Petőfi Népe, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-24 / 225. szám

4. oldal 1958. szeptember 24, szerda 3Cét éa alatt 148 GYARAPODNAK MEGYÉNK ISKOLÁI cAdal&k, tininek kulturális {ejlödéüink mait iáról ét jiiaőih&L Pártunk művelődéspolitikai téziseinek szellemében nagysza­bású tervezőmunka indult meg megyei kulturális szerveinknél Is. Hároméves tervünk beruhá­zásainak tekintélyes része az irányelvek szellemében kulturá­lis célokat szolgál, Az előzetes tervek szerint a beruházások 45 százaléka oktatási és népművelési ren­deltetésű, és soha nem látott fejlődésnek indulnak ennek nyomán mind iskoláink, mind kulturális jelle­gű intézményeink- Csak 1959-ben 28 millió fo­rintos értékben építenek iskolá­kat megyénk területén, 1960-ban pedig 22 milliót fordítanak ugyanerre a célra; Jövőre 81 tanterem építése indul meg, míg 1960-ban 67 új tantermet épí­tenek megyénk iskolahálózatá­nak bővítésére. Az iskolák fel­újításáru is jelentős összegeket fordítanak. A következő két év­ben ez az összeg meghaladja a 11 millió forintot. Két év alatt egymillió forin­tot fordítanak kultúrottho- nok építésére és felújítására és a mozihálózat fejlesztését 1 800 000 forintos beruházás szol­gálta. fjagy távlatok állnak tehát oktatásügyünk és népművelé­sünk előtt. Az ellenforradalom időszaká­ban a nép ellenségei igyekez­tek befeketíteni eredményein­ket, kétségbevonni kulturális forradalmunk vívmányait. Néz­zünk csak vissza a legutóbbi négy esztendő fejlődésére, hogy meggyőződjünk ezeknek az állí­tásoknak a hazug, félrevezető voltáról! A pártunk vezetésével folyp szocialista kulturális forradalom hatalmas eredménye, hogy 1954 és 1958 között 136-ról 152-re emelkedett az óvodák száma, Ma 9200 óvodás .gyereket nevel 317 óvónő a megye területén, csak a 141 területi óvodában. Eb­ben az időszakban a legifjabb nemzedék nevelését szolgáló in­tézményhálózat fejlesztésére több mint három és fél milliót fordított kormányzatunk. Még jellemzőbbek a négyéves iskolafejlődés tényei. 1958-ban 526 iskolában nevelnek közel 78 ezer tanulót. A nevelők száma négy év alatt 2918-ról 3377-re emelkedett. Csaknem 160 új osztályterem épült ebben az időszakban. A jelentősebb beruházások közé tartozik a felsőszentivánl 8 tan­termes új iskola, az 1955-ben át­adott 10 tantermes kiskunfél­egyházi jskola, a kecskeméti 12 tantermes, modern, korszerű is­kolaépület, a madarasi, a máté- telki, a kunbajai és méntelki is­kola. 1954-től átlagosan évenként 2 millió forintos költséggel tata­rozták korszerűtlenné vált régi iskoláinkat, s összesen er»"e a célra 1954 és 1958 között 10 mil­lió forintot költött népi demok­ráciánk államhatalma. Ha ehhez hozzászámítjuk a középiskolák fejlődését szolgáló beruházáso­kat, az erre a célra fordított több mint 5 és fél millió fo­rintot, beláthatjuk, hogy nagyi lépésekkel haladtunk előre, sj ezek a lépések a hároméves terv időszakában még erőtelje­sebb fejlődést eredményeznek megyénk területén, A népművelési intézmények1 sem maradtak ki az állam gon-: doskodásából. Köztudomású: tény, hogy a felszabadulás előtt1 egyetlen egy kultúrotthonunk: sem működött, ismeretlen volt a: Horthy-korszakban a falusi dől-: gpzpk kulturális igényeinek ki-1 elégetésére szolgáló kultúrott-: hon-mozgalom, nem is beszélve: a különböző egyleti és egyéni; könyvtárak elhanyagoltságáról,1 könyvállományának a lakosság: szükségleteihez mérten jelentek-1 télén voltáról. Az elmúlt négy esztendőben hat új művelődési otthon épült megyénkben. Jelenleg ezeknek az intézmé­nyeknek a száma 77. Jellemző a lakosság megnövpkedett igé­nyeire, hogy csak a népműve­lési iptezrnenyek keretei között közel 14 ezer ismgretterjesztp előadáson vettek részt a falusi dolgozók. Pártunk művelődéspolitikai irányelvei messze előre világíta­nak kulturális fejlődésünk út­ján. A múlt eredményeit és a jö­vő kilátásait egybevetve méltán hihetjük, hogy az elkövetkezen­dő három esztendőben szocialis­ta kulturális forradalmunk újabb nagyjelentőségű korszaká­ba érkezik, ahol eltűnik a né­pünket leigázó Horfhy-korszap gyászos örökségének utolsó ma­radványa is. Cs. L. KIS kantba HAGY ilkew A házasság, a férfi és a nő kapcsolatának fizikai és az ebből» eredő lelki problémáiról még alig jelent meg népszerű, a maii kor szellemében megírt tudományos mű hazánkban. Ez okoztaj ennek 8 kis .könyynpk a sikerét. Tény, hogy a megjelenése utáni pár hét alatt egy szálig elfogyott, pedig 100 000 példányban« adták ki. Dr. Hjrschler Imre: »A nők védelmében« c. munkáié"*' ról van szó. Rodin: »Örök tavasz« című szobrának képmása díszíti a címlapot, s így külsejében is vonzó. A tartalom pedig sok okos dolgot rejteget, különösen fiatalt házasoknak, a »rossz házasság« okait kutató és elszenvedő asszo-a nyoknak, a házasságban sokszor önző és durva férfiaknak. Akit érdekel, annak eláruljuk, hogy a keresett könyvből! még kapható néhány darab a Bács-Kiskun megyei Vöröskereszti titkárságán, Kecskemét, Széchenyi tér 5. sz. alatt. Ára: 12,50 Ft*J Sokan vásárolják a leszállított árú cikkeket irisi Sulis néni a NspműDészel meslere forintot, amit a szövetkezetben — ahogy rendelés és munka van — a kezével, mintáival kiérde­mel. Julis néni büszkén viseli : az egyszerű kis jelvényt, a mes-; téri cím szerény dokurpentálóját;1 és szívesen mesél az országház. nagy élményről, ahol miniszte-; rekkel koccintott, parolázott.. 1 De mj nőm mertük zavarni to-1 vább, hiszen tudtuk, búcsúra; készül, a vonat nem vár. Még ; csak egy kis emlék, egy fény-* képfelvétel s elköszöntünk. T. P. Szeptember plséjé, úz árleszál­lítás óta jelentékenyen m'eg- nutt a kereskedelem forgalma, hiszen a vásárlók zöme az ol­csó, de amellett megfelelő minő­ségű árucikkeket kereste és vá­sárolta. Egy fél hónap árufor­galma teljes képet nem adhat, ,de némiképpen érzékelhetővé teszi a leszállítót); árú cikkek iránti nagy érdeklődést. Elsőnek a Kecskeméti Kiskeres­kedelmi Vállalat 38. sz. mara­dékboltját kerpstük fel, ahol a cipőreszorton dolgozó Pigniczky ferengné, a cipővásárlásról tájé­koztatott bennünket: — Legkeresettebb a 63 forin­tos, vikszos bőrből készült, bőr­talpú gyermek-bakancs, s a 48 forintos női, disznóbőr félcipő Egy-egy családnak 4—5 párat is eladok. Szinte ajándékszámba megy a gyermek gumitalpú ma­gasszárú cipő is, amelynek az ára 80.50 forint. Miközben sorolja az árucikkek neveit, elénk rakja a lábbeliket. Van itt férfi szandál 120 forin­tért, s jobb minőségű női félcipő 140, iletye 160 forintért. A méteráru osztályon német férfiszpveteket láthatunk külön­böző színekben. Az anyagok tet- szetősek, sűrű szövésüknél fog­va, mindennapi használatra igen alkalmasak. A Lengyelországból importált női szöveteket divatos színük miatt, kedvelik a vásár­lók. A 161 forintba kerülő gyap­jú takarót, s a 120 forintos ágy- terítőt különösen a környező községekből és tanyákról beláto­gató vevők vásárolják előszere­tettel A Kecskeméti Kiskereskedel­mi Vállalatnak csupán ez “az egy boltja szeptember 1. óta össze­sen 30 000 forintot forgalmazóit a leszállított áruk eladásából. A Kecskeméti Állami Áruház­ban is szétnéztünk. Weither elvtársnő, — az áruház igazga­»■■WiWMMI»» Is Újságok már megírták, ogy augusztus 20-án az Or- zágházban, a többi dolgozóval gyütt, néhány népművész is ér­ékes kitüntetésben részesült, el- yerte a »népművészet Meste- e« címet és az ezzel járó 3000 orint összegű jutalmat. Köztük olt a kalocsai András Lajosné i, akit a' környéken sokan csak 'irisi Julis néninek ismernek. Kalocsán, a Népművészeti lázban kerestük, de — mint rondták — Julis néni most oda. aza van, búcsúra készül. így át nem a legalkalmasabb idő­én háborgattuk, mégis kedve- ep, barátságosan fogadott ben­őnket. S amit egy röpke félóra latt magáról elmondhat az em­er, azt ő szívesen el is mesélte erűs, tréfálkozásra hajló mo- orában. Közben előszedte az otthon ;vő kézimunkákat — sajnálko- ott, hogy csak olyan keveset mutathat belőlük —, amelyek s ő szép. írásos mintáival váp­ák telerajzolva. Be is mutatta tudományát és nevetett álmél- odásunkon, amikor keze moz­iját figyeltük,- s megcsodáltuk biztos vonalvezetést, az anj- yosságot és a fantáziadús rhj- okat... Mert mindezt a legna­gyobb természetességgel csinál­ja, talán maga sem lenne tuaa lábán —, ha mások és annyíszoi nem mondanak előtte —, hog, amit művel, az művészet, a ja váböl, s töob mint egyszerű jö­vedelmi forrás és kedvtelés, As eaesunyjáru emléke­zik, aki — mint annyi kalocsa asszony — szebbnél szebo min- vciKet tudott tajzpim a szooa, falára, s akitől az első- kézmoz aulátokat eltanulhatta. Későbe nire mept a tudományának, jót tek a szomszédok, a lápyok - kérték, rajzoljon nekik ingvál lakat, térítőkét. Először csak t saját szórakozásából csinálta, majd pénzért is. Ahogy Julis! néni mondja: — Amikor már löb|s eszöm volt, 29 fillért kérjem egy ing- vállérl. Majd volj úgy hogy gépen maga ki is varrta. — Ügy mentek a pusztai Iá nyok benne! —- mondja csillog- szemmel S érezni szavaiból hogy erre a legbüszkébb.. Közben megérkezik a férje-: ura. is, akj 2 hold földön gazdái ! kodik. Ennek a jövedelme mell* keresi meg Julis néni azt a 8Q0: —909 vagy éppen ezeregynehány! KI HALLOTT RÓ­LUK? Valljuk meg őszintén, vajmi keve­sen a megyében. — Kikről is lehet szó? —• kérdezheti a kiváncsi olvasó. Egyszerű, be­csületes parasztasszo­nyokról, akik serény­kedő, ügyes munká­jukkal öregbítették Dunavecse hírnevét. FELKERESTÜK Paksi Lászlónét, a kis­kunfélegyházi Házi­ipari Szövetkezet du- navecsei részlegének megbízottját, aki kész­ségesen adott választ kérdéseinkre. — Ez év márciusá­ban alakult meg a mi kis csoportunk, a he­lyi nőtanács kezdemé­nyezésére. Dunavecsén régóta dívik a receké- sziiés. Én is gyerekko­romban loptam el édesanyámtól a hjmzés tudományát, s ma én tanítom a vecsei asz- szonyokal röcézni. Asszonytársaim * na­gyon örülnek, hogy ismét dolgozhatnak, mert zsebükön keresz­tül is érzik munkájuk JleUzá as&z&Mfok értelmét. Tisztes jöve­delemre tesznek szert. Csak egy példát említ­sek, a félegyházi Házi­ipari Szövetkezet a hatcakkos rece elkészí­téséért 96 forintot fizet. — Megrendelésünk akad bőven, csak győz­zük csinálni. Hatvan­ötén dolgoznak a helyi csoportban, s március­tól augusztusig 23 ezer forint volt a jövedel­münk. Exportra is nyugodtan dolgozhat­nánk, de a rece iránt olyan nagy az érdeklő­dés az országban, hogy egy-kettőre elkapkod­ják, s így nem igen jut ki külföldre. Az eltelt fél esztendő alatt több mint 170 térítőt készí­tettünk, s a negyedik negyedéves tervben 300 térítőt csinálunk. — A kiskunfélegy­házi Háziipari Szövet­kezet bőségesen ellát bennünket anyaggal, úgy hagy e térea nem tója — eljmonclptta, hpgy vala» melyes visszaesés mutatható' ki a keresletben, de még így ’is so­kan keresik fel az áruházát a le* szálított árucikkek miatt. A konfekció-osztályon túlsúly-* ban nők fordultak meg, hiszen a női késíruha, valamint á női télikabát nagyon olcsó, az előbbi 100—240 forintig kapható, az utóbbi 400 forintba kerül. A szó* vetosztályon leginkább a női kockás kabátszövetnek volt ke­letje, amelynek leszállított ára 130—180 forint. A cipőoszlályon a 276 forintba kerülő férfi gumi- gazdacsizma örvend nagy keres­letnek. A dolgozó parasztok na­gyon szeretik, mert kiválóan al­kalmas a' mezőgazdasági mun­kákra. A legtöbbet ebből vásá­roltak a cipőféleségek közül. Igen keresett Ciliknek számit még a 90 forintos. Németország­ból importált, erős bőrű gyer­mekcipő. Ezt azok a mamák ve­szik különösen, akiknek a fiacs­kájuk már barátságot kötött a futballal. Az Állami Árttház alig 15 na? alatt összesen 48 Q00 forint fpr* galmat bonyolított le e cikkeit árusításából. A Kiskereskedelmi Vállalat 33. sz. boltjában és aj Állami Áruházban jártunkkoi mindenütt megelégedett vevők« kel találkoztunk. A kormány he. lyes árpolitikáját tükrözi az ár« leszállításra került áruk foko­zott vásárlása­gémes Otthonos környezet A százéves frankfurti állatkert legújabb attrakciója a magneto- fonszaíagra vett trópusi Vihari Az állalkert trópusi csarnoká­ban a krokodilok számára na­ponta magnetofonról közvetítik a trópusi vihar zaját, miközben víztartályok segítségével felhő­szakadást állítanak elő, ***** .............................................. mű velődési házban( Nagy az érdeklődési Az a eél vezetett ben­nünket, hogy a fiata­labb nemzedékkel is megismertessük ezt a régi, kedves hagyo­mányt. Dér László elvtárs, a községi párt- bizottság titkára sze­mélyesen is gyakran ellátogat hozzánk, ér­deklődik, hogyan ha­ladunk a munkánkban! rpegkérdezi, miben se* githetne. Neki köszön­hetjük, hogy szeptem­ber 17-én teherautói kaptunk s elmehettünk Kiskunfélegyházára ta­pasztalatcsérére és aa OKISZ közgyűlésre» Sok újat és szépet lát­tunk és hallottunk» amit a jövőben gyű* diölcsöztetüpk. — VALÓBAN dicséret* re méltó mupkát . vé­geznek a dunávecsei recézö asszonyok.: Ed­dig is szép sikereket könyvelhetnek ej, a reméljük, -a Jövőben egyre többet hallunk! munkájukról és ered* idényeikről. Biálitzky jianúo» szenvedünk hiányt. Ez azt eredményezi, hogy mindenkinek van munkája, s folyamatos kereseti lehetősége. Kovács Imréné két hó­napi keresetéből vett egy mosógépet és egy 900 forintos új Orion rádiót. Szorgalmas asz- szonyok rajta kívül vannak még mások is. Némák Sándorné, He­gedűs Gáborné, De­recskéi Imréné lelki- ismeretes, precíz mun­kát végeznek. így az­tán eljutott jó hírünk az egész országba. A legkapósabb rece- fajta a csillagos, pókos motívumokkal díszí­tett. Ezt nagyon kere­sik az emberek, — EZEK UTÁN a to­vábbi tervekről beszél­gettünk így folytatta Paksiné: — Október elején jláthptes receké§zítési - iaiiíotyáiwrt ingtunk a 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents