Petőfi Népe, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-08 / 159. szám
1958. Július 8. kedd 3. oldal „Haditerv66 a Bajai Ruhaüsemben MÉG NEM TUDNI LESZ-E NYERESÉGRÉSZESEDÉS Ha nem is úgy, mint derült égből a villámcsapás, de kellemetlenül érintette a Bajai Ruhaüzem vezetőit az a levél, amelyben felsőbb szervük késve, de közölte, hogy módosítsa az alaprentabilitásra vonatkozó utasítását, mégpedig —, felfelé. Az utólagos értesítés azzal járt, hogy az első negyedévben 0.7 százalékkal kevesebb nyereséget fizettek be az előírtnál. Később sem változott a helyzet, mert az áprilisi és a májusi tervteljesítés nem érte el a kívánt szintet, s az elmaradást csak júniusban tudták nagy nehézségek árán pótolni. A jelenlegi helyzet; egyetlen egy forint nyereségrészesedése sincs a vállalatnak. Ennek ellenére a vezetők azt mondják: — nem olyan fekete az ördög, mint amilyenre festve van. Vajon, mi készteti őket erre az optimista kijelentésre? Az, hogy hátra van még hat hónap, s az alatt fordulatot akarnak elérni. Már kidolgozták azt a »ha- ditervet«, amelyben mindenki megtalálja a testhez álló feladatát. Hat nap — 640000 forint többletnyereség Kiszámoltuk, ha a munkások az idén hat nap nyereségrészesedést akarnak hazavinni, akkor a második félévben 640 000 forint többletnyereséget kell elérni. Havi bontásban 107 100 fo- rontra tehető az az összeg, aminek többletnyereségként kell jelentkezni. Nézzük, hogy akarják ezt az összeget megszerezni? Elképzelések A vezetőség tennivalói között szerepel a készáru és nyersáru kelléknél a bankkamat 69 000 forinttal való csökkentése. Ezenkívül a kellékanyagnál 240 000, az alapanyagnál pedig 60 000 forintot takarítanak meg azzal, hogy csökkentik a szélveszteséget, a maradékot okosan használják fel. A térítési veszteségek A tanácstagok jól szervezik a burgonyabogáé elleni védelmet A kömpöci községi tanács jól megszervezte a burgonyabogár elten indított általános védekezést. E munkába bevonta a tanácstagokon kívül a termelési bizottság tagjait. A legtöbb segítséget a tanácstagok adták, mert beszéltek választóikkal és felszólították őket a védekezésre, ők maguk pedig jó példát mutattak. A községi tanács részére küldött két porozógépet a tanácstagok irányítják. Varga István tanácstag vállalta, hogy választókerületében végigkíséri a porozógépet minden burgonyatáblán, ugyanezt teszi Tóth Antal és Barka Benő is. Saját földjükön elsőnek végezték^ el a porozást. Baranyai István levelező 0-0-0-0-0-00000 O-O-O-O-O-OOOOOG-OO-OO Cikkünk nyomában az usvesz kiskoré gytroiiSiüt kizsákmányol kuiák Msierébsi) Reméljük, hogy a fellebbvi- teli tárgyaláson a kisgyerekkel embertelenül bánó kulákot példás büntetésben részesítik. Négyen ülünk a konyhában: a házigazda Hajma Lajos, meg a felesége, valamint Schreiber Ferenc tsz-elnök és én. A nap etbaitagoít már a nyugvóhelye irányába, és Or- govány, a kurjantásnyira eső község felől nyomába szegődik az alkony. Így nézem, a halkan ránk telepedő est hangulatában ezt a 73 esztendős öreget, Lajos bácsit, aki nem sokkal előbb még ott tett-vett a másfélholdas szőlővel. Ennyivel bír el, ennyit vállalt egészéves művelésre szövetkezetében, a Sallai Tsz-ben, amelynek 1952 óta tagja. Nem kis vállalkozás, a húsz-huszon- ötévesek sem birkóznak meg sokkal többel. Dehát Hajma Lajost kemény fából faragta az élet, szívósnak, elnyűhetetlennek, mintha a föld, amely az ő kezétől is szépült, termővé vált, az évek hosszú során visszaadta volna neki az erejét, akárcsak a mitológiában Anteusnak. Most ősszel azonban megválik a földtől, nyugdíjba vonul. Rendkívüli nyugdíjat kap majd, annak a kormányhatározatnak megfelelően, amely az ötéves tsz-tagsággal rendelkező, 65. évüket betöltött öregeknek így szépíti meg hátralevő életüket. Lajos bácsi bár nem állítja, nem is tagadja, hogy »jól jön havonta az a kis pénz«, hanem szt mondja: — Amíg bírok, dolgozom. Az affajta ember hitvallása Megírtuk annak idején, hogy Rozsnik István csikériai lakos 4000 öl szőlő és 4000 öl szántó tulajdonosa, aki a múltban nagyobb birtok ura volt, magánál tartott, dolgoztatott és kizsákmányolt egy kiskorú gyereket, akinek három évi hasznos munkájáért semmit sem fizetett, a megígért ruhák helyett összesen csupán egy rend ruhát és egy pár szandált vett, s amikor a kisgyerek a rossz bánásmód miatt eltávozott Rozsniktól, még az öltöny ruhát és a pár szandált sem adta ki neki. A bácsalmási járásbíróság a közelmúltban tárgyalta az ügyet s a cikkünkben írt cselekményeket a bizonyító eljárás során helyénvalónak találta. De, — mivel Rozsnik István a bíróság előtt előadta, hogy a kisgyerek munkáját fél hold szőlő nevére való átírásával akarja honorálni és hajlandó is volt erről nyilatkozatot aláírni, abban az értelemben, hogy a gyerek szülei a fél hold szőlőt már ebben az évben leszüretelhetik, — a bíróság úgy találta, a cselekmény olyan csekély jelentőségű, hogy a törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetés is szükségtelen és ezért a bűnvádi eljárást megszüntette. A járási ügyész nagyon helyesen, — cikkünk szellemében — fellebbezéssel élt az ügyben, mert nyilvánvaló, hogy a kiskorú gyermeket kizsákmányoló kulák csupán abban a „szorult helyzetében” volt hajlandó aláírni a nyilatkozatot, amelybe a bírósági tárgyaláson várt, de—-j amint látjuk be nem következett j súlyos büntetés kényszerí-j fette. csökkentésével 49 900, az átfutási idő csökkentésével 11 200, a motorok, varrógépek saját rezsiben való megjavításával pedig 10 000 forintot tesznek a nyereségrészesedési alaphoz. Ezenkívül még sok egyéb szervezési és technológiai intézkedésekkel gyűjtögetik össze a drága forintokat. Egyéni megtakarítási számla Bevezetik és kiszélesítik az egyéni megtakarítási számla- rendszert. Ez azt jelenti, hogy minden dolgozó a megtakarított alap- és kellékanyag bizonyos hányadát forintban visz- szakapja. Az előbbinél öt, az utóbbinál pedig húszszázalékos a visszatérítés. Az asszonyok— lányok ezt a pénzt cémapénz- nek nevezik. Tavaly 107 000 forintot fizetett ki a gyár ezen a címen. 50000 forint elvész vagy megmarad? Ennek az összegnek a megtartása kizárólag a dolgozókon áll, vagy bukik. Ugyanis a termelt ruhák minőségét még lehet fokozni. Mi csak egy dolgot szeretnénk a sok közül megemlíteni. Jelenleg a női ruhák minősége 77.1 százalék. Ha azok a szalagok dolgozói, akik a női ruhákat gyártják s a minőséget 94 százalékra emelik, akkor 50 ezer forint üti a dolgozók markát. Emellett »szabad« leoltani a villanyt akkor, amikor nincs szükség rá, a leesett gombot is fel lehet venni, a cérnával is lehet takarékoskodni, stb.. mert ezek azok a forintok, amelyek feltétlenül szükségesek az évvégi nyereségrészesedéshez. S ha ez a szemléletmód meghonosodik, igazuk lesz a vezetőknek: nem lesz olyan fekete az ördüg, mint amilyennek most látszik. — V. K. — Csépelik az aprómagvakat megyénkben A Duna—Tisza közének változatos talaján minden esztendőben nagy mennyiségű apró- magvat termelnek. Megyénk terme'"szövetkezetei, egyéni termelői az idén is mintegy 700 vagonra való fűmagot, lencsét, mustárt, káposztarepcét, fajtaborsót, somkorót és egyéb aprómagvakat termelnek szerződésre. A káposztarepce és a fajtaborsó cséplését már a napokban megkezdték. A nagy mennyiségű aprómagvak cséplésére a gépállomások is felkészültek. Kizárólag erre a célra 64 cséplőgépet állítanak a termelők rendelkezésére. Közös gazdaságaink életéből Nemrégiben közöltük, hogy megyénkben hat idős termelőszövetkezeti tag nyugdíjat kap, s elbírálás végett további 964- nek a nyugdíjjogosultsági igényét nyújtották be az Országos Nyugdíj Intézethez. Most érkezett hír a fülöpházi Petőfi Tsz- ből, hogy csupán ebben a szövetkezetben öt 65. életévét betöltött és ötéves tagsággal rendelkező tsz-dolgozó január 1- ig visszamenőleg megkapta a nyugdíjat. Név szerint Szepesi István, Kiss József, Börcsök András, Vankó József és Vágó Antal, akiknek ezúton kívánunk az anyagi gondoktól mentes öregségükhöz jó egészséget és hosszú életet. Tízen léptek júniusban a kecskeméti járás termelőszövetkezeteibe. A lászlóíalvi Alkotmányban két család négy taggal, a városföldi Dózsában egy, a lajosmizsei Sallai Tsz-ben szintén egy, az ágasegyházi Szabad Május 1-ben és a hetény- egyházi Micsurin Tszben pedig két-két fő próbálja meg a boldogulás útját a közös gazdaságban, * Ezernyolcszáz hektoliter borra van kilátás a szőlő jelenlegi állapota alapján a 47 katasztrá- lis hold szőlős területen gazdálkodó izsáki Petőfi Tsz-ben. A kiválónak várható — s most már esetleg csak a jégtől ve- lyeztethetö — eredményre azért van remény, mert a tagság szakszerűen művelte a szőlejét. Az idén pótolták a hiányzó karókat, 35 ezer tőkét oltottak és bújtattak, ötször permeteztek, s ezeket megelőzően 200 mázsa műtrágyát használtak fel a talajjavításra. Mindez elősegíti, hogy az átlagos mennyiségnél mintegy 5—600 hektoliterrel több borra számíthatnak ősszel. Máskülönben a termelési szerződés előlegéből 6—12 000 forintot osztottak eddig családonként. Megváltozik vidéken a telefondíjak beszedésének rendszere A helyszíni vizsgálatok megállapították hogy a távbeszélő dijak beszedése a kézbesítők munkáját nagyon hátráltatta és igen sok idejüket vette el. Ezért 1958. július 1-töl kezdődően a vidéki távbeszélő-dijak beszedésének eddigi rendszerét megváltoztatják. A havonta esedékes díjakról a postahivatalok számlát állítanak ki az előfizetők részére. A számlákat a kézbesítők közönséges levélpostai küldeményként kézbesítik, a ez, akinek soha nem adták ingyen a betevő falatot, akinek a gyerekkorától nap mint nap meg kellett küzdenie érte, s vérévé vált a munka, amely egyet jelent az életével, hát nehezen válik meg tőle. Tartalmat az ad neki, a becsület is elképzelhetetlen számára a munka nélkül. De csak azóta, hogy számára sem robot többé. Kerés-beszédü ember, ezért nincs sok szava a felszabadulás előtti, s az utána következő időről sem. Pedig, ha valakinek, hát neki van mit mondani mindegyikről. Hogy a múltról miért, tán meg sem tudnám, ha eszembe nem jut, hogy a Tanácsköztársaság leverését követő fehérterror egyik orgo- ványi áldozatáról, Hajma András útkaparóról nevezte el a falu egyik utcáját a felszabadult nép kegyelete. — Rokona volt? — kérdem. — Igen. A nagybátyám. — És maga mit csinált azokban az időkben? — Orosz hadifogságban volt- tam akkor, 21-ben jöttem haza. — Odakinn tudtak róla, hogy mi történt itthon? — Kun Béláékkal, amikor emigráltak, találkoztunk, ők mondták, hogy a bugaci erdőben akasztóiakat állítottak a fehérterroristák. Haima Lajos, a huszonnégyesztendős rabságba, haza induló, s háborút, hadifogságot megjárt egyszerű zsellér nem gondolta, hogy a faluja, Orgovány határában van az az erdő, s legrémesebb látomásai sem mutatták meg neki, hogy — oh, iszonyat — annak az erdőnek egyik fáján az ő nagybátyja kihűlt tetemét himbálja a szél. Sokáig hallgatunk. Mondja most tovább, hogy mit gürcölt közel negyedszázadon át itt, a basaparaszti birtokok, a nagybátyja gyilkosainak földjei mellett, a homokon? Alig észrevehetően bólint: elmúlt, elsüllyedt az az idő. S hogy mi jött még az életében, erről már élettársa beszél, vagyis inkább dokumentumokkal illusztrálja ezt a megváltozott életet. A hadsereg lapjának egyik három év előtti számát, mint féltett kincset hozza ki a szobából. Az újság első oldaláról négy katonatiszt fényképe néz le határozott, magas intelligenciát sugárzó tekintettel. A képek fölött a felírás: “Aranyéremmel kitüntetett diplomások". A katonai akadémiát 120 hallgató közül ilyen meritummal végzett négy tiszt fényképe, s a legelső alatt a név: Hajma Lajos százados. E két öregember egyik gyermeke. (A másik gazdálkodik.) A kép alatt rövid vallomás: »Hoszszámla összegét azonban a kézbesítők az eddigi gyakorlattól eltérően nem szedik be a háznál, hanem azokat az előfizetők minden hónap tizedik napjáig az általuk választott időpontban fizetik be bármelyik helyi postahivatalban. Az új rendelkezés célja" a posta kézbesítő személyzete nagymérvű túlterheltségének megszüntetése, ezáltal a többi postai küldemény gyorsabb kézbesítésének elősegítése. szú volt az út, amelyen idáig jutottam. Hat elemit végzett parasztgyerekként kerültem 1948-ban a Néphadseregbe. Amikor az Akadémiára jelöltek, elhatároztam: minden erőmmel azon leszek, hogy kiváló eredményt érjek el.« Es elérte. Mert megküzdött érte. És én tudom, hogy ahhoz a küzdelemhez innen, ebből a homokból, e két halkszavú ember szívósságából, s arra az orgová- nyi akasztófára való emlékezésből merítette az erőt. Előkerült a két unoka fényképe is: egészséges, pufók lurkók, s míg nézi őket, Lajos bácsi arcát is befutja a mosoly, ök a családfa legfrissebb hajtásai, a jövőben gyümölcsöző virágai. És azt mondja Lajos bácsi mosolya: ha nem volna másért, már őértük is érdemes volt vállalni a sors nehéz csapásait, hat embertelen évtized alatt. De másért is. Azért, hogy megérhette: mennyi emberszeretet van a munkásosztály hatalmában, a dolgozó nép, a munka rendszerében, amely gondol őreá is, a föld pihenésre, nyugalomra jogosult egyszerű gyermekére. Amikor elbúcsúzunk, már lebukott a nap. Csöndes minden, az ég alját biboríény koszorúzza. Aztán a közeli erdőben egy madárka dalba kezd, dalol a szellő is, és mintha az egész táj himnuszt zengene. Ügy érzem: őt, Hajma Lajos bácsit köszönti, Tarján István NYUGALMAS ALKONY
