Petőfi Népe, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-29 / 177. szám

1958. július 29, kedd Festőterem Herenden A megye 34 községében nincs szabó, 23-ban bognár kisiparos Szabó Ferenc, a KIOSZ megyei elnökének nyilatkozata A megyét járva, egyes közsé­gekben arról hallunk, hogy nincs cipész, másutt fodrász, a harmadik faluban szabó, a ne­gyedikben bognár hiányzik, pe­dig a falu lakói nem szeretnek a szomszéd községbe vagy a já­rási székhelyre utazni. Felkerestük Szabó Ferencet, a KIOSZ megyei titkárát és kér­tük, hogy tájékoztasson bennün­ket erről a kérdésről. KÉRDÉS: Elégséges-e a szol­gáltató kisiparosok száma me­gyénk falvaiban? VÁLASZ: Azzal kezdeném, hogy az utolsó években növeke­dett megyénkben is a kisipa­rosok száma. Míg 1953 március 31-én 5190 kisiparos volt a me­gyében (ebből városokban 1844, nagyközségekben 1875, kisköz­ségekben 1561 volt), addig 1958 március 31-én 6202, vagyis 1012- vel több a kisiparosok száma Ebből 2231 a városban, 1190 a nagyközségekben és 1972 a kis­községekben talál megélhetést. Bár a számok szépet mutat­nak, mégis ma ott tartunk, hogy főleg a kisközségekben hiány­zik a szolgáltató kisiparos. A megye tizenegy községében nincs cipész, 34-ben szabó. 13-ban fod­rász, 4-ben kovács, 23-ban bog­nár hiányzik. Ezek a számok azt mutatják, hogy bár növekedett ugyan a kisiparosok száma, de az elosz­lás aránytalan. Az egyik község­ben egy-egy szakmában négy—öt kisiparos is van, míg a másik faluban egy sincs. Ezenkívül az elmúlt évben — többnyire helységhiány miatt — 23 iparos jött vissza a városba, akik korábban falura költöztek. Azokban a községekben, ahol nincs kisipari engedéllyel műkö­dő szakember, ott a kontárok dolgoznak. Dunavecsén egyet­len egy iparengedélyes varrónő sincs, mégis sok új női ruha ké­szül a községben. Ennek többek között az az oka, hogy csak egy olyan személy van — egy hite­sebb asszony —, akinek a fenn­álló ipartörvény értelmében iparigazolványt lehet adni. A többi nem tudja igazolni szak­városi iparosénál, mivel itt na- gyobbfokú aránytalanság tapasz­talható. A tanácsok pedig az arra érdemes iparosoknak jut­tatnának néhány hold földet a tartalék területekből, tekintettel arra, hogy a falusi iparos szol-v gáltató tevékenysége egyes szak-a mákban nem jelent egésznaposV foglalkoztatottságot — fejezte be» nyilatkozatát a KIOSZ megyei» titkára. $ Pillanatkép a Herendi Porcelángyárból, amelynek művészi készítményei eljutnak a világ minden részébe. Képünkön a festőterem. A nagy asztalon »Bouquet fruit« étkészlet. |J A paragrafusok között j § | tanácsodéi Ur. Koloséi R. Gyula ügyéé* — Mikor szüntethetek meg o fegyelmi határozat hátrányos következményei ? Miként a büntető ítélet hát­rányos következményei alól bi­zonyos feltételek mellett mente­síteni lehet az elítéltet (rehabi­litáció), ugyanúgy a fegyelmi határozat hátrányos következ­ményei is megszüntethetők és bizonyos feltételek mellett . a dolgozó úgy tekintendő, mint aki ellen fegyelmi eljárás nem folyt, illetve fegyelmi büntetés­ben nem részesült. Eltekinthet a fegyelmi ható­ság a fegyelmi határozat to­vábbi végrehajtásától a Munka Törvény könyve 114. paragrafu­sa értelmében, ha a dolgozó a fegyelmi büntetés kiszabása óta eltelt egy év alatt újabb fegyel­mi vétséget nem követett el és ezen Idő alatt magát megbecsül­ve, szorgalmasan dolgozott, ma­gatartása ellen kifogás nem me­tun m Uiindlíti oalituci V dlu 7 viszonya stb. kedvezően meg-? változott. V Huzamos időn keresztül tel-?! jesített kimagasló munka alap-i ján a felgyelmi határozat, hát-?! rányos következményeit egy évi letelte előtt is meg lehet szün->. tetni. ?< A jelzett esetekben a fegyel-)? mi hatóság az üzemi bizottság? javaslatára a fegyelmi bünte-V tésre vonatkozó feljegyzést tö-{ rölheti. — 4509 forint támogatást sza-> vazott meg a tiszakécskei ta->\ nácsülés a községi úttörőcsapat-» nak. Ezen a pénzen az úttörők? első csoportja, mintegy 90 gye-» rek, a héten elindult Csopak-? ra. kéthetes táborozásra, Az általános isko­lák megyei vándor- rajzkiállítását nem­régiben rendezték meg a szalkszent- mártoni kultúrház- ban. A kiállítást mintegy 450-en te­kintették meg. A látogatási füzetben a többi között ilyen megjegyzések talál­hatók: «Boldog le­het a mai ifjúság, hogy nevelőik fá­radságot nem kí­mélve oktatják őket, így módjuk vau fejlődni, nem y miü|, üt. A UH volt« — írja Nagy Eszter szalkszent- mártoni lakos. »összehasonlítot­tam rajzaimat ha­sonló korú pajtás rajzaival, és elhatá­roztam, hogy a jövő tanévben a rajz is olyan fontos tan­tárgy lesz számom­ra, mint a számtan vagy más tantárgy. Nagy kincs az, ha valaki szépen tud rajzolni« — írja egy tanulói veiemenyem sze­rint egy ilyen ván- dor-rajzkiállítás rendezése megma­gyarázza a szülők­nek az iskolában folyó rajztanítás eredményességét. Itt akarok köszöne­tét mondani Gál Sándor megyei szakfelügyelőnek, hogy a megyei ván- dor-rajzkiállítás anyagát útjára bo­csátotta. Sólyom Ferenc levelezői SZEPTEMBER 1-ÉN NYÍLIK MEG A SOLTI FÜRDŐ Solton ebben az évben kezd­tek hozzá a téli fürdő építési munkálataihoz. Az építkezés már a befejezéshez közeledik, július 23-án megtörtént a rész­leges átadás. A kádakat, csőve­zetékeket már beszerelték, s ki­próbáláskor kifogástalanul mű­ködtek. A fürdő végleges befe­jezéséhez még a cscmpézés van hátra, amit a napokban kezde­nek el. A községi tanács meglepetés­sel szolgál a fürdőzők számára, mert üvegcsempével boríttatja be a falakat. Előreláthatólag szeptember 1-én kerül sor a fürdő megnyitására. A GYALOGJÁRÓ NEM KERÉKPÁRŰT A hartai községi pártbizott­ság és a tanács közös elhatáro­zását — hogy eltüntetik az ut­cák legforgalmasabb szakaszain a nyaktörő járdákat — végre­hajtották. A községben egy ki­lométer hosszú, egy méter szé­les betonjárda készült el. Ezzel egyidőben a piactér körül fá­kat ültettek. A lakosság megelégedéssel vette tudomásul a falu csinoso- dását. Igaz, hogy a járda elké­szült, de most az a baj, hogy legnagyobb részt a kerékpáro­sok veszik igénybe. Helyes lenne, ha a tanács és a rendőrség fokozottabb gon­dot fordítana a gyalogjárók biz­tonságára, s a kerékpárosokat leszoktatnák a járdán való köz­lekedésről! Hóiba József levelező DOKTOR BÁCSI — így szólítja az egész Duna- vecse dr. Kolozs Gergely kör­zeti orvost. Nem is csoda, hi­szen harminchárom éve dolgo­zik becsületesen, gyógyítja a be­tegeket. Nemcsak hivatásának él, hanem részt vesz a társadal­mi életben is. 1954. óta tanács­tag, nyolc éve szakszervezeti elnök, s ott van a kulturális, sportmegmozdulásokon. A köz­ség tisztaságának és higiéniájá­nak megőrzésében, valamint or­vosi feladatainak elvégzésében kiváló eredményeiért az »Egész­ségügy Kiváló Dolgozója« ki­tüntetést, az ellenforradalom alatti hűsége jutalmául a »Sza­badság« érdemrendet kapta megi ; JUHTENYÉSZTÖ SZAKCSOPORT ALAKULT ! E hónap elején 12 szalkszentmártoni gazda elhatározta, hogy a földművesszövetkezet keretén belül juhtenyésztő szakcsoportot hoz létre. Az alapszabályt már kidolgozták, amely szerint a be­lépők, belépéskor és évente birkánként 2 forinttal járulnak a közös alaphoz. ! A közös legelőn való tartásban és értékesítésben szintén meg­állapodás jött létre. A 12 gazda által létrehívott szakcsoport előtt nyitva áll a fejlődés útja: hiszen olyan gazdák is beléptek, mint Kiss József, aki 170 és Dalos Mihály, aki 140 birkát tart a lege­lőn. A szakcsoport működési engedélyét most kérik, FELVÁSÁRLÁSI RAKTÁR ÉPÜL TASSON SAJÄT ERŐBŐL JUH-HODÁLY GONDOSABB TŰZVÉDELMET játék következtében gyulladt ki az asztag. A tűzoltóságnak — amely el­lenőrzi, kijelöli az egyénileg cséplő gazdák asztag-rakási he­lyét — sajnos, olyan tapasztala­ta van, hogy az erre engedélyt kapott termelők nem a kijelölt helyre szállítják terményeiket. A tűzesetek megakadályozása érdekében úgy véljük, hogy minden gazdának a tűzoltóság utasításai szerint kell eljárnia. A dunavecsei jarasban e hó­napban négy tűzeset volt, amely figyelmeztetőül szolgálhat a csépelni kívánó gazdák számá­ra. Dunaegyházán a Táncsics Tsz istállójába csapott a vil­lám, amely 67 ezer forint kárt okozott. Ugyancsak itt az el­múlt napokban a gabonaba is belecsapott a villám. Hartán a traktor szikrája felgyújtott egy sertésólat, 4200 forint vesztesé­get okozva a gazdának. Kun- szentmiklóson pedig gyermea­; Kevés szó esik mostanában a kunszentpéteri Úttörő Termelő­szövetkezeti Csoportról, pedig a tagok jól dolgoznak. A legutóbb közös elhatározás alapján — tel­jesen saját erőből és anyagból — a közös állatállomány számá­ra 2C0 férőhelyes juh-hodályt pníípiipk. A-7. pníf.líP7.p«hP7. «szük­séges faanyag, vályog — amit ok vetettek — és a nád rendelke­zésükre áll. A tszcs tagjai, hogy biztosítsák a közös állomány téli eleségét, a legeltetési bi­zottságtól résziben vállalt széna- kaszálás jövedelmének egyhar- madrészét is a közösbe adják. A Tass: FöldmuvesszáveíKezet ezetősége a felvásárlás jobbá, lyorsabbá tétele érdekeben el- latározta, hogy két darab tső- ázas, 100 légköbméteres raktá- at épít. Ezenkívül bekerítheti a ’ÜZEP-telepet. Az építkezések örülbelül 300 000 forintba ke­rülnek majd, amelyhez 210 Ö00 forint hitelt kértek. A hiányzó összeget saját erejükből fede­zik. A raktárakhoz szükséges anyagok jórészt rendelkezésre állnak. Az építkezéshez még az elmúlt héten hozzákezdtek.

Next

/
Thumbnails
Contents