Petőfi Népe, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-08 / 159. szám
4. oldal 1958. Július 8, kedd uennekekneletiTThrillfWr ZjLLíapjívli íiniíiv^tk Marhapörkölt, dupla vagy semmi, televíziós szórakozás Az időjárás nagyon megijesztette a vasárnap szokatlanul korán ébredő úttörőket, de még a szülőket is. Mert a Tisza partjára tervezett egésznapos műsort erősen veszélyeztette az eső. Sokáig kételkedtünk, bizonytalanok voltunk, hol tartsuk meg a műsort illetve az ünnepélyt, de már ekkor a közös ebéd, a marhapörkölt fortyogott az öles kondérokban a Tisza partján. Végül is döntöttünk: az úttörőavatást az iskola udvarán, az ünnepélyt a Tiszánál tartjuk. Az avatási ünnepély nagyon szép és látványos volt. Az iskola úttörő-zenekarának pattogó ütemeire vonultak fel az úttörők (az avatandők) a csapatzászló alá. Az emlékbeszédet Balatonfüredi József, a község tanácselnöke mondta. Beszélt az úttörőélet fontos kérdéseiről, majd a pajtások letették az esküt, illetve az ünnepélyes fogadalmat. Ekkor az énekkar és a zenekar rövid, de nagyon kedves műsorral kedveskedett a megjelenteknek. Most kezdődött ám csak az igazi élvezet. Áz égész iskola tanulóifjúsága és a nagylétszámú szülők tömege együtt vonult lé' a Tiszapartra. Messziről hozta elébünk a szél az ínycsiklandozó ebéd illatát. Kiértünk. Az ebéd nem soká váratott magára. Amikor megszólalt a sípjel, a gyerekek indián harcosokat megszégyenítő tányér- és kanál- zörgetéssel sorakoztak a bográcsok elé. Voltak vagy háromszázan, holott az iskola létszáma mindössze 261 fő. Á gyerékek már javában tömték magukba a finom pörköltet, amikor a négyszáz szülő és a vendégek is felsorakoztak az ebédhez. Vendégek is voltak: Nagy Dániel az Elnöki Tanács elnökhelyettese és Kovács Endre a Megyei Népfront-bizottság titkára. Az ebéd utáni pihenő elteltével újabb esemény következett. A gyerekek és a szülők képezte kör közepén szebbnél szebb szavalatok, énekszámok követték egymást. Nagy izgalom közepette kezdődött meg a dupla vagy semmi játék. Ez alkalomból 10 kiló cukorka várta, hogy osszák szét. Persze a nevelőtestület az osztályok értelmi fokához mérten dolgozott ki kérdéseket, nem volt nehéz rájuk a felelet. A kérdések között voltak természetesen számtan, magyar, történelem, földrajz, kémia, fizika, orosz nyelv és sportvonatkozású kérdések is. A játék mindenkinek nagyon tetszett, gyermekeknek, szülőknek egyaránt. A kérdések lebonyolítása a következőképpen történt: Egy borítékban 5 kérdés volt elhelyezve. öt deka cukorkával kezdődött a jó felelet, és nyolcvan deka volt a felső határ. A játékban mintegy harminc gyermek vett részt váltakozó sikerrel. Több tanuló nyerte meg a nyolcvan dekás csomagot. Persze voltak olyanok is, akik kevesebbel kiléptek a játékból, vagy nem tudtak megfelelni a kérdésekre, s ezáltal estek ki. Ez után a vidám műsor után a gyermekek játékkal töltötték el a hátralevő időt, estefélé pedig, amikor már alaposan eljOOOOOOOO-OOOOOOOOOOOOOOOC Úttörő találkozó Félegyházáu A félegyházi úttörők régóta készülődtek valami izgalmasnak ígérkező rendezvényre. Végre elérkezett a vasárnap, amikor a város úttörői találkoztak, megismerkedtek egymással, ázután pedig megkezdődött az úgynevezett »szellemi olimpia«. öt kérdésre kellett válaszolni, ha a pajtás mind az öt kérdésre helyesen tudott felelni, akkor öt forintot kapott. Bizony sokan megpróbálták, de csak igen kévésnek sikerült. Annyi biztos, hogy a hangulat nagyon jó volt. A pajtások mégis kifosztották a kasszát, igaz, hogy csak ötven forint volt benne. Ezután táncraperdült a sok pirosnyakkendős úttörő. Szólt a zene, kitűnő volt a büfé, este hét óráig tartott a bál. Az úttörő pajtások között KISZ-ta- gok is voltak. Kiskunfélegyháza város úttörői ezúton köszönik meg ezt a találkozót, és e helyen mondanak köszönetét Nógrádi Sándor úttörővezetőnek áldozatos munkájáért. Szeretnénk, ha sok ilyen találkozóra kerülhetne sor ezután. fáradtak, nótaszóval vonultak haza a gyerekek is, meg a szülők is. Akadtak még, akik tovább is szerettek volna szórakozni, — főként a felnőttek —, azok az iskola televíziójának a műsorát nézték meg. így zárult le tehát ez a nagyon vidám úttörő avatás, melynél felejthetetlenebb élményre Tiszakécskén gyermek nem emlékszik, de még a felnőttek közül sem sokan, A VONAT ELROBOGOTT. A GYERMEK SÉRTETLEN MARADT London egyik külvárosának állomása közelélében egy 15 éves fiú az óránként 75 mérföld sebességgel robogó vonat alá esett és — csak keserű tapasztalatokat szerzett. Az egész vonat elrobogott a feje felett, míg Geoffrey Talbot a sínek között feküdt. Némi kis átmeneti emléke maradt szerencsés megmeneküléséről: erősen lehorzsolta a bokájáról a bőrt. — Jogi ianácaadói Dr. Kolosai R. Gyula ügyéas — Meddig folytatható le a fegyelmi eljárás? Sok munkaügyi vitában ad alkalmat félreértésekre: meddig folytathatja le a fegyelmi eljárást a vállalat vezetősége? Az utóbbi hónapok alatt többen fordultak a megyei ügyészséghez a Mt. V. 190. §-ában foglaltak helyes értelmezése végett. Ez a rendelet többek között kimondja, hogy ha a fegyelmi vétségről az igazgató több mint három hónapja tud, s a fegyelmi eljárást még nem indította meg, azt megkezdeni a három hónap elteltével nem szabad. Hogyan is értelmezendő e három hónapos határidő.. Mikor következik be az elévülés.» A választ a Legfelsőbb Bíróság polgári kollégiumának 378. sz. állásfoglalása adja meg: a három hónapos határidő, — a jogszabály helyes értélmezése mellett — csupán a fegyelmi eljárás megindításának az elévülését határozza meg. Ha tehát e határidőn belül a vállalat igazgatója az eljárást megindítja, úgy az elévülés nem következik be. Téves tehát az az álláspont, hogy a jelzett három hónapon belül a fegyelmi határozatot is meg kell hozni, mert a jogszabály a határidőn belül megindított fegyelmi eljárás elhúzódásához jogvesztő következményt nem fűz. Mikor mondhat le a bérlő a bérleti jogviszonyról? A lakásügyi eljárások során sok vitára adott alkalmat e kérdés és nem egy eset fordult elő, nogy a jogszabályellenesen történt lemondás következtében a felet jogsérelem érte. Ezzel a kérdéssel a 35/1956. M. T. sz. rendelet 32. §-a foglalkozik. A rendelkezés szerint a bérlő, — a szolgálati lakás kivételével — a bérleti jogviszonyról csak házastársa, élettársa, egyenes ágbeli rokona, testvére, örökbefogadott, nevelt vagy mostohagyermeke javára mondhat le. Testvérre vagy az élettárs javára azonban csak akkor, ha az a bérlővel legalább hat hónapig lakott együtt égy* huzamban a lemondás előtt. Mindez azonban csak az állami tulajdonban lévő házak tekintetében áll fenn. A hivatalos rendélet 63. §-a ugyanis kimondja, hogy a személyi tulajdonban álló házban lévő lakás bérletéről lemondani csak - tulajdonos hozzájárulásával lehet. Ql nel^fáríól a mél^pempőig Minden embernek van valami szenvedélye, valami különösen kedvelt időtöltése. Az egyik bélyegét gyűjt, a másik fényképez, a harmadik motorozik s így tovább. Az ilyen szórakozások legtöbbje persze pénzbe kerül. Van azonban olyan szenvedély is, ami hasz- nothajtó időtöltés. Ilyen a méhészkedés. Énnek a szakmának a szerelmesei, amikor kinyílnak az erdők és rétek virágai, megszűnnek helybenlakók lenni. Vándorolnak, mindig jobb »vadászterületet« keresnek méheikneK. Akácnyílás idején, Kelebiától kezdve a., „ , , - . csehszlovák határig VarSa Gyula uacsi, aki nem fel a csípésektől mindenütt találkozik velük az fő mézelő növényünk, az akác ütazó. virághallása után is tovább Régebben nem így volt ez. tart- Rendszeresen felkeresik Stabil, egyhelyre épített kapta- az állami gazdaságok, termelö- rakban, csak a házuktáián mészövetkezetek tábláin nyíló sóm- kórő, bükköny, baltacím és több más növény virágait. Ha ez is elfogyott, mindén csepp nektárt és virágport összegyűjtenek a tisztesfűröí vagy ahogy köznyélvén nevezik tarlóvírá- gokról. Bár a méh-királynők, más nevükön anyaméhek eledeléről különböző rossz hírek terjedték el, lelketlen üzletemberek vis'z- szaéltek vele,! mégis érdemes méhpempőt termelni. Az orvos- tudomány mind nagyobb jélen- tőséget tulajdonít ennek a dús fehérjéket, ériékes hormonokat és fontos vitaminokat tartalmazó, gyógyhatású tápszernek. Mutatja ezt a méhpempő ára is. Kilója 60—80 ezer forint. De az is igaz, hogy valódi méhpempöl csak fél grammot lehet nyerni egy-egy anyától. Miközben cikáznak körülöttünk a mindig szúrásra kész, nektárt és virágport hordó ful- lánkosok, búcsúzásul megtudjuk, már nemcsak mézet, hanem méheket is exportálunk külföldre. Ebben az évben történt előJ/tacLamil gj^ese.ke.k a 'Salat on&n No, Baíatonszép- lak sem gondolta volna ezelőtt tízhúsz évvel, hogy 1958. nyarán mada- rasi gyerekek kacagásától lesz hangos a Balaton. Nem is érdekes most any- nyira a múlt, elöljáróban is csak azért említettük meg nektek, hogy valamikor bizony nem úgy ment a nyaralás mint manapság. Én emlékszem rá, hogy gyerekkoromban estembe sem jutott, hogy nyaralni kellene menni, hanem már a bizonyítvánvosz- tás előtt néhány héttel tudtomra adták a szüleim, hogy valamelyik nagy- gazdánál kell szolgáatot teljesítenem a disznók mellett. Jóleső érzéssel kaptuk a hírt Madarasról; tájékoztatnak, hogy 24 gyerek saját és kölcsönzött sátorral ütött tanyát Széplakón és utánuk pedig 40 gyerek indult, hogy élvezzék a megérdemelt pihenést. Igaz, hogy egész éven at készültek erre a nyári táborozásra, a programot már előre kidolgozták es ugyanakkor alkalomszerű kirándulásokra is készülődtek. Érdekessége a táborozásuknak, hogy a saját konyhájukról étkeznek. A főz- nivaló egyrészét hazulról vitték magukkal, a másik részét pedig ott szerzik be, ahol táboroznák. Nem maradtak ám le a Madaras-újfa- lusi gyerekek sem! Az ő egész éven át szövögetett terveik is most valósultak rrieg, igaz, hogy ők nem BalatonsZépla- kön laknak, hanem a Balaton más részén, de hasonló körülmények között táboroznak, mint a mádarasi gyerékek. Szép élet az úttörőélet, főként azok tudják ezt jól, akik egész évi munkájukkal érdemesekké váltak arra. hogy ilyen kellemes élményben lehét részük. Szépen folyik a hordás, állapítja meg Varga Gyula és Radnái Antal méhész, a kantárakat vizsgálva. hészkedtek az emberek, s jobbadán családi használatra termelték a mézet. Ez a gyűjtési mód az utóbbi időben kihalóban van. A magyar méhészét majd téljes egészében átállt a vándorlásra. Képeinken szereplő Varga Gyula és Radnai Antal Budapest—kelenföldi méhészekkel például a pirtói határbán találkoztunk. A kecskeméti termelőket pedig Nógrád megyében kellett Volna keresnünk. Vándorméhészeink hazánk déli és északi részein lévő nagykiterjedésű akácosokra építik mézfogásuk zömét. A déli és az északi akácnyílás között ugyanis 6—7 nap az eltérés. Ez az idő pedig elegendő, hogy a sok kis méh mindén csöpp nektárt és virágport kaptárba hordjon aé illatozó akácfákról. Számos olvasónk nem is sejti, hogy egy-égy méhcsalád nagy akáchordás idéjén 10—12, sőt 15 kiló méznékvalót is képés ósszégyüjténi. A kicsi állatkák szorgalmas hordása azonban a
