Petőfi Népe, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-26 / 175. szám
MJIx&am \‘4b)/ea éhfáte m. ÉVFOLYAM, 175. SZÁM Világ proletár jai, egyesüljetek / ^Utá/o,Qős kípldmdó- a. (wsackncLpjfrktól „JHíLyJtqet ajjjiUlirzéMutkrűi it (UtS ag^ódaLniu.H,k-\ eáL biztaiítfak a i&riLátdaL it libanoni nípjtC Egyre nagyol méreteket ölt megyémben is az imperialista agresszorok elleni tiltakozó mozgalom] KÖNNYEBB LETT A MUNKÁJUK (3. oldal) BOLDOG OTTHON (3. oldii) Megyénk dolgozói mélységes felháborodással értesültek az újságokból a jordániai és libanoni amerikai és angol megszállásokról. Szerkesztőségünkbe táviratok, levelek és tiltakozások sokaságát hozza a posta, jelezve azt, hogy megyénk népe figyelemmel kíséri a nemzetközi eseményeket és együtt érez azokkal a nemzetekkel, melyek nehéz harcot vívnak szabadságukért. A kiskunhalasi Vörös Szikra Termelőszövetkezet pártszervezete, valamint a termelőszövetkezet minden tagja, a cséplésben részvevő kívülálló munkásokkal együtt tiltakozását küldte hozzánk az amerikai csapatok közép-keleti beavatkozása ellen. »Támogatjuk és kérjük a Szovjetunió javaslatának megvalósulását — írják —, mely tárgyalások alapján oldaná meg a nemzetközi problémákat.* Majd ezt írják: Mi biztosítunk és erősítünk minden olyan kezdeményezést, amely záloga a nyugodt termelő munkának. Szerdán a Kecskeméti és Kiskunhalasi Városi Tanács dolgozói is tiltakozó gyűléseket tartottak, melyen követelték, hogy az amerikai és angol megszállók vonják ki csapataikat Libanonból és Jordániából és vessenek véget a háborús készülődésnek. A tiltakozó jegyzéket mindkét helyen valamennyi tanácsi dolgozó aláírta. A Solti Állami Gazdaság dolgozóinak tiltakozó táviratában ezt olvashatjuk: »Szívvel-lélek- kel együtt érzünk a Közép-Kelet népével és elítéljük az imperialisták beavatkozását o független- ségre vágyó libanoni és jordániai nép belügyeibe.« A Magyar Nemzeti Bank kecskeméti intézményei 76 dolgozó aláírásával • ellátott tiltakozó jegyzéket juttattak el a Hazafias^ Népfront városi titkárságához. »Mélységes együttérzésünkről és féltő aggodalmunkról biztosítjuk a jordániai és libanoni népet és követeljük, hogy az agresszorok szüntessék be a világbékét fenyegető cselekedeteiket.« A táviratok s a levelek egyaránt a népeket összefogó nagy nemzetközi szolidaritásról tesznek tanúbizonyságot, s emellett a népek legdrágább kincsének megőrzését, a béke megvédéséi követelik. IRODALMI, TUDOMÁNYOS ÉS KÉPZŐMŰVÉSZETI PÁLYÁZAT (L oldal) SZAKSZERVEZETI ROVAT <4. oldal) HETI RADIO- ÉS TELEVÍZIÓM tíSOR (5. oldal) BAJAI HÍREK (fi. oldal) Megyénk vezetői az üzemekben A megye párt-, állami- és tömegszervezeti vezetői közül csütörtökön Putics József, a megyei párt-végrehajtóbizottság másodtitkára, Szabó Lajos az ágit. prop. osztály vezetője és Dallos Ferenc a megyei tanács elnöke látogatott el a Kiskunfélegyházi Gépgyárba, ahol elbeszélgettek a párt-, gazdasági- és tömegszervezeti vezetőkkel és az üzem dolgozóival. Pénteken Erdősi József a megyei párl-végrehaj tóbizottság mezőgazdasági osztály vezetője. Borsodi György a párt és lö- megszervezeti osztály vezetője, Szabó Lajos a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöke és Romsics Ferenc, a KISZ megyei titkára látogatott el a a Kecskeméti Konzervgyárba. Néhány adat a könyvhét bajai sikereiről: a Szikra forgalma elérte a 22 ezer forintot. A Kossuth Könyvkiadó forgalma a kihelyezett könyvsátrakkal együtt 10 ezer forint volt. A legkeresettebb könyvek voltak: Petőfi összes versei, Anna Frank naplója, Halálgyár, Szabó Lőrinc: Örök barátaink, Fodor József: Idők útján, Mesterházy: Pár lépés a határ, Stendhal: Pármai kolostor, Balzac: Huhogok, Gergely Márta: Szöszi, Szerb Antal: Magyar Irodalomtörténet. E könyveket percek alatt elkapkodták. A könyvhét során könyvnapi ismertetők, könyvankétok zajlottak le üzemekben, az Ady Endre Könyvtárban, a József Attila művelődési házban és a járás községeiben. Kár, hogy nem készült el a könyvhétre a Kecskeméti írók Antológiája s az újból megjelenésre kerülő megyei irodalmi folyóiratunk, a »Kiskunság« sem. Mennyiségre kevesebb, de minőségre jobb a gyümölcs! Petőfi Sándor, a Helvéciái Állami Gazdaság igazgatója bemutatja a szeszfőzde termékeit. ★ Ára SO fillér 1958. JtfLIUS 26. SZOMBAT Tiimr - íúiiisztorhelyettes elvtárs a bíráló bizottság tagjaival megtekinti a kiállítást. Abrakára Béla kutató, az általa keresztezett korai szőlő termésével. edz cLziáki cMlxuni ■Q-cizíLcllcul tjcfiő-dtemeicai ; A koranyári cseresznyétől > ’ szeptemberben érni kezdő sár- ' fehérig vagonok sora hagyja el ; naponta Izsákot. Exportja tette 'híressé és jómódúvá régen is a , községet s az izsáki homok cuk- | rosízű kincseit ma is világszerte keresik, I ! De amíg a kisebb-nagyobb egyéni gyümölcsösök és szőlőskertek terméséből húsz-harminc gazda rak csak meg egy vagont — az ezerholdas szőlőterületen í dolgozó s gyümölcsfák százait E szüretelő állami gazdaság egy- I maga százmázsákban vagoniroz- i za és exportálja kitűnő terméI nyeit. — A gyümölcstermés a tavalyihoz képest kevesebb, de jobb minőségű — mondja Kurányi István igazgató. — Nagyobb a leszedett mennyiségen belül az exportarány s így a népgazdaságnak is több valutát adunk. A meggy- és cseresznyetermés jó részét külföldre szállítottuk, barackból mintegy 8—10 vagont, — majdnem a teljes termést exportáljuk. Nemrégen küldtük el az ötödik szállítmány barackot Nyugat-Németországba. A gazdaság tervszerűen szaporítja a gazdag valutát adó gyümölcsöst. A száraz tavasz ellenére 40 holdon kajszit és 25 holdon törpealmást telepített. Szőlőből tavaly 87 vagont exportált az Izsáki Álami Gazdaság, 30 mázsás holdankénti átlagterméssel. Az idén 35 mázsát terveztek, de a szőlők mostani állapota máris jóval többet ígér. Peronoszpóra-kár nem pusztított, egy-egy tábla olyan, hogy a legügyesebb ember sem tudna még egy fürtöt rákötni a tökére. Csemegeszőlőből így 90 mázsa korüli exportot terveznek. — Nemcsak az időjárásnak köszönhető a szép terméskilátás —< magyarázza az igazgató. — Ilyen arányú talajerőutánpótlást, mint az idén, még soha nem végeztünk. Szöleink egyharmada —■ ami 3—400 holdat jelent —- bőséges istállótrágyát kapott, az egész területen pedig 4—6 mázsa műtrágyát szórtunk el. A szőlőterület is évenként nő a gazdaságban. A múlt őszi és tavaszi telepítésekhez — egyelőre 30 holdon — most készülnek a betonoszlopok a dróthuzalos műveléshez. Az ágasegyházi részen őszre újabb 80 hold szőlőt telepítenek az Egerszegi-féle altalajtrágyázás után, amelyhez holdanként 400 mázsa tőzegfekált használnak íeL. - ' -
