Petőfi Népe, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-25 / 174. szám
1958. július 25, péntek 3. oldal Végnapjukat élik az orgoványi Mák mutatja — időtlen idők óta nem tudják mire használni. Most szőlőt telepítek majd bele. A többiek Bárdos Józsefet, a gépállomás fűagronómusát veszik körbe, aki elmagyarázza, hogy a gép díja óránként 308, vagy köbméterenként 9.50 forint. Van, aki első hallásra hümmög- ve sokallja, de amikor számít- gatjuk, hogy a lófogat 250 forintos napszámért 30—40 köbméternél nem takarít el többet, kiderül, hogy jobban megéri a gép. Azután ezekre az inatsza- Kasztó buckákra nem is lehet akármilyen állatot befogni. IVem versenyezhet a 80 lóerős motorral, amely a legnagyobb fogásoknál is csak buffan egyet, s máris könnyedén gördül tovább. Balogh Jánost most Tombácz Lajos váltja fel a traktoron, s mire a vitatkozók figyelme ismét odafordul, már újabb elsimított széles sávok választják el tőlünk. — Estig kész lesz ezzel a darabbal — számítgatják és Bárdos József is bizonyítja, hogy 8—10 órás műszakban egy hold elegyengetését vígan elvégzi. Egy 90 esztendős öreg ember: Gyurik Pál nagyapja a tanyaudvar eperfájának hűvöséből les a gépre. A múlt és a jelen néz most egymásra. Az ő gyermekkorában még a vasút is újdonságnak számított. Évtizedeken át juhászkodott ezen a környéken, amikor Orgovány tanyái helyén még csak bokros legelők voltak. Most pedig unokája házában már rádió szól, s íme a lánctalpakon bailagó nagy masina pár óra alatt simára gyalulja a sivár dombot, amit a természet egy évszázad alatt hordott össze..i Gyurik Pál földjén jól vizsgázott a talajegyengető. Már ott a helyszínen több gazda jelentette be, hogy igényt tart rá. Az orgoványi terméketlen buckák napjai meg vannak számlálva.. G. K. POROS AZ IPOLY UTCA — Petőfi Népe? Kérem jöjjenek ki az Ipoly utcai Megyei Csecsemőotthonba. Az utca valóságos poríenger, melyet szinte percenként felkavarnak az arra haladó járművek. Naponta többször kellene fellocsoltatnia a Községgazdálkodási Vállalatnak, de nemcsak a bölcsőde előtti szakaszt, hanem az egész Ipoly utcát. Nem telt bele félóra sem, s megtudtam. hogy a panaszos hang tulajdonosa Mihálik Erzsébet, a csecsemőotthon helyettes vezetője. Azzal toldja meg a telefonbeszélgetéskor elhangzottakat, hogy már beszélt a Községgazdálkodási Vállalattal az Ipoly utca többizbeni öntözése végett, azonban a helyzet változatlan, minden maradt a régiben, úgy ahogy volt — porosán. Valamiért hívatják a helyettes vezetőnőt. Egyedül maradok a szobában és benyitok egy ajtón. Gyermekágyakban parányi csöppségek játszadoznak, csörgőjükkel. A levegő mozdulatlan, fülledt. Meddig bírják ezt így a gyerekek? Ott van clőt- f tem három hatalmas ikerablak, ide rr>'nd’' -om zárva. Miért nem J nyitják ki? — kérdezem a cseQtyáfyyuiásb kucs'ék né Győrből, s nem is kis időre: három hétre, éppen a gyógyulásáért. — Reumás vagyok — mondja — az újságból értesültem, hogy itt, Kiskörösön új gyógyhatású víz van. Gondoltam, megpróbálom, hátha használ. JfL égyszögletű épület áll a L * kabinsor végén: a hatszemélyes kádfürdő. A várószobában négyen ülnek, valamennyi népviseletbe öltözött paraszt- asszony. Arra várnak, mikor kerül rájuk a sor. Szinte nagy városban érzi magát a látogató, — olyan jól berendezettek a fürdőszobák: a fehérzománcú kádakban vastag átmérőjű csapon ömlik a gyógyvíz, amely tetszés szerint hűthető s a pihenő léceiből még áramlik a fenyőfa jó illata. Itt minden kényelmet biztosítottak a tervezők. Nem csoda hát, ha itt is sok a vendég. Legyen köznap vagy vasárnap, egymásnak adják a kilincset a látogatók. A gyógyfürdő jegenyéi lassan elmaradnak mögöttük. Szabó Gyula tanácselnök nem kis büszkeséggel meséli el, hogy amit az imént láttunk, azt mind a községfejlesztési alapból létesítették: — Az elvezetés 126 000, a me- denceépités 150 000, a kádfürdő és a kabinok 100 000 forintba kerültek. Rgen! Kiskőrös népe megértette, miért szükséges 15 százalékos községfejlesztési járulékot fizetnie. S talán hamarabb vált az elképzelés valósággá, mint ahogy azt valameny- nyien gondolták. A község, mely eddig is kedves volt számukra, a gyógyfürdő átadásával még értékesebb lett, értékesebb a természet jóvoltából és az emberek akaratából. — Gémes Gábor — csemők körül foglalatoskodó védőnőtől. — Ja, kérem, a por. Nem merünk ablakot nyitni, mert, ha elrobog erre egy gépkocsi, a terem máris tele van porral. Ezután felhívtam telefonon a Községgazdálkodási Vállalatot, így íálaszohak: — Ismerjük az Ipoly utcai problémát. Sajnos csak két locsolóautója van a városnak és a vízellátás is rossz. Ezért nem tudjuk többször öntözni a szó- banforgó utcát. Ezek szerint nincs megoldás? Igaz, hogy pénz és mód nincs az utca rövid időn belüli portalanítására, de ha már ott van a Megyei Csecsemőotthon, akkor a város vezetősége locsoltassa az Ipoly utcát sűrűbben, hogy ne legyen por és fülledt levegő, mely aláássa a gyermekek egészségét. • Pankovits József MEGYEI LEXIKON A HAZAFIAS NÉPFRONT megyei bizottsága lexikon jellegű hármas könyv kiadását tervezi. A könyv felméri Bács-Kis- kun megye munkásmozgalmát is. Az első részben betűrendben felsorolja megyénk városait, községeit s közli pontos statisztikai és történelmi adataikat. A második részben a megye neves embereit ismerteti. A harmadik rész megyei ismerettár. Baján, a Szabadság úton kicserélték a vízvezeték-csöveket. A szerelést már befejezték, csak a földmunkák folynak. 15—20 családi belépésére számítunk * «*► a báettborsódi Uj Elet Termelősxövetkexetben A bácsborsódi Űj Élet Termelőszövetkezet tagjai a kommunisták vezetésével igen nagy erőfeszítést tesznek a nyári munkák időbeni elvégzésére. Rendszerint hajnali 4—5 órakor kezdik a munkát és csak este 8—9 órakor fejezik be. A legfontosabb tennivalókat a termelőszövetkezet közgyűlése előtt párttaggyűlésen vitatják meg. A pártszervezet taggyűlése már eddig is számos hasznos javaslatot terjesztett a szövetkezet közgyűlése elé. De a kommunisták nemcsak jó javaslatokat tesznek, hanem a munkák elvégzésében és megszervezésében is példát mulatnak. Közülük is kitűnik Vidra Mihály párttitkár, munkacsapat vezető, továbbá Hangya Lajos és Serfőző Ferenc, akik idős koruk ellenére jó munkát végeztek a kombájnok mellett. A kalászosok hagy részét géppel aratták, s ez idő alatt a termelőszövetkezet tagjai — húsz család bevonásával — a kapálást végezték. A gépek használatából kettős hasznuk származott. Egyrészt a termelőszövetkezet tagjai mentesültek a legnehezebb fizikai munkától, másrészt munkaerő szabadult fel a növényápoláshoz. Ügy számítják, hogy az aratás idején végzett kapálás egy-két mázsával növeli majd a termésátlagot. A kommunisták munkaszeretetére, felelősségérzetére jellemző az az eset, ami a borsó betakarításánál előfordult. A termelőszövetkezet vezetősége ugyanis eredetileg hétfői napon akarta a borsó aratását megkezdeni, de a párttitkár javaslatára munkacsapata már vasárnap hajnalban hozzáfogott a munkához, mert úgy vélték, hogy minden perc késedelem kárt okozhat. A kommunisták példja nyomán a KlSZ-tagok is derekasan kiveszik részüket a nyári munkákból. A termelőszövetkezetben nem működik önálló KISZ- szervezet, azonban a szövetkezet fiataljai közül tizenkettőn tevékeny tagjai a községi K1SZ- szervezetnek. Jól érzik magukat a termelőszövetkezetben. Ennek egyik titka, hogy zsebpénzben nincs hiányuk, ugyanis munkaegységeikre rendszeresen előleget kapnak. Az eddig kiosztott előleg 12 forintot tesz ki munkaegységenként! A termelőszövetkezet eredményeit és tagjainak lelkes munkáját az egyéni gazdák is nagy figyelemmel kísérik. Sokan megnézték a szövetkezet nemrégiben vásárolt öt és fél tonnás gépkocsiját. A szövetkezet jó gazdálkodása oda vezetett, hogy máris számos egyéni gazda a szövetkezet vezetőitől kért szaktanácsot különböző kérdésekben. Az egyik alkalommal például Darabos Antal egyéni gazda a burgonyabogár kártétele elleni védekezéshez kérte ki a szövetkezet vezetőinek tanácsát. Bácsborsódon az Új Élet Termelőszövetkezet eredményei kézzel fogható tényekkel bizonyítják a nagyüzem fölényét és egyre több egyénileg gazdálkodót győznek meg a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. Ebben az évben három taggal gyarapodott az Üj Élet tagsaga. de őszre már 15—20 család belépésére számítanak. A szövetkezet eredményeihez tagjainak szorgalmas munkája mellett, sok köze van a pártszervezetnek, a kommunisták egyéni példamutatásának* i Szabó Sándor , ’ A tanács homokfutója éle: > ** kanyarodással áll meg o Ijegenyesorral beültetett strand- \fürdő előtt. Ide vezették 565 mé 'tér távolságból — a háttól — laz 55 Celziusz fokú meleg gyógyvizet, amely kiválóan alkalmai treumatikus és egyéb megbetegedések gyógyítására. A zöldre Ifestett, rácsos kapun keresztül 'látni a gyönyörű parkot, o ,virágzó rózsatöveket, a most elkészült medencét, a barnaajtós '.kabinokat s a gyógyvízben ült ‘embereket. ’ A pénztár bejáratánál hófe- •hérgatyás, teljesen ősz paraszt ember álldogál. Az élete párját várja, aki tenyérnyi ablakon keresztül élénk vitába merült u pénztárosnövel. Amíg folyik a tere-fere, beszélgetni kezdünk: A* ene jó ez a fürdő! — kezdi Túrán István bácsi. — Heivenkétéves vagyok, kínoz a reuma, megpróbálom én is, hátha csökken a fájdalom .. — Meggyógyul kend, ha én mondom! — Bizonygatja az ezüsthatjú, de még mindig pirospozsgás, pergőnyelvű Túrán néni. — Az lenne a jó, tetszik tudni, ha az öreg betegséget itt lehetne hagyni. Akkor mindennap itt lennék. Lassan, öregesen tipegnek végig a kavicsos úton. Benn járunk már a fürdő területén. A környező községekből —, ahol már hírül vették a fürdő megnyitását — sokan vannak itt. Vlaszák Jánosné szoknyában és blúzban ül a melegvízben, Kecélről jött el izületi fájdalmait enyhíteni. Mellette Jakó Ferencné ül, aki naponta jön át Soltvadkertről, hogy reumáját kigyógyítsa. S lehetne tovább sorolni a medence vendégeit, akikben a bizalom már tudattá vált: itt biztosan meggyógyulunk. Ijá étrészes gyógymedence szélén, a kőpadon egy ismeretlen arcot fedez fel kísérőm. Nem csoda, hiszen mindössze két napja jött Tóth József— Hová tűnt a tihanyi visszhang? Erre a kérdésre felel majd nemsoká a Balatoni In- ;éző Bizottság által megbízott; langmérnök. A híres tihanyi; visszhang »eltűnését« valószínű- eg az időközben megnövekedett; iák koronái okoztáki / Bajban van az orgoványi legény. Mert eddig bátran vigasztalhatta szerelmesét azzal, hogy: »Látod-e babám amott azt a nagy hegyet? Míg azt látod, én a tied nem leszek... Azt a hegyet a zsebkendőmnek a négy sarkában is elhordom — Mégis a tied leszek, édes galambom ...« Csakhogy erre a kislány elhúzza a száját és azt feleli: — No, az zsebkendővel kicsit soká tart, addig nem várok. De ha szerződést kötsz a gépállomással — egy nap alatt elhúzza az neked az egész hegyet — potom háromezer forintért... • Orgoványon igen nagy a szö- lőtelepítési kedv. A legutóbbi öt évben kereken SOO hóiddal nőtt a szülőiériílet s a jakabszállási gépállomás csak az idén tavasszal 120 holdat forgatott meg vessző alá. — Régi óhajuk azonban a gazdáknak egy talajegyengető gép, mert a buckákat eddig lassú és drága igaerövel, no meg kézzel kelleti eikubikolni. ] Nos, a kívánság teljesült: Ja-' kabszállás most kapott egy Sz80-] asra szerelhető dózerlapot, ami-' lyennel eddig csak a kiskőrösi] és solti gépállomás dolgozott. < A bemutatóra —, amelyet ifj.] Gyurik Pál földjén tartottak —' 30—40 környékbeli gazda sereg-] lett össze. Az éppen katonai sza-< badságát itthon töltő Balog Já-J nos traktoros keze alatt enge-< delmesen mozog a hatalmas gép,! egy-egy emelésre 3—4 köbméter* homokot tol maga előtt. Féléi-* metesen szép látvány; a vezető* feje alig látszik a fülkében s* mintha a hernyótalpas gépállat* magától tudná, hogy éles, más-* félméteres vasnyelvét hogyan* kell mozgatni, úgy emeli feljebb* vagy ereszti lejjebb a kotrót... < Gyurik Pál a gazda örömével* szemléli. — Ezt a területet —/ Az állandó bizottságok fontos szervei minden tanács-) nak. Igen sokrétű munkát kelit kifejteniük, egyrészt a törvé-j nyesség betartását, másrészt a? tanácsok és a lakosság egymás-) hoz való közelebbkerülését ille-z tőén. Éppen ezért igen jelentős) szerep jut tagjaiknak a máso-> dik félévben is a tanácsok el-< lenőrző munkájának segítésé-) ben. Bizonyítja ezt a Kiskőrösi) Járási Tanács mellett működő) állandó bizottságok 1958. ináso-v dik félévi munkaprogramja is.) A mezőgazdasági á. b. a já-í rás községeinek többségében) megvizsgálja a legeltetési bi-í zottságok termelő cs gazdálko-y dási tevékenységét, a községek) mezőgazdasági szakirányítását,v valamint a téli szakoktatások) megszervezését és menetét. ] Az egészségügyi á. b. ellenőr-)] zési tervében szintén több köz-]' ség felülvizsgálata szerepel, kü.->] lönös tekintettel a lakossággal] közvetlen kapcsolatot tartó üze-V mek és intézmények egészség-] ügyi helyzetére. A bizottság je-] lentős segítséget kíván nyújtani ' az ősz folyamán végződő általános szűrővizsgálatok megszer-) vezéséhez is. << A gazdasági á. b. a községig tanácsok pénzügyi tervelőirány-] zalainak teljesítése, valamint a>] törvényesség ellenőrzése lett megvizsgálja majd a legeltetési bizottságok gazdálkodását és ellenőrzéseket végeznek más (oktatási, egészségügyi stb.) ) intézményekre is a takarékos-]< ság, a gazdálkodás és a torié->* nyesség betartása érdekében, n
