Petőfi Népe, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-17 / 141. szám
Mutató a jövő térképéről... Helvécia. 1958. június Ó\ honfoglalás folyik megyeszerte a homokon. Sovány rozsot, térdigérő kukoricát termő buckák hátát Sztalinyec hasítja, öt-tízéves parlagon fiatal gyümölcsfa és szőlővessző hajt. A százezerholdas nagy kiskunsági sivatagban egyre sűrűbben jelennek meg az új telepítések zöld oázisai, s nincs túl messze az idő, amikor új térképet kell festeni Bácsról... Ehhez már nem lesz szükség a terméketlen buckákat jelző sárga festékre, de a százezernyi apró parcellát elválasztó vonalakra sem. A sima, hatalmas szőlőtáblákon nem látunk egyetlen hátipermetező alatt görnyedő embert, az összefüggő gyümölcsös-erdőket nem szakítja meg egyéb vetés. Nem apró kosarakkal csorog össze az ízes csemegeszőlő, hanem egy- egy község határa vagonok sorát tölti meg vele; nem tucatnyi gazda termel csak minőségi bort, hanem a közös tevékenységre társult szőlőművelők ezrei . .: Ebből a jövőbeli térképből láthatunk egy 120 holdas mutatót Köncsög határában. Itt fekszik a Helvéciái Állami Gazdaság gyönyörű új telepítése, iskolapéldája a nagyüzemi szőlőtermesztés korlátlan sikereket Ígérő módszereinek... Ameddig a szem ellát az asztalsima táblán, csak a fürtökkel rakott sorok zöldéinek. Karók tüskéi nem bontják meg az összhangot. Itt nem rövidcsapos, tőkefejes. hanem váltócsapos-szálvesszős metszési módszerrel, dróthuzalos műveléssel folyik a termesztés. Egy-egy nyílegyenes lugas sor, a vesszők egyenletesen kapaszkodnak erős kapcsaikkal a vezető drótszálakra; egyformán éri a legapróbb levelet is a napfény, a levegő, a permetszer. Egy méternyi darabon 15 szép fürtöt számoltam meg, s még keveseltem is Petőfi Sándor igazgató becslését, aki szerint erről a hatodik éves. teljesen termőre fordult kadarka-ültetvényről legalább 100 mázsa termés várható. De már tavaly is szépen szüreteltek róla, mert ennek a művelési rendszernek éppen az a lényege, hogy amíg a végi módszer esetén évekig csak a tőkefej kinevelésére kellett várni — addig ez már régen terem. Persze, ide trágya is kell. S nem is akármilyen, De ez a gép nemcsak permetez és poroz, hanem talajművelést is végez: nyit, kapál, takar, ősszel 40 cm-es mélyítőszántást csinál a sorok tövén (emberi kéz ilyen mélyre nehezen hatol kapával) ebbe a barázdába rakják az istállótrágyát. Aztán ismét jön a gép a fedőekével és behúzza *a homokot. A hidas traktor is elmegy a keskenyközű szőlőkben — a gazdaság is vígan használja — de ennek már terület kell, ösz- szefüggő ültetvény, mert fél, egy holdakon csak forogni kényszerül. ; j A csengődi szakcsoport tagjainak a traktor tetszik módfelett, az óvatosabb és kevesebb szőlővel rendelkező tompaiak egyelőre a lóvontatású permetező megvásárlását latolgatják ... Mert ezt a 120 holdas darabot a jövő térképéről nem egyedül szemléltem, hanem több mint száztagú szakcsoport és földművesszövetkezeti küldöttség társaságában. S a biai, tompái, jánoshalmi látogatók ezóta már elújságolták otthon, hogy amit láttak, az nem csoda, hanem számukra is könnyen elérhető valóság. Pár nap múlva pedig a kiskőrösi szőlősgazdáknak mutatják be a két gépet; hadd bizonyítsák be azok minél több helyen, minél több termelőnek, hogy mennyire új, hatalmas lehetőségek nyílnak az eredményesebb, könnyebb munkával több jövedelmet adó homoki gazdálkodás előtt., i Gáspár Klára ákárhogyan adagolt, hanem szakszereűn összeválogatott, elegendő és bedolgozott trágya. A sorok és a tövek között az egyik szakaszon 140x90, a másik részen 125x85 centiméter távolság van és itt nem látni bakhátat. Mert ezeken a táblákon — s ,a gazdaság összes szőlejéből 300 holdon — csak a metszést és a szedést végzi már csak emberi kéz, a többi munkát fürge és pompás gépek, Most kanyarodik be az egyik sorba a lóvontatású permetezőgép. Két ember van csak vele: a gépkezelő és a lóvezető fiú. A szórófejek négy sorban, nyolc oldalra szitálják szét ködnél is finomabb porlasztással a permetlevet. — Ennek a gépnek napi teljesítménye 8—10 hold — hangzik a magyarázat, s mellettem Gulyás Mihály lakiteleki szőlősgazda hangos számolásba kezd: — Hátigéppel az ember egy nap alatt nem egészen egy holdat permetez be. Vagy kilenc kilométert gyalogol, s egész nap 20—25 kilót cipel a vállán... Hát itt látni a különbséget! Látni bizony! Hát még amikor Petőfi elvtárs pontos számadatokkal szolgál a gépi munka önköltségét illetően. A ló- fogatos permetezés 24 forintba kerül egy holdon, beleszámítva a két ember munkadíját, az üzemanyagot és a gép amortizációját — ugyanakkor a kézi permetezésben 80 forint a napszámbér. Ha szakcsoport esetében rá is dobunk némi többié- tét 3 költségekre skkor is 30 forintért végezhetik a permetezést tagjainknak; s a gép a régi ültetésű, keskenyközű szőlőkben is kitűnően dolgozik. Csak az éles bakhátakat kell eltüntetni, s az új telepítéseknél természetesen megszüntetni a kétszintes termelést: gyümölcsfát nem telepíteni a szőlőbe! Most újabb gép-szereplő lép a színre: a hidas traktor. Hat sor felett hullik szórófejeiből a permetlé, ennek napi teljesítménye 20 hold. A traktorral — ugyancsak a kezelői költséget, az üzemanyagot és az elhasználódás értékét számítva — 22 forintba kerül csak egy hold permetezés. Ötven hold viszonylatában ez évi 60 000 Ft munkabérmegtakarítás az állami gazdaságban. nem akadályozták meg a baleseteket még akkor sem, ha a szabályzatot a járó-kelők betartják. Éppen ezért, amikor megjegyezni kívánjuk: mi is ellene vagyunk annak, hogy egyesek meg nem engedhető módon sétafikáljanak a vágányok között, ugyanakkor azt is kijelenthetjük: a szokás által kialakított gyakorlat el nem ismerése a MÁV részéről nem vezethet továbbra is emberek halálára. Az emberi élet a MÁV jogi állásfoglalásánál is drágább! Cikkünkben a fentiek miatt kértük a MÁV szegedi igazgatóságát, e munuálat elvégzésére, mert a községi tanács már felszerelte volna a szóbanforgó vaskorlátot, de a vasút területén létesítendő objektumokat — még a vaskorlátot is — csak a MÁV készíttetheti el. Utoljára még anr.yit, hogy baleset a község lakóival történik legritkábban, mert azok az életveszélyes helyet már ismerik, s így az áldozatok leginkább a vidékiek közül kerülnek ki. Égy vaskorlát elkészítése nem sok pénzbe és kevés jóakaratba kerül, azonban — ha ez a kérdés sokáig „vita tárgyát képezi”, — még újabb áldozattal is gyarapodhat a duiia- völgyi főcsatorna felé vezető gyalogút halottainak száma. Gémes Gábor Megszűnt az intrika, megjavult a munka , Egy évvel ezelőtt sok panaszt lehetett hallani a Bajai Gépállomásról. Az intrika, az »egymás piszkálásának« légköre uralkodott, melynek következménye volt a laza munkafegyelem, a terv nem teljesítése. Tavaly 87 traktoros és 10 brigádvezető cserélődött ki. (A gépállomás egész létszáma 91 ember.) Amióta új vezető került a gépállomás élére, változott a helyzet. Igyekezett megszüntetni az intrikát, olyan légkört teremtett, ahol csak annak van becsülete, aki jól dolgozik. A megjavult munkamorált bizonyítja, hogy a gépállomás a legutóbbi értékelés szerint Akik elprédálfák becsületüket A lónak négy lába van, mégis r%egbotlik, — mondják az emberek, amikor saját maguk ellen hívják ki a törvény szigorát. Ugyanakkor hallgatnak arról, hogy már cselekedetük elkövetése előtt tudták, milyen büntetés jár azért. E kettősség általában fellelhető azoknál a megtévedt munkásoknál, akik a társadalmi tulajdont »összetévesztik« a személyi tulajdonnal, munkás kifejezéssel élve — üzemi szarkák. Deszka a kocsi alatt Somogyi Gábor családos ember. Lóhajtó volt a Bács megyei Állami Építőipari Vállalatnál. Havi keresete elérte a 1800— 2000 forintot. Ebből családját el tudta tartani. Jutott ételre, ruhára is. S ennek ellenére a társadalmi tulajdonhoz nyúlt. Rajtavesztett, mert a kiszállításnál észrevették a kocsi alá erősített három deszkát. Mivel június 2-án fegyelmi vétség miatt írásbeli megrovást kapott, a rá egy héttel hekövetkezett tolva jlását a vállalat azzal nyugtázta, hogy »más munkahelyre tanácsolta«, Tudta, hogy nem szabad Pusztai Mária mint idénymunkás került a Kecskeméti Konzervgyárba, május elején. Két hét múlva az új készáruraktárba helyezték, ahol húskonzerveket is tárolnak. Ki tudja, milyen elgondolásból, arra vetemedett, hogy ellop ezekből a konzervekből. Három üveggel át is adott egy ismeretlen férfinek azzal az indokolással: délután érte jövök. Pusztai Mária a jelzett időpontban megjelent s átvette a konzerveket, de kivinni már nem tudta. A fegyelmi tárgyalásnál elmondta, tudom, hogy nem szabad ilyent csinálni... És mégis megtette. A vállalat megvált Pusztai Máriától. Amikor a fusizó tanúskodik Provics János esztergályos a Kiskunfélegyházi Gépgyárban. Nőtlen ember, jól keres, motor- kerékpárja is van, de becsületét odadobta néhány forintért. Alumíniumhulladékból engedély nélkül motorkerékpárjához lánc- védőt készített, amit a csarnok melletti illemhely ablakán dobott a szomszédos telepre, ahol megbízottja, Németh Lajos tanuló hóna alá kapta, s távol a gyártól, a Fürdőkertben átadta tanítómesterének. A mester e »kiváló cselekedetért« 10 forintot adott az Ifjúnak. Provics János abból kiindulva- hogy legjobb védekezés a tagadás és a támadás, a felelősség- revonásnál kijelentette: nem érzi magát bűnösnek, mert nagyobb fusizók is vannak. Arra a kérdésre, hogy kik azok, nem tudott válaszolni. Alacsonyabb munkakörbe helyezték Mindenki csodálkozott azon, hogy Kiss László, a Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalat Sztá- linvárosban dolgozó külső szerelést végző csoportvezetője maszek munkát vállal — a vállalat anyagából. Csodálkoztak azért, mert Kiss László az ellenforradalomban példásan helytállt, nem engedte széthurcolni a vállalat vagyonát és a legnehezebb időben is foglalkoztatta munkatársait. Éppen ezért fogadták némi hitetlenkedéssel, hogy öt abia- 'kot csinált engedély nélkül, egy mérnök kérésére. Pedig így van! A Sztálinvárosi Vasmű rendészei leleplezték Kiss Lászlót és a vállalat vezetősége, figyelembe- véve eddigi érdemeit, büntetésként alacsonyabb munkakörbe helyezte. Íme, néhány példa, amely azt mutatja, hogy egyes emberek pár forintért letérnek az egyenes útról, beszennyezik becsületüket, amelyre pedig minden munkás féltő gonddal vigyáz. Venesz 93,5 százalékra teljesítette tavaszi tervét és a harmadik helyet foglalja el a megye gépállomásai között. A megváltozott helyzetet jól jelzi a gépállomás fennállásának 10 éves évfordulójára hirdetett verseny. Szinte naponta más-más nevek kerültek az élre. Petres István KISZ-tag egy dekád alatt 130 normálholdat teljesített, nyomában haladt a másik KISZ-fiatal, Faldum Péter. Bayer István igazgató elvtárs azt mondja erről a versenyről: lelkesen és nagy igyekezettel dolgoztak a traktoristák, a verseny még most is tart, bár a tízéves évfordulóra hirdetett vetélkedés jutalrrtait már kiosztották. Ezt mondja Tóth József is, akivel a Vörös Fény Termelő- szövetkezetben találkozunk. — Lanz-Buldog-gal kaszálta éppen a közösség lucernáját. — Most már mi, traktoristák is szívesen dolgozunk és elítéljük azt, aki megszegi a munka- fegyelmet — mondja. Közben valósággal szerelmesen néz gépére, amelyen ismer már minden csavart és amelyhez senkinek sem enged hozzányúlni. Napi teljesítménye 18 hold, áprilisban 3500 forintot keresett. A beszélgetésnél ott van Kemen- di István, a termelőszövetkezet elnöke is, aki nem győzi dicsérni Tóth József munkáját. Megemlíti azt is, hogy a gépállomással jó a kapcsolatuk, megszűntek a régi súrlódások. Most új, nagy feladat előtt állnak a bajai traktoristák; be kell takarítani a termést. A 12 aratógép már a helyszínen várja az indulást. A négy kombájn pedig a gépál» lomáson van elkészítve a nagy munkára. Jellemző a gépállomás és a gépek ij;ánt megnövekedett bizalomra, hogy az idén több mint ezer holddal nagyobb területre kötöttek aratási szerződést a termelőszövetkezetek mint az elmúlt évben. K. S, E/er forintig ferjedő bírsággal sújtják a be nem jelentett rádió tulajdonosait A Magyar Rádió ellenőrzési csoportjának vizsgálatai nyomán megyénk területén is több száz olyan lakost találtak, aki engedély nélkül üzemelteti rádióját. Az elmúlt évben csupán Baja városban több mint 200, Jánoshalmán az idén több mint 100 olyan rádiótulaidonos ellen indult eljárás, akik bejelentés nélkül hallgatták, illetve használták rádiójukat. A be nem jelentett rádió üzemeltetése miatt ezer forintig terjedő pénzbírságot, sőt súlyosabb esetben a rádió elkobzását is elrendelhetik. Ezért a megyei tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztálya felhívja mindazon rádiótulajdonosokat, akik a postán még nem jelentenék be rádiójukat, haladéktalanul tegyenek eleget a bejelentési kötelezettségnek. Kép Bernéin Aurél: Ijv éltünk Pnunénlában rung kőiéiből Bernáth Aurél: így éltünk Pannóniában. (2. kiadás). (Szép- irodalmi). Kb. 466 oldal, égósz- vászonkötésben 53 Ét, A nagysikerű emlékirat a három kötetre tervezett Kor és pálya című sorozat első része. Első kiadása rövid idő alatt elfogyott. Április 3-án cikkben kértük a MÁV szegedi igazgatóságát, hogy a fülöpszállási vasútállomás területén lévő, a dunavöl- gyi főcsatornába torkolló, a vasúti pálya mellett kitaposott gyalogút végére egy vaskorlátot készíttessen, megakadályozva ez- tel a további halálos végű baleseteket. Nos, az igazgatóság ükkünkre — kissé átformálva »z általuk közölt tényeket — választ küldött, amelyhez néhány szót szeretnénk hozzáfűzni. Cikkírónk — Gudman Albert levelező — valójában item a Hídra, — amint ezt a szegedi igazgatóság közli szerkesztősétünknek küldött levelében — Kínom az út végére kérte a vas- korlátot. Bár igaz a MÁV állítása, hogy „ezzel hivatalosan beterelnénk a vasúti hídon áthaladó vágányzat űrszelvényébe a közlekedést”, azt minden- :setre megakadályoznánk, hogy i szabálytalanul, de mégis ott közlekedő emberek a vízbe túladjanak. Kissé naivnak tartjuk a szegedi igazgatóság álláspontját, Imikor azt írja: „A vasúti pá- yán való átjárást, — a meg nem -ngedett helyen való átjárást — i törvény a fokozottabb baleseti eszély miatt szigorúan tiltja.” 3 mondat mögé ugyanis nem leIO ( alllil in! nL- tliornn nnnnl mnnr (Miihwgjegym AX EMBERI ÉLET a MÁV jogi állásfoglalásánál is drágább?
