a termelők. A méztermelésen kívül nagy jelentőségük van a szorgalmas állatoknak a gyümölcsösökben, ahol virágzás idején a beporzást elősegítik. Szakemberek véleménye szerint gazdagabb a gyümölcstermés azokon a területeken, ahol a méhek idejében elvégezték a beporozást. Különösen nagy jelentősége volt ennek az idén, mivel a gyümölcsfák virágzásakor alig volt szél Becslések szerint az almásV&rtékben az idén 1—1.5 mázsával növelték a termést a méhek. Ennek jelentőségét felismerve, már valamennyi özv. Miklovics Andrásné Izsákról az alábbiakat írja: »1958. április 16-án állásba kerültem az izsáki Napközi Otthonban, mint főzőnő. Szerződésem június 30-án lejárt. A munkakönyvemet még a mai napig sem kaptam meg.« A panaszos Uáwtn szoi-gabnas c/tkii ntegbtuüJneJi az etnlwsek dl gyógyító- tanáeitay Évek óta dolgozik a bajai Közkórház sebészetén dr. Ku- luncsich József. Kezében biztosan forogd gyógyító kés. Nevét A fenti kép Balogh Tibor elv- társat, a Bajai Fémipari Vállalat művezetőjét ábrázolja. Az üzemben ő az MSZMP alapszervezet titkára is. E két funkció azonban még mindig kevés lenne arra, hogy városszerte ismerjék őt. Pedig ismerik! Évekkel ezelőtt ő volt a városi tanács ipari osztályának vehetője. Akkor ismerték és szerették meg az emberek, s megbecsülésük jeléül beválasztották a városi tanácsba. A jó kapcsolat azóta is tart. Gyakran keresik fel őt választói, de sokszor találkozhatunk vele, amint maga megy körzete dolgozóinak lakására. Akkor is elidőzik egy- egy helyen, ha nincs különösebb kérés vagy panasz, mert baráti beszélgetésre is jut idejéből. Ezért Ismeri olyan jól az emberek problémáit, s tud felszólalni minden tanácsülésen a vá- ;cő fejlődése érdekébem „Qaeikd’ nini A József-városi iskola tanulói nevezik »Jucika- néninek Rorch- bech József né tanácstagot. Szeretik őt a gyerekek, mert mindegyikükhöz kedves, figyelmes. »Jucika« néni és a lurkók kapcsolata o-nnan ered, hogy tanácstagi beszámolóit és fogadónapjait a József-városi iskolában tartja, egyébként a Dél-Bács megyei Népbolt dolgozója. Mint eladó nap mint nap találkozik a város lakosságának széles rétegeivel. Ezáltal nemcsak saját körzetéből, hanem a város minden részéből ismeri az emberek véleményét, sérelmeit, kívánságait. Amit hall, azt feljegyzi, s a tanácsülés elé terjeszti. Ha azonban sürgős az ügy, nem vár a tanácsülésig, hanem azonnal az illetékesekhez fordul orvoslásért. Gondja van arra is, hogy az érdekeltek választ kapjanak ügyük elintézéséről. ; A TSZ-EKEEN APAÄLLAT — ELKEZDTÉK A MUNKÄT levelet a kecskeméti járás szám. adó igazgatójának küldtük el, ahonnan a következő válasz érkezett: »Közlöm a szerkesztőséggel, hogy özv. Miklovics Andrásné, volt izsáki főzőnő munkakönyvét augusztus hó 3-án átvette. Július hó 31-én adtuk postára, az izsáki általános iskola igazgatójának kérésére. A nevezettet is értesítettük, hogy munkakönyvét nem tartottuk vissza, hanem arra vártunk, hogy személyesen átvegye.« A HIBÁT KIJAVÍTOTTAK a város falain túl is hálásan emlegetik az emberek. Amilyen bizalommal bízzák rá magukat a betegek, olyan bizalommal adták rá szavazatukat választókörzetének lakói is a tanácsválasztáson. Dr. Kuluncsich József, mint tanácstag sem okozott csalódást az embereknek. Választói ügyesbajos dolgait lelkiismeretes utánjárással intézi, emellett még a város kulturális életének fellendítésén, többek között az igényesebb bajai zenei élet megteremtésén fáradozik* A Kecskemét-városföldi dolgozó parasztok általános panaszáról írt levelet Király Lajos levelezőnk. Elmondja, hogy csak a Szabadságharcos Tsz-ben van bika és fedező kan és oda kell hajtani az állatokat még a környékbeli tsz-ekből is. Arra kéri szerkesztőségünket, intézkedjen, hogy legalább a tsz-ckbe biztosítsanak apaállatokat. A levelet a Kecskeméti Városi Tanács mezőgazdasági osztályának küldtük meg, ahonnan Agud Károly osztályvezető tájékoztatja az érdekelteket. »A Szabadságharcos Tsz-bcn van állami kan és bika kihelyezve, amely a szövetkezet igényét kielégíti, sőt a környező egyéni gazdálkodók is behajtják a lsz-bc jószágaikat fedeztetés céljából. A Kossuth Tsz-be állami bikát nem helyeztünk ki, mivel a Mesterséges Megtermékenyítő Állomás a megtermékenyítést elvégzi, s így bika tartassa a tsz részéről felesleges lenne. A Dózsa Tsz kérését teljesíteni nem áll módunkban, ugyanis a Dózsa Tsz a járási tanácshoz tartozik. Az a tény, hogy 3—4 kilométer távolságra is ei kell hajtani az állatokat, ez a tanyarendszer velejárója. Sűrűbben apaállatokat elhelyezni nem tudunk, mivel annak takarmányozásáról és megfelelő gondozásáról gondoskodni keU, ami komoly kiadást jelent az államnak.« Szakái Hébert kecskeméti olvasónk levelében elmondja, hogflí egyik barátja Mátéházán a hib-3 ridüzemben dolgozik és kifogaW solja, hogy az ebédlőben — ami egyben kultúrterem is — nagy aí rendetlenség s az ebédlőaszta* lökön sokszor lábnyomokat lehel találni. Kétségtelen, hogy pisz-* kos asztaloknál nem esik jól az ebéd, akármilyen jól is van megfőzve. A panaszos levelét a Bajai Állami Gazdaságnak küldtük meg, ahonnan Németh Imre igazgató az alábbiakat kő* zölte: »A panaszos levélben foglaltait részben fedik a valóságot. Gaz-* daságunk vezetősége már ko-> rábban intézkedett, hogy a le■* vélben említett hibák több eset-* ben ne forduljanak elő. — Az utóbbi időben az étkezés az iize-* mi konyhán már nem csupasz asztalok mellett történik, azokat letakarjálc abroszokkal és nylon-* térítőkkel.« * Kecskemét, Horváth Döme utca 23. szám alól Járai Gyula olvasónk az alábbiakat írja: —• »1942. óta lakom a Horváth Döme utca 23. szám alatt, azóta semmiféle tatarozás nem történt a házon. 1956-ban panaszt nyújtottam be a városi tanácshoz, ahonnan azt válaszolták, hogy rövidesen megkezdik a tatarozást. Nagy huza-vona után kaptunk egy kerítést és egy kaput, azonban a házon semmiféle javítást nem végeztek el. A tetőzet és a tűzfal, ha nem javítják meg, össze fog dőlni.« A panaszos levelet a kecskeméti IKV-hoz küldtük meg, — ahonnan az alábbi választ kaptuk: »A fenti panaszt kivizsgáltuk és megállapítottuk, hogy valóban jogos. A javítási munkákat eddig azért nem végeztettük el, mert az eredeti tulajdonos által beadott mentesítési kérelmet a tanács nem tárgyalta le. A vállalatunk a munkát augusztus SD-éa eliezdte,«.
