Petőfi Népe, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-13 / 138. szám

Színházi s

/ II. rész

Operettek, zenes vígjátékok

Eléggé zavaros és tisztázatlan vita zajlott le az elmúlt években a zenés műfajokkal kapcsolatban. Voltak olyanok, akik szinte egyöntetűen le szerették volna parancsolni színpadainkról az operetteket, zenés darabokat. Voltak, akik azzal hadakoztak, hogy közönségünk elsősorban az ilyen műveket igényli. Sok szó esett a klasszikusnak mondott magyar operettirodalom eszmei mondanivalóinak elavultságáról, kétes értékéről. Mások azt fejtegették, hogy ha már nincs mai témájú, közönségünkhöz közelebb álló új operett, legalább a nagy klasszikus szerzők művei ne menjenek feledésbe. A vita nem zárult le. Azt azonban megállapíthatjuk, hogy helytelen és egészségtelen volna, ha az operett fölött kimondanánk a végszót, s úgy kezelnénk ezt a műfajt, mintha véglegesen eljárt volna felette az idő. Bizonyos, hogy nem minden operett rendelkezik olyan értékekkel, amelyek indokolttá tennék bármelyik színházunkban műsorra tűzésüket. Pártunk kultúrpolitikai cetkitűzései határozottan leszögezik, hogy ebben a tekintetben nem az elmaradottak — a közönség elmaradott rétegei —, hanem a haladók, az élenjárók mércéje szerint kell megítélni egy-egy zenés színpadi mű, operett, nagyoperett felújításának szükségességét. Elsősorban azokról lehet szó, amelyek kimagasló zenei értékeikkel kérnek helyet a színpadon. Hiszen / a könnyebben élvezhető zenei élmeny nevelő hatása nagyobb rétegeket nyerhet meg egy hosz- szabb folyamat eredményeképpen a muzsika komolyabb tartományai számára. Ez az egyik érv. A másik pedig az, hogy a vidámság, a könnyed formákban szórakoztatva is nevelő zenés műfajok létjogosultságának megítélését nem lehet párosítani az igénytelenebb, éppen ezért nevelésre eléggé rászoruló közönség kívánságának kielégítésével. A helyesen színpadra vitt nagyoperett igényesebb zenei tartalmával, mondanivalójával jóízlésre nevel. El kell érkezni annak az időnek, amikor megindulhat színházunk is a lehetőségekhez mért keretek között az operairodalom egy-egy halhatatlan értékének megszólaltatása felé. (Az operettrészleg talán sohasem yolt erre annyira alkalmas, mint most.)

Ha ebből a szempontból vizsgáljuk színházunk idei zenés bemutatóit, első helyen kell említenünk Lehár: Mosoly országa című nagyoperettjének ízléses, magasszínvonalú felújítását. Muzsikában és színpadi megjelenésben hagyományhű előadást kaptunk, méltó keretek közt szólaltak meg Lehár szép melódiái. Ehhez mérten a mű értékeinél magasabb színvonalú előadásban került színre a Bob herceg is, valamint Jacobi Sybillje.

A zenés vígjátékok bemutatói azonban nagyrészt színvonalban jóval alacsonyabbat adtak. Nem egy esetben az is előfordult, hogy a bemutatón még alapvető technikai hiányosságok jelentkeztek (szövegtudás.)

Persze azt is figyelembe kell venni, hogy itt a válogatás nem követte azokat az elveket, melyek a prózai program összeállításában kétségbevonhatatlanul jelentkeznek. Nem is igen köny- nyű a dolga — ha hívek aka runk lenni az igazsághoz — a vidéki színháznak a válogatás nál —, hiszen elég kevés felújításra alkalmas művet nem lepett be véglegesen a múlandóság pora. Itt volna az ideje annak is, a gondosabb válogatás igényének teljesítése mellett, ha kialakulna színházunkban az operett-játékstílus egységesebb, világosabb megfogalmazása.

Szólnunk kell arról is, hogy az elmondottakkal szemben kétségtelen erények, részleteredmények is kimutathatók. Legértékesebb talán az a lelkes és őszinte törekvés, amely még a sokszor értéktelen, gyenge műből is a jót, a szépet akarja kicsiholni. Ez a szándék átvilágít még a legkevésbé sikeres előadáson is. A tánckar néhány szép és fegyelmezett szereplése, az ötletes, újszerű díszletek mind erre utalnak, és azt sem hallgathatjuk el, hogy színházi zenekarunk az előző évinél jóval magasabb színvonalú produkciókra is képesnek mutatkozott. Alapja és lehetősége van tehát annak, hogy a következő évadban nagyobb lélegzetű és helyesebben összeállított operett programmal lépjen a közönség elé a kecskeméti Katona József Színház.

Cs. L.

Szavazás az atomhalál ellen

Hamburgban néhán}) nap múlva megkezdődik a népszavazás a nyugatnémet hadsereg atomfelfegyverzéséröl. Mint ismeretes, a bonni kormány minden eszközzel küzd a békéért harcoló népszavazás ellen és »alkotmányellenesnek« nyilvánítja. Eddig minden közvéleménykutatásnál kiderült, hogy a Német Szövetségi Köztársaság lakossága — kormányával ellentétben — ellenzi a Bundeswehr atomf elf egypercesét. Képünkön: népszavazás előtti falragasz egy hamburgi íitcán: »Gondolj gyermekedre. Ezért mondj háromszoros nerrjet az alomhalálnak!«

Olcsó vikendházportát lehet bérelni az alpári liszaparton

— A Uöaségi tanáét életrevaló ötlete —

(^^A^^AAAAAAAAAAAAAA^A^^V^AAA<V«A^^yW»/WS>V^W»A<VA«A<WWWV 4

Beszélgetés a lucernavédelem időszerű kérdéseiről a Növényvédelmi Állomás laboratóriumában

Az alpári közsági tanácstól a múlt évben is többen érdeklődtek a Tisza parton felépítendő vikenjlházak telepítési engedélye i/ánt. Ez adta azt az életrevaló ötletet a tanácsnak, hogy ettől az évtől kezdve a Tisza parton 50—50 négyszögöl telkeket ad ki 120 forint évi bérlet mellett, tizenötesztendei használatra.

A vikendháztelepen a községi tanács által meghatározott típusú pavilonokat lehet majd építeni, amelyek egyben a község szépségét és rendezettségét is fokozzák. Ezzel a Tisza parton a kihasználatlan területet j hozzáférhetővé teszik a kirán-; dűlők számára, s a parton pár napon belül megnyíló halasz- j csárdában máris gondoskodnak! a vendégek jó hangulatáról.

A vikendházépítés után érdeklődőknek a községi tanács ad részletes felvilágosítást. Mi ezúttal csupán a legmelegebben tudjuk üdvözölni az alpáriak kezdeményezését és figyelmébe ajánljuk ezt a jó és hasznos bevételi forrást megyénk más, természeti szépségekkel megáldott községeinek is. ;

A napokban tsz-agronómusok ás egyéni gazdák keresték fel a növényvédő állomást, ahol elbeszélgettek Szűcs József laboratóriumvezetővel a lucernavédelemről. Beszélgetés közben sok hasznos tanács hangzott el.

— A lucernatermesztés sikere a kártevők elleni védekezéstől függ — kezdte Szűcs József. — Az állami gazdaságok sikeresen alkalmazzák a korszerű növényvédelem módszereit, mert míg 1954-ben csak 4,5 vagon magot fogtak, addig 1955- ben 25, 1956-ban 56. 1957-ben

pedig már 160 vagon magot tudtak adni az országnak. Mint ismeretes, a lucernamag külföldön is igen keresett cikk.

— Az új vetésnek melyek a legfontosabb kártevői? — kérdezte az egyik gazda.

— A gyökérkártevők közül a vincellérbogár lárvája a főgyökéren vályualakú rágásokat

tesz. A korai kiritkulást ez okozza. Hogyan lehet védekezni? Ne a lárva, hanem a bogár ellen védekezzünk. A lucernások elszigetelése az egyik legfontosabb feladat. A bogár repülni nem tud, s gyalogosan alig tud új területre eljutni. Célszerű ár- kolást alkalmazni, s a behulló bogarakat megsemmisíteni. Vegyi úton Holló 10-zel permetezzünk. Van még egy fontos lárvakártevő: a csipkézőbogár lárvája. A bogarak ellen 10—15 kg DDT-vel porozzunk s így a tojáslerakást megakadályozzuk.

— A levélnek sok kártevője van — jegyzi meg az egyik agronómus.

— A lucernabogár, bődé, ormányos, ezek a kártevők igen veszélyesek. A kifejlett bogarak ellen bogárfogót kell járatni.

— De mi történik akkor, ha az áttelelt bogár ellen nem sikerül a védekezés? — kérdezi Nagy József.

— Az első kaszálás után 8— 10 kg HCH-t szórjunk ki a tarlóra, de csak este. mert ez a szer a méhekre mérgező.

— Jó lenne a magkártevők elleni védekezést is megbeszélni.

— Nedves tavasz kedvez a bimbógubacslégy elszaporodásának. A bimbót fertőzi és a virá

gok helyett gubacsok fejlődnek. Aztán ift van még a lucernapoloska. Ez a virág legfelső részébe szúr, mérgező nyálat bocsát, s jgy a növény elrúgja a virágot. Idősebb korában a magot szúrja meg a poloska.

— Ezék ellen jó módszer, ha az előző évben fertőzött területtől niost messzebb kerül a magnak! hagyott tábla. Vegyi úton zöl<flbimbós állapotban 20— 25 kg Agritox-szal porozzunk. HálózásSal is lehet védekezni a késő délutáni órákban.

— Szeretném felhívni a figyeU met, hogy a virágzás idején ne hálózzunk, mert ez önmegtermé" kenyitéSsel jár, s az ilyen csigában l—2 mag van, míg az idegen j megtermékenyítéseiben 4—5. Ezért fontos a méhek védelme is.

— Még talán az aranka elleni védekezésről is valamit. A védekezés felégetésscl, négyzetméte* renkint egy liter 18 százalékos vasgálicoldattal, vagy 10 százalékos Kuskutánnal hajtható végre.

A fajon levő üvegdobozban még mjegnézik a beszélgetés résztvevői a lucernakár te vöket, s a tanácsokat megköszönve búcsúznak el a laboratórium vezetőjétől.

VWWWWVWW'^

Tűz okozása miatt ítéltek el

két hanyag és nemtörődöm embert

Ugyahcsak tüzet okozott Takács Pál katymári lakos is a Sztahanov Termelőszövetkezet irodahelyiségének padlásán azzal, hogy ott húsfüstölés céljából fűrészport gyújtott meg. A keletkezett tűz okozta kárt ugyan helyreállította, de a járásbíróság példamutatóan egyhavi börtönbüntetésre ítélte, s a végrehajtást felfüggesztette.

Vitázni természetesen lehetne azon, hogy emberiességi szempontból megérdemlik-e ezek az aránylag kis kárt okozók a büntetést. Az azonban vitán felül áll, hogy tevékenységükkel nagy, s helyrehozhatatlan kárt is okozhattak volna — mint ahogy megyénkben történtek is ilyen ebetek. Éppen ezért szerkesztőségünk részéről a köz ér- dekébqh csak üdvözölni tudjuk a bírósági büntetőtanácsok eme ítéleteit. ' ,

> Beszámoltunk már arról, hogy

> megyénkben az utóbbi hónapokban igen elszaporodtak a

> tűzesetek, amelyek nemcsak jegyes embereknek, de az egész »népgazdaságnak is nagy károkat fokoznak.

> Osztie János bácsalmási lakos 1 ittas állapotban gyújtotta meg >az udvarukon felhalmozott ku- »koricaszárat, majd átszaladt a (szomszédukhoz segítséget kérni. »Egymásnak ellentmondó két 'cselekedete azonban már sem- ■ mit nem segíthetett: 150 kéve I kukoricaszár elégett, s ha nem lett volna épp páratelt idő, a [tűz átterjedhetett volna a lakóépületekre is. A bácsalmási járásbíróság 200 forint felfüggesztett pénzbüntetésre ítélte, de ^értesülésünk szerint a felfüg- igesztést semmi sem indokolja, 's ügyében súlyosabb ítélet is ivárható maid.

tovább tanul. Ősszel kezdi meg tanulmányait a képzőművészeti gimnáziumban. ,

Palánkay Margit: Vasalás, Tél a faluban, Munkásőr című képei is tehetségre vallanak. Több türelmet kell fordítania a részletek kidolgozására.

Urbán János kiállított képei közül a leg- megragadóbbak a Hazafelé és a Vízhordók című alkotások. Továbbfejlődése érdekében ügyeljen arra, hogy a képek lírai ereje legyen összhangban a figurális megoldással.

Ezen a művészi igénnyel megrendezett úttörő képzőművészeti kiállításon szerepelnek még: Takács Éva, Bogos Irén, Alszegi Irén, Fe-, rencz Éva, Kaszai Miklós, Lochner Ede, Tőre Klára, Müchler Anna, Szappanos János, Panyik Anna és Schon Mária képei. ;

Vajon kinek köszönhetik a vaskúti úttörők,, hogy ilyen gyönyörű eredményt értek el a kép-' zoművészetben? Olyan embernek, aki maga is' művész, szereti a természetet, a társadalmat, a falu szépülő életét, a vadvirágos határ ringó; illatát. Weintráger Adolf vaskúti festőművész i áldozatkész munkájának virágait szemlélhetjük; a kiállításon. Ő vezeti az úttörő szakkört. Minden, segítséget megad a fiataloknak továbbfejlődésük; érdekében. Együtt járják a mezőt, gyakori ven-, dégek a termelőszövetkezetekben, betérnek a; piroscserepes tanyákba, s a gyermekek itt szív-, ják magukba a pezsdítő művészi élmnéyt, amely; képeik gazdagságában jut méltó kifejezésre. < Szép ez a kiállítás és kedves, akár a gyér-; meki lélek, <

Bieliczky Sándor <

Eleven szyiek, merész elképzelés sugárzil a vaskúti úttörők képzőművészeti szakkörénél kiállításán. A felnőtteket lenyűgözik az itt látót fiatal művészek alkotásai. Egyes képek tüzete sebb vizsgálatánál szembetűnő az az egyre dia dalmaskodó erő, amely túllép a gyermeklélel finom rezdülésein, s itt-ott már megvillantja á: érettebb gondolkodás, a tematika határait széle sítő sokrétű valóság fejlődését. Az alkotásol többségén lírai finomsággal húzódik végig i szülőfalu szeretete, de ez a hangulat nem torpai meg az egyoldalúságban, hanem tovább fokozó dik, s mindvégig megmarad a realizmus talaján S ez a folyamat egyeseknél beletorkollik a ma élet problémáiba. Művészi felfogásban, kifejezés ben, a művészi szemlélet szárnyalásában egy aránt gazdag ez a kiállítás.

Tizenhét gyermek lépett a nyilvánosság el( képeivel. Közülük legtehetségesebb Horváti Jancsi nyolcadik osztályos tanuló. Egyszerű pa rasztszülők gyermeke, s a kisfiú szerelmese í festészetnek. Biztos ecsetkezelés, gazdag látásmód, kitűnő színérzék jellemző munkáira. Nen adja fel egyéni látásmódját. A törvényszerűségek megismerését elfogadja, mint tényt. Nagyszerű példa erre Vízparton című képe. Őszi tá. című alkotásában az egységre való törekvést Juttatja kifejezésre. Sok lírai momentum érződik festményeiből. Finoman megtört nemes színek adják meg egyéni ízét kibontakozó művészetének. Képeivel már szerepelt az úttörők Országos Képzőművészeti Kiállításán, s a zsűri a három legjobb között említette a nevét. A kis művész

Afnikoc & Uévttk