Petőfi Népe, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-30 / 178. szám
Egyidőben az új módszerek kutatásába annyira belemerültünk hogy elfeledkeztünk a régiek közül azokról is, amelyek segítségével gazdagabbá tettük országunkat Ez a gyakorlat alakította ki ezt az állásfoglalást a munkaversenyt illetően: volt és lesz. Ezt pozitiven kell értékelni, mert ma még van olyan üzem megyénkben, ahol a munkavcr- senyről hallgatnak az illetékesek, vagy ha egyctértőleg is nyilatkoznak, aztán minden marad a régiben. A megyei párt-végrehajtóbi- sottságnak az a véleménye, hogy a munkaversennyel jelentőségének megfelelően, tehát jobban kell foglalkozni a párt-, szak- szervezeti és gazdasági vezetőknek. Ez a figyelmeztető útmutatás indokolt, hiszen ez a kérdés: szükség van-e versenyre vagy sem, már ré'en eldőlt. Az igent az üzemek dolgozóinak nagy többsége mondotta ki. Van olyan munkás, aki az anyagi megbecsülésen túl azért versenyez, mert erkölcsi elismerésre is vágyakozik. De van cs lesz továbbra is olyan munkás, aki csak azért kapcsolódik a versenybe, mert az több pénzzel jár. Akármilyen inditócrők működnek is, egy biztos: jól jár az egyén is, a kollektíva is. mert nö a nyereségrészesedés! alap, a termelés. A versenyzés lehetőségeinek megteremtésében nagy szerepe van a műszakiaknak. Ha ugyanis a munkások azt tapasztalják, hogy a munka előkészítése hiányos, szaladgálniuk Kell anyag, szerszám stb. után, elmegy a kedvük s ha a versenyről szó esik, azt mondják: — ne bolondosának minket. A versennyel rokoniélek az újítómozgalom. A gondolkodó munkás és műszaki agyában megforduló ezer ötletből, elképzelésből elenyésző csekély az a rész, amelyből új alkotás születik. Elsősorban azért, mert sok üzemünkben az újítómozgalomnak nincs gazdája. Emellett hiányzik a feladatterv, a hathatós segítség is az ötletek kidolgozásában. Néhol az elfogadás idejét úgy nyújtják mint a rétestésztát, másutt az újítódíj kifizetése vontatott. Pedig üzemeink vezetői saját bőrükön érzik a viszonylagos korszerűtlen géppark hiányát, amely szinte követeli az újítások nagyobb mérvű szorgalmazását. Ha azt akarjuk, hogy az előbb említett két régi jó módszer megkönnyítse üzemeinkben a gazdaságos termelés megvalósítására irányuló gondokat, akkor változtatniuk kell az eddigi gyakorlaton üzemi pártszervezeteinknek, főleg pedig a szakszervezeteknek és a gazdaságveze- töknek a jelentőségéhez mérten kell foglalkozniok a munkaversennyel, az újítómozgalommal, az előrehaladás e fontos biztosítékaival. — Törpevízműt építenek a sükösdlek. A községben igen jól haladnak a községfejlesztési tervekkel, ugyanis július 20-án az egészségházat adtak át rendeltetésének. A két létesítmény körülbelül 440 ezer forintba kerül. Jelentős pénzjutalmakat osztanak ki a takarékossági mozga omisan legist eredményt elérő községek közöli <Vwie.ni/. indáit a „Vcika vékán filin' cím. eiiii/eihébt Megyénk egyes községeiben már valóságos mozgalommá fejlődött a takarékosság. Solt, Har- ta, Gara, Vaskút, Soltvadkert és még jónéhány község parasztjai úgy számolnak, hogy — mi ugyan nem jutunk olyan rendszeresen jövedelemhez, mint a munkások, meg az alkalmazottak, de egyszerre kapunk kézbe nagyobb összegeket és ezzel jól kell gazcfálkodállandó bizottság javasolta a vb-nek, hogy indítsanak takarékbetétgyűjtési versenyt a községek között. A végrehajtó bizottság elfogadta a javaslatot és a községeket az igazságos verseny kialakítása érdekében három csoportra osztotta. Az első kategóriába az ezer belterületi házon felüli, a másodikba a 600-tól 10CO-ig, a HAT HÓNAP ALATT NYOLC NAPI NYERESÉG (3. oldal) MÁR A KŐVETKEZŐ ARATÁSRA GONDOLNAK (3. oldal) A KISZ ÉLETÉBŐL M. oldal) EGY PEDAGÓGUS LEVELE HÉVÍZRŐL (4. oldal) Terjed a takarékossági mozgalom megyénk községeiben. Képünkön: Érsekcsanád dolgozóit feliratokkal hívják fel a takarékosságra. A falu apraja-nagyja érdeklődve olvassa: miért jó a betétkönyv. »A betét titkos, hasznos, kamatozik, örökölhető és bármikor felvehető.« ni. Hogy pénzünk nagyobb biztonságban legyen, jobban be tudjuk osztani, s mégis akkor nyúlhassunk hozzá, amikor akarunk, s közben kamatozzon is — betesszük a takarékba. Helyes ez az okoskodás. A párt és a kormány is takarékosságra hívja fel az országot a népgazdaság gyorsabb fejlődése érdekében. A parasztember csaldlúgy tudja fejleszteni saját kt# gazdaságát, ha takarékoskodik. S hogy egyre többen így gondolkoznak és takarékoskodnak megyénkben — azt a megyei tanács gazdasági állandó bizottsága is megállapította. Arról értesítette a megyei tanács vb-t, hogy a takarékbetét állomány megyei szinten kielégítően növekszik. Hogy a takarékossági mozgalom minden községünkben tovább fokozódjon, a gazdasági harmadikba pedig a 200-tól 600 belterületi házzal bíró községeket sorolta. A versenyfeltételek szerint az első kategóriába tartozó és a takarékosságban legjobb eredményt elérő községek 25 000, 23 000 és 15 000 forint, a második kategóriába 20 000, 15 000 és 10 000 forint, a harmadik kategóriába tartozó községek pedig 15 000, 10 000 és 5000 forint jutalmat kapnak, amit a községfejlesztésre fordíthatnak. A 200 belterületi házon aluli községekben egyéni pénzjutalmakat osztanak a takarékossági mozgalmat legeredményesebben népszerűsítők között. Azokban a községekben, ahol a takarékossági mozgalomban eddig is jó eredmények születtek, főleg a tömegszervezeíek tagjai népszerűsítették a takarékbetéteket. Ezek jutalmazásáról sem feledkeznek meg. Az OTP jelentős öszegeket oszt k közöttük, mégpedig eredményük szerint. Versenyt indítanak a "Ta- kerékos falu« cím elnyerésére is, amelynek az a feltétele, hogy belterületi házak 90 százaléké nál legyen betétkönyv. A versenyt először augusztus 20-án, majd október 31-én és 1959. január 31-én értékeli megyei tanács végrehajtó bízott sága, a gazdasági állandó bízott ság és az OTP. HAJRÁ KTE! 15. oldal) EGY NAP A TERÜLETI EGYEZTETŐ BIZOTTSÁGON (fi. oldal) KISKŐRÖSI NAPLÓ (6. oldal) KENDELET a termelői borkimérési tevékenység szabályozásáról A belkereskedelmi miniszter rendeletben szabályozta a mező- gazdasági termelőszövetkezetek keretében a termelőszövetkezeti csoportok, továbbá a földműves- szövetkezetek keretében működő termelőszakcsoportok és mezőgazdasági társulások, valamint szakszövetkezetek s a magánszemélyek termelői borkimérési tevékenységét. A termelők sajáttermésű borukat kicsiben csak engedély alapján hozhatják forgalomba. A mezőgazdasági termelőszövet kezelek és a termelőszövetkezeti csoportok termelői borkimérési engedélyt, Budapest kivételével, az ország bármely területére kaphatnak. A borkimérési engedély alapján a termelő sajáttermésű borát az utcán át kicsinyben mérheti, — egyéb vendéglátóipari szolgáltatást nem nyújthat. A rendelet inté; kedik, kik az illetékesek a különböző engedélyek kiadására, kimondja, hogy a borkimérési engedélyeket évenként meg kell hosszabbítani és elrendeli, hogy a borkimérők kötelesek az üzletükben olyan raktárkönyvet vezetni, amelyből az üzletbe szállított és az olt forgalomba hozott bor mennyisége megállapítható. A könyvet az üzlet helye szerint illetékes pénzügyőri szakasszal hitelesíttetni keli és. naponta le kell zárni. fOOOOOOOOIXKXJOOOOOOOCHWK Ahol szerep nélkül maradt az időjárás iioldankint 15,40 mázsát csépelték. A példa bizonyítja: ahol jól áj. olt, gondosan trágyázott és műtrágyázott talajba történik a vetés, ott az időjárás romboló szerepével a mezsgyén kívül marad. | Érik a barack cA kisipari ét háziipari szövetkezetek fubUennit seretjszeüdéje Hónapok óta készülnek megyénkben a kisipari és háziipari szövetkezetek a jubileumi év alkalmából augusztus 10-én sorra kerülő kulturális és sport seregszemlére. A rendezvényekre már egész sor szövetkezet énekes zenekara, szavalói, színjátszói jelentették be részvételüket. A szövetkezetek legjobb sakkozói. labdarúgói, rop- és kosárlabdázói, valamint atlétái pedig a szpartakiád küzdelmeiben indulnak. A kulturális és sport seregszemlét a KISZÖV rendezi meg a Katona József Színházban, illetve az Építők széktói sporttelepén és központi székházéban. iltimi Világ proletárjai, egyesüljelekI Ára 50 fillér 1958- Július 30. szerda rfí. ÉVFOLYAM, 178. SZÁM
