Petőfi Népe, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-24 / 147. szám
KISKUN MEGYEI LAPJA' A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS 1958. június 24, kedd Miért nehéz cséplőmunkásokat toborozni? MEGYESZERTE készülnek már községeinkben a cséplés jó megszervezésére, amelynek egyik fő feladata a megfelelő létszámú és hozzáértő emberekből álló cséplócsapatok létrehozása. Több helyütt ezek már meg is vannak. Kecelen és Soltvadkerten — de másutt is — azonban nem kis gondot okoz a helyi, meg a járási tanácsnak, hogy kik legyenek a cséplőmunkások. Soltvadkerten például a szükséges hét helyett csak öt cséplőcsapatot sikerült még megalakítani. Reméljük azonban a cséplésig eredményes lesz a munkaerőtoborzás; hogy miképpen, ezt a helyi viszonyokat, lehetőségeket ismerő községi és a Kiskőrösi Járási Tanács jobban tudja nálunk; — foglalkozzunk hát azzal a kérdéssel, hogy mi az oka a munkacsapatok szervezésével kapcsolatos sikertelenségnek? (Hozzátéve, hogy a két évvel ezelőtti nyáron még felesleges jelentkező is akadt a cséplőgépi munkára!) AZ EMBERHIÁNY egyik oka az, hogy Soltvadkerten például számos fiatal a különböző városok üzemeiben helyezkedett el. ök már azon ritka alkalommal is idegenkednek a paraszti munkától, ha meglátogatják a családjukat. Nem egy eset tanúskodik róla, hogy az apa a felgyülemlett tavaszi munkák miatt vasárnap permetezte a szőlejét, a hazalátogató fiának azonban eszébe sem jutott, hogy segítsen neki, — mint találóan mondják — a duplatalpas cipőjében ott grasszált a falu főutcáján. Sajátos és ferde erkölcsi nézetet szült tehát nem egy parasztfiatalnál az a lehetőség, hogy távol a falujától is megkeresheti a kenyerét. A CSÉPLÖCSAPATOK megszervezésének másik nehézségét a fiatalok hiánya mellett az okozza, hogy a szőlősgazdáknál 80—100 forint napszámot is megkeresnek azok, akikre máskor számítani lehetett a cséjr* lésnél. Ok az is, SoAtvadkerten a gabaBOtetméi 70 százaléka rozs, s egész évi kenyerüket a cséplésnél megkeresők egy része inkább olyan vidékre szerződik el, ahol főleg búzát termelnek, s ebből kapja a kenyérnek való természetbeni bért. (Ez azonban »foghíjas« indok, minthogy az utóbbi időben a cséplőmunkások pénzzé szokták tenni a terményben kapott keresetüket, s a kenyeret inkább az üzletből vásárolták — ami az ország kenyérellátási biztonságának egyik bizonyítéka —, tehát a rozzsal is megtehetik ugyanezt. Igaz bár, hogy a rozs ára valamivel alacsonyabb a búzáénál, viszont az sem lehet mellékes, hogy valaki a falujában, vagy távol az otthonától dolgozik-e a cséplőgépnél.) A község egyik vezetője szerint az azelőtti cséplőmunkások közül sokan most szívesebben dolgoznak valamelyik állami gazdaságban, mert ott teljes ellátást kapnak, nem kell utánuk hordani az ebédet. EZ IS OK, — mindez pedig, összevetve, bizonyság arra, hogy nálunk nemhogy munkanélküliség nincs, de a munkaerő hiányzik! A tőkés országokban uralkodó állapotokhoz viszonyítva hatalmas pozitívuma ez szocializmust építő társadalmunknak, a negatívum, vagyis az elvégzendő munka és a szükséges munkaerő közötti Tféhol még — mint most, a cséplésnél is — mutatkozó aránytalanság viszont lépésről lépésre megszűnik. Konkrété», a csépléssel kapcsolatban akkor, ha mezőgazdaságunkban túlnyomórészt, vagy már teljes mértékben nagyüzemi lesz a gazdálkodás formája, ami lehetővé teszi a gépi — kombájnnal történő — aratás- cséplést. ADDIG IS azonban a kommunista öntudat, a közös cél érdekében való összefogás szükségességének az elmélyítésével le lehet küzdeni a szóban forgó nehézséget, mégpedig az önkéntes cséplőcsapatok létrehozásával. És ehhez nagyon szép példákkal szolgálnak megyénk KISZ-szervezetei, amelyek számos ifjúsági cséplőcsapatot alakítottak, hogy minél gyorsabban, veszteségmentesebben legyen magtárainkban a kenyér- gabonánk. (tarján) végeznek havonta a Kecskeméti Minőségvizsgáló Intézetben. — Disznózsírtól a permetező szerekig, vaniliáscukortól a legkülönfélébb konzervkészítménye- kig sok mindent ellenőriznek az intézet dolgozói. Munkájuk alaposságára jellemző, hogy ők ellenőrzik élelmiszeripari üzemeink exportra kerülő gyártmányait is. Képeinken Pauli Péter- né a laborográffal vizsgál, Zom- bori Jolán és Boromissza Sándor pedig a fogyasztásra kerülő tej minőségét ellenőrzi. 1 apasztalatcsere az állami gazdaságok hozott §| A paragrafusok^között^|§ — Jogi tanár »adó: Dr. Kolosai R. Gyula ügyé»» — Mely házak tekinthetők szabadrendelkezésiíeknek ? Személyi tulajdonban álló liázak tulajdonosai több alkalommal keresték fel a szerkesztőség jogi tanácsadóját: mely helyiségeket és miként kell figyelembe venni annak megítélésével, hogy egy lakás, illetve ház szabadrendelkezésűnek, — azaz három szobásnál nem nagyobbnak — tekintendő-e vagy sem. E kérdés eldöntésénél csak a lakószobák száma vehető figyelembe, — beleértve a hat négyzetmétert megahaladó alapterületű személyzeti szobát is. A hallt, előszobát, műhelyhelyiséget, üzlethelyiséget, raktár- helyiséget, garázst és más mellékhelyiségeket, illetőleg a gazdálkodás célját szolgáló helyiségcket (présház, istálló) figyelmen kívül kell hagyni. Ha azonban lakószoba céljára épült helyiséget használnak rendeltetésellenesen, — például mű hely céljára — anélkül, hogy hatósági engedéllyel véglegesen átépítették volna e célra —, a lakószobák számába ezt be kell számítani. Fordított esetben: ha üzlethelyiség, műhelyhelyiség, stb céljaira épült helyiségeket lakószobaként használnak és e célra végleges jelleggel nem alakították, nem építették át, — nem lehet a lakószobák számába beszámítani. Amennyiben a lakással összefüggő szobát rendelőnek, irodának, stb. használják —, akkor azt lakószobának kell tekinteni. A járási tanács elnöke, a járási pártbizottság titkára, valamint mezőgazdasági szakemberek és az álami gazdaságok vezetői nemrégiben — körülbelül egy hónapja — elhatározták, hogy az állami gazdaságok között tapasztalatcserét szerveznek. A múlt héten a Bösztöri Állami Gazdaságba mentek el a Solti és az Állampusztai Állami Gazdaság szakemberei és megvizsgálták a gazdaság állattenyésztését, növénytermesztését, valamint a jövedelmező gazdálkodás lehetőségeit és feltételeit. Tanulmányozták az üzemszervezést és az aratási-cséplési munkákra való felkészülést. A közeljövőben a legfejlettebbet, az Állampusztai Állami Gazdaságot látogatják meg és a több gazdaságban szervezett tapasztalatokat összevetve a járás vezetői meghatározzák, miképpen a’akítsák ki az állami gazdaságok felé nyújtandó politikai munka módszereit. Látogatás a áunavecsei Virágzó Tsz-bert Az aratás még most van meg- indulóban, de a Virágzó Termelőszövetkezet már be is fejezte a 15 kát. hold olajtartalomban bővelkedő repce vágását. A szem- pergés megakadályozása érdekében a tagok hajnali 2 órakor kezdtek a munkához, s amíg a harmat tartott, reggel 7-ig dolgoztak. A szerződött repcemagot rövidesen kicsépelik. Megnéztük a 30 vagonos gabona-magtár befejezéshez közeledő munkálatait is. A padló betonozása most van folyamatban, s a cséplés befejezésekor már ide szállíthatják s tárolhatják a gabonát. A termelőszövetkezetnek igen jól jövedelmez a szépen megművelt uborkaföld is. A múlt héten JL kg érett facperért i forintot fizetnek a Kecskeméti Gyümölcsszeszipari Vállalat szeszfőzdéi és átvevő telepei: Kecskemét, Külső-Szabadság út 19., Tiszakécske, Izsák, Tápiószölős, Kerekegyháza, Kiskőrös, Jánoshalma, Bácsalmás, Csengőd. 1489 először a 10 holdról mintegy 10 mázsa uborkát szállítottak fel Budapestre. A legszebb azonban a 60 kát. holdnyi burgonya, amelyet már a dolgos tagok kétszer megkapálták, fel is töltögettek. Az időben történő védekezés meghozta az eredményt, mert egyetlen burgonyabogarat sem találni a nagy táblán. Segítsen a pártszervezet A tassi Petőfi Termelőszövetkezetben a fiatalok sokat töprengenek azon, hogy ki lenne a legalkalmasabb a KISZ-szervezet titkárának. Választottak már egynéhányszor titkárt, de azok rövid idő múlva lemondtak* mert nem voltak képesek eredményt felmutatni. A fiatalok szeretnék, ha az egésznapi fárasztó munka után szórakozva tudnának pihenni, de a termelő- szövetkezet vezetősége nem sokat törődik a kérésükkel. Régen ígéri a szövetkezet vezetősége, hogy egy helyiséget kapnak a fiatalok, ahol az összejöveteleket megtarthatnák, de ez a mai napig csak ígéret maradt. Helyesnek tartanáhk, ha a tsz párt- szervezete sokkal jobban foglalkozna — egyéb feladatai mellett — a kiszisták kérésével. — A közeljövőben Apostagon a nőtanács, a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztasszonyok között baráti találkozót rendez. — A hartai Béke TermelőszöButik, talponálló, csak éppen nem vendéglő Ezt lehet elmondani az úgynevezett italboltról, mely az apostagi lakosság »szolgálatában áll«. 4X6 méter alapterületen vagy száz ember töri egymást, hogy egy ital sörhöz hozzájuthasson. De kint az udvaron még vagy százötvenen álldogálnak. A vendéglői »felszerelés« három — összesen három asztal és vagy tizenkét szék. Nézi az ember az arcokat: kik járnak ide? Nem léhűtők, nem huligánok. Bajszos parasztemberek, Sztálinvárosba járó tisztes munkások, kőművesek, esztergályosok! Egész héten nehéz munkát végeztek, s most vasárnap este szeretnének egy kicsit pihenni, beszélgetni, szórakozni. A Dunavecse és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet kezelésében van a vendéglő. Nekik tolmácsolom hát vendégeik kérését kis kerülőúton, az újság hasábjain, — ha már ők maguk nem vették észre a hibát! Szerezzenek legalább asztalokat és székeket, ha megfelelő helyiségük még nincs is. Csupán egy kis jóakarat szükséges ehhez! D. S. vetkezeti Csoport az őszi árpa kiskaszás aratása mellett kombájnt is szerződtetett. — A Dunavecsei Községi Tanács, valamint a községi párt- bizottság javaslatára több egyénileg dolgozó paraszt tett látogatást vasárnap a Bösztöri Állami Gazdaságban. — Július elején a solti Szikra Termelőszövetkezet egy Zetorra szerelhető műtrágyaszóró gépet vásárol. • — Az apostagi nőtanács jólsikerült Rózsabálat rendezett, amelynek bevételéből a jól tanuló gyermekek közt könyveket osztottak szét. • — Befejezték a szénakaszálást a hartai Lenin Tsz-ben és rövidesen hozzákezdenek az őszú árpa aratásához. 700 VIZSGÁLATOT Csak röviden
