Petőfi Népe, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-01 / 128. szám
A HISZ megyei végrehajtó bizottságának és az Lítörő Szövetség megyei elnökségének levele megyénk nevelőihez Kedves elvtársak! Kedves barátaink! Ma, amikor az egész társadalom ünnepli és köszönti Önöket, engedjék meg, hogy a KISZ megyei végrehajtó bizottsága és a megyei Üttörő-elnökség nevében forró elvtársi, baráti elismerésünket fejezzük ki Önöknek. A magyar nép felszabadulásakor létrejött népi demokratikus rendszer, szocialista államunk, pártunk, az ifjúsági szövetség és az úttörő-mozgalom mindig nagyra becsülte és szeretettel övezte dolgozó társadalmunknak azt a rétegét, melynek hivatása, hogy hazánk és népünk felemelkedésére művelt, szocialista érzelmű és erkölcsű ifjúságot neveljen. A nevelők munkája nem könnyű, de az elmúlt évek bebizonyították, hogy nevelőink sokszor igen nehéz körülmények között is lelkiismeretesen, nagy odaadással végezték és végzik nehéz, de annál szebb és nemesebb munkájukat. Pedagógusaink néhány kivétellel a felszabadulás óta eltelt időszak alatt bebizonyították, hogy hűséges és szilárd támogatói népi demokratikus rendszerünknek, szocializmust építő hazánknak. Pártunk és kormányunk az elmúlt 13 esztendő alatt a nevelők munkájának elismeréseként sokat nyújtott erkölcsiekben és anyagiakban a magyar pedagógusoknak. Külön is köszöntjük azokat a nevelőket, akik nehéz, oktató munkájukon túl arra is szakítanak maguknak időt, hogy KISZ- ' szervezeteinkben és úttörőcsapa- < tainkban dolgozzanak. Most a pedagógus napon a j köszönet és az elismerés mellette arra kérjük Önöket, minél töb- < ben kapcsolódjanak be a KISEe és úttörő munkába, hogy ezáltal^ is előbbre vigyük az iskolán kí-t vüli nevelést, felnövekvő nem-' zedékünk szocialista emberré c való formálásának ügyét. 0Ehhez a munkához kívánunk & önöknek, drága elvtársaink és 5 barátaink sok sikert, erőt és q egészséget. 9, Magyar Úttörők Szövetségé-' nek megyei elnöksége Kommunista Ifjúsági Szövet-' ség megyei végrehajtó bizottsága i 1 megye állattenyésztésének helyzete a számok tükrében 1951 óta nem voll ilyen magas a tehénállomány Az 1956 októberi ellenforradalom a megye állatállományában is nagy károkat okozott. Ennek következtében 1957 elején 10 százalékkal volt kevesebb az állatállomány, mint az elmúlt év azonos időszakában. Az 1957-ben hozott párt- és kormányhatározatok kedvező hatására az 1958. március 1-i állomány — bár az 1956. évi szintet még nem érte el — lényegesen meghaladja az előző évit. A kedvező szerződéskötési lehetőségek és árak fellendítették mind a szarvas- marha, mind a sertés felvásárlását. 1957-ben a bolti kiskereskedelem beszerzése tőkehúsból csaknem másfélszerese az 1956. évinek. Ez év március 1-én 102 000 szarvasmarha volt megyénkben. A négy fő állatfaj közül egyedül a szarvasmarha-állo- tnány kevesebb a múlt évinél 1100 darabbal. A tehénállomány azonban 2600-zai több és 1951 óta most a legmagasabb. Ez a megnövekedett tenyésztési kedv következménye, A tenyésztési kedv javulását bizonyítja az is, hogy az államnak átadott és a piacra felhozott tejmennyiség a korábbi évekhez viszonyítva az elmúlt esztendőben volt a legtöbb. A szarvasmarha-állomány az egyéni gazdálkodóknál volt kevesebb tavaly, mint az előző évben. Jelentősen emelkedett a termelőszövetkezetek közös állománya. A terület nagyságához viszonyítva azonban még mindig kevés, mert még az egyéni gazdaságoknál 9,2, addig a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél 4,8 darab szarvasmarha jut 100 katasztrális hold megművelt területre. 1957-ben a tehenek 14 százaléka volt törzskönyvezve. Míg az állami szektorban a tehénállomány csaknem teljesen törzskönyvezett, addig az egyéni gazdaságokban nem éri el a négy százalékot sem. A szarvasmarha-állomány nagyobb arányú növekedését még akadáyozza a szálas- és abraktakarmány minőségi és mennyiségi elégtelensége. Legelőink jórésze elhanyagolt. A szántóföldi szálastakarmány vetésterülete pedig a többi növények területéhez viszonyítva és fontosságához mérten kicsi. Megnőtt a sertésállomány is. Az idén március 1-én 428 ezer sertést tartottak a megyében, amely kevesebb ugyan az 1956. évi Igen magas állománynál, de a múlt évinél 48 ezer darabbal több. Megjavult a sertésállomány összetétele is. Növekedett a növendék-, az anyakoca-, az előhasi koca- és a hízóállomány. Legjobban a hízóállomány emelkedett. Ez év március 1-én 54, ezer hízót tartottak a gazdaságok, 23 ezerrel többet mint az elmúlt év elején. Ez a szám korábbi évek állományánál is léPISTIIK A TORNYOT Hiába, szerencsés lép lakja Kecskénél városát. Alig ette ki a lábát a károsból a világhí- ■es Trolle Rhodin itazó cirkusz, mely ;gy hétig lázban ártotta a Hírős vá- -ost, s máris itt .art az új szenzáció* Míg a cirkusz bor- íos árat kért a be- épőjegyekért, adlig most olyan le- letősége nyílt a járókelő kecskemétieknek, hogy cirku- izi mutatványnak is leülő akrobata, életveszélyes pro- lukcióját láthatja s nég sem kell fizet- úe egy fillért sem. De miről is van izó tulajdonképien? Festik a reformá- us templom tor- íyát, a csillaggal és i kakassal együtt, Ugyanis a templom rendbehozása most van folyamatban és az építés most jutott a festés stádiumába. Mindez a nagyközönség teljes nyilvánossága és hátborzongása közepette történik, A festőmunkás, hogy, hogy nem feljutott a kakasig és ott a csillag nyelét átölelve egyik kezével fogódzkodott, a másikkal pedig — láthatólag egészen nyugodtan — feste- getett. A nagyszámú nézőközönség lélegzetvisszafojtva figyelte a mutatványt és legfőképpen azon volt megrémülve, hogy a festő-»akro- bata« egyáltalán nem volt semmihez sem odakötve. Mindez tegnap délután történt, A csillag és a kakas festése elkészült és ma reggel már a torony vörösrefesté- se folyik. A mutatványoknak azonban még korántsincs végük. Jelenleg ugyanis még csak az alapozás folyik, ' tehát még azok is láthatják a csillagon folyó »művészi« mutatványt, akik valamilyen oknál fogva az alapozó festést nem láthatták. Tehát nem kell nyugtalankodni, mégegyszer mindenkinek bemutatják az életveszélyes toronyfestést. Csak erős idegzetűeknek! Tisztelt kecskeméti közönség! Ilyet valóban még cirkuszban, drága pénzért sem láthatunk! Mezei István nyegesen magasabb. Kedvezően alakul a növendékállomány, amely az előző évhez viszonyítva 12,5 százalékkal nagyobb. A felszabadulás óta megyénkben igen elterjedt a juhtenyésztés. Míg 1935-ben a jelenlegi Bács- Kiskun megye területén 97 ezer juh volt, addig jelenleg a juhok száma meghaladja a 200 ezret. Legtöbb juhot a dunavecsei, a kecskeméti és a kiskőrösi járásban tartanak. A lóállományban évek óta nincs jelentős változás. Ez évben 75 ezer darab lovat tartanak, ötszázzal többet, mint egy évvel korábban. A múlt évhez képest valamelyest változott az egy évesnél fiatalabb csikó- és kancaállomány. Az előbbi csökkent, az utóbbi pedig emelkedett. Kiss László Itt van a friss májusi cseresznye. X^OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOPOOOOOOOOOOOOO-OOOOOOOCKy Nyolc kiló burgonyabogarat szedtek össze az úttörők Csikérián A Csikériai Földművesszövetkezet kezdeményezésére az elmúlt hét keddjén nagyszabású burgonyabogár-szedést rendeztek. 150 főből álló úttörőcsapatot mozgósítottak a veszélyben levő burgonyaföldek megmentésére. A község két végéről indult meg a vidám csapat, s Lapostyán Ferenc szövetkezeti mezőgazdász megmagyarázta nekik, mi lesz a tennivaló, hogyan történik a-' bogárszedés. Vízin Antal szíkvízes kocsival kísérte a bogárszedőket, s 200 üveg szódavizet ajánlott fel számukra. A szódavízhez a földművesszövetkezet adott a gyerekeknek Tömpe István elvtárs Kecskeméten Tömpe István elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a földművelésügyi miniszter első helyettese pénteken meglátogatta a kecskeméti Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetet. Molnár Béla elvtársnak, a Földművelésügyi Minisztérium Kísérleti Főigazgatósága vezetőjének, valamint Molnár Frigyes elvtársnak, az MSZMP megyei első titkárárának társaságában. Az intézet munkájáról Mészöly Gyula Kossuth-díjas kutató tájékoztatta a vendégeket, akifc különösen a paradicsom- és rozsnemesítési kísérletek iránt érdeklődtek behatóan. A látogatók ezután a miklóstelepi szőlő-, majd a ceglédi gyümöles- kísérletekkel ismerkedtek meg. A látogatás végén Tömpe István elvtárs megelégedéssel nyilatkozott a kísérleti intézetek tudományos munkájáról. ingyenes málnát, s így a vidám munkához az ital is biztosítva volt. Az egyénileg dolgozó parasztok is örömmel fogadták a burgonyaföldjeiken megjelent gyerekeket, akik a bogarak mellett a petéket is dobozokba gyűjtötték. Estére nyolc kiló kolo- rádóbogár került »terítékre«. Reméljük, hogy ez a nagy társadalmi összefogás megtermi gyümölcsét, s a csikériai burgonyaföldek megmenekülnek a kolorádóveszélytől. Két halálesetet okozott a villanyáram Szeremle községben villanyvasalóval dolgozott Bogdán Pál- né 30 éves háziaszony. A villanyvasaló zárlatos volt és ha- lálrasújtotta Bogdánnét. Csütörtökön Baján történt egy hasonló szerencsétlenség. Harsányi Ernő 5 éves kisfiú a pincébe futott le. vízért. Közben fel akarta csavarni a villanykapcsolót, amely zárlatos volt.. Az áram agyoncsapta a kisfiút. B. J., kecskeméti olvasónk kereste fel minap szerkesztőségünket és előadta panaszát: »Bérlő vagyok egy házban már évek óta. A házigazda évekkel ezelőtt megengedte, hogy saját anyagomból disznóólát építhessek udvarán. Így én évek óta saját hízlalású disznókat nevelhettem családom számára. A házigazda pár hónappal ezelőtt eladta aházat egy özvegyasszonynak, s az új házigazda megkért: rövid időre engedjem meg, hogy ólamban tarthassa süldőjét. Én természetesen megengedtem, de most, hogy én is akarok venni 'süldőt, kértem, adja át az ólat. Ö azonban hallani sem akar róla. Mint mondja, a ház az övé, én, a lakó, disznót nem tarthatok, s mehetek panaszra, ahova akarok. Én idejöttem, s a szerkesztőség segítségét kérem. ..« Rögtön megkérdeztük telefonon a városi tanács véleményét, ahonnan azt az inforDisznéél és egyetértés — avagy: miből lesz a per? mációt kaptuk, hogy az új tulajdonos nem változtathatja meg a bérlet módját, a disznóólát így — különös tekintettel arra, hogy azt a bérlő építette — a bérlőnek kell átadni. Kértük a városi tanácsot: segítsen olvasónkon, s írja meg ezt az új házigazdának. Azt válaszolták azonban, hogy ez már nem áll jogukban, s ha nem hajlandó a háztulajdonos átadni a disznóólát, a bérlő perelje be a járásbíróságon. Olvasónk mindezt hallva, harciasán elköszönt, s bejelentette: »még a mai napon bfe- perlem a házigazdát...« Úgy hisszük, csak a per megkezdése volt ilyen határozott és gyors. Lefolyása, előbb a békítő-, majd a bizonyító-, végül pedig az érdemi határozatot hozó tárgyalás — hónapokig eltart* Ez pedig azt jelenti, hogy B. J. olvasónk ebben az évben nem fog enni maga készítette kolbászt és sonkát! Sőt még talán olyan költségbe is veri magát a per megkezdésével, amelyet a háztulajdonos — aki bizonyosan elveszti a pert, hiszen világos és érthető rendelkezések szabályozzák a lakó jogait — talán sohasem, vagy csak részletekben fizet majd meg, Emellett — érdemes volna kiszámítani — a bírák, az ülnökök, jegyzőkönyvvezetők, irattárosok, iktatók és fogalmazók sok-sok munkaórát töltenek el B. J. ügyével, amelyet nem ők, a pereskedők, s nem is a tanács, hanem az állam fizet meg! Amint tehát látjuk, a disznóól ügye ezer, meg ezer forintokat emészt fel, csak azért* mert egy kis levelet* egy pór gépelt soros levelet nem ír meg a tanács, — mert az »nem tartozik jogkörébe«, No, nem a tanácsot hibáztatjuk mi* Ilyen jogköre valóban nincs* De nem lenne helyes ilyen jogkört adni neki? Elképzelhető ugyan, hogy még — e törvényeket és rendelkezéseket közlő — levél után sem engedne vélt igazából az új háztulajdonos, s az ügy mindenképpen perre kerülne. Ez azonban csekély valószínűség. A nagyobb valószínűség szerint a háztulajdonos megelégedne a levéllel, s nem zaklatná többet a lakót, s vele megakadályozöhattunk volna egy felesleges és kicsinyes, hónapokra elhúzódó pert,. Így azonban nincs disznóól, nincs egyetértés, csak költség és ablakon kidobott pénz — sok ezer forint kár* ng— i
