Petőfi Népe, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-10 / 135. szám

Dobi István beszéde Solton (Folytatás az 1. oldalról.) maradt mezőgazdaságunk fejlő- désénék a színvonala? Ennek az oka elsősorban me­zőgazdaságunk egészségtelen hirtokmegoszlásában kere­sendő. Nálunk 1—3 holdig terjedő te­rülettel 421 ezer, 3—5 holdig 281 ezer, 5—8 holdig 273 ezer, 8—10 holdig 108 ezer, 10 holdtól 15-ig 120 ezer, 15—20 holdig 40 ezer, 20—25 holdig 13 ezer család ren­delkezik, s végül, a 25 holdnál nagyobb területek 7000 család birtokában vannak. Aki mezőgazdasággal foglal­kozik, lehetetlen, hogy ne ebben látná elsősorban gyenge mező- gazdasági eredményeinket. A kisbirtokolt az okai annak a pa­raszti életformának, melyet nem lehet olyan emberi életformának nevezni, amilyennél szorgalmas parasztságunk ne érdemelne és ne érhetne el jobbat. A helyzetet még súlyosbítja, hogy a földek nem egytagban vannak, hanem a községek határaiban szétszór­tan, apró parcellákban. Az ilyen szétszórt parcellákon hiábavaló a dolgozó parasztnak minden törekvése, takarékossága annak érdekében, hogy a szorgalmá­tani, hogy milyen rendkívüli jó adottságaink vannak, mert van az országnak száz olyan szövet­kezete, amelyeket ugyancsak a Verseny során bíráltunk el. Még az átlag-szövetkezetek búza- és árpatermése is két-két mázsával meghaladja az egyéni gazdasá­gokban elért holdankénti ter­méseredményeket. Meg vágyók győződve arról, hogy néhány esztendő múlva minden termelőszövetkezeti dol­gozó, vezető és tag egyaránt, gazdának érzi magát, és az egy­szerű tagok az elméleti szakem­berekkel összefogva, az elmélet és a gyakorlat, a tudomány és a munka eredményeképpen meg tudják mutatni, hogy mezőgaz­daságunk a mostaninál sokkal magasabb termelési szintet ké­pes elérni. ' Érdemes ezen elgondolkozni s csak a mi akaratunkon múlik, hogy a föld minél többet terem­jen. S erre, mivel nálunk nagy a népsűrűség, fokozódó életszín­vonal emelkedése végett szük­sége van egész dolgozó társadal­munknak. Meg kell említenem: ma, ami­kor oktatásunk, s társadalmi, gazdasági életünk egyaránt szo­cialista rendszerű, elképzelhe­— Eddigi eredményeinket fokozzuk — fogadja meg a tsz tag­sága nevében, kezében az összehajtogatott vándorzászlóval, az oklevéllel cs a százezer forintot tartalmazó betétkönyvvel Molnár Albert tsz-elnök. val arányos legyen termelési eredménye, s hiába vannak meg a természeti adbttságok is, az agrotechnikát, a mezőgazdasági tudományt, amely hazánkban kétségtelenül magas fokot ért el, ilyen kis parcellákon nem tudja alkalmazni. A felszabadulás előtt a dol­gozó parasztembereknek egyál­talán nem volt meg a lehetősé­gük. hogy ez ellen bármit is te­gyenek. És most? Most van! Életkörülményeit megváltoztat­hatja a dolgozó parasztság, ha egymásra talál, tömörül, szövet­kezeti gazdálkodást folytat. A solti Szikra 'Termelőszö­vetkezet példája is igazolja a termelőszövetkezeti gaz­dálkodás magasabbrendűsé- gét. A jó eredmények forrása ennél a termelőszövetkezetnél is aZ, ami a más termelőszövetkeze­teknél: a táblás földeken lehe­tővé válik a gépi munka alkal­mazása, s a fejlettebb mezőgaz­dasági tudomány szerinti gaz­dálkodás is csak ezeken lehet­séges. Természetesen, a termelőszö­vetkezeti gazdálkodás csak lehe­tőség, embere válogatja, hogy ezzel a lehetőséggel kik hogyan tudnak élni. A solti Szikra Ter­melőszövetkezet vezetősége — ahogy értesülve vagyok róla, vagy, ahogy erre a gazdálkodási eredményeiből következtetni le­het — jól viszonylik a tagság­hoz, illetve a tagság a tsz veze­tőihez. Nézzük meg a szövetke­zet gazdálkodási eredményeit közelebbről. Búzából az átlag­termése 12, takarmánygabonából 17 és fél, kukoricából májusi mbrzsoltra átszámolva 19 és fél, cukorrépából 166 mázsa, tehát jóval magasabb, mint az orszá­gos átlag. De nemcsak a solti Szikra éredményeiből lehet megállapí­tetlén, hogy mezőgazdaságunk jelenlegi gazdálkodási rendszere sokáig tartható legyén. Jelenleg a pártnak és a kormányzatnak a mezőgazdasági termelést illető politikáját, álláspontját isme­rik, a szövetkezetiek és az egyé­niek egyaránt. A kormányzat termelési politikájával a dolgo­zó parasztság meg van elégedve, az árpolitikával szintén. A kormánynak és a pártnak van türelme a mezőgazdaság átszervezését illetően, de mi­nél előbb valósul meg, an­nál jobb! Kérem az egyénileg gazdál­kodó parasztembereket, gondol­kodjanak el itt, a solti és a hozzá hasonló más termelőszövetkeze­tek eredményein, figyeljék a tsz-tagság életkörülményeit, a kulturálódásra való lehetőségeit, általában a munkáját, s meg fogják látni, ha tárgyilagosan nézik, hogy a szövetkezeti pa­NAPTÄR: 1958. június 10. Redd. Névnap: Margit. Napkelte: 3 óra 47 perc.- Napnyugta: 19 óra 40 perc. • A nap történelmi híradója: Ma tizenhét éve, hogy á nácik kiirtották Lidice lakosságát, • A NAP HUMORA: Miért? — Én nagyon szeretném, ha részleges sztrájk ütne ki a pin­cérek között! — Miért részleges? — Hogy a felszolgálók dol­gozzanak, csak a fizetőpincérek sztrájkoljanak..; * Javíthatatlan ' — Annyi pénzt vesztettem 'már fogadásokon, hogy megfo- j gadtam, nem fogadok többet... . — Nem fogja maga azt meg­tartani. ,. ) — Fogadjunk, hogy megtar­tom! 1 * . — Gépszemléket tartanak Bács megye állami gazdaságai- )ban. A nagy nyári munkákra (Való felkészültséget mindenütt a legjobb szakemberek vizsgálják 'felül. A gépszemléken 83 kom- |bájn, számos arató- és munka- ■ gépet vonultatnak fel. . — A brüsszeli világkiállítás által rendezett filmfesztiválra (elutazott a magyar küldöttség. |A delegáció tagjait Révész Mik­lós, a Művelődésügyi Miniszté­rium filmfőigazgatóságának ve­hetője kíséri, raszti életforma az egyéni gaz-(9 dálkodó életformájával szem-/, ben sokkal emberibb, és nemi lesznek olyan tartózkodók tőle. V Tudom, nem egyszerű dolog/ ítélniük, s főleg a sorsukon vál-) toztatniok, hiszen beleszülettek) a magúk kis egyéni gazdáságá-ű ba, ebben nevelkedtek fel, meg-/] ismerték, megszokták, s akár-» mennyi gonddal is küzdöttek,Sr mégis megszerették. De eZéktőí/ az érzelmektől könnyen meg/ tudják magukat szabadítani, ha) elgondolkodnak a világ fejlődé-) sén, azon, hogy az egész földke-/ rekségen terjed és fejlődik a szó-> cialista rendszer; ha számbaVe-x szik, hogy (j a termelőszövetkezetben a C termelés, a dolgozók élete / emberségesebb, mint amit > biztosítani tudnak maguk- V nak és családjuknak az / egyénileg gazdálkodók a / szétaprózott parcelláikon. •' Végezetül, a solti Szikra Tsz) tagságának jó egészséget, a to-j vábbi munkájához sok sikert kí-t vánok, s a Minisztertanács, vala-/ mint a Termelőszövetkezeti Ta-) nács nevében átadom a terme- v lőszövetkezet elnökének a ván-( dorzászlót,' az oklevelet és az I./ díjjal járó, százezer forintról) szóló betétkönyvet. (Nagy taps.)) * ( Dobi elvtárs beszédé után a/ dunavecsei járási KISZ-bizott-) ság rendezésében a solti, hartai,) tetétleni úttörők és a kunszent-/ miklósi KISZ-szervezet kultúr-/ csoportjai hangulatos müsorszá-) mokkái szórakoztatták az üh-v neplő közönséget, majd a Szikra/ Tsz és a környező falvak föld-/ művesszövetkezeti italboltjainak) az asztalainál cigányműzsikau mellett megebédelt a vendégse-/ reg. > Ugyancsak itt, az erdei tisztás) másik végében ízlésesen felke-0 szített sátorokban ünnepelték/ meg a Solti Gépállomás dolgozói) a traktorosnapot, amely alka-0 lommal 20 traktorost jutalma-/ zott meg a vezetőség, öten, akik) már tíz esztendeje a gépállomás) dolgozói, 500—500 forintot, a je-6 lcnlegi munkaversenyben dere-/ kásán helytálló 15 traktoros pe- > dig különböző tárgyjutalmakat:) öltöny ruhát, karórát, rádiót, ke-/ rékpárt stb. kaptak. / Még a késő esti órákban is) szólt a zene, a megérdemelt szó-x rakozás vidám hangjaival zárultö a soltiak emlékezetes napja. / Dallal, tánccal! cAz ifjáuáqi kulturális urcqiztmle elődaulái a kecskeméti járásban Mcgyeszerte folynak a Kom- 'münisla Ifjúsági Szövetség ál­hal meghirdetett járási ifjúsági I kulturális seregszemlék elődön­tői/ körzeti bemutatói. A múlt 'vasárnap a kecskeméti járásban három helyéi! gyűltek össze a községek és a tanyavilág ifjú­sági művészeti csoportjai, hogy bemutassák tudásukat az ifjú­sági seregszemlén. Tiszakécs­kén, Lajosmlzscn és Izsákod üh- nepí külsőségék közölt zajlottak le a környezd községek ifjúsági csoportjainak részvételével a seregszemle élödöntől. Az elő­döntőn kiválő minősítést elért csoportok és egyéni szereplők mérik össze majd erejüket a járási seregszemlék döntőjén. A három bemutató részletesebb értékelésére még visszatérünk: \Jígtl íhl a<zI /.magsat Szombaton délután 2 órakor kezdte még kétnapos taáncsko- Zását Budapesten, az Országház kongresszusi termében az V. magyar békekóngresszus. Ortuiay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára nyitotta meg a kong­resszust, majd Darvas József, az Országos Béketanács elnöke, a Béke-Világtanács tagja mon­dott beszámolót. Beszámolójában visszatekin­tett a magyar békemozgalom több éves fejlődésére, majd a A tsz vezetői (balról jobbra: Szintai István alelnök, Molnár Albert elnök és Antal Ferenc párttitkár) büszke örömmel nézik a vándorzászlót. nemzetközi békemozgalom fel­adatairól szólva megállapította, hogy ma a leszerelés és a nem­zetközi együttműködés sürgető kérdései álinak d nemzetközi békeharc erőfeszítéseinek kö­zéppontjában. Ütait a varsói szerződésben résztvevő álla­mok nyilatkozatára, majd igy folytatta: »A fegyverkézés, a fegyverkezési hajsza, új és új tömegpusztító fegyverek konst­ruálása és kipróbálása, ezek felhálmozása magában hordja a háborús veszélyt. A népek ér­dekében való kiút csak az lehet, amit a béke hívei s a békéért következetesen küzdő világhata­lom, a Szovjetunió ajánlanak: a nukleáris fegyverekkel való kí­sértétek beszüntetése, a fegyve­rek betiltása, gyáflásuk nem­zetközileg ellenőrzött megszün­tetésé, a fegyverkezés csökken­tése, a leszerelés.* Nagy tapssal^ fogadott beszéde végén a Szov­jetunió által javasolt csúcstalál­kozó jelentőségével foglalkozott, majd hangsúlyozta a stockholmi világkongresszussal kapcsolat­ban, hogy a magyar békehar­cosok vállalják a rájuk eső részt a béke győzelméért küzdő em­berek nagy felelősségéből. A beszámoló után a szombati napon többek között felszólalt Grősz József kalocsai érsek, a magyar római katolikus püspö­ki kar elnöke is. A kongresszus Vasárnapi tár­gyalásai során több felszólaló hangsúlyozta a csúcstalálkozó megtartásának nagy jelentősé­gét, a nemzetközi enyhülés ér­dekében. és követelte a magyar békemozgaiofn, a békeharcosok milliói nevéjben a nukleáris fegyverekkel folytatott kísérle­tek azonnali beszüntetését. Meg­választották a kongresszuson az Országos Béketanács vezetőit, 9 a stockholmi Béke-Világkong­resszuson résztvevő küldötte­ket is. Az Országos Béketanács elnöke Darvas József, főtitkára pedig Hantós János lett. A stockholmi Béke-Világkongresz- szuson Bugár Jánosné, Darvas József, Hantos János, Kisfaludy- Stróbl Zsigmond, Mag Béla, Ortutay Gyula, Pétét Játips, Sza­kosíts Árpád, Te réti yi István és Vető Lajos képviseli a magyar békeharcosokat. A kongresszus Péter Janói zárszavával ért véget. Keenheméti anyakönyvi hírek SZÜLETÉS: Varga Antal (a2 anyja neve: Gyuracsik Mária). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Boros Bernát és Kovács Anria, Kovács János és Kovács Rózsa, Sindler Tibor és Kacsó Erzsé­bet, Zips György és Szijjártó Mária, Körös Pál és Hódi Ilo­na, Szenti Sándor és Zilz Len­ke, Gyarmati János és Kovács Erzsébet, Lukács János Bálint és Polgár Zsuzsanna. MEGHALTAK: Szász Ilona 79 éves, Nagy Erzsébet 76 éves kecskeméti lakosoki — Befejezték az első növény­ápolási munkálatokat megyénk állami gazdaságaiban. Több he­lyen már másodszorra kapálják a kukoricát. — A kecskeméti tanyaköz­pontok terveinék elkészítésére újabb 45 0ÖO forintot szavazott meg a Végrehajtó bizottság. Ez­zel összesen több mint 165 000 forintot fordítanak tanyaköz­pontok létesítésére. — Lázas előkészület előzi meg a kecskeméti járásban június hó 29-éh megtartandó ifjúsági ta­lálkozót. Erre az alkalomra a kuitúrcsopor'.okj is nagy szorga­lommal készülnek. — Befejezték a szőlő harmad­szori permetezését a megye sző­lőtermelő állami gazdaságaiban, A fürttel gazdagon megrakott szőlőtőkéket eddig még sikerült megóvni a fertőzéstől. — A falusi pártmunkáról szóló határozatot beszélik meg a bajai járás kommunistái. Ezt megelőzően az MSZMP járási bizottsága június 13-án ülést tart. — A népi iparművészek leg­szebb alkotásaiból kiállítás nyílt a Műcsarnokban. A megnyitón népviseletbe öltözött matyó, pa­lóc, recski, sáj-közi menyecskék fogadták a vendégeket. — Köszönetnyilvánítás. Mind­azon rokonoknak, ismerősöknek és jóbarátoknák, akik szeretett édesanyánk, öZv. Kalán Gergely- né temetésén megjelentek, sír­jára koszorúi, virágot helyez­tek, s ezzel mélységes fájdal­munkat enyhíteni igyekeztek, ezúton mondunk hálás köszö­netét. A gyászoló család. 1579

Next

/
Thumbnails
Contents