Petőfi Népe, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-25 / 148. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek J A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BAGSr- KISKUN MEGYEI LAPJA in. ÉVFOLYAM, 148. SZÁM Ára SO fillér 1958. JÜNIÜS 25. SZERDA Az adóról Adótóink nagy többsége be­csülettel eleget tesz állam iránti kötelezettségének. Ha az adó­bevétel statisztikáját nézzük, azt állapíthatjuk meg, hogy me­gyénk második negyedévi tervét is teljesíti. Ez nem azt jelenti azonban, hogy most már min­denki rendesen adózik. Vannak az adókönyvekben adótételek — pénzügyi nyelven mondva »üres ablakok« — ame­lyekre még egyáltalán nem tör­tént befizetés. Ezek' miatt pedig egyes községek el is maradtak tervük teljesítésével. Különösen két járásban, a kalocsaiban és a dunavecseiben tapasztalható ilyesmi. Június 17-én 85,3 szá­zalékra kellett volna állni köz­ségeiknek a második negyed­évi adó befizetésével. Ezzel szemben Dunatetétlen 52,9, Űj- solt 62,9, Kunadacs és Dusnok 60,6, Kunpeszér 71,6, Solt 72,4, Homokmégy 72,8, Miske 79,2, Dunapataj 80,1 százalékra tel­jesítette tervét. Azok után, hogy megyénk leg­több községe és városa ponto­san rendezi állam iránti kötele­zettségét, furcsán hat 9—10 köz­ség elmaradása. Éppen ezért a tanácsok pénzügyi állandó bi­zottságainak tevékenységéről kell néhány szót szólni a fenti adatokkal kapcsolatban. Külö­nösen az említett községekben hallani olyan hangokat az ál­landó bizottságok részéről, hogy »mi szívesen részt veszünk a költségvetés kidolgozásában, a pénzügyi adminisztráció ellen­őrzésében, de a parasztok előtt adófizetésről beszélni népszerűt­len feladat szamunkra«. Ezzel a helytelen nézettel több okból is vitába kel! szálinunk. Először is aki pontosan rendezi adóját, mentesül a késedelmi kamatoktól, behajtási illetékek­től, sőt két százalék kamattérí­tést kap, ha a negyedév második hónapjának közepe előtt fizet. Aki viszont pontatlanul adózik, annak havonta három százalék kamattal, ha pedig behajtási el­járásra kerül sor, még 13 száza­lékkal emelkedik fizetési kötele­zettsége. Solton például május 15-e után csaknem teljesen leállt az adófizetés. A pénzügyi csoport kénytelen volt kényszereszkö­zökhöz nyúlni és 85 transzferá­lást tűzött ki. Kiderült, hogy van pénz. Amikor a »transzfer« kocsik a helyszínre értek, a 85 adózó közül 83 azonnal kifizette adóját. Ez azonban már nem mentette meg őket a három szá­zalék zálogolási és 10 százalék behajtási illeték alól, amit még a kamatokon felül is fizetniök kellett. Nem védjük a rossz adózókat, megérdemlik azt, hogy saját ká­rukon tanuljanak. A tanácsta­goknak és a pénzügyi állandó bizottságok tagjainak felvilágo­sító munkájára azonban szük­ség van. A pontos adófizetés megmagyarázása nem népsze­rűtlen feladat, sőt még hálásak j is lesznek az adózók, hiszen! senki sem ellensége saját zse-; bének. 700 hold árpát learattak Garán A Garai Állami Gazdaság igazgatója jelentette, hogy befe­jezték 700 hold őszi árpa aratását, A termésátlag a próbamérések szerint 14—15 mázsa. Az eredmény az aratógépkezelők és kombájnvezetők lelkes szorgalmát dicséri. Az előbbiek közül Aranyos István, a gaz­daság KISZ-titkára végezte a legszebb munkát, 3 cm-es tarlót hagyott csak gépe után. A kombájnvezetök versenyében Strigli Ferenc vezet, aki eddig 72 holdat takarított le, a második he­lyen Tresz Fülöp áll 69 holddal. Az aratógépek és kombájnok után nyomban letakarították a szalmát, ma már hántják a tarlót és folyik a másodvetés a gazdaságban; Közös gazdaságaink életéből Kormányrendeletre átépítik a megyénkben néhány éve emelt, de be nem vált 36 »koporsófe- deles« — padlás nélküli — tsz- istállót, 11-nek az átépítése már megtörtént, 11-é most van fo­lyamatban, a fennmaradtakból 5 még néhány évig használható; lesz, 9-nek azonban le kell bon-: tani az oldalfalait is, mert nem; bírnának ki új tetőszerkezetet.; Egyéb építkezéseknél a terve­zett 80—90 százalékával elké-: szültek. • A meglevő, de a partjain el­burjánzott sás, nád miatt nemi sok hasznot hajtó, mintegy 70J holdas halastó kitisztítását ter-i vezik már a nyáron a katymári j Sztahanov Tsz-ben. * Villanyt kap őszre a mada-j rasi Dózsa és Kossuth Tsz, a; vezeték szerelési munkálatai; folyamatban vannak, s a két; nagyüzemi gazdaság villamosí­tása 302 ezer forintba kerül az] államnak. A belső vezetékek; költségeire viszont hosszúlejára- j tú hitelt kapnak a tsz-ek, a Dó-! zsának például 35 ezer forintot; utaltak ki. Máskülönben a Do-j zsa Tsz a területén levő kiszá-; radt tófenék helyén 52 holdas! halastó létesítését tervezi,! amelyhez két mélyfúrású kútra; is szüksége lesz majd. Egyéb-; ként mind a két tsz-ben átlag! 2 mázsával több termés mutat­kozik holdanként, mint az egyé­nileg gazdálkodók földjein. Ami pedig a tagság jövedelmét illeti, munkaegységenként a Dózsa 10, a Kossuth 8 forintot fizet minden hónapban. 300 cséplőmimkást oktattak ki Kiskunfélegyházán a ME- DOSZ városi szervezete nem­régiben ellenőrizte a növény- ápolást és a gabonabetakarílas- ra való felkészülést. Segített a cséplőmunkacsapatok megszer­vezésében. A szervezet a gépállomással együtt az idén is megtartotta már a balesetvédelmi és tűz« rendészeti előadást a munkacsa­patok részére, 300 cséplőmunkás hallgatta meg. Minden dolgozó életbiztosítást kötött, mert ha véletlenül baleset érné, kéz­vagy lábtörés esetén 400 forint, megrokkanás esetén 24 000, halál esetén pedig 12 000 forint jár a biztosítottnak, illetve hoz­zátartozójának. (Ágó Ferenc MEDOSZ elnök leveléből.) MEGKEZDŐDTEK A MAGYAR—BOLG A R TÁRGYALÁSOK (2. oldal) A PARTOKTATAS TANULSÁGAI GÁTAT ÉPÍTENEK DUNAVECSÉN LEVÉL SUBAÜGYBEN (3. oldal) A KISZ ÉLETÉBŐL ORSZÁGOS DALOS­TALÁLKOZÓ (4. oldal) LÁNYOK, ASSZONYOK (5. oldal) KISKŐRÖSI NAPLÓ A KECSKEMÉTI 1 í : i ♦ t VÍZELLÁTÁS JÖVŐJÉRŐL (0. oldal). MILYEN FOGLALKOZÁST MÁSSZUNK9 \6747 általános- is 1081 középiskoláit aigzttt liáiul páigaoálaszlási gondja Megyénkben ezekben a na­pokban több mint 7800 fiatal áll pályaválasztás előtt. 6747-en most végezték el az általános iskola nyolcadik osztályát, a kö­zépiskolákban pedig 1081 fiatal érettségizett. A végzett diákok­ról való gondoskodás, elhelye­zésük, továbbtanulásuk az idén is nagy gondot jelent — és nem­csak azért, mert minden évben több a »kiművelt emberfők« száma, hanem azért is, mert úgy szeretnénk róluk gondoskodni, hogy az életben mindegyikük megtalálja a neki megfelelő he­lyet, ahol majd hasznos, építő tagja lehet társadalmunknak, .Mihjen le.lielőiige.li óimnak ? Eziránt érdeklődik ma min­den fiatal és ennek felkutatása &Li(i facike. az Luj- házban Nagy esemény volt az elmúlt hé­ten Kiskunhalason. Egyik este kigyúlt a villanyfény a Szász Károly utcai volt Kéki-féle ma­lomból átalakított bérház egyik laká­sában. Ebből az al­kalomból felkeres­tük id. Kertész Sándor bácsit, az építést végző válla­lat egyik dolgozóját és meglátogattuk az első fecskét, Zsíros László elvtársat és családját új ottho­nában. Vendéglá­tónk örömmel és lelkesedéssel szá­molt be mindarról, amit neki és csa­ládjának a most kapott új lakás nyújt. Igaz, a Szász Ká­roly utcai bérház építése, illetve át­alakítása a Bács- Kiskun megyei Épület és Szerelő- ipari Vállalat »jó­voltából« elég so­káig húzódott, de most már csaknem teljes egészében ké­szen áll. Az első lakótól, Zsíros elv­társtól elköszönve id. Kertész Sándor bácsi, a tatarozó vállalat dolgozója büszke örömmel mutogatta végig a fürdőszoba beren­dezésekkel, vala­mint cserépkály­hákkal és parkettes padlóval ellátott la­kóhelyiségeket. Az átalakított kétemeletes bérház előtt az első vil­lanyfény kigyúlta óta kedves és örömteli megjegy­zésekkel haladnak el a járókelők. Van is ennek alapja, hi­szen Halas újból szebb lett egy lakó­épülettel. Mi pedig rövid látogatásunk során azt is meg­tudtuk, hogy a vál­lalat dolgozóinak szorgalmas munká­ja eredményeként még ebben a hó­napban átadják az összes lakásokat, s az épületben levő más helyiségeket a Szász Károly utcai bérház boldog, új lakóinak. Így nem­sokára négy kétszo­bás és öt egyszobás lakásba költöznek be a boldog tulaj­donosok, ennyivel enyhül Kiskunhala­son a lakáshiány. Czakó Ferenc levelező, érdekében dolgoznak az illeté­kes szervek is — melyek mél­tán mondhatjuk — komoly, fe­lelősségteljes munkát végeznek érdekükben. Feleletül tehát hadd szolgáljon a megyei tanács munkaügyi osztályának egyik jelentése. A fiatalok nagyrésze a to­vábbtanulás iránt érdeklődik. Erre vonatkozólag elmondhat­juk, hogy 2531 általános iskolát végzett fiatal tovább tanul. Kö­zülük 1417-en középiskolába, 1114-en pedig az ipari tanuló-is­kolákba jelentkeztek. 481 kö­zépiskolát végzett diákot egye­temi felvételre javasoltak az is­kolák. Ezentúl 2347 altalános és 210 középiskolát végzett fiatal munkábaállását biztosítottuk. Jelenleg tehát a több mint 2000 — nagyrészt általános iskolát végzett — fiatal elhelyezése je­lenti a legnagyobb gondot. Mi lesz ővelük? Értesülésünk szerint az Álla­mi Áruház, a MÉSZÖV és a KISZÖV együttesen 197 nyolca­dik osztályt végzett és 16 érett­ségizett fiatal alkalmazására tett Ígéretet. Ezenkívül a me­gyében 11 vállalat szívesen al­kalmazna mintegy 150 fiatalt félnapos foglalkoztatásra, ha az illetékes minisztériumok bizto­sítanák a vállalatok részére a létszám- és béralapot. Ha pél­dául a Könnyűipari Miniszté­rium a Bajai Ruhaüzem részé­re megfelelő helyiséget építtet­ne, 50 leánytanulót tudna a ru­haüzem alkalmazni, a Kalocsai Községgazdálkodási Vállalat 30 fiatalt tudna elhelyezni és fog­lalkoztatni, ha a béralapot meg­kapnák. A Kecskeméti Vendég­látóipari Vállalat és a Kalocsai Kórház 10—10 fiatal felvételé­hez kér megfelelő létszám- és béralapot. 'Döblx ipuei tanulói a nekezzbk szakmákká ! Az iparosképzés lehetőségei­ről Háló Ferenc, az iparitanuló­iskola igazgatója számolt be la­punk munkatársának. Sajnálat­tal állapította meg, hogy a könnyű és »tiszta« szakmákat — autó-, motorszerelő, rádiósze­relő, női, férfi fodrász, női, férfi szabó, esetleg géplakatos szak­mát — választja az ifjúság. — Minden iparágnak megvan a perspektívája, és az termé­szetes, ha az egyiket túlfejlesz­tenénk, egy-egy másik iparág­ban szakember-hiány keletkez­ne. Nem tehetjük hát, hogy csak az előbb említett szakmákba vegyünk fel tanulókat — meg akkor sem, ha a fiatalok köre­ben ezek a »legdivatosabbak«, amikor máris kevés a kőműve­sünk, a kovácsokról, marósok­ról, bádogosokról, bognárokról rézművesekről és szerszámké­szítőkről nem is beszélve. E szakmáktól való elidegene­désnek sajnos sok esetben a szülők az okai, akik visszaem­lékezve a maguk küzdelmes, nehéz életére — érthetően és jogosan — könnyebb, szebb éle­tet szánnak fiaiknak. Csak ab­ban van a hiba, hogy a szebb és könnyebb életet úgy tudják elképzelni, ha szellemi, vagy »legrosszab« esetben könnyű fi­zikai munkával együttjáró pá­lya választására ösztönzik gyer­mekeiket. A gyermekek a mun­kát ilymódon csak megélhetési lehetőségnek tekinti, a szakmá­kat pedig jó vagy rossz kere­seti forrásnak. Akit a munka szeretetére ne­velnek, annak nem lehet döntő érv, hogy nehezebb vagy köny- nyű és »tiszta« szakma-e, amit választ. S különösen nem ma, amikor az óriási léptekkel elő­rehaladó technika minden szak­mában új határokat nyitott meg a fejlődés előtt. Ezt is figyelem­be kell venni a pályaválasztás előtt álló fiataloknak. — eszikne — — Másodszorra virágzik a» akác Lakitelck környékén. Aa akácvirággal megrakott fák szép színfoltjai a község hatá­rának. A falu öregjei a másod­szori akácvirágzásból hosszú) nyarat jósolnak*

Next

/
Thumbnails
Contents