Petőfi Népe, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-29 / 152. szám
1955 Június 29, vasárnap 3. oldal Ezúttal — az eredmények elismerése mellett — inkább azokról a problémákról kívánunk beszélni, amelyek még akadályai a továbbfejlődésnek és elhárításuk szükséges ahhoz, hogy még lendületesebb, még élénkebb ütemben fejlődjenek községeink a szocializmus építésének útján. E szempontból több községben tovább kell javítani a tanácsok vezetési módszereit, tömegkapcsolatait, a mezőgazdaság fejlesztésére irányuló tevékenységüket, a községfejlesztési munkát, végül a községek művelődésügyi tevékenységét. A vezetés színvonalát tekintve nagy a különbség nemcsak megyén, járáson belül is az egyes községek között. Az a feladatunk, hogy a jó módszereket megvalósító községek tapasztalatait meghonosítsuk az elmaradt községekben is. Ezt teszik pld. a kiskőrösi járásban, ahol az egyes községek között nemes, szocialista vetélkedés indult meg, pld. a községfejlesztés, vagy más vonatkozású feladatok eredményes ellátása érdekében. A verseny lényege, hogy melyik község tud többet megvalósítani sajat erőből a község lakossága számára. Tapasztaltunk azonban olyan jelenséget is, hogy egyes elöl- álló községek a testvér-községeket — mert gyengében megy azoknál a munka — lebecsülik, sőt esetenként becsmérlőleg nyilatkoznak róluk. E gyakorlat helyett inkább a szocialista segíteni akarás nyilvánuljon meg és a járási vezetők irányításával fel kell emelni az elmaradt községeket az élenjárók színvonalára. Ugyanez áil a vezetők egymás közötti magatartására is. A párt politikájától és a szocialista erkölcstől idegen az egymás lebecsülése és az egymással szemben folytatott intrika vagy rágalom. Községi vezetőink is segítsék egymást a közös feladatok megoldásában. Magatartásukban legyenek szerények, hiszen eredményeinkben bármennyi részünk is van, elsősorban pártunk politikájának következménye, másrészt dolgozó népünk múmiájának gyümölcse, melyben kétségtelenül vezetőinknek is nagy részük van, de ennek elismerését mindig bízzuk a felettes párt és állami szervekre. Községi vezetőinknek sokirányú feladatuk megoldásában támaszkodniok kell a tanácsok tagjaira, aktíváira, mert enélkül helyes vezetést megvalósítani lehetetlen. Sajnos néhány községi vezetőnk az állandó bizottságokkal, tanácsokkal való foglalkozást bürokratikus módszernek, többletmunkának tekintik. Pedig számos tapász- talat bizonyítja, hogy nagyszerű eredményeket éppen ott érnek el, ahol fontos kérdésekben megkérdezik a testületi szerveket, sőt sok esetben a választókat is. Ilyen jó tapasztalataink vannak a kecskeméti járásból, vagy a dunavecsei járásból, ahol számos községben megvalósították már a családlátogatást, és a községfejlesztési tervek feladatait, célkitűzéseit a lakosság legszélesebb rétegeivel megtanácskozták. A mi állami vezetésünk elve éppen abban jut kifejezére, hogy bevonja az embereket a lényeges kérdések eldöntésébe, sőt megvalósításába Is. Tanácsaink tömegkapcsolata- tnak kiszélesítése és a lakosságnak az állami munkába történő bevonása érdekében meg kell javítanunk a tanácsok ismeret- terjesztő, tudatosító munkáját. Tanácsaink egyik jelentős politikai feladata, hogy a kormány és felsőbb szerveik határozatait, tör'-'iyeit ismertessék meg a lakossággal, hiszen ezek a határozatok a nép érdekében jönnek létre és a lakosság csaknem agészét érintik és érdeklik. Kevés tapasztalatunk van arról, hogy. az egész . lakossággal isA tanácsok községpolitikai munkájáról Irta: DALLOS FERENC mertették volna pld. az 1957. IV.-es törvényt, amely a lakosság és az államigazgatási szervek kapcsolatát rendezi, meghatározza az állampolgárok jogait, az államigazgatási szervek kötelességeit az eljárás terén. Ezek ismerete biztosítaná az ál- lamnolgárok jogainak sértetlenségét. szabályszerű érvényesítését. Fokozzuk tehát a tanácsok törvényismertető munkáját, ezzel nemcsaK közvetítjük a lakosság felé a központi akaratot, hanem a lakosságnak erre vonatkozó észrevételeit is hasznosítani tudjuk, Itt teszem szóvá, hogy az egyes községi vezetők megsértik a szocialista erkölcsöt. Előfordulnak még korrupt jelenségek, részrehajló intézKedesek is. Fel tudnánk sorolni több konkrét esetet, ahol a tanácsok vezetői törvénytelenül felbontották a kishaszonbérleti szerződéseket és a jó szőlő vagy más területeket saját maguk között osztották ki. Egyesek 6-8 kh. állami tartalékterületet használnak. Az ilyeh tanácsvezetők tekintélye csökken a lakosság előtt és nincs erkölcsi alapjuk ahhoz, hogy pld. a mezőgazdaság nagyüzemi szervezésének az élére álljanak, erről masoknak beszéljenek. A hatékony helyi politikai munkának az előbbieken túl alapvető feltétele a tervszerűség és az állhatatosság. Gyakori még munkánkban, hogy kampányszerűen hozzáláttunk egy és más feladatok megvalósításához, de azokat félbehagyjuk és újból másikhoz kezdünk. Ezért helyes dolog az, ha minden községnek megfelelő terve van egy évre, vagy hosszabb távlatra pld. a termelésről, a fejlesztésről stb. Az a községi tanács dolgozik helyesen, ahol pld. most a májusi szárazság miatt beKövetke- zett nagy terméskiesés visszapótlására a teendő intézkedésekre tervet készítettek. Szám- bavették mennyi a kiesés, mi hiányzik, mit kell pótolni, hogy visszatérüljön a veszteség, pld. másod vetéssel. Községeinkneic megfelelő tervekkel keli rendelkezniük a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozóan, a szőlő, gyümölcstermesztés fejlesztéséről, a zöldségtermelésről, stb. Legyenek távlati terveik a primőrtermesztésre, öntözésre, az állat- tenyésztés fejlesztésére és így tovább. Az ilyen tervek elkészítéséhez alapos felmérés és helyi ismeret szükséges. Helyi politikai kérdés, hogy a tanácsok vezetői széles társadalmi erőket vonjanak be az ilyen tervek elkészítésébe, amelyeket időarányos ütemezésben végre is hajtanak. Községeink vezetőinek figyelemmel kell kísérniök, hogy tsz-eink megerősítésére vonatkozó 3004-es kormányrendelet időarányosan megvalósuljon. Tanácsaink az állam eszközeivel és erejével segítsék a tsz-ek gazdasági és politikai megerősödését. A község szocialista átalakulása szempontjából véget kell vetni annak a hibás szemléletnek, hogy az alacsonyabb típusú társulások nem vezetnek előre a szocialista úton. Ha helyesen szervezzük azokat, valamennyi magán viseli a szocialista gazdálkodás több elemét. Megyénkben pl. 112 ezer kh a tsz-i terület, a tsz csoportoké 10 ezer, a társulásoké mindössze 5 ezer kh. Ügy véljük ezen a helyzeten éppen a lenini fokozatosság és szövetkezetpolitikai elvek megvalósítása érdekében már az idén változtatni kell. Sokkal nagyobb területekre kell kiterjeszteni a társulások, szakcsoportok, tsz-csoportok számát, mert ezekből a társulásokból fejlődnek majd ki a magasabb típusú tsz-ek. Ennek gazdasági előnye is van, mert az alacsonyabb típusú társulásokban a parasztság éppen a szocialista elemek megvalósításával saját erőből akkumulál gazdasági alapot a magasabb, fejlettebb nagyüzemek számára. A párt megyei bizottsága és a megyei tanács arra törekszik, hogy még a szőlő és a gyümölcs-társulások, szakcsoportok számára is megfelelő gépesítést biztosítson, melynek következtében megindulhat megyénkben a nagyüzemi telepítés vagy a meglévő táblákon a nagyüzemi művelés. A helyi politikai munkák között községi tanácsaink legszebb eredményeket a szűkebb értelembe vett községfejlesztés terén értek el. Községeink ebben az évben lakosságunk hozzájárulásával több mint 54 millió forintot irányoztak elő villamosításra, járdákra, kultúrotthon építésére, parkosításra, ivóvíz- ellátásra stb. A kormány az idén hathatós támogatást nyújt ehhez a munkához anyagban, hitelben egyaránt. Így lehetséges pl., hogy a korábban tervbevett egy község villamosítása helyett ebben az évben lakosságunk erejére támaszkodva 13 község villamosítását tudjuk megvalósítani. Mindez lakosságunk megbecsülését váltja ki tanácsaink iránt. Eredményeink mellett a községfejlesztési munka terén több hiányosság tapasztalható még, amelyeket bírálnunk kell munkánk tökéletesítése érdekében. Mindenekelőtt méginkább arra kell törekednünk, hogy a jövő évi vagy esetleg több évre szóló községfejlesztési tervek célkitűzéseit, programját szélesebb körben tanáeskozzuk meg a lakossággal, hogy ezek a célkitűzések az egész lakosság vagy azok nagyrészének akarata szerint történjen. Időközben csak akkor változtassunk terveinken, ha ahhoz a tanács hozzájárult és az anyagi alapot tudtuk biztosítani. Terveink kitűzésénél figyelembe kell vennünk népgazdaságunk helyzetét is, valamint azt, hogy sok évtizedes lemaradásunkat egy-két év alatt képtelenek vagyunk behozni. A községfejlesztési munkák végrehajtásánál jobban kell ügyelnünk a szakszerű és a törvényes eljárások megtartására. Több helyen nincs megfelelő nyilvántartás pl. a bontási anyagokról. Mindez a korrupció melegágya lehet. Sok az olyan jelenség, amikor tervezési vagy kivitelezési megbízást adnak egyrészt az arra illetékes műszaki közegek jóváhagyása nélkül, másrészt túllépik azokat a határokat, amelyeken túl már magánszektornak vagy ktsz-nek munkát kiadni nem szabad. A megyei tanács v. b. gondoskodott arról, hogy minden járásban és városban megfelelő műszaki dolgozó álljon rendelkezésre a munkálatok előzetes engedélyezésére és műszaki átvételére. Rendeleteink előírják, hogy 20 ezer forint kivitelezési összegen felül magántervezőnek munkát kiadni nem szabad. Hasonlóképpen tilos 10 ezer forinton felüli kivitelezést a felsőbb szerv jóváhagyása nélkül magániparosoknak munkába adni. Amennyiben szövetkezeti vagy állami üzem a kivitelezést nem vállalja, 10 ezertől 50 ezerig a járás engedélye, 50 ezren felüli kivitelezés esetében a megyei tanács elnökének engedélye szükséges. Ezeket a szabályokat meg kell tartani, mert az ezektől való eltérés lazaságot és károkat okoz. Községfejlesztési alapjainkat a jövőben lehetőleg ne aprózzuk el, nagyobb, maradah- dóbb létesítményekre fordítsuk. Községeinknek arra kell töre- kedniök, hogy idei programjuk jelentős létesítményeit már részben augusztus 20-ra, másrészt november 7-re ünnepélyes kereteit között átadhassák a lakosságnak. A községfejlesztési munka nagyjelentőségű helyi politikai tevékenység, szabály- szerű és helyes vezetés mellett kiváltja a lakosság öntevékeny hozzájárulását. A helyi politika egyik legfi- gyelemre méltóbb területe a művelődésügy. Községi tanácsaink jelentős eredményeket értek el az iskolai fegyelemnek megjavítása, az iskolai mulasztások felszámolása terén. Kisebbek azonban eredményeink az iskolák erkölcsi-politikai nevelésének terén. Egy községi minta- tanításon történt nemrég, hogy az egyik V. osztályos tanuló azt Aki a gyár kapuját átlépi, idejét munkával töltse NÁLUNK, a Kecskeméti Konzervgyárban még nem fordult elő, hogy június végén ilyen kevesen dolgoztunk volna. Más években ilyenkor szinte már nyüzsögnek az új munkavállalók a gyár egész területén. A szezon az idén késik. Mi szak- szervezeti bizalmiak azonban nem várhatjuk felkészületlenül a nagy munkák megkezdését. A II-s telepen ezért még a múlt hónap végén bizalmi értekezleten tárgyaltuk meg a zöldség- és gyümölcsszezonra való felkészülési és a bizalmiak másik fő feladatát, az újonnan belépő dolgozókkal való foglalkozást, azok nevelését. Már most nyilvánvaló, amit akkor vállaltunk, nem lesz könnyű teljesíteni. A jó példák mellett ugyanis szomorúan tapasztaljuk, hogy több új dolgozónk még az alapvető munka* fegyelmet sem tartja magára nézve kötelezőnek. Sokan a nyolc óra munkaidőt nem használják ki, vannak, akik tétlenkednek, mások a munkakezdésnél később jönnek és korábban igyekeznek távozni a gyárból. EGYIK új dolgozónk, M. Istvánná nemrég az éjszakai műszak befejezése előtt ment az öltözőbe ruháját kikérni. Ugyanilyen eset fordult elő B. T. Mihállyal is, aki a munka befejezését jelző kürtszót már a kapuban várta. Nem az első eset, hogy azt tapasztaljuk, akik így viszonyulnak kötelességeikhez az elsők és a leghangosabbak, ha jogaikról van szó. Igaz, a jogok mindenkit megilletnek, de elsősorban azokat, akik becsülettel teljesítik munkavállalói kötelességüket* A hangoskodó^ rossz példáját ma még jó páran követik üzemünkben. Mivel pedig a munkához való ilyen viszony kihat a gyár egészének, tehát minden dolgozónknak az.erediné- nyére, mi szakszervezeti bizalmiak és csoportvezetők ezért úgy határoztunk, hogy a fegyelem szigorú megkövetelésével még a nagy szezonidő megkezdése előtt igyekszünk felszámolni ezt a tarthatatlan állapotot. EZÉRT minden szakszervezeti bizalmi úgy végzi napi termelő- és nevelőmunkáját, hogy az újonnan belépett dolgozók megértsék és magukévá tegyék jelszavunkat: aki a mi gyárunk kapuját átlépi, idejét munkával kell töltenie. Szalontai Júlia bizalmi, Kovács Jánosné bizalmit fejtegette „a mi erkölcsünk szocialista embereket formái”. Az erkölcstan-órát vezető tanárnő a mintegy 100 főnyi pedagógus testület előtt saját munkáját értékelve mentegetőzött az előbbi tanuló feleletét illetően, mondván, ő nem tudja honnan vette a gyerek, hogy mi szocialista embereket nevelünk, tőle nem hallotta, lehet, hogy nem is érti, amit mondott. Ez a példa is bizonyítja, hogy sok a tennivaló. Álláspontunk szerint követelmény az, hogy az V. osztályos tanuló ismerje társadalmi rendünket, erkölcsünket. Ezért az eszmei politikai nevelés érdekében a megyei, járási szervek mellett községi tanácsaink vezetőinek is nagyobb ráhatást kell gyakorolniok az iskola belső életére. Többet látogassák az osztályfőnöki órákat, többet foglalkozzanak pedagógusokkal, megbeszélve napi gondjainkat és feladatainkat. Pedagógusaink szívesen veszik ezt a közeledést, mert így közvetlenebb kapcsolatba jutnak az élettel, a közel és a távolabbi jövő feladatainak megismerésével, melyet az iskolai oktatában és nevelésben értékesíteni tudnak. Ismert dolog Pártunk Központi Vezetőségének tanítása éppen a kulturális munkával kapcsolatban, hogy a szocialista társadalom győzelme végleg csak akkor következhet, be, ha az emberek gondolkodásában is győz a szocialista szemlélet. Ennek a szemléletnek, meggyőződésnek, erkölcsi felfogásnak terjesztése az iskola padjaiban, a gyermekeknél kell kezdődnie, Mindez nagy felelőssége pedagógusaink mellett községi tanácsaink vezetőinek is. Ide tartozik az ifjúsággal, a2 úttörő, a KISZ-szervezetekke) való foglalkozás, ezek társadalmi megbecsülése, anyagi támogatása. Kultúrotthonaink életéi tegyük bensőségesebbé, mele*. gébbé, legyen az a felnőttek mellett a gyermekek, ifjak otthona is. Tartsunk több ismeret- terjesztő előadást, ankétot könyvekről, gazdasági problémákról, napjaink politikai kérdéseiről, természettudományi ismeretekről, egy-egy eseményről és vonjuk be ezekbe bátran a község értelmiségét. Községi tanácsaink adjanak anyagi támogatást is fiatalságunknak, tegyék lehetővé kirándulásukat más vidékre, városba, hegyvidékre stb. Helyes dolog, hogy ha saját alapjukból néhány gyermeket — 10—15-öt — érdemszerint kiválasztva 1—2 hétre a fővárosba, nagyobb városainkba, hegyes vidékre, megfelelő nevelővel a község költségén elküldenek. Ezidő alatt a gyermekeket nevelni lehet, ismeretüket szélesíthetjük és hazatérve átadják tapasztalataikat társaiknak. Kultúrházaink sok jó eredményt értek már el, számban is gyarapodtak, megyénkben mintegy 75 községben van kultúr- ház. Ha kellő gondot fordítunk ezek belső életére, akkor éppen a kultúrán keresztül neveljük hazafias szemléletre, széles Iá* tókörű. gyakorlatias emberekké fiatalságunkat. Itt kell megemlíteni, hogy sok községünk hoz mér ilyen anyagi áldozatot, kul- túrcsoportok részére felszerelést, ruhát vásárolnak. Ez mind a belvi politika helyes megvalósításának egy-egy része. A helyi politika néhány fontosabb vonását említettük meg. Ezeket a gondolatokat a helyi ismeretek, tapasztalatok, kezdeményezések során szélesíteni és gazdagítani lehet. Tanácsaink munkájának ilyenirányú javítása, fejlesztése, tovább növeli azt a jó kapcsolatot, amelyet az ellenforradalom óta bekövetkezett politikai és gazdasági konszolidáció megteremtett. Tanácsaink a munkásosztály államának helyi szervei, feladatai közé tartozik mindenekelőtt, hogy Pártunk Központi Vezetőségének, kormányunknak politikáját, célkitűzéseit, lakosságunk dolgozó népünkkel összefogva megvalósítsák, győzelemre vezessék. ^ _ .
