Petőfi Népe, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-10 / 135. szám

Dobi István beszéde Solton Minél előbb valósul meg a mező- gazdaság szocialista átszervezése — annál jobb Dobi István adta át a solti Szikra Tsz-nek a Minisztertanács vándorzászlaját és a 100 000 forint jutalmat Vasárnap délelőtt a kisduna- 6g melletti erdőben impozáns ünnepségen adta át Dobi István elvtárs, az Elnöki Tanács elnöke a termelőszövetkezetek országos versenyében első helyezést elért Solti Szikra Tsz-nek a forradal­mi munkás-paraszt kormány vándorzászlaját és az elsőséghez íáró 100 000 forint pénzjutalmat. A községből számosán voltak jelen, s a szomszédos falvakból, Dunavecséről, Hartáról, Tetét- tenből, Szabadszállásról, Kun- »zentmiklósról, sőt, a Dunántúl­ról, Paksról, Dunaföldvárról is sokan, összesen mintegy ötezren vettek részt az ünnepségen. A vörös drapériával és nem- eeti zászlónkkal, valamint Marx, Engels, Lenin képeivel díszített emelvényen Dobi elvtárson kí­vül Keresztes Mihály elvtárs, földművelésügyi miniszterhe­lyettes,. Molnár Frigyes elvtárs, az MSZMP megyei bizottságá­nak első titkára, Dallos Ferenc elvtárs, megyei tanácselnök, Molnár Albert elvtárs, a Szikra Tsz elnöke, s a környék pártbi­zottságainak, tanácsainak, ter­melőszövetkezeteinek képviselői foglaltak helyet. Az ünnepség 10 órakor a solti úttörők köszöntőjével kezdődött, akik virágcsokrokkal kedves­kedtek a kormány megjelent tagjainak, majd Bíró Géza elv­társ, a Dunavecsei Járási Tanács elnökének megnyitó szavai után Molnár Albert számolt be a ve­zetésével oly nagyszerű eredmé­nyeket elért termelőszövetkezet működéséről. — Meglepett bennünket, hogy «lsők lettünk az országban — mondotta —, de örömünk ön­váddal is párosul, mert úgy érezzük, nem követtünk el min­dent a gazdálkodás eredményes- bégéért, amit lehetett volna. Csak az első lépéseket tettük meg a korszerű, gépesített nagy­üzemi gazdálkodás útján. Majd beszámolt arról, hogy tavaly egymillió forintos beru­házás mellett 55 forintot fizet­tek munkaegységenként, s az idén előlegképpen 20 forintot fi­zettek a tagságnak egységen­ként. Rámutatott arra is, hogy az 1951-ben alakult Szikra Tsz a párt és a kormányzat segítsé­gének, a tagság s a kommunisták helytállásának köszönheti fejlő­dését, s annak, hogy a »szikrá- sok« nem idegenkednek a mo­dern gazdálkodástól, az agronó- mustól, a gépesítéstől. Kiváló terméseredményeiket a nagyarányú öntözéssel érték el (a Duna vize kincseket ér — mondotta), s amíg a szomszédos egyénileg dolgozó parasztok, akikkel a legjobb barátságban élnek, a mostani napokban is idegeskednek az eső elmaradása miatt, a tsz-ben csak megnyitják az öntözőberendezés csapjait és nem kell tartaniok attól, hogy az aszály elpusztítja szépen fej­lődő terményeiket. Eredményessége mellett a gé­pesített munka kényelmes is — fejezte be nagy tapssal nyugtá­zott beszédét a tsz-elnök, s hoz­zátette még, hogy a mindig jobb és jobb árutermelés, s a tagság életszínvonalának az ál­landó növelése szerepel tovább; terveikben is. Ezután Dobi dett szólásra. elvtárs emelke­Dobi István beszéde Kedves elvtársak, barátaim! Barátsággal, tisztelettel és sze­retettel köszöntőm Solt község Szikra Termelőszövetkezetének a tagjait, az ezen az ünnepségen megjelent más termelőszövetke­zeti, s az egyéni gazdálkodókat, köszöntöm mindnyájukat. «Termelőszövetkezeteink múlt évi versenyének az eredményei alapján kilenc termelőszövetke­zet kapott vándorzászlót, okle­velet, pénzjutalmat, s közülük a solti Szikra nyert első helyezést, amiért megkapta a Miniszterta­nács vándorzaszlaját és az első díjjal járó 100 000 forintos pénz­jutalmat. (Taps.) Elvtársak! A munkaverseny társadalmunk különböző gazda­sági ágazataiban folyik, és ez, úgy emberi, mint politikai, nép- gazdasági jelentőségét tekintve, nagyon nemes cselekedet. Ver­seny különben a mezőgazdasági munka területén minden időben volt, anélkül, hogy erről beszél­Dobi elvtárs beszédet mondja. Mögötte Dallos Ferenc megyei tanácselnök, Molnár Frigyes, a párt megyei bizottságának első titkára, Molnár Albert, a Szikra Tsz elnöke és Keresztes Mihály, a földművelésügyi miniszter helyettese ÜL, tek, vagy ezt rendszerbe foglal­ták volna. A solti Szikra tagjai a vezető­séggel együtt az egész esztendő­ben szorgalmasan és lelkiismere­tesen dolgoztak. Miért? Mert tudták, , érezték és értették, hogy a maguk javát, hasznát szolgál­ják, ha helytállnak termelőszö­vetkezetükben. Ez az ünnepség, minthogy többségünkben paraszt-, mező- gazdasági munkával foglalkozó emberek vagyunk, alkalmat nyújt arra, hogy elbeszélges­sünk a nagyüzemi gazdálkodás­ról, mezőgazdaságunk problé­máiról, és általában arról, hogy mit kell tennünk mind a ma­gunk, mind a népgazdaság, az egész ország dolgozó népének a javára mezőgazdaságunk szocia­lista átszervezése érdekében. A mi kis országunk adottsá­gai a mezőgazdasági terme­lésre nézve jók. Mégis, me­zőgazdaságunk jelenlegi színvonala nincsen arányban azzal a természeti adottság- ! gal, amellyel rendelkezünk, s azzal a szorgalommal, hoz­záértéssel sem, amellyel pa­rasztságunk az egész ország­ban műveli a termőföldeket. Ezt bizonyítják az utóbbi hat esztendőnek a mezőgazdálkodás eredményeit tükröző számada­tai is. Búzából például, amíg ez idő alatt mi katasztrális holdanként 8 mázsái, addig a Német De­mokratikus Köztársaságban 16, Csehszlovákiában pedig 13,3 má­zsát termeltek. Árpából nálunk 9,4, Németországban 15,2, Cseh­szlovákiában 10,8 q, kukori­cából hazánkban 11,2, Németor­szágban 14,3, Csehszlovákiában 12,8 mázsa volt a katasztrális holdankénti eredmény. Cukor­répából átlagosan 100 métermá­zsát termeltünk, a Német De­mokratikus Köztársaságban 158, Csehszlovákiában 133 mázsát« Hogyan lehetséges az, hogy nem tudtunk az adottságainkkal arányos termelési eredményeket elérni, illetve, hogy az említett országokkal és rajtuk kívül még igen sok országgal szemben el­(Folytatása a 2. oldalon) TANÁCSAINK ÉS A KERESKEDELEM EGY JÓ KEZDEMÉNYE­ZÉS EGY ÓRA A BAJAI GÁZ­MÜVEKBEN ZUGBORMÉRÖK (3. oldal) GYERMEKEKNEK — ÜTTÖRÖKNEK PEDAGÓGUS-E AZ ÓVÓNŐ? (4, oldal) TASSTÓL HARTÁIG A ZÖLDSÉGFELVÁSÁR- LÁS PROBLÉMÁI (5. oldal) Yégeí árki a lalecsai napéi Már megemlékeztünk a kalo­csai napok első napi programjá­ról, szombaton tovább folytak nagy nézőközönség előtt a ren­dezvények. Délelőtt 9 órától zaj­lott le a sporttelepen a járás sportolóinak szpartakiádja. Délután 4 órakor a kalocsai lidicei emlékmű megkoszorúzá­sával zárták be a népek barát­sági hónapját. A koszorúzáson megjelent a Csehszlovák Köz­társaság követségének kiküldöt­te is. Ugyanebben az időben rendezte meg a Honvédelmi Sportszövetség a repülőmodel­lező- és íjászbemutatót, amelyet számos látogató nézett végig. A szombati napot a Marx téren megrendezett vidám utcabál zárta be. Az utolsó napi ünnepségeken részt vett Dögéi Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, földművelésügyi minisz­ter, Putics József, az MSZMP megyei bizottságának titkára és Rigó János, az MSZMP kalocsai járási bizottságának tagja, or­szággyűlési képviselő is. Vasárnap a látnivalók között a fő helyet a mezőgazdasági ki­állítás foglalta el, ezen is első­sorban a legnagyobb érdeklődést a Kalocsai Kísérleti Gazdaság­ban keresztezett német övesser- tések váltották ki. Hasonlóan az előbbihez, igen sok látogató nézte meg a Kapás—Vattai-féle új palantázógépet, melyet szov­jet konstrukció módosításával állítottak elő. A háromnapos ünnepségsoro­zat záróakkordjaként vasárnap délelőtt nagygyűlést tartottak a Beloiannisz-kertben. Dögéi Im­re, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, földművelésügyi miniszter ünnepi beszédében a falusi dolgozókat leginkább ér­deklő kérdésekről; a békéről és a mezőgazdaság fejlődésének lehetőségkeiről beszélt. Hossza­san méltatta a szocialista tábor harcát a békéért, és felhívta a figyelmet az éberségre, a béké­ért való szüntelen tevékeny­ségre. Ezzel összefüggésben fej­tegette a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésének szükséges­ségét, s rámutatott arra, hogy a mezőgazdaság erőteljes belter­jes fejlesztése nélkül lehetetlen a mostani életszínvonalat nö­velni. A nagyhatású beszéd után a nagygyíjjlés részvevői táviratban köszöntötték az V. jnagyar bé­kekongresszust. A gazdag kulturális és sport­műsor bőséges szórakozásra nyújtott alkalmat vasárnap a fiatalságnak, a nagyszabású vi­dámvásárban pedig bőséges árukészletben válogathattak a látogatók. A tcaUtotösoUah iU*nef*eléuk Szerte a megyében, ahol csak gépállomás, állami gazdaság, tangazdaság van, meleg ünnep­lésben részesítették a traktoro­sokat. Több helyütt —• mint Kiskunfélegyházán, Kiskőrösön, Borotán — még szombaton le­zajlottak a traktorosnap ünnep­ségei. Kiskunfélegyházán dél­előtt termelési értekezleten tár­gyalták meg a gépállomás dol­gozói a nyári munkára való fel­készülést — a délután és az este a szórakozásé volt. A Kis­kőrösi Gépállomás dolgozói szovjet elvtársakat hívtak ven­dégül, akik pompás kultúrmű­sorral szerepeltek. A Városföldi Állami Gazdaság vezetősége a Tiszánál rendezett jól sikerült kirándulást a traktorosnapon. Kiskunhalason együtt ünne­peltek a gépállomás, a Tajói Állami Gazdaság és a mező gazdasági technikum traktoro­sai. A Hősök Ligetében felállí­tott sátrak alatt több száz em­ber gyűlt össze a hozzátartozók­kal és vendégekkel együtt. Oláh György gépállomási igazgató köszöntötte a traktorosokat — közöttük a kitüntetésben része­sült Rács Antalt, Babanyecz Edét és Baranyi Antal főköny­velőt. A pompás ebéd után vi­dám sörözés kezdődött, s a jó cigányzene mellett a késő esti órákig együtt maradtak az ün­nepeltek. IVl AGYAR SZOCIALISTA III. ÉVFOLYAM, 135. SZÁM Ára 50 fillér 1958. JÚNIUS 10. KEDD Világ proletárjai9 egyesüljetek I i

Next

/
Thumbnails
Contents