Petőfi Népe, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-25 / 148. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek J

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BAGSr- KISKUN MEGYEI LAPJA

in. ÉVFOLYAM, 148. SZÁM

Ára SO fillér

1958. JÜNIÜS 25. SZERDA

Az adóról

Adótóink nagy többsége becsülettel eleget tesz állam iránti kötelezettségének. Ha az adóbevétel statisztikáját nézzük, azt állapíthatjuk meg, hogy megyénk második negyedévi tervét is teljesíti. Ez nem azt jelenti azonban, hogy most már mindenki rendesen adózik.

Vannak az adókönyvekben adótételek — pénzügyi nyelven mondva »üres ablakok« — amelyekre még egyáltalán nem történt befizetés. Ezek' miatt pedig egyes községek el is maradtak tervük teljesítésével. Különösen két járásban, a kalocsaiban és a dunavecseiben tapasztalható ilyesmi. Június 17-én 85,3 százalékra kellett volna állni községeiknek a második negyedévi adó befizetésével. Ezzel szemben Dunatetétlen 52,9, Űj- solt 62,9, Kunadacs és Dusnok 60,6, Kunpeszér 71,6, Solt 72,4, Homokmégy 72,8, Miske 79,2, Dunapataj 80,1 százalékra teljesítette tervét.

Azok után, hogy megyénk legtöbb községe és városa pontosan rendezi állam iránti kötelezettségét, furcsán hat 9—10 község elmaradása. Éppen ezért a tanácsok pénzügyi állandó bizottságainak tevékenységéről kell néhány szót szólni a fenti adatokkal kapcsolatban. Különösen az említett községekben hallani olyan hangokat az állandó bizottságok részéről, hogy »mi szívesen részt veszünk a költségvetés kidolgozásában, a pénzügyi adminisztráció ellenőrzésében, de a parasztok előtt adófizetésről beszélni népszerűtlen feladat szamunkra«.

Ezzel a helytelen nézettel több okból is vitába kel! szálinunk. Először is aki pontosan rendezi adóját, mentesül a késedelmi kamatoktól, behajtási illetékektől, sőt két százalék kamattérítést kap, ha a negyedév második hónapjának közepe előtt fizet. Aki viszont pontatlanul adózik, annak havonta három százalék kamattal, ha pedig behajtási eljárásra kerül sor, még 13 százalékkal emelkedik fizetési kötelezettsége.

Solton például május 15-e után csaknem teljesen leállt az adófizetés. A pénzügyi csoport kénytelen volt kényszereszközökhöz nyúlni és 85 transzferálást tűzött ki. Kiderült, hogy van pénz. Amikor a »transzfer« kocsik a helyszínre értek, a 85 adózó közül 83 azonnal kifizette adóját. Ez azonban már nem mentette meg őket a három százalék zálogolási és 10 százalék behajtási illeték alól, amit még a kamatokon felül is fizetniök kellett.

Nem védjük a rossz adózókat, megérdemlik azt, hogy saját kárukon tanuljanak. A tanácstagoknak és a pénzügyi állandó bizottságok tagjainak felvilágosító munkájára azonban szükség van. A pontos adófizetés megmagyarázása nem népszerűtlen feladat, sőt még hálásak j is lesznek az adózók, hiszen! senki sem ellensége saját zse-; bének.

700 hold árpát learattak Garán

A Garai Állami Gazdaság igazgatója jelentette, hogy befejezték 700 hold őszi árpa aratását, A termésátlag a próbamérések szerint 14—15 mázsa.

Az eredmény az aratógépkezelők és kombájnvezetők lelkes szorgalmát dicséri. Az előbbiek közül Aranyos István, a gazdaság KISZ-titkára végezte a legszebb munkát, 3 cm-es tarlót hagyott csak gépe után. A kombájnvezetök versenyében Strigli Ferenc vezet, aki eddig 72 holdat takarított le, a második helyen Tresz Fülöp áll 69 holddal.

Az aratógépek és kombájnok után nyomban letakarították a szalmát, ma már hántják a tarlót és folyik a másodvetés a gazdaságban;

Közös gazdaságaink életéből

Kormányrendeletre átépítik a megyénkben néhány éve emelt, de be nem vált 36 »koporsófe- deles« — padlás nélküli — tsz- istállót, 11-nek az átépítése már megtörtént, 11-é most van folyamatban, a fennmaradtakból 5 még néhány évig használható; lesz, 9-nek azonban le kell bon-: tani az oldalfalait is, mert nem; bírnának ki új tetőszerkezetet.; Egyéb építkezéseknél a tervezett 80—90 százalékával elké-: szültek.

•

A meglevő, de a partjain elburjánzott sás, nád miatt nemi sok hasznot hajtó, mintegy 70J holdas halastó kitisztítását ter-i vezik már a nyáron a katymári j Sztahanov Tsz-ben.

*

Villanyt kap őszre a mada-j rasi Dózsa és Kossuth Tsz, a; vezeték szerelési munkálatai; folyamatban vannak, s a két; nagyüzemi gazdaság villamosítása 302 ezer forintba kerül az] államnak. A belső vezetékek; költségeire viszont hosszúlejára- j tú hitelt kapnak a tsz-ek, a Dó-! zsának például 35 ezer forintot; utaltak ki. Máskülönben a Do-j zsa Tsz a területén levő kiszá-; radt tófenék helyén 52 holdas! halastó létesítését tervezi,! amelyhez két mélyfúrású kútra; is szüksége lesz majd. Egyéb-; ként mind a két tsz-ben átlag!

2 mázsával több termés mutatkozik holdanként, mint az egyénileg gazdálkodók földjein.

Ami pedig a tagság jövedelmét illeti, munkaegységenként a

Dózsa 10, a Kossuth 8 forintot fizet minden hónapban.

300 cséplőmimkást oktattak ki

Kiskunfélegyházán a ME- DOSZ városi szervezete nemrégiben ellenőrizte a növény- ápolást és a gabonabetakarílas- ra való felkészülést. Segített a cséplőmunkacsapatok megszervezésében.

A szervezet a gépállomással együtt az idén is megtartotta már a balesetvédelmi és tűz« rendészeti előadást a munkacsapatok részére, 300 cséplőmunkás hallgatta meg. Minden dolgozó életbiztosítást kötött, mert ha véletlenül baleset érné, kézvagy lábtörés esetén 400 forint, megrokkanás esetén 24 000, halál esetén pedig 12 000 forint jár a biztosítottnak, illetve hozzátartozójának.

(Ágó Ferenc MEDOSZ elnök leveléből.)

MEGKEZDŐDTEK A MAGYAR—BOLG A R TÁRGYALÁSOK

(2. oldal)

A PARTOKTATAS TANULSÁGAI

GÁTAT ÉPÍTENEK DUNAVECSÉN

LEVÉL SUBAÜGYBEN

(3. oldal)

A KISZ ÉLETÉBŐL

ORSZÁGOS DALOSTALÁLKOZÓ

(4. oldal)

LÁNYOK, ASSZONYOK (5. oldal)

KISKŐRÖSI NAPLÓ A KECSKEMÉTI

1

í :

i ♦

t

VÍZELLÁTÁS

JÖVŐJÉRŐL

(0. oldal).

MILYEN FOGLALKOZÁST MÁSSZUNK9

\6747 általános- is 1081 középiskoláit aigzttt liáiul páigaoálaszlási gondja

Megyénkben ezekben a napokban több mint 7800 fiatal áll pályaválasztás előtt. 6747-en most végezték el az általános iskola nyolcadik osztályát, a középiskolákban pedig 1081 fiatal érettségizett. A végzett diákokról való gondoskodás, elhelyezésük, továbbtanulásuk az idén is nagy gondot jelent — és nemcsak azért, mert minden évben több a »kiművelt emberfők« száma, hanem azért is, mert úgy szeretnénk róluk gondoskodni, hogy az életben mindegyikük megtalálja a neki megfelelő helyet, ahol majd hasznos, építő tagja lehet társadalmunknak,

.Mihjen le.lielőiige.li óimnak ?

Eziránt érdeklődik ma minden fiatal és ennek felkutatása

&Li(i facike. az Luj- házban

Nagy esemény volt az elmúlt héten Kiskunhalason. Egyik este kigyúlt a villanyfény a Szász Károly utcai volt Kéki-féle malomból átalakított bérház egyik lakásában. Ebből az alkalomból felkerestük id. Kertész Sándor bácsit, az építést végző vállalat egyik dolgozóját és meglátogattuk az első fecskét, Zsíros László elvtársat és családját új otthonában. Vendéglátónk örömmel és lelkesedéssel számolt be mindarról, amit neki és családjának a most kapott új lakás nyújt.

Igaz, a Szász Károly utcai bérház

építése, illetve átalakítása a Bács- Kiskun megyei Épület és Szerelő- ipari Vállalat »jóvoltából« elég sokáig húzódott, de most már csaknem teljes egészében készen áll. Az első lakótól, Zsíros elvtárstól elköszönve id. Kertész Sándor bácsi, a tatarozó vállalat dolgozója büszke örömmel mutogatta végig a fürdőszoba berendezésekkel, valamint cserépkályhákkal és parkettes padlóval ellátott lakóhelyiségeket.

Az átalakított kétemeletes bérház előtt az első villanyfény kigyúlta óta kedves és örömteli megjegyzésekkel haladnak el a járókelők. Van is ennek alapja, hiszen Halas újból szebb lett egy lakóépülettel. Mi pedig rövid látogatásunk során azt is megtudtuk, hogy a vállalat dolgozóinak szorgalmas munkája eredményeként még ebben a hónapban átadják az összes lakásokat, s az épületben levő más helyiségeket a Szász Károly utcai bérház boldog, új lakóinak. Így nemsokára négy kétszobás és öt egyszobás lakásba költöznek be a boldog tulajdonosok, ennyivel enyhül Kiskunhalason a lakáshiány. Czakó Ferenc levelező,

érdekében dolgoznak az illetékes szervek is — melyek méltán mondhatjuk — komoly, felelősségteljes munkát végeznek érdekükben. Feleletül tehát hadd szolgáljon a megyei tanács munkaügyi osztályának egyik jelentése.

A fiatalok nagyrésze a továbbtanulás iránt érdeklődik. Erre vonatkozólag elmondhatjuk, hogy 2531 általános iskolát végzett fiatal tovább tanul. Közülük 1417-en középiskolába, 1114-en pedig az ipari tanuló-iskolákba jelentkeztek. 481 középiskolát végzett diákot egyetemi felvételre javasoltak az iskolák. Ezentúl 2347 altalános és 210 középiskolát végzett fiatal munkábaállását biztosítottuk. Jelenleg tehát a több mint 2000 — nagyrészt általános iskolát végzett — fiatal elhelyezése jelenti a legnagyobb gondot.

Mi lesz ővelük?

Értesülésünk szerint az Állami Áruház, a MÉSZÖV és a KISZÖV együttesen 197 nyolcadik osztályt végzett és 16 érettségizett fiatal alkalmazására tett Ígéretet. Ezenkívül a megyében 11 vállalat szívesen alkalmazna mintegy 150 fiatalt félnapos foglalkoztatásra, ha az illetékes minisztériumok biztosítanák a vállalatok részére a létszám- és béralapot. Ha például a Könnyűipari Minisztérium a Bajai Ruhaüzem részére megfelelő helyiséget építtetne, 50 leánytanulót tudna a ruhaüzem alkalmazni, a Kalocsai Községgazdálkodási Vállalat 30 fiatalt tudna elhelyezni és foglalkoztatni, ha a béralapot megkapnák. A Kecskeméti Vendéglátóipari Vállalat és a Kalocsai Kórház 10—10 fiatal felvételéhez kér megfelelő létszám- és béralapot.

'Döblx ipuei tanulói

a nekezzbk szakmákká !

Az iparosképzés lehetőségeiről Háló Ferenc, az iparitanulóiskola igazgatója számolt be lapunk munkatársának. Sajnálattal állapította meg, hogy a könnyű és »tiszta« szakmákat — autó-, motorszerelő, rádiószerelő, női, férfi fodrász, női, férfi szabó, esetleg géplakatos szakmát — választja az ifjúság.

— Minden iparágnak megvan a perspektívája, és az természetes, ha az egyiket túlfejlesztenénk, egy-egy másik iparágban szakember-hiány keletkezne. Nem tehetjük hát, hogy csak az előbb említett szakmákba vegyünk fel tanulókat — meg akkor sem, ha a fiatalok köreben ezek a »legdivatosabbak«, amikor máris kevés a kőművesünk, a kovácsokról, marósokról, bádogosokról, bognárokról rézművesekről és szerszámkészítőkről nem is beszélve.

E szakmáktól való elidegenedésnek sajnos sok esetben a szülők az okai, akik visszaemlékezve a maguk küzdelmes, nehéz életére — érthetően és jogosan — könnyebb, szebb életet szánnak fiaiknak. Csak abban van a hiba, hogy a szebb és könnyebb életet úgy tudják elképzelni, ha szellemi, vagy »legrosszab« esetben könnyű fizikai munkával együttjáró pálya választására ösztönzik gyermekeiket. A gyermekek a munkát ilymódon csak megélhetési lehetőségnek tekinti, a szakmákat pedig jó vagy rossz kereseti forrásnak.

Akit a munka szeretetére nevelnek, annak nem lehet döntő érv, hogy nehezebb vagy köny- nyű és »tiszta« szakma-e, amit választ. S különösen nem ma, amikor az óriási léptekkel előrehaladó technika minden szakmában új határokat nyitott meg a fejlődés előtt. Ezt is figyelembe kell venni a pályaválasztás előtt álló fiataloknak.

— eszikne —

— Másodszorra virágzik a» akác Lakitelck környékén. Aa

akácvirággal megrakott fák szép színfoltjai a község határának. A falu öregjei a másodszori akácvirágzásból hosszú) nyarat jósolnak*