Petőfi Népe, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-13 / 138. szám
Jalutagyár“ Kiskunfélegyházán Ma még csak a tollüze- met tüntetik ki ezzel a sokatmondó elnevezéssel, de nemsokára így fogják emlegetni a Bács megyei Vegyesipari Vállalat félegyházi nyúltelepét is. Az évi 2000 darabos tenyésztési kapacitású, önellátásra berendezett telepet a közelmúltban vette át a megyei tanács végrehajtó bizottsága a Budapesti Gyapjúértékesítő Vállalattól. Az átvétel, valamint a tenyésztőtelep újbóli üzembehelyezése két szempontból is jelentős. Számottevő exportlehetőséget teremt és fellendíti a prémtermelést. Az angóranyúl szőre, az úgynevezett angóragyapj.ú keresett cikk a világpiacon. Bármilyen mennyiséget átvesznek belőle, mert a belőle készülő különleges finom, hallatlanul meleg és igen könnyű kötöttáruk iránt állandóan fokozódik az érdeklődés. Az angóragyapjú kilónkénti 16 dolláros világpiaci ára pedig mindennél jobban figyelmeztet: nemcsak érdemes, de egyenesen szükségszerű az an- góranyúltenyésztéssel, annak elterjesztésével nagyüzemileg foglalkozni. Ez a magyarázata, hogy kormányunk igen nagy jelentőséget tulajdonít az angóranyúlte- nyésztésnek és mélyreható intézkedésekkel segítette a szőrtermelés felújítását. Ennek köszönhető, hogy az első szállítmány nyúlállománnyal olyan tenyészállatok is érkeztek a félegyházi nyúltelepre, melyeket kormányunk a Német Demokratikus Köztársaságból hozatott. A hallei Agrártudományi Egyetem Kutatóintézetéből érkezett angóra tenyészbakok például évente több mint fél kiló, azaz nyolc dollár értékű pehelyköny- nyű szőrt termelnek. A telep másik jelentősége a bécsi fehér és csincsilla prém- nyulak nagybani tenyésztése. Prémesállatban, nemesprémeket adó vadakban egyre szegényebb hazánk. A kultúrtermetek növekedése a ma még meglevőket is minimálisra csökkenti. A lakosság szörmevásárlási igényeinek kielégítése éppen ezért szükségessé teszi, hogy tervszerűen előállítható, nagy mennyiségű, értékes prémanyagra tegyünk szert. Ennek pedig alapja és feltétele azoknak a házinyúl- fajtáknak (bácsi fehér, csincsilla stb.) nagyarányú elszaporítása, melyek tetszetős kivitelű, jól feldolgozható prémanyagot szolgáltatnak. A félegyhási nyúlfarmon mind az angóra-, mind pedig a szőrmenyulak nagybani tenyésztését illetően már megtették az első lépéseket. A telep egyéves terve a tenyészállomány növelése, mind több nagy szőrhozamú, szép prémű kis állat szaporítása. A későbbi fő cél azután a háztáji tenyésztők széleskörű beszervezése és támogatása, mfnd a három (angóra. bécsi fehér, csincsilla) nyúlfajta tartására. Mint írtuk, az adottságok megvannak ahhoz, hogy egy év múlva a kiskunfélegyházi nyúl- telepből valutagyár legyen. Üj bóli kijelentésünk pedig arra épül, hogy e cél megvalósulását az a szakértelem biztosítja amivel a magyar nyúltenyész- tés egyik úttörője, dr. Schobert Ferenc telepvezető rendelkezik A megyei tanács végrehajtó bizottsága nagy reményeket fűz a telep munkájához. Mi pedig szintén azt reméljük, hogy már az ősszel szép dolgokat írhatunk dr. Schobert Ferenc és munkatársainak el ért eredményeiről. TiizijM. jÉniáiis, galambverseny, eitöernyös-ugrás a június 15-én rendesendő építők napján Az Építők Szakszervezetének Bács-Kiskun megyei bizottsága június 15-én, vasárnap rendezi meg a hagyományos építők napját, amelyre szeretettel várja az építőipari dolgozókat, valamint Kecskemét város lakosait. Az ünnepségsorozat délelőtt 10 órakor a Műkertben kezdődik az étterem, büfé, valamint cukrászda megnyitásával. Az étteremben 10 órától sörzenét szolgáltatnak. Hajóhintán, céllövöldében, körhintán szórakozhatnak a látogatók. Délután fél 3-kor lepényevés, zsákbanfutás, íjászverseny kezdődik. Ekkor mutatják be legújabb modelljeiket a repülőmodellezők. Ejtőernyős-ugrás, galambverseny egészíti ki a műsort. Délután fél 5-től az építők szabadtéri színpadán a szovjet helyőrség ének- és zeneegyüttese szolgáltat műsort. Népi táncok, színdarabok, vidám jelenetek következnek ezután, majd Bállá Irén és Táborossi Gyula magyar nótákat és operettrészleteket adnak elő. Fél 9-kor filmvetítés következik, este 9-kor pedig látványos tűzijáték zárja be a műsort. Meg kell jegyezni, hogy délután 6 órától kezdve a műkerti fedett pavilonban táncolhat a fiatalság, s a Műkertben nyereménysorsolást is tartanak. A sportműsorban teniszversenyt, sakkversenyt és asztalitenisz-versenyt vettek tervbe Milyen pályaválasztási lehetőség van as iskolából kikerülő Jiatalok előtt Vege a tanévnek, megkezdődtek a vizsgák. Ez azonban nemcsak az iskolákban esemény, hanem a megyei tanács munkaügyi osztályán is. Igaz, itt inkább gondot, mint ünnepi aktust jelent, hiszen többezer — tanulmányait elvégzett fiatal — mun- kábaállításáról kell gondoskodni. Az osztály szoros kapcsolatot Érdemes-e a Széktón éttermet nyitni? vízmű, Erre válaszol a vendéglátóipar, megyei tanács — Miért nem nyit a Vendéglátóipari Vállalat éttermet a széktói strand épületében? — méltatlankodnak a kecskeméti strandlátogatók. Igazuk van, hiszen kellemesebb, jobb környezetet, mint amelyet t. strandépület emeleti terasza és az éttermi célra alkalmas nagy üvegveranda nyújt, — Kecskeméten el sem lehet képzelni. Pedig megvannak az étterem megnyitásához szükséges összes mellékhelyiségek is: a konyha, a mosogató stb. E helyiségek most kihasználatlanok. Vízműveké „Igen“ Először a Víz- és Csatornamű Vállalat főmérnökét, Szabó elvtársat kérdeztem meg: mi a véleménye az étterem létesítéséről? — Semmi kifogásunk nincs ellene, sőt nagyon örülnénk neki — válaszolta —, hiszen a strand forgalma szempontjából sem mindegy, hogy ott meleg étel, ízletes ebéd és vacsora, várja-e a látogatókat, vagy a hazulról hozott, melegben ki-1 száradt, megolvadt harapnivaló.i Szerintem a Vendéglátóipari Vállalatnak sem jelentene rossz' üzletet, sőt egyenesen nem vol-l na szabad elszalasztania az al-j kaimat. Az étterem megnyitásával hárman járnának jól: első-1 sorban a közönség, azután a Vendéglátóipari Vállalat és mi ÍS.:» — Szerepel-e az idei terv-' ben új vendéglátóipari üzem-1 egység megnyitása? Ezt a kérdést már Papp elvtárshoz, a Vendéglátóipari Vállalat vezetőjéhez intéztem. — Egy új cukrászdát nyl-( tunk majd a most épülő Rákóczi úti bérházban..: — És mást... : — Semmi mást nem nyitunk, hiszen nincs helyiségünk..» Vendéglátóipar: „Nem“ Miután előadom a fürdőközönség kívánságát és a Vízmű/ óhaját a fürdőétterem megnyitására, Papp elvtárs a követke- 0 ző ellenérveket sorakoztatja fel:/ — Az emberek általában nem' a széktói fürdőbe mennek, ha van ráérő idejük, inkább a Tiszához utaznak kirándulni. Szerintem alacsony ételforgalomra lehetne számítani és én százszor is meggondolom, milyen lehetőségekkel szervezünk meg cgy-egy üzemegységet. A saját- készítésű árukból többet vihetünk ugyan a jövőben a fürdőbe, de étterem berendezésének nem látom értelmét. Meg aztán messze is van a várostól ahhoz, hogy egy ebéd vagy vacsora kedvéért kifáradjanak oda az emberek... — A repülőtéri halászcsárda épp olyan messze van, mégis szereti és látogatja a város közönsége — a Papp elvtárs által említett tiszai kirándulóhely pedig még messzebb! — vetek ellent az utóbbi érvnek. — Épp elég probléma nekünk a Dióhéj halellátása is — hangzik az egysíkú és lényegről elterelő válasz. Megyei tanács: „Majd kivizsgáljuk“ Ezekután felkerestem Paulik elvtársat, a megyei tanács kereskedelmi osztályának helyettes vezetőjét is. Ö így nyilatkozott az ügyben: — A javaslatot feltétlenül ki kell vizsgálni és úgy látom, érdemes rajta gondolkodni. A helyszíni vizsgálat után majd értesítést küldünk arról, milyen eredményre jutottunk. Kecskemét nem bővelkedik szórakozóhelyekben. Ezért reméljük: a kivizsgálás után a megyei tanács véleménye is egyezik majd a miénkkel és azzal a több ezernyi kecskeméti lakoséval is, akik nagy érdeklődéssel várják a széktói fürdőétterem megnyitását. Eszikné tart fenn az ország valamennyi tanintézetével, vállalatával, hogy a fiatalok elhelyezését biztosíthassa. Megkérdeztük Hegedűs József elvtársat, a munkaügyi osztály előadóját, milyen lehetőségek vannak az idén a fiatalok elhelyezésére. — A legjobb fizetésű emberek közé tartoznak a vájárok — mondta Hegedűs elvtárs. — Ebben az évben a pécsi, székesfehérvári, ózdi, sajószentpéteri stb. vájáriskolákba, közel 100 fiatalt tudunk elhelyezni. Mezőgazdaságunk egyre több és bonyolultabb géppel dolgozik. Ezek kezeléséhez, karbantartásához jól képzett szakemberekre van szükség. A szegedi Mezőgazdasági Gépészképzö Iparitanuló Iskolára 200, tanulmányait elvégzett ifjút küldhetünk. Lehetőségeink valamivel kisebbek az építőipari szakmában, ahová 80, s az öntő szakmában, ahová 50 fő számára biztosíthatunk helyet. Kormányzatunk nagy gondot fordít közegészségügyi helyzetünk megjavítására. Ennek a programnak keretében több száz fiatalt küldhetünk az ország különböző egészségügyi középká- derképzö intézeteibe. A budapesti Közegészség- és Járványügyi Ellenőrképző Iskolára az érettségizett fiúk figyelmét hívjuk fel. Azok a fiatalok, akik a fenti tanintézetekbe akarják kérni felvételüket, a városi és járási tanácsok munkaügyi csoportjainál kaphatnak bővebb felvilágosítást. Ezenkívül Baján a gyer- mekápolónöképzőben szeptemberben 50 tanulóval csecsemő- gondozónőképző tanfolyam indul. A tanfolyamra — amely nem bentlakásos, ezért csak a bajai és Baja környékiek kérjék felvételüket. Jelentkezni a bajai gyermekkórházban lehet. jCáfolatát MsUutvUaiasan TWW int a tiszta vérből, egész- -i-’-*- séges szülők szerelmes csókjától elindult szív zajtalanul munkálkodik a végső dobbanásig, úgy dolgozik a motor, az emberi alkotó lángelme jótékony alkotása és könnyű pe- helyként röpíti kocsinkat, miközben mohó étvággyal felhabzsolja a hosszú kilométereket s célunkhoz érünk néhány óra alatt, amelyhez a motor nélkül napok kellenének. A mi lázasan vajúdó századunkat három csodálatos erő viszi előre: gép, gép, gép. Igen, a gépek emelik emEzt is elrontotta ma* kérőm a világ!,.. Mintha a levegő is olvadni készülne, akkora a hőség. Elpilledve nyelem a port egyik községünkben s valami hűsítő után áhítozom. Tapasztalatból tudom, hogy Ilyenkor egy forró fekete a legjobb frissítő, de a csepp cukrászdában nyoma sincs a presszógépnek, legfeljebb híg fagylaltot kaphatok. Alkudjunk meg tehát egy pohár sörrel! — indulok az italbolthoz. A sör jegelt is, a habot sem velem akarja megitatni a boltvezető, — megvidámodva telepszem hát az egyik asztalhoz. Alig ülnek páran. A közönség inkább a pult előtt iddo- gál, mert hetipiac lévén, ki-kitekintenek a gazdák a hőségben le- gyes lovakra. Arra figyelek fel, hogy valaki nagyon néz. A szomszéd asztalnál egy szúróstekintetű öreg magyar szopogat valami fröccs- félét s a varjúszárny- szemöldök alól ugyancsak mustrál. De úgy, hogy nem állhatom. — Aztán pogány bort mérnek-e itt, bácsi? — arra vélvén, hogy mennyi vizet láthatott a kimért itóka még hordóbeli korában? De az öreg nem arra felel, amit kérdeztem. hanem azt mondja: — No, a föllebbvaló világban ilyen se vót... — Micsoda, bátyám? — Hát az, hogy nőféle csak úgy beül a kocsmába. Oszt iszik!... — Dehát sör ez csak — mentegetőzöm. — Mindegyfene. — Ilyen nem létezőit. Le is verték volna az asz- szonynépség derekát...» No tessék! Hát most hogy vitázzam én egy öreg paraszttal a régi, meg a mostani szokásokról? Hogy magyarázzam meg neki, hogy egy pohár ártatlan sörtől még nem züllött el senki, akár nadrágot, akár szoknyát hord. Merthát az is mindegyfene, hogy ki issza meg, egy helyre megy az mindenkinek... Már valami ékes népnevelő szónoklatba kezdenék, amikor be- libben az ajtón egy derék, éltes menyecske. Garabó a karján, abban mindenféle bolti cikk. — No, végeztem is — penderedik le az öreg asztalához, kioldott fej kendőjével le- gyezgetve izzadt arcát. — Akkó hát indulhatunk — kászálódik a párja« •— Várjál má’, iszok valamit, mer’ majd elfőttem ebbe a melegbe! — s a pult előtti sokaságba furakodva egy korsó sört kér. Világosan hallom, hogy egy egész korsóval! Elvigyorodik bennem a kajánság ördöge s rákacsintok az ember- • re: — Ejnye-ejnye, ugye lesz most otthon nemulass a néninek? Merthogy maga leveri a derekát?! Az öreg morcosán szöszmötöl a dóznival, aztán a levegőbe hes- sent, mint aki legyet zavar az orráról. — Ja, ezt is elrontotta má’ kérőm a világ! — s aztán engedelmesen emelve a teli garabót, utánasattyog az asszonynak..: (Gáspár) béri magaslatra az embereket» mert a gépek leveszik vállaink- ról a baromi terheket, hogy az> érző-lényekből valahára ész-1 lények lehessenek. Fáradhatatlan gépkocsink a> Kiskunhalasi Faárugyár előtti kezdte hűteni felhevülését, arai! a hosszú út futása közben halmozódott fel benne. !#■ egilletődött tisztelettel lép— tünk be a raunka templomának eme zajos szentélyébe« ahol a szerszámok csattogása és< a gépek duruzsolása orgonázza a dalt, amely a munka himnuszát interpretálja nekünk, hogy’ csak egyedüli egy nagy van ezer» ’ a földön: a teremtő, alkotó Ember. ;: Mindenütt lázas tevékenység folyik: itt a gyümölcsös ládákat, amott a parkettát, emit- ten meg az asztalosárukat varázsolják elő a hozzáértő, tanult munkáskezek. A mindig fiatal«, idős Takács Lajos bácsi mesteri vezényletével; az igazgatói tisztet pedig Horváth Mihály bátyánk látja el a melléje osztott értelmes, szorgalmas vezérkarával. Jól esett látnunk, hogy ez a gyár csupa lázas fejlődés és a jövőt illetőleg igen nagy ígéret« amelyet a most beágyazás és szerelés alatt levő gépek élénken igazolnak. És amint így a gyár nyüzsgését, terjeszkedését és lázas tevékenységét nézem« Goethe Fauszt-jának végső szavai jutnak eszembe, amikor az emberek részére a tenger hullámaitól elhódított országnyi földrészt birtokba vett: »Ö legdicsőbb perc! most élvezlek éppen!« ■ gen, a legdicsőbb dolog ezen a világon: kenyeret adni, hogy az élet beteljesülhessen. A Kiskunhalasi Faárugyár pedig erre a reményre ad jogot» hogy hamarosan többszáz dolgozónak fog kenyeret nyújtani» Hajnal József
