Petőfi Népe, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-10 / 135. szám

Egy jó kezdeményezés: A kecskeméti járásban! tanácsi szabályrendelet biztosítja a bázhozfogadott gyerekek nevelését Emlékezhetik még rá az ol­vasó, hogy április 22-i számunk­ban »Tegnap is látták Ervint« címmel riportot közöltünk Szé­kely Ervin iskolaköteles korú gyermekről, akit szállásadói, Himóczi Máriáck, édesgetéssel neveltek kisebb tolvajlásra, ap­róbb lopásra. Az ügyben annak idején nyo­mozás indult, de bűncselek­ményt nem tudtak megállapíta­ni. Nem is lehetett, hiszen egy marék cseresznye, vagy két szál torma elcsenéséért még senkit meg nem büntettek — nem bün­tethettek — börtönre. Bejelentési kötelezettség Székely Ervin nevelése szem­pontjából ez mégsem vigasztaló. Egykori tanítója szerint a gye­rek továbbra is ki van téve az elkallódás veszélyének. Szülei betegek, ő pedig mint a kósza lélek jár Rimócziék és szülei la­kása közt céltalanul és tétován, — anélkül hogy annak rendje- módja szerint elvégezné hátra­levő iskoláit. Ügye tehát nem bűnügy, — mint ahogy nem az a legtöbb kallódóban levő gyeVek ügye sem! Helyzete viszont nem egészséges, s ezen segíteni kell! De hogyan? Erre adja meg a teleletet a Kecskeméti Járási Tanács nem­régen kidolgozott szabályrende­lete, amely megállapítja: “A gyermekek alkalmazását, ház- hozlogadását a községi tanács végrehajtó bizottságánál be kell jelenteni. A bejelentés alkalmá­val a munkáltató, vagy az ezzel egy tekintet alá eső személy közbtfjötlével a községi tanács előtt kötelesek jegyzőkönyvileg rögzíteni az alkalmazás, házhoz- üogadás feltételeit. A községi tanács végrehajtó bizottságának ügyelnie kell arra, . hogy az egyezségben a gyermek nevelé­sével, iskoláztatásával, valamint bérezésével kapcsolatos feltéte­lek benn foglaltassanak...« S aki nem tartja be a rendeietet ? ... Nem elégszik meg a szabály- rendelet a feltételek egyszerű rögzítésével, hanem szankciókat is életbe léptet az ellene vétők számára: “Az a munkáltató — így szól a szabályrendelet — vagy az ezzel egy tekintet alá eső személy, aki bejelentési kö­telezettségének nem tesz eleget, vagy a megszabott feltételeket nem tartja be, amennyiben cse­lekedete súlyosabb büntető ren­delkezés alá nem esik, 100—500, vagy ezer forint pénzbüntetéssel sújtható, s eljárásra a járási ta­nács igazgatási osztálya les2 az illetékes. A kiszabott bírságok behajlásáról a közadó behajtá­sára érvényes szabályok szerint kell gondoskodni...« Társadalmi üggyé teszi hát a Kecskeméti Járás Tanácsa a házhoz-fogadott és alkalmazott gyerekek nevelését, s — ha nem is akar mindenáron bűnügyet csinálni minden egyes esetből, — hiszen ez nem is lenne helyes —, szankciót is alkalmaz a »ház- hoz-fogadók« ellen, akik nem tartják be a gyerek nevelésének körülményeit, — amellett hogy a tanács előtti bejelentésre, te­hát állandó nyilvántartásra kö­telezi a kallódó gyerekeket. Úgy hisszük, a Kecskeméti Já­rási Tanács ' követendő kezde­ményezése — amellyel éltek tör­vényadta jogukkal — sok, félre- csűszó életű gyerek megmenté­sében segítségünkre lehet, s megoldást jelent a mi általunk már említett Székely Ervin ügyében is. (—ng—) Tanácsaink feladatai a kereskedelem, as áruellátás megjavításában Régen luxus, ma hözszükséglet Egy óra a Bajai Gázmüvekben Nem telik el hét, hogy leg­alább egy iskola ne jelentkezne tanulmányi gyárlátogatásra a Bajai Gázműveknél. De olyan nap sincs, hogy ne érdeklődne valaki, — mikor vezetik már be laká­sába a gázt? Az emberek igé­nyesek és türelmetlenek. Min­denben az olcsó, gyors és prak­tikus megoldásokat keresik. Ilyen a gaz is. Nem kell gyűj­tést vágni, csövet kormozni, tűz­helyet tisztítani, hiszen a gáz egy szál gyufától lángralobban. Mennyivel könnyebb így a ház­tartások vezetése, a dolgozó nők második műszakja. Percek alatt felforr a tej, meleg a víz, vagy mire delet harangoznak, aszta­lon párolog a finom étel. Ahol már van, természetesnek veszik, ahol még nincs, sürgetik, igénylik. Kevesen gondolnak vi­szont arra, amit látogatásunkkor Burai Gyula elvtárs, a gázmű­vek ezüstöshajú párttitkára mon­dott. — Nem mindig volt ez így. A régi világban a gáz luxusszám­ba ment. Drágán állították elő s csak a kiváltságosok vezethet­ték be lakásukba. Alig egy év­tizede csupán, hogy közszükség­leti cikk lett belőle. — A gyár vezetőitől pedig megtudtuk azt is, , mi akadályozza közel 2000 bajai fogyasztó be-- kapcsolását a gázszolgáltatási; hálózatba. í Egy rosszul sikerült házasság; következményeit nem lehet má-< ról-holnapra megszüntetni. A; megyei tanács és a bajai városi1 tanács számos erőfeszítése cl le-, nére ez a példa illik a Bajai« Gázmüvekre is. Az üzem mégj 1887-ben létesült • magánvállal-« kozásban. Később Baja városi kezelésébe került s az időköz-í ben megalakult villamosüzem-* mel együtt működtették. Ez a: »házasság« volt az, ami rosszul) Sikerült. A tőkések, az akkori« vezetők a villamosüzem gyors) fejlesztése érdekében csaknem? az összes beruházásra szánt) anyagi eszközöket erre fordítót-« ták. A gázművek így mindig) csak annyit kapott, amennyi az) épületek és a termelő berendezd-t sek természetes elhasználódása) miatt okvetlen szükséges volt. < Ez a kényszerű együttélés egé-> szén a felszabadulás utánig,) pontosabban 1949-ig tartott. Az> üzem ekkor az államosítás so-y rán különvált a viilamasművek-' töl. Tulajdonképpen ettől az időtől számíthatjuk a Bajai Gáz­művek gyors fejlődését, A gázművek ma is az 1934 évben kicserélt és az akkori időkben még modernnek mond­ható termelő berendezéssel üze­mel. A fogyasztók száma azon­ban az 1923. évi 741-ről 1957 végére több mint duplájára 1728-ra nőtt. A gázt igénylő ba- jaiak száma pedig ennél is több. A beruházási feladatok előte­rében éppen ezért a termelő kapacitás növelése áll. 1949 után az elavult csőhálózat nagy ré­szét kicserélték, s 1954-re már 1078 család főzhetett gázzal. Az igények gyorsütemű, roha­mos emelkedése egyre jelentő­sebb beruházási összegek fel- használását tette szükségessé, s hogy a lakosság gázkeresletét ki tudják elégíteni, a Bajai Gáz­művek távlati tervében az áll, hogy az üzem 1960-ra megdup­lázza a jelenleg termelt gáz- mennyiséget. Első számottevő lépése e terv végrehajtásának a tavaly épült 5000 köbméteres gáztartó. A há­roméves tervidőszakban emel­lett több más berendezés üzem­behejyezésére is sor kerül. Je­lenleg a földgázfejtő berendezés kivitelezése van folyamatban. A későbbiek során pedig föld- gáztároló és bontóberenaezést lé­tesítenek, valamint kokszgenerá­tort is kap a Bajai Gázművek. Mindezen létesítmények mel­lett sor kerül a még megmaradt régi, korszerűtlen utcai csőháló­zat cseréjére és új utcák be­kapcsolására a gázszolgáltatás­ba. Amint írtuk, milliókba kerül és csak ismételni tudjuk: nem megy máról­holnapi a. De a Bajai Gázművek vezetői, dolgozói szorgalmas következe­tességgel teljesítik a megyei és a városi tanács megbízását. Fel­számolják a többévtizedes »ros z házasság« káros következmé­nyeit. A gázfogyasztásba bekap­csolt háztartások száma évröl- évre emelkedik. 1949-ben még csak 771, 1955 végén már 1300, napjainkban több mint 1700, s az ismertetett beruházások meg­valósításával a hároméves terv végére, azaz 1960-ra már köze! 3000 család részesül Baján a gázfogyasztás előnyeiben. Sándor Géza Zugbormórők A Pénzügyőrök Kecskeméti Parancsnoksága ebben az évben 264 egyén ellen folytatott kivizs­gálást, akik nagyrészt zugbor- mérők, titkos pálinkafőzők vol­tak, de akadt közöttük számos olyan is, akiket rejtett bortar­talék miatt bírságoltak meg. Magvarné sokallja a büntetést... Válasszunk ki egyet a zug bor- mérőkkel foglalkozó akták kö­zül. Magyar Ferencné, Kecske­mét, Szultán utca 14. szám alatti lakosról szóló feljegyzésekből ki­tűnik, hogy már másodszor érték engedély nélküli bormérésen. Először 1956 decemberében. »Saj­nálatra méltó« anyagi helyzetére való tekintettel akkor csak 200 forintra bírságolták. Ez év már­ciusában azonban felfedezték, hogy nem vette komolyan az in­telmet és figyelmeztetést, mert továbbra is fenntartotta a nyil­vánvalóan jól jövedelmező »üz­letet«. Ez a nyomravezető hitel­A szocialista kereskedelem a népgazdaságnak az az ága, — amellyel a lakosság állandóan a legszorosabb kapcsolatban van. Az emberek nap mint nap be­járnak a boltokba, trafikokba, áruházakba, vendéglőkbe, meg­fordulnak a piacokon, felvá­sárlótelepeken. Közvetlenül ér­zik, ha a kereskedelem jól dol­gozik, vagy bosszankodnak, ha rosszul látja el feladatát. Ép­pen azért nagy felelősség hárul a kereskedelem, dolgozóira, hogy kiérdemeljék a vásárló közönség megelégedését, bizalmát. Megyénk áruforgalmának 98 százalékát az állami és szövet­kezeti kereskedelem bonyolítja le, melynek irányítását igazga­tóságok, főigazgatóságok, a MÉ­SZÖV és a megyei tanács v. b. kereskedelmi osztálya látja el. A lakosság gzonban nem a cég­táblák színe és felirata alapján téli meg a boltok, telepek, ven­déglők munkáját, hanem'arról, hogy ezek milyen mértékben és hogyan elégítik ki szükségletei­ket. Ahhoz, hogy elégedettebbé tegyük a vásárlókat és ezzel öregbítsük kereskedelmünk hír­nevét községi, városi és járási tanácsaink igen nagy segítséget tudnak nyújtani. Elsősorban arra van szükség, hogy a tanácsok kereskedelmi állandó bizottságai és albizott­ságai legalább olyan tevékennyé váljanak, mint néhány évvel ez­előtt voltak. Tájékozódjanak a különböző foglalkozású emberek szükségletei felől, tanulmányoz­zák a vásárló erő nagyságát, számoltassák be a szövetkezet, illetve vállalat vezetőit mun­kájukról, elgondolásaikról, s ta­pasztalataik alapján adjanak ta­nácsokat az árubeszerzésre és egyéb tennivalókra vonatkozó­an. 11a szükségesnek vélik, él­jenek jogaikkal és terjesszék ja­vaslataikat a v. b.-n keresztül a [elsőbb szervek elé. A járási és városi állandó bi» zoltságok, s a szakigazgatási szervek közös feladata, hogy a társadalmi ellenőri hálózat mun­káját élénkebbé tegyék. A tár­sadalmi ellenőrök munkájának értéke szinte felmérhetetlen se­gítség. Rendszeres piackutató munkájuk által a szakigazgatási ■zervek és állandó bizottságok megismerhetik a lakosság való­ságos szükségleteit, s kijavíthat­ják az áruterítésben meglévő hi­bákat, befolyásolhatják az ipart i keresett árucikkek gyártásá­nak növelése érdekében. Ezenkívül még igen sokrétű evékenységet folytathatnak a ársadalmi ellenőrök. Felhívhat­ók a figyelmet az egészségügyi zabálytalanságokra, a pontat­minőségi hibákra. Észrevételt te. hetnek a nyitvatartási idők megállapításával kapcsolatban* javaslatokat az aránytalan áru­elosztás megszüntetésére, mely nemcsak a kereskedelem, de az egész népgazdaság egyik fontos problémája az idén. Megvizs­gálhatják: mi az oka, hogy bi­zonyos cikkek hiányoznak a bol­tokból? Nem lehet beszerezni, egyáltalán meg sem rendelték, vagy a szövetkezet más áruba fektetett feleslegesen nagy ösz- szeget s elfogyott a pénze? Fel­adatkörükbe tartozik még a pia­cok rendszeres ellenőrzése, ahol még ma is nagy az üzérkedés, a spekuláció. Helyenként eleven kapcsolat alakult ki a tanács v. b.-k es szakigazgatási szervek vezetői, valamint a kereskedelem veze­tői között. A vállalatok és szö­vetkezetek igazgatói sok helyen már tagjai a helyi tanácsnak, sőt több helyen a végrehajtó bi­zottságnak is. Ahol ez nincs még meg, ott is rendszeresen be­számoltatják őket a kereskede­lem munkájáról. Néhány helyen a tanács már gazdasági segítséget is nyújt az áruforgalom kulturáltságának emeléséhez. Számos vásár- és piacteret hoztak rendbe község­fejlesztési alapból, betonpul­tokkal, árusítószínekkel, kutak­kal, kövezettel látva el azokat. Arra is több példa van, hogy az utóbbi években más célra hasz­nált üzlethelyiségeket visszaad­ják a kereskedelemnek. Tanácsaink még sok mindent tehetnek a kereskedelem szín­vonalának, a lakosság áruellátá­sának emeléséért, a bolthálózat tervszerű fejlesztéséért, a keres­kedelem egyes idényekre való felkészüléséért, stb. Abból keli kiindulni, amivel a cikkemet kezdtem: a kereskedelem a leg­közvetlenebb kapcsolatban áll a lakossággal. Figyelembe kell venni, hogy a lakosság egyre na­gyobb vásárlóerővel rendelkezik* •s a kereskedelem legfontosabb feladata, hogy a szükségleteket! a vásárlók legnagyobb megélés gedésére elégítse ki. Ha a keres­kedelem dolgozói tanácsainktól még több támogatást és segíti ellenőrzést kapnak —, a szocia­lista kereskedelem be tudja töl­teni hivatását. Geröcs István, a megyei tanács keres» kedelmi osztályának ........ vezetője — Tudományos előadást tar­tottak a napokban Bugacon, amelyen a szputnyikok adatait ismertették a hallgatósággal. Az igen értékes előadást a hallga­tóság nagy figyelemmel kísérte. \an mérésekre, számolásokra és könyv egyes tételeiből is kitű­nik. Nem egy »kuncsaftjának« hitelezett többszáz forint erejéig bort, s hogy a teljesség kedvéért egy nevet is megemlítsünk: Kiss István, nyilvánvalóan a zugbor- mérés egyik hűséges látogatója, egy-egy hónapban 5—600 forin­tos összegekkel Is tartozott. Ez utóbbi eset után már 1500 forint büntetéssel sújtották Ma- gyarnét és még külön 600 forint­tal, a be nem jelentett rejtett bor miatt. Jellemző azonban rá, hogy a büntetést sokallva, be­nyújtotta fellebbezését a sza­bálysértési hatóságokhoz. Nem tudjuk, mit szólna ah­hoz, ha a korlátlan hitelezésért, családjuk tönkremenéséért őt vádló asszonyok is fellebbezné­nek valahol, mert nekik az — eldorbézolt kereset fejében — Magyarné büntetése együttvéve nem ér annyit, hogy a családfők miatt elrontott életüket helyre­billentsék. Részegesek kerítője, a „márványtestű nő“ Sok ilyen s ehhez hasonló ese­tet lehetne még felsorolni a zug-, bormérések fertőjéből. Egyik zugbormérő — nevezzük K. L.- nek — saját lányát »alkalmaz­ta« kerítőnőnek. S a 17 éves lánykát a »márványtestű nő« néven emlegetik a kártyabar­langnak is beillő zugbormérés látogatói. A becsület és erkölcs nem szá­mít, — a pénz, a haszon a fon­tos! Ezen elv alapján nemcsak családi életeket tehetnek tönkre, hanem a bort meghamisítva, rontják a bortermelők hírnevét és becsapják az államot is. Lé­tük, ténykedésük tehát — erköl­cs/ és anyagi vonatkozásban egyaránt — hátrányos társadal­munkban. Leleplezésük és főképpen tet­tenérésük nagyon nehéz és kö­rülményes, — bár a lakosság rendszerint személyesen is is­meri őket. — Éppen pzért a pénzügyőrségnek segítségre van szüksége. Ha a város dolgozói és a népi ellenőrök egyaránt tá­mogatják a pénzügyőrség mun­káját, előbb sikerül megszaba­dítani a várost a haszonlesők, könnyű pénzszerzők e fajtájától. Eszik Sándoraé I Névtelen feljelentések feksze­nek a pénzügyőrök íróasztalán. Többnyire asszonyok, édesanyák írták a kétségbeesett, segítségért kiáltó sorokat, azok ellen, akik a pénz, a haszonszerzés miatt boldog családi életeket képesek feldúlni; azok ellen, akik meg­lett, könnyelműségre hajló csa­ládapákat sem restellnek nyo­morba taszítani. A férjük elszánt gorombasá­gától rettegő asszonyok felje­lentése — még ha névtelen is — itt, a pénzügyőrségen, nem ke­rül és nem is kerülhet papír­kosárba. Nemcsak azért, mert számtalan, hasonló névtelen fel­jelentés vezette már nyomra a pénzügyőröket, hanem azért is, mert itt a legfőbb emberi köte­lességnek érzik, hogy a társa­dalmat, a mai életet mételyező, törvényeinket kijátszó zugbor- mérőkkel szembeszálljanak, s megtanítsák őket törvényeink tisztelésére, s ha még nem késő: a becsületes, dolgos életre,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents