Petőfi Népe, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-17 / 141. szám

Mutató a jövő térképéről... Helvécia. 1958. június Ó\ honfoglalás folyik megyeszerte a homokon. Sovány rozsot, térdigérő kukoricát ter­mő buckák hátát Sztalinyec ha­sítja, öt-tízéves parlagon fiatal gyümölcsfa és szőlővessző hajt. A százezerholdas nagy kiskun­sági sivatagban egyre sűrűbben jelennek meg az új telepítések zöld oázisai, s nincs túl messze az idő, amikor új térképet kell festeni Bácsról... Ehhez már nem lesz szükség a terméketlen buckákat jelző sárga festékre, de a százezernyi apró parcellát elválasztó vonalakra sem. A si­ma, hatalmas szőlőtáblákon nem látunk egyetlen hátipermetező alatt görnyedő embert, az össze­függő gyümölcsös-erdőket nem szakítja meg egyéb vetés. Nem apró kosarakkal csorog össze az ízes csemegeszőlő, hanem egy- egy község határa vagonok so­rát tölti meg vele; nem tucat­nyi gazda termel csak minőségi bort, hanem a közös tevékeny­ségre társult szőlőművelők ez­rei . .: Ebből a jövőbeli térképből láthatunk egy 120 holdas mu­tatót Köncsög határában. Itt fekszik a Helvéciái Állami Gaz­daság gyönyörű új telepítése, iskolapéldája a nagyüzemi sző­lőtermesztés korlátlan sikere­ket Ígérő módszereinek... Ameddig a szem ellát az asztalsima táblán, csak a fürtökkel rakott sorok zöldéi­nek. Karók tüskéi nem bontják meg az összhangot. Itt nem rö­vidcsapos, tőkefejes. hanem váltócsapos-szálvesszős metszé­si módszerrel, dróthuzalos mű­veléssel folyik a termesztés. Egy-egy nyílegyenes lugas sor, a vesszők egyenletesen kapasz­kodnak erős kapcsaikkal a ve­zető drótszálakra; egyformán éri a legapróbb levelet is a nap­fény, a levegő, a permetszer. Egy méternyi darabon 15 szép fürtöt számoltam meg, s még keveseltem is Petőfi Sándor igazgató becslését, aki szerint erről a hatodik éves. teljesen termőre fordult kadarka-ültet­vényről legalább 100 mázsa ter­més várható. De már tavaly is szépen szüreteltek róla, mert ennek a művelési rendszernek éppen az a lényege, hogy amíg a végi módszer esetén évekig csak a tőkefej kinevelésére kel­lett várni — addig ez már ré­gen terem. Persze, ide trágya is kell. S nem is akármilyen, De ez a gép nemcsak perme­tez és poroz, hanem talajműve­lést is végez: nyit, kapál, takar, ősszel 40 cm-es mélyítőszántást csinál a sorok tövén (emberi kéz ilyen mélyre nehezen hatol kapával) ebbe a barázdába rak­ják az istállótrágyát. Aztán is­mét jön a gép a fedőekével és behúzza *a homokot. A hidas traktor is elmegy a keskenyközű szőlőkben — a gazdaság is vígan használja — de ennek már terület kell, ösz- szefüggő ültetvény, mert fél, egy holdakon csak forogni kény­szerül. ; j A csengődi szakcsoport tagjainak a traktor tetszik mód­felett, az óvatosabb és kevesebb szőlővel rendelkező tompaiak egyelőre a lóvontatású permete­ző megvásárlását latolgatják ... Mert ezt a 120 holdas darabot a jövő térképéről nem egyedül szemléltem, hanem több mint száztagú szakcsoport és földmű­vesszövetkezeti küldöttség tár­saságában. S a biai, tompái, jánoshalmi látoga­tók ezóta már elújságolták ott­hon, hogy amit láttak, az nem csoda, hanem számukra is könnyen elérhető valóság. Pár nap múlva pedig a kiskőrösi szőlősgazdáknak mutatják be a két gépet; hadd bizonyítsák be azok minél több helyen, minél több termelőnek, hogy mennyi­re új, hatalmas lehetőségek nyílnak az eredményesebb, könnyebb munkával több jöve­delmet adó homoki gazdálko­dás előtt., i Gáspár Klára ákárhogyan adagolt, hanem szakszereűn összeválogatott, ele­gendő és bedolgozott trágya. A sorok és a tövek között az egyik szakaszon 140x90, a má­sik részen 125x85 centiméter távolság van és itt nem látni bakhátat. Mert ezeken a táb­lákon — s ,a gazdaság összes szőlejéből 300 holdon — csak a metszést és a szedést végzi már csak emberi kéz, a többi munkát fürge és pompás gé­pek, Most kanyarodik be az egyik sorba a lóvontatású permetezőgép. Két ember van csak vele: a gépkezelő és a ló­vezető fiú. A szórófejek négy sorban, nyolc oldalra szitálják szét ködnél is finomabb por­lasztással a permetlevet. — Ennek a gépnek napi tel­jesítménye 8—10 hold — hang­zik a magyarázat, s mellettem Gulyás Mihály lakiteleki sző­lősgazda hangos számolásba kezd: — Hátigéppel az ember egy nap alatt nem egészen egy hol­dat permetez be. Vagy kilenc kilométert gyalogol, s egész nap 20—25 kilót cipel a vállán... Hát itt látni a különbséget! Látni bizony! Hát még ami­kor Petőfi elvtárs pontos szám­adatokkal szolgál a gépi mun­ka önköltségét illetően. A ló- fogatos permetezés 24 forintba kerül egy holdon, beleszámít­va a két ember munkadíját, az üzemanyagot és a gép amorti­zációját — ugyanakkor a kézi permetezésben 80 forint a nap­számbér. Ha szakcsoport eseté­ben rá is dobunk némi többié- tét 3 költségekre skkor is 30 forintért végezhetik a permete­zést tagjainknak; s a gép a ré­gi ültetésű, keskenyközű sző­lőkben is kitűnően dolgozik. Csak az éles bakhátakat kell eltüntetni, s az új telepítések­nél természetesen megszüntetni a kétszintes termelést: gyümölcs­fát nem telepíteni a szőlőbe! Most újabb gép-szereplő lép a színre: a hidas traktor. Hat sor felett hullik szórófejei­ből a permetlé, ennek napi tel­jesítménye 20 hold. A traktor­ral — ugyancsak a kezelői költ­séget, az üzemanyagot és az el­használódás értékét számítva — 22 forintba kerül csak egy hold permetezés. Ötven hold viszony­latában ez évi 60 000 Ft mun­kabérmegtakarítás az állami gazdaságban. nem akadályozták meg a bal­eseteket még akkor sem, ha a szabályzatot a járó-kelők be­tartják. Éppen ezért, amikor megjegyezni kívánjuk: mi is el­lene vagyunk annak, hogy egye­sek meg nem engedhető módon sétafikáljanak a vágányok kö­zött, ugyanakkor azt is kijelent­hetjük: a szokás által kialakí­tott gyakorlat el nem ismerése a MÁV részéről nem vezethet továbbra is emberek halálára. Az emberi élet a MÁV jogi ál­lásfoglalásánál is drágább! Cikkünkben a fentiek miatt kértük a MÁV szegedi igazga­tóságát, e munuálat elvégzésére, mert a községi tanács már fel­szerelte volna a szóbanforgó vaskorlátot, de a vasút terüle­tén létesítendő objektumokat — még a vaskorlátot is — csak a MÁV készíttetheti el. Utoljára még anr.yit, hogy baleset a község lakóival törté­nik legritkábban, mert azok az életveszélyes helyet már isme­rik, s így az áldozatok legin­kább a vidékiek közül kerülnek ki. Égy vaskorlát elkészítése nem sok pénzbe és kevés jó­akaratba kerül, azonban — ha ez a kérdés sokáig „vita tár­gyát képezi”, — még újabb ál­dozattal is gyarapodhat a duiia- völgyi főcsatorna felé vezető gyalogút halottainak száma. Gémes Gábor Megszűnt az intrika, megjavult a munka , Egy évvel ezelőtt sok panaszt lehetett hallani a Bajai Gépállo­másról. Az intrika, az »egymás piszkálásának« légköre uralko­dott, melynek következménye volt a laza munkafegyelem, a terv nem teljesítése. Tavaly 87 traktoros és 10 brigádvezető cse­rélődött ki. (A gépállomás egész létszáma 91 ember.) Amióta új vezető került a gép­állomás élére, változott a hely­zet. Igyekezett megszüntetni az intrikát, olyan légkört teremtett, ahol csak annak van becsülete, aki jól dolgozik. A megjavult munkamorált bizonyítja, hogy a gépállomás a legutóbbi értéke­lés szerint Akik elprédálfák becsületüket A lónak négy lába van, mégis r%egbotlik, — mondják az em­berek, amikor saját maguk el­len hívják ki a törvény szigorát. Ugyanakkor hallgatnak arról, hogy már cselekedetük elköve­tése előtt tudták, milyen bün­tetés jár azért. E kettősség általában fellel­hető azoknál a megtévedt mun­kásoknál, akik a társadalmi tu­lajdont »összetévesztik« a sze­mélyi tulajdonnal, munkás kife­jezéssel élve — üzemi szarkák. Deszka a kocsi alatt Somogyi Gábor családos em­ber. Lóhajtó volt a Bács megyei Állami Építőipari Vállalatnál. Havi keresete elérte a 1800— 2000 forintot. Ebből családját el tudta tartani. Jutott ételre, ru­hára is. S ennek ellenére a tár­sadalmi tulajdonhoz nyúlt. Rajtavesztett, mert a kiszál­lításnál észrevették a kocsi alá erősített három deszkát. Mivel június 2-án fegyelmi vétség mi­att írásbeli megrovást kapott, a rá egy héttel hekövetkezett tol­va jlását a vállalat azzal nyug­tázta, hogy »más munkahelyre tanácsolta«, Tudta, hogy nem szabad Pusztai Mária mint idény­munkás került a Kecskeméti Konzervgyárba, május elején. Két hét múlva az új készáru­raktárba helyezték, ahol hús­konzerveket is tárolnak. Ki tud­ja, milyen elgondolásból, arra vetemedett, hogy ellop ezekből a konzervekből. Három üveggel át is adott egy ismeretlen férfi­nek azzal az indokolással: dél­után érte jövök. Pusztai Mária a jelzett idő­pontban megjelent s átvette a konzerveket, de kivinni már nem tudta. A fegyelmi tárgyalásnál el­mondta, tudom, hogy nem sza­bad ilyent csinálni... És mégis megtette. A vállalat megvált Pusztai Máriától. Amikor a fusizó tanúskodik Provics János esztergályos a Kiskunfélegyházi Gépgyárban. Nőtlen ember, jól keres, motor- kerékpárja is van, de becsületét odadobta néhány forintért. Alu­míniumhulladékból engedély nél­kül motorkerékpárjához lánc- védőt készített, amit a csarnok melletti illemhely ablakán do­bott a szomszédos telepre, ahol megbízottja, Németh Lajos ta­nuló hóna alá kapta, s távol a gyártól, a Fürdőkertben átadta tanítómesterének. A mester e »kiváló cselekedetért« 10 forin­tot adott az Ifjúnak. Provics János abból kiindul­va- hogy legjobb védekezés a ta­gadás és a támadás, a felelősség- revonásnál kijelentette: nem ér­zi magát bűnösnek, mert na­gyobb fusizók is vannak. Arra a kérdésre, hogy kik azok, nem tudott válaszolni. Alacsonyabb munka­körbe helyezték Mindenki csodálkozott azon, hogy Kiss László, a Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalat Sztá- linvárosban dolgozó külső szere­lést végző csoportvezetője ma­szek munkát vállal — a vállalat anyagából. Csodálkoztak azért, mert Kiss László az ellenforradalomban példásan helytállt, nem engedte széthurcolni a vállalat vagyonát és a legnehezebb időben is fog­lalkoztatta munkatársait. Éppen ezért fogadták némi hitetlenkedéssel, hogy öt abia- 'kot csinált engedély nélkül, egy mérnök kérésére. Pedig így van! A Sztálinvárosi Vasmű rendészei leleplezték Kiss Lászlót és a vállalat vezetősége, figyelembe- véve eddigi érdemeit, büntetés­ként alacsonyabb munkakörbe helyezte. Íme, néhány példa, amely azt mutatja, hogy egyes emberek pár forintért letérnek az egye­nes útról, beszennyezik becsüle­tüket, amelyre pedig minden munkás féltő gonddal vigyáz. Venesz 93,5 százalékra teljesítette tavaszi tervét és a harma­dik helyet foglalja el a me­gye gépállomásai között. A megváltozott helyzetet jól jelzi a gépállomás fennállásá­nak 10 éves évfordulójára hir­detett verseny. Szinte naponta más-más nevek kerültek az élre. Petres István KISZ-tag egy de­kád alatt 130 normálholdat tel­jesített, nyomában haladt a má­sik KISZ-fiatal, Faldum Péter. Bayer István igazgató elvtárs azt mondja erről a versenyről: lelkesen és nagy igyekezettel dolgoztak a traktoristák, a ver­seny még most is tart, bár a tíz­éves évfordulóra hirdetett ve­télkedés jutalrrtait már kiosztot­ták. Ezt mondja Tóth József is, akivel a Vörös Fény Termelő- szövetkezetben találkozunk. — Lanz-Buldog-gal kaszálta éppen a közösség lucernáját. — Most már mi, traktoristák is szívesen dolgozunk és elítél­jük azt, aki megszegi a munka- fegyelmet — mondja. Közben valósággal szerelmesen néz gé­pére, amelyen ismer már min­den csavart és amelyhez senki­nek sem enged hozzányúlni. Napi teljesítménye 18 hold, áprilisban 3500 forintot ke­resett. A beszélgetésnél ott van Kemen- di István, a termelőszövetkezet elnöke is, aki nem győzi dicsér­ni Tóth József munkáját. Meg­említi azt is, hogy a gépállomás­sal jó a kapcsolatuk, megszűn­tek a régi súrlódások. Most új, nagy feladat előtt állnak a bajai traktoristák; be kell takarítani a termést. A 12 aratógép már a hely­színen várja az indulást. A négy kombájn pedig a gépál» lomáson van elkészítve a nagy munkára. Jellemző a gépállo­más és a gépek ij;ánt megnöve­kedett bizalomra, hogy az idén több mint ezer holddal nagyobb területre kötöttek aratási szer­ződést a termelőszövetkezetek mint az elmúlt évben. K. S, E/er forintig ferjedő bírsággal sújtják a be nem jelentett rádió tulajdonosait A Magyar Rádió ellenőrzési csoportjának vizsgálatai nyo­mán megyénk területén is több száz olyan lakost találtak, aki engedély nélkül üzemelteti rá­dióját. Az elmúlt évben csupán Baja városban több mint 200, Jánoshalmán az idén több mint 100 olyan rádiótulaidonos ellen indult eljárás, akik bejelentés nélkül hallgatták, illetve hasz­nálták rádiójukat. A be nem jelentett rádió üzemeltetése miatt ezer forintig terjedő pénz­bírságot, sőt súlyosabb esetben a rádió elkobzását is elrendel­hetik. Ezért a megyei tanács végrehajtó bizottságának igaz­gatási osztálya felhívja mind­azon rádiótulajdonosokat, akik a postán még nem jelentenék be rádiójukat, haladéktalanul tegyenek eleget a bejelentési kötelezettségnek. Kép Bernéin Aurél: Ijv éltünk Pnunénlában rung kőiéiből Bernáth Aurél: így éltünk Pan­nóniában. (2. kiadás). (Szép- irodalmi). Kb. 466 oldal, égósz- vászonkötésben 53 Ét, A nagysikerű emlékirat a há­rom kötetre tervezett Kor és pálya című sorozat első része. Első kiadása rövid idő alatt el­fogyott. Április 3-án cikkben kértük a MÁV szegedi igazgatóságát, hogy a fülöpszállási vasútállo­más területén lévő, a dunavöl- gyi főcsatornába torkolló, a vas­úti pálya mellett kitaposott gya­logút végére egy vaskorlátot ké­szíttessen, megakadályozva ez- tel a további halálos végű bal­eseteket. Nos, az igazgatóság ükkünkre — kissé átformálva »z általuk közölt tényeket — vá­laszt küldött, amelyhez néhány szót szeretnénk hozzáfűzni. Cikkírónk — Gudman Albert levelező — valójában item a Hídra, — amint ezt a szegedi igazgatóság közli szerkesztősé­tünknek küldött levelében — Kínom az út végére kérte a vas- korlátot. Bár igaz a MÁV ál­lítása, hogy „ezzel hivatalosan beterelnénk a vasúti hídon át­haladó vágányzat űrszelvényé­be a közlekedést”, azt minden- :setre megakadályoznánk, hogy i szabálytalanul, de mégis ott közlekedő emberek a vízbe túl­adjanak. Kissé naivnak tartjuk a sze­gedi igazgatóság álláspontját, Imikor azt írja: „A vasúti pá- yán való átjárást, — a meg nem -ngedett helyen való átjárást — i törvény a fokozottabb baleseti eszély miatt szigorúan tiltja.” 3 mondat mögé ugyanis nem le­IO ( alllil in! nL- tliornn nnnnl mnnr (Miihwgjegym AX EMBERI ÉLET a MÁV jogi állásfoglalásánál is drágább?

Next

/
Thumbnails
Contents