Petőfi Népe, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-08 / 186. szám

1958. augusztus 8, péntek 3. oldal Kísérletek a csemegeszőlő termesztésének fellendítésére A közelmúltban megkapó je­lenet játszódott le kísérleti sző­lőtelepünkön. Egyik külföldi vendégünk végignézte a falon függő elismerő okleveleket, ame­lyek mind Mathiász János szőlő- nemesító munkásságának egy- egy állomását jelzik. Ezután vi­rágokat helyeztek Mathiász szob­rára, miközben kijelentették: büszkék lehetünk arra, hogy kí­sérleti telepünk névadójának ér­tékes, eredményekben gazdag munkáját folytathatjuk. E jelenet több gondolatot fel­vet. Miért van az, hogy a Ma- thiász-hagyaték birtokában — amelyet a Mathiász munkássá­gát folytató Kocsis Pál kiegészí­tett — nem tudtuk csemegesző' 16 termesztésünket megfelelt színvonalon tartani, amelyhez egyébként minden lehetőségünk megvolt? anyatőkéről a maximális meny- nyiségű, fajtiszta szaporító anya­got elő tudjuk állítani. Egy tőkéről, a szabványnak megfelelő sima vesszőből 3—5 darabot nyerhetünk, a kétrügyes dugványból 20—50-et, esetleg még ennél is többet, mert így a rövid selejtvesszőből is lehel dugványt készíteni. Ezenkívül kidolgoztuk a szabványméretű (45 cm-es) vesszőg.yökereztetés termékenyebb módját, esőztető öntözéssel, s így a 30—60 száza­lékos eredést felemeltük 90 szá­zalékra. Ezekkel a módszerekkel a je­lenleg rendelkezésre álló anya- tőkékről az alábbi mennyiségű rspmeeevessznt turiiuk kitermel­Hogyan növelhetjük a csemegeszőlők területét? Mintegy harminc évvel ez­előtt, amikor a legkedveltebb csemegeszőlő még a saszla volt, szőlőterületünk 12 százalékán termesztettünk csemegeszőlőt, s komoly tételeket szállítottunk külföldre, ahol azt szép színe és kiváló zamata miatt igen ked­velték. Ma azonban, amikor szőlőterületünk meglehetősen összezsugorodott, már csak az összterület 3 százaléka cseme­geszőlő és az export is a mély­pontra süllyedt. A Mathiász Já­nos és Kocsis Pál munkáját di­csérő csemegeszőjő fajtáinkat nem becsüljük eléggé, pedig megjelenésre, s különösen bél­tartalomra, zamatra kiválóak, közülük néhányat külföldön is nagyban termesztenek, sőt ter­mesztésük ott terjedőben van, mi pedig csak a sárfehér fajtá­ból tudunk vagontételben szál­lítani, — a finomabb fajtákból még szaporító anyagunk sincs. Ezen az állapoton csak úgy tudunk segíteni, ha csemege­szőlő területünket odáig fejleszt­jük — elsősorban a meglevő ér­tékes fajtákkal —, hogy a sző­lőidény alatt folyamatosan, faj­tánként tudjunk több száz va­gon csemegeszőlőt törődésmen­tesen küldeni mind a belföldi, mind a külföldi piacra. Ezt úgy valósíthatjuk meg, ha: 1. fajtiszta törzsláblákön nagy tömegben állítjuk elő megfelelő fajtákból a telepítési anyagot, 2. a telepítéseket a jelenleg legjobb és legeredményesebb módon végezzük, 3. csemegeszőlő fajtáinkat ki­egészítjük az export-igényeknek mégjobban megfelelő fajtákkal. Ennek a munkának az alap­jait kívánjuk lefektetni mi, a Szőlészeti Kutató Intézet »Ma­thiász János« kísérleti telepének dolgozói. Uj, eredményes szaporítási módszerek A szaporító anyag biztosítása a régi módszerekkel nem old­ható meg, mivel a kívánt szőlő­fajták nagyobb részéből össze­függő, fajtiszta telepítvény alig áll rendelkezésre és így csak a telepünkön meglevő néhány száz tőkés állományból indul­hatunk el. Ezért a kevésbé is­mert, nagyüzemileg nem alkal­mazott 1—2 rügyes dugványo­zást kellett üzemi méretekben kidólgözni, hogy a kevésszámú nj; Év Sima dugvány Gyökeres Törzstábla Más gazda­vés íszö telepítésre ságnak ki­felhasználva adható 1957. 175 000 1958. 830 000 140 000 95 000 45 000 1959. 840 000 420 000 145 000 275 000 1960. 840’000 43Ö 000 54 000 376 000 1961. 840 000 430 000 28 000 402 000 1962. . 1 500 000 480 000 29 OOÖ 401 000 1963. 1 550 000 800 000 49 000 751 000 1964. 1 600 000 900 000 900 000 1965. 1 600.000 1000 000 1 000 000 megeszőlő nemesítési munkáját is. Célunk, hogy előállítsuk az exportigényeknek jobban meg­felelő, új csemegeszőlő fajtákat. Ezen a téren mar több mint 40 olyan fajtát sikerült előállíta­nunk, amelyek jobbnak látsza­nak az eddigi fajtáknál. Ezek-; nek a szaporítása is minden eszközzel folyik és a fajtaver-; seny dönti el, hogy melyik lesz a jövő szőleje. Szerény eszközeinkkel min­dent elkövetünk, hogy a cseme-; geszőlő termesztésének égető; kérdéseit a megoldás felé se-j g its ük. | Andrási Elemér 5 szőlészeti kutató * HA MINDENKI ILYEN VOLNA... unaszentbened'ek községben lakom. A közelmúltban fe­Lr leségem éé én húsmérgezést kaptunk. Amikor felfedez- tűk a bajt, rögtön orvoshoz fordultunk. Dr. Herman István, körzeti orvos egynapi kezelés után — mível javulás nem mu­tatkozott — kórházba utalt bennünket. A legközelebbi kórház 12 kilométerre, Kalocsán van, — tekintve állapotunkat — men­tőre volt szükségünk. Ekkor kezdődőit el az a kítánó küzde­lem, amely két ember, én és a feleségem életéért folyt. Dt. Herman István mentőkért telefonált, de azt a választ kapta: most nincs benn kocsi. A dunaszentbenedeki postai köz­pont kezelőnője szívesen tárcsázott tovább, s a kalocsai taxi­állomást hívta, ahonnan sajnos újból nemleges válasz érkezett. Tehetetlenül néztünk egymásra az orvossal, s azon gondolkoztunk, hogy mit mit is tegyünk. Ekkor érkezett oda a helyi rendőr- parancsnok, aki miután tudomásul vette az esetet, rögtön bele­kapcsolódott a mentésbe, telefonon felhívta a kalocsai rendőr­kapitányságot. Ö sem volt szerencsésebb. Közölték vele, hogy a szolgálatot teljesítő gépkocsi vidéken, kiküldetésben van. A kalocsai rendőr elvtársak néni hagyták a dolgot annyiba, s utolsó próbálkozásként a kalocsai katonái parancsnokságot értesítették, s felkérték őket a mentésre. A honvéd elvtársak készségesen teljesítették a rendőrök kívánságát, s azonnal ren­delkezésre bocsátottak egy mentőkocsit, amivel rövid idő le­forgása alatt a kalocsai városi tanács kórházába ettünk, ahol gondos gyógykezelés után megmentettek bennünket az élélnék. Mindezeket betegségem után tudtam meg, s írtam le. Itt az újság hasábjain kívánok köszönetét mondani dr. Herman István körzeti orvosnak, a központkezelőnőnek, a rendőr- parancsnoknak, a kalocsai rendőrkapitányság ügyeletesének, s a kalocsai katonai parancsnokság mentőszolgálatának. Ezek az emberek fáradságot, éjszakai pihenést nem sajnálva, segí­tettek rajtunk, bajbajutott embertársaikon. Horváth Lajos Dunaszentbenedek &qijtthn. tm fi nég.y. gyerniekltaláL... Vigyázzunk jobban lürdőzö gyermekeinkre! Az utóbbi időben igen sok szerencsétlenség történt fürdő­helyeinken: a fürdőző, s akár egy pillanatra is, de magukra hagyott gyermekek közül csupán vasárnap a Tiszába kettő, s a Szilidi tóba is kettő vízbe ful­ladt. A mentők már hiába kí­sérelték meg az életmentést, i Nem akarunk szemrehányást t tenni a2öknak a szülőknek, akik ‘ szemük fényét vesztették el, csu­pán figyelmeztetni kívánjuk a fürdőző szülőket: ne engedjek gyermekeiket magukban a víz­be, s ügyeljenek minden moz­dulatukra. Különösen a Tiszán veszélyes a gyerekek fürdése, mivel a talaj ott egyenetlen és gödrös, gyakran pedig hináros és iszabös! A gondatlanság cs figyelmet­lenség nekünk, szülőknek okőz legnagyobb szomorúságot! Ä kollektív vezetés érvényesülése a kiskunfélegyházi pártszervezetekben • ««•««»4M»***«***** Gyűjtik a levendulát a Kertimag- és Gyógynövény termelő Gazdaság tihanyi üzemegységének 100 holdján. A lepároló üzemben a napi 60—70 mázsa virágból negyven kiló olajat nyernek, I A MARXISTA-LENINISTA [PÁRTOK egyetlen helyes veze- 1 tési módszere — amely meg- ! óvja a pártot a sorozatos hibák í elkövetésétől — a kollektív ve- ; zetés. Ennek érvényesülésével a ; párttagság széles tömegei kap- ; csolódnak be a feladatok kimun­kálásába és végrehajtásába. I Az SZKP XX. kongresszusa különösképpen aláhúzta a kol­lektív vezetés jelentőségét, elve­tette és bírálta a személyi kul­tuszt, amely komoly kórok oko­zója volt a párt vezetésében. Megyénkben a XX. kongresz- szus óta javult a kollektív ve­zetés, s ez méginkább éreződötl az ellenforradalmi lázadás leve­rése óta. A KÖZELMÚLTBAN Kiskun, félegyháza város pártszervezeté­ben vizsgáltuk meg a kollektív vezetés érvényesülését. Megálla­pításunk szerint helyesen érvé­nyesíti a kollektív vezetést a harmadik és negyedik kerületi párt-alapszervezet. Ezekben a pártszervezetekben a taggyűlé­sek és vezetőségi ülések beszá­molóit nemcsak a pártlitkár, hanem a pártvezetősegi tagok is tartják, felváltva. Jó módszerrel dolgozik a Kiskereskedelmi Vál­lalat pártszervezete is, ahol a vezetőségi tagok valamennyien részt vesznek a pártmunkában. Tevékenységükről rendszeresen beszámolnak a párt vezetőségi üléseken és taggyűléseken. Ez a pártszervezet eredményesen se­gíti a vállalat munkáját. HASONLÓAN JÓ a helyzet az első és második kerületi párt. alapszervezeteknél is. Itt a párt­tagság többsége részt vesz a ha­tározatok kimunkálásában és végrehajtásában. — Tapasztala­taink szerint azokon a helyeken — így például a Bányászati Be­rendezések Gyárában és a Do­hánybeváltó Vállalatnál, ahol a párttitkárok megfelelő politikai felkészültséggel rendélkéZriek — ott a vezetés is kollektív. Jó tapasztalataink mellett né­hány hiányosság is felszínre ke­rült. Egyes pártszervezetnél azt tapasztaltuk, hogy a taggyűlési beszámolókat a párttitkár elv­társak egyedül készítik és azt vezetőségi ülésen nem tárgyal­ok meg. Ezeken a helyeken a taggyűlés tehát nem a pártveze- lőség, hanem csupán a párttitkár beszámolóját vitatja meg. Ért­hető, hogy az ilyen beszámoló­kat a vezetőség tagjai nem tart­ják magukénak és nem érzik a felelősséget az abban foglaltak végrehajtásáért sem. SAJNOS, TÖBB PÁRTTIT- KÁR azt hiszi, hogy a munka csak akkor mehet jól, ha min­dent egyedül végez és szinte lá­tástól vakulásig dolgozik. Az ilyen párttitkárok arra panasz­kodnak, hogy a pártszervezet tagjait nem lehet megbízni párt- munkával. Ez a nézet rendkívül káros és helytelen, ez fékezi a párttagok aktivitását. VANNAK ALAPSZERVEZE­TEK, amelyek a kollektiv veze­tést csak abban látják, hogy a pártvezetőség vagy a taggyűlés dint fontosabb kérdésekben Noha ez is fontos része a kol­lektív vezetésnek, egymagában ez még nem elegendő. A kol­lektív vezetés érvényesülésinek fontos letétele már a beszámo­lók kollektív kidolgozása, meg- ’ávgyalasa, a taggyűlések kol tektíu előkészítése és a megle­lelő légkör biztosítása ahhoz, hogy a párttagság minden feszé- lyezeitség nélkül kifejtse véle­ményét, részt vegyen a felada­tok kimunkálásában és a hatá­rozatok végrehajtásában. Olyan helyeken, ahol a beszámolót nem a vezetőség kollektív mun­kája, hanefn a párttitkár egye­dül készíti, gyakran előfordul, hogy a beszámoló általános és .konkrét példákat nem tartal­maz. A Vendéglátóipar i Válla­lat pártszervezete pedig a má­juk hiányosságainak bírálata helyett a Dózsa Tsz portáján iepregetett. A KOLLEKTÍV VEZETÉS hiánya azt eredményezi, hogy a íelyi pártszervezet munkájá- rak elemzése, problémáinak fsl- árása helyett általános érvényű gazságokat hangoztatnak, is- nételgetnek, gyakran külpoliti­kai kérdések ismertetésére szű­kítik le a taggyűlés beszámoló­ját. A KÜLPOLITIKAI kérdések vitatása természetesen fontos, de .zámos pártszervezet e kérdés­ben már annyira túlment, hog'’ a taggyűlések beszámolóinak 89 —90 százaléka külpolitikai kér­dések ismertetéséből áll és a pártszervezet munkájának pro­blémáit alig érintik. A KISKUNFÉLEGYHÁZI vá­rosi párt-végrehajtóbizbttság a közelmúltban napirendre tuzt.- a pártszervezetek kollektív ve­zetésének kérdését és az észlelt hiányosságok megszüntetésére a kollektív vezetés erőteljes érve- ryesítésére hívta fel a város ái t-alapszervezeteinek figyel­mét. Szabó Sándor pi csemegeszőlő szaporítási tervünk alapja, hogy a 69 kh törzsszőlő telepítését elvégezzük és a gyökereztető iskola terüle­tét megfelelő mértékben kibő- vítsük. Törzsszőlőnk fele in­tézetünk lakileléki üzemegysé­gében 1960 tavaszán, a másik fele 1964 tavaszán a Mathiász- telepen készül el. 1961. évtől kezdve Lakiteleken az öntözé­ses gyökereztető iskolát 3—6 kh-ra kell kifejleszteni. 10 év alatt 1300 hold csemegeszőlő A törzsszőlők betelepítése után, 1963. évtől, a tervezett gyökeres csemegeszőlő mennyi­ségén felül, fokozatosan emelke­dő mennyiségű, 200 ezer — 2 millió db simavesszőt is adha­tunk a termelésnek. A fentiek alapján 10 év alatt intézetünk gyökeresvessző termelése 1300 kh csemegeszőlő telepítését biz­tosítja, amelyről már a további telepítési az állami gazdaságok fokozatosan megoldhatják. A rövid dugványozással elő­állított gyökeres vessző kiváló minőségű, dús gyökérzetű tele­pítési anyagot szolgáltat, ame­lyet, ha száradás- és fagyásmen- tesen ültetünk el, tökéletes tele- pítvényt nyerhetünk. Intézetünk kidolgozta a homoki szőlőtele­pítés legeredményesebb mód­ját, az úgynevezett »mélytele- pítést« is, amely szerint a felső, tőképző rügy 3 cm mélyen kerül a talaj színe alá, így az eredés és a kezdeti fejlődés kedvezőbb. Kísérleti telepünk nagy ará­nyokban folytatja Mathiász cse-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents