Petőfi Népe, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-17 / 141. szám
termelők figyelmébe» Porozzuk a szőlőt! Kovács Bondi csúzli jól JCö szűnik a kaskanlyÁL gipw-tkek\ Az országos cső megyénk földjeit is kiadósán megáztatta. A csapadék áldásként jött, de a szőlőtermelőket fokozott figyelemre inti. Az eddigi száraz időjárás a szőlőnek kedvezett, mindenütt szép termést ígér s ennek a termésnek megvédése minden áldozatot és fáradságot megérdemel. A szőlő jelenlegi állapota pe- ronoszpórafertőzés szempontjából a legveszélyesebb; a virágzás egyes helyeken még tart, vagy éppen befejeződött. Ekkor tud a peronoszpóra a légzönyílásokon keresztül a termésbe is legköny- nyebben bejutni. Ezért hívjuk fel szőlőtermesztő parasztságunk figyelmét a porozásra. Parasztságunk jórésze idegenkedik a porozószerek alkalmazásától, inkább két-három, sőt többszázalékos rézgálicoldat- tal igyekszik megvédeni a termést. Pedig ezzel a magastöménységű permetezéssel tulajdonképpen porozást hajt végre, ugyanis a sok gálic és mész olyan vastagon vonja be a szőlő lombozatát, hogy az anyag por alakjában hullik le a levelekre és bogyókra. Az ilyen "porozás« azonban tízszeres költség és ötszörös munkaidő ráfordítás. Ilyen esős időjárásban a szőlőt porozás nélkül nem lehet megvédeni a peronoszpóra pusztításától, mert permetezni csak száraz időben lehetséges, amikor a lombfelület is száraz. Megyénkben a leghatásosabb porozószer a rézmészpor, amelyet minden szövetkezeti boltban be lehet szerezni. Ha a permetezés mellett a porozást is végzik termelőink, úgy olcsóbban, kevesebb munkával és biztosabban védhetik meg szőlőtermésüket! Németh Tamás főagronómus falu lakóinak nagyrésze és játszottak velünk. A nap már nyugovóra tért, amikor mi is ráadtuk a fejünket, hogy hazamegyünk. Befejezésül pedig így köszönik meg a gyerekek: „Köszönjük a tanács és a földművesszövetkezet dolgozóinak, az adakozó szülőknek, hogy ilyen jól érezhettük magunkat a gyermeknapon. ígérjük, hogy mi sem fogunk adósak maradni, ha alkalmunk lesz rá, megszolgáljuk’.’ Kossuth Lajos úttörőcsapat Mókus őrse. Kaskantyú. Jk/S őst, év végén esett me\ ez a kis történet. Vidáman csicseregtek a ki. madarak a fákon, a tanterem bői kikandikáltak a buksi fejek az ablakon át kurta pillantó sok repültek a szabadba. Más különben csend volt az osztály ban, a gyerekek várták a taníu nénit, aki csakhamar meg i. jött, de nem egyedül, ahogy szó kott, hanem többedmagával, tanító nénik kísérték. Ez egy kicsit megzavarta a; osztályt, de a feszült légköi azért hamar feloldódott, mert igen kellemes témáról folyt í beszélgetés: a természet védelméről és a hasznos madarakról A kis másodikosok sorra nyújtogatták a kezüket, mindenk, beszélni akart erről a témáról mindenkinek volt mondanivalója bőven. A tanító néni is, mec a gyerekek is sok jót mondtak a hasznos madarakról, ám az it kiderült, hogy nem minden kisfiú »angyal«, akadnak akik c hasznos madarakat összetévesztik a haszontalanokkal, fészkeiket megcibálják vagy leszedik. Kecskeméti iskolában történi ez a beszélgetés, mégpedig a tanítóképző gyakorlójában, így hát a Vasútkertről is. meg a Mükertről is szó esett ezzel kapcsolatban. Különösen így tavasszal, amikor a gyerek kiszabadul a parkba — de egész nyáron át is félniök kell a madaraknak a rossz gyerekektől. Ezt mondta el a tanító néni is, és figyelmeztette az osztályt, hogy ha látnak ilyen rossz gyereket, szóljanak rá a pajtásai, ha bántja a madarakat. Óra végén a tanító néni azt t 'vasta ki a szemekből, hogy a 'Bü.UajQXLl Nyolc éve már, nyolc éve volt, az üszl tájon szél dalolt... fi a nagy Iskola ajtaján riadtan állt egy kisleány. Nyolc éve tolt, nyolc éve már, nyolc év tiltott, és jött a nyár, virágba szökkentek a fák. ti a kisleány már „vén diák”. Utólszor lép a küszöbre, elballag innen örökre. S amint megáll a küszöbön, még visszanéz — éé elköszön. Megköszöni mindazt a jót, mit itt kapott, títrafalót: játékot, dalt s a tudományt, s a nyolc évet, mely messze szállt... Irta: Bognár Katalin V. ősz. tanuló, Kecskemét. DONÁT KATI kecskeméti úttörő az Úttörőház nevében széleskörű levelezést folytat külföldi országok úttörőivel. A napokban Jugoszláviából, azaz Noviszádról kapott levelet, Laz- kin Éva pajtástól. A kis jugoszláv levélíró részletesen válaszol mindazokra a kérdésekre, melyeket Kati feltett neki levelében. Lazkin pajtás leveléből idézünk az alábbiakban: — «-Mi május 20-án befejeztük az iskolát és már meg is kaptuk a bizonyítványt. Jeles tanuló vagyok, most tovább szeretnék tanulni, építészmérnöknek.« Aztán megírja, hogy mennyire ölül annak, hogy Katinak tetszik Noviszád, írja, hogy majd küld neki sok képeslapot. Majd a szórakozási lehetőségekről ír, írja, hogy szeret moziba járni, felsorolt egy sereg idegen filmszínészt, akiket a filmekről jól ismer, majd így folytatja: — "Leveledben bővebben érdeklődsz az önképzőkör munkájáról. Most igyekszem pontosan leírni, hogy jól megértsd: Jó volna ma gyermeknek lenni! Nagy volt az izgalom egész héten a kunszentmiklósi óvodában. Izgultak az óvónénik, a dadanénik és az apróságok. Mi is volt ezen a szombaton? Mit kapott az óvoda? Hát bizony nem volt könnyű teljesíteni azt a sok-sok kívánságot, ami beérkezett a csöpp megrendelőktől. Már reggel hét órakor nagy volt a zsivaj, gyülekeztek a gyerekek, így az óvónéniknek korán kellett az udvart tündérkertté varázsolni. Mire a gyerekek megérkeztek, már minden a legnagyobb rendben volt. A homokozó várrá alakult, a hosszú asztalon elrendezve, sorban álltak a dömperek, az autók, a babák, orvosi felszerelések, különféle golyók és ki tudná felsorolni, hány féle, fajta játék. A szellő pedig egyre lengette a drótokra kifeszített papírcsíkokat. Megérkeztek a gyermekek, mindegyik nagy kíváncsisággal. Arra voltak a legkíváncsibbak, hogy teljesült-e a kívánságuk? Nem csalódtak, mert az előadások pénzéből a szülői munka- közösség 1500 forint értékű játékot vásárolt. Ragyogtak az arcok, mosolygott mindenki. A gyerekekkel együtt örült Takács László v. b. elnökhelyettes, meg az igazgató bácsi. Igazán szép emlékkel indultak haza a gyermekek. Mi valamikor csak a kirakatban láttunk ennyi szépet, csak álmodozhattunk róla gyermekkorunkban. Ennek a sok örömnek a láttán Péntek Józsefné dada felsóhajtott: Nekem soha sem volt játékom, nekem nem is volt gyermekkorom, mert nekem dolgoznom kellett. De jó volna most gyereknek lenni! A II. sz. óvoda szülői munkaközössége K unszentmiklós vagy a Kincskereső kisködmön a könyvtárból. Az erkölcsi és jellemfejlődés szempontjából igen fontosak a magyar irodalom gyöngyszemei, az Egri csillagok, A kőszívű ember fiai. A haza szeretete, a hazafiság érzésének elmélyülése el kell, hogy foglalja a gyermek lelkében a jelentőségét megillető helyet. MA MAR SZERÉNY VÁSÁRLÁSI keretük van a járási művelődési csoportoknak, de a célszerű és ésszerű fejlesztésnél ezeket a szempontokat figyelembe kell venni. Fontos az is, hogy az állami könyvtárak anyagát ismerje a vásárlást végző pedagógus. Ne vegyen olyan könyvet, amely megvan három-lnégy példányban a népkönyvtárban. Szerény keretekből ésszerűen is lehet gazdálkodni. Ma már úgyszólván minden népkönyvtárban .ió technikával dolgoznak könyvtárosaink, (elsősorban járási könyvtárainkban. Megyei könyvtárunk olvasószolgálati csoportja élén okleveles könyvtáros áll. Pontos technikával, jól végzi munkáját. Szferetettel várjuk és segítjük az iskolai könyvtárak tanulni vágyó vezetőit. BESZÉLHTENÉNK MÉG a színvonalas olvasásról, helyes propagandaeszközökről. Pillanatnyilag, úgy hiszem, az állo- mány javítása, a könyvtártechnikai munkák elsajátítása a legfontosabb. A fogyatékosságok feltárása után könnyebb a munka kijavítása. Az iskolai könyvtárosok, valamint az állami tömegkönyvtári hálózat könyvtárosainak összefogásával, a megyei művelődési osztály ezirá- nyú áldozatkészségének fokozásával ki tudjuk javítani a hibákat. Tudom, számtalan anyagi és egyéb probléma nehezíti a munkákat, mégis az a legfontosabb, hogy ifjúságunk nálunk műveltebb, közösségibb, embe- rebb ember legyen. Csak meg kell kezdeni a céltudatos munkát, a nemzet jövőjéről van szó. Fenyvesiné Góhér Anna, a megyei könyvtár vezetője oooooooooooc Férje elől ellopta és eladta a lúgkövet Skorutyák Gézáné. Férje mint kékfestő, hatósági kiutalás alapján 8 forintos áron szerezte be a lúgkövet, amelyet felesége 70 forintos á í adott tovább. A bácsalmási járásbíróság dr. Szluha tanácsa áruüzérkedés miatt négy hónapi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. > A PETŐFI NÉPE az elmúlt > héten nagyobb cikkben vetette : fel az iskolai könyvtárügy szo> morú helyzetét. E cikkből, va- \ lamint könyvtárosaink adatgyűjtéséből megállapíthatjuk, ' hogy iskolai könyvtáraink elhe- í lyezése, állományösszetétele va- j lóban szegényes képet mutat. Könyvtáraink szocialista tár- : sadalmunk felemelkedésének fontos eszközei, annál kevésbé érthető, hogy a könyvtárosi te- . vekenység oktatási intézményeinknél csak másodrangú l kérdés. Az állomány összetéte- ; lét vizsgálva, a könyvállomány í elhelyezésének megoldatlan ál- 1 lapotát, alacsony színvonalát fi- ; gyelembevéve, ezt nem hallgat 1 hatjuk el. ; MŰVELT EMBERI KÖZÖS- ! SÉGBEN, mind társadalmi, 1 mind pedagógiai szempontból ! igen nagy szerepe van az olvasásnak. Iskolai könyvtáraink esetében természetesen pedagógiai szempontból vizsgáljuk e kérdést. Az iskolába lépéssel minden gyermek életében uj korszak kezdődik. A gyermek szókincsének gazdagítása elsőrendű pedagógusi feladat. Az is komoly erőfeszítéseket kíván, hogy megtanuljon szépen olvasni, szépen beszélni. Hogyan tudja mindezt elérni nevelő és tanítvány könyvek nélkül, vagy rosszul felszerelt könyvtárakkal? Az olvasási készség kialakításában minden korszaknak megvan a sajátos irodalmi igénye. A jó pedagógusnak tudnia kell, hogy például qz első szakaszban — hat-nyolc éves korig — milyen könyvet, milyen irodalmat kell adni. Rosszul felszerelt könyvtárból, hiányos irodalmi ismeretekkel erre képtelen. Az első szakasz irodalma, a mese például, igen kis számban található iskolai könyvtárakban. ÉLETÉNEK MÁSODIK szakaszában a gyermek figyelme a tartalomra összpontosul. Ilyenkor már lehet Móra és Mikszáth könyvek mellé ismeretterjesztő művet is adni. Erre is kell gondolni az állomány kiegészítésénél. A fejlett olvasás kezdő szakaszában a harcos, kalandos olvasmányok érdeklik az ifjúságot. Verne, Beljakov, Gajdar, Pan- tyelejev, Hevesi művei nem hiányozhatnak az iskolai könyvtárakból. Meg kell ismerkedni a gyermekeknek a mindennapi szociális kérdésekkel is. Lélektani szempontból fontos, hogy tíz-tizennégy éves korban a gyermek figyelmét az egzotikumról a hétköznapján emberire irányítsuk. Nem hiányozhat például a Légy jó mindhalálig Hozzászólás egy cikkünkhöz ,<s>ondelaie£ az isielai ftönyoMrai céltudatos fejlesztéséről AZ ÖNKÉPZŐKÖRNEK ná-> lünk mindenki tagja lehet, aki > kedveli a köri témát. Irodalmi > önképzőkörről van szó, tehát > aki kedveli az irodaimat, aki J szépen tud fogalmazni, verset > írni, szavalni, valamely hang- > szeren játszani, énekelni. Ha > meg akarjátok alakítani az is-í kólátokban az önképzőkört, elő- y szór is válasszatok vezetőséget:? egy elnököt, egy elnökhelyet- y test és egy jegyzőkönyvveze- ? töt. Ezek döntik majd el, hogy í mikor hívják össze az önképzo-z köri gyűlést, ahol összeszediké az Önképzőkörre készült anya- í got, amelyből összeállítják aj műsort. Aki írt. felolvassa saját V( íogalmazasát, versét, ha tud szépén énekelni, zeneszó mel- vj lett énekel valamit stb. A jegy- ?< zőköny wezetőnek az a felada- v ta, hogy mindazt leírja, ami az >< önképzőkörön történt. Leírja. << hogyan bírálta meg a közön- X ség azt a bizonyos fogalmazást, << verset vagy novellát, tetszett-e, X keltett-e érdeklődést. szépen« szavalta-e az illető stb. « Az önképzőkör munkája az >< iskolai év kezdetétől a végéig '< tart. Év végén a jegyzőkönyv- ’< vezető felmutatja a jegyző- !< könyvét, amelyben benne lesz, >< hogyan működött, hányszor ült« össze, sok közönsége volt-e, kik >5 voltak azok, akik minden gyűlé-S sen tevékenyen részt vettek. >5 Mennyire igyezetek a műsort 8 gazdagítani, kik voltak azok a >5 tanulók, akiket mindig szíve- 8 sen hallgatott végig a közön-P ség? Akit az önképzőkör veze-8 tősége jónaK lat, meg is lehet >S jutalmazni. így kaptam én is« sok szép könyvjutalmat az ön->s képzoKür vezetőségétől. >z EZEKET a tapasztalatokat >> tudom én átadni, ha jónak lát-« játok, valósítsátok meg az isko- >< Iátokban, kívánok hozzá sok 8 sikert.« « A levélíró azzal búcsúzik Ka-« titól, hogy mielőbbi választ vár.« Es sokszor csókolja. « yoooooooooocooooooooooc« — 40 000 forintot szavazott« meg a lászlófalvi tanácsülés a« község három KISZ-szervezeté- « nek. A szervezetek ezt az össze- « get a kulturális tevékenységük- >) hoz szükséges felszerelésre for- >< dítják. (Horváth Ignác levelé- V bői.) & Jugoszláv kislány írja Noviszádról tvozsegumioen nagyon szcp volt a gyermeknap. Az iskola nevelőtestülete elhatározta, hogy a legközelebbi erdőbe fogunk kirándulni. Reggel hét órakor gyülekeztünk. Mi, úttörők a pró- bázásokon tanult és alkalmazott útjelck szerint indultunk útnak. Hamar kiértünk az erdőbe. A mi őrsünk még ott is külön táborozott. Rengeteget játszottunk és igazán nagyon jól éreztük magunkat. Nagyon finom volt az ebéd, mellyel a földműves- szövetkezet és a községi tanács vendégelt meg minket. Sok szülő kijött és azok is velünk ebédeltek. Délután pedig kijött a 1 gyerekek megfogadták a tanácsot: nem bántják többé a ma- ; darukat. Nem volt már több mondanivaló, a gyerekek kezdtek elra- kodni a padokról, várták a ki- . csöngetést, mikor is Kovács . Bandi, anélkül hogy valaki fel- i szólította volna, felállt, odament ■ a tanító nénihez, aki csak nézte, . vajon mit akarhat ez a fiú. De . Bandi bátran viselkedett, belenyúlt a nadrágzsebbe és egy csúzlit tett az asztalra. Közben ragyogó tekintettel nézett a tanító néni szemébe és azt mondta: — Tanító néni kérem, én most már tudom, hogy nem szabad bántani a madarakat, én ezt eddig nem fogadtam meg, de megígérem, hogy soha többet nem szedek madárfészket, soha többet nem csúzlizok. Tessék, a csúzlimat át is adom ... És ekkor megszólalt a csengő.
