Petőfi Népe, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-03 / 129. szám

Már ma gondolnak a holnapra Kevés beszéd, sok tett IH-sS"“! 217 ezer forint terven felüli nyereség Tél volt, amikor hosszú ideig elbeszélgettem a gyár vezetői­vel, dolgozóival azokról az el­képzelésekről, amelyeknek meg­valósításával akarták megte­remteni az idei nyereségrésze­sedést. Ez a tanácskozás hosz- szúra nyúlt s annyira érdekes volt, hogy égy kis cikket is for­máltunk belőle ezzel a címmel: »Fejlettebb technológia, új gé­pek s ami ezzel jár, több és ol­csóbb termék a Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalatnál«. Mi nem felejtettük el ezt a cikkünket, már csak azért sem, mert utaltunk arra, hogy vissza­térünk s megnézzük, mit valósítottak meg az elkép­zelésekből. A suorgmlmas munka gyümiHesöt értei Öt hónap alatt sokat változott az üzem képe. Új munkamód­szerek láttak napvilágot, hono­sodtak meg, több szervezési in­tézkedés gyorsította a termék- gyártást, csökkent' az impro­duktív dolgozók száma, s a négy hónap alatt két dolgozó mulasztott igazolatlanul. E néhány jelentősebb ese­mény hozzásegítette. a .vállala­tot az első negyedévi terv túl­teljesítésére, az egy főre eső termelékenység 100,7 százalékos teljesítésére. Emellett persze so­kat lendített a munkakedven az egyhavi nyereségrészesedés, amely minden szónál éke­sebben meggyőzte a munká­sokat: csak a szorgalmas, odaadó munka érlel gyü­mölcsöt. S ez a felismerés táplálja a szorgalmat, a lelkesedést, s ahogy az események bizonyít­ják, a münkakedv egy pilla­natra sem lohad. Többen kérdezték, hogy ezen­kívül még mi táplálja ez utób­bit. Kutatgattuk mi is az okát. Gondoltunk itt a becsvágyra, a vasas becsületre, az élüzemi cím további birtoklására, és még sok dologra. Nem is lehet külön választani ezeket, de egy fontos dolgot feltétlenül el kell mon­dani, ami a legnagyobb hajtóerő: a vezetők és a dolgozók egyet­értése, a párt és szakszerve­zet odaadó, jó munkája. Ezek olyan dolgok, amelyek megteremtik az egységet s ez az egység olyan erő, amely az előadódó nehézségeket *is maga alá gyűri. De biztosítja a nyugodt, al­kotó légkört, növeli az egymás iránti megbecsülést, és a közös Hosszan sorolhatnánk az el­képzeléseket, célkitűzéseket. Úgy hisszük azonban, hogy ez a né­hány tény és az elért terven fe­lüli nyereség is bizonyítja, hogy azokat a nemes célokat, amelye­ket öt hónappal ezelőtt maga elé tűzött ez a munkásgárda, — megvalósította. Ezzel ismét meg­erősítette azt a véleményt, mely nemcsak Kecskeméten, hanem a megyében is ismert: szorgalmas kollektíva lakja ezt a gyárat. És hogy legközelebb ugyanezt írjuk-e, az kizárólag az itteni dolgozókon áll. Ven esz űöo<kkkk>o<k>íxxkkkxkk><xkh><xk>ock>ooöoooo<X)öoooooőoöoooooooooooooöoooooöo1 Nagy építkezések a hartai Lenin Tsz-ben gond megoldása kovácsolja nap­ról napra erősebbé ezt a kis munkás kollektívát. És ahogy már az előbb írtuk, a szorgalom gyümölcsöt érlel, itt ez bizo­nyítható. Négy hónap alatt terven fe­lül 217 ezer forint nyeresé­get értek el. Ez az összeg már az évvégi nye­reségrészesedés alapját adja. De még kevés! Csupán csak 2,5 nap­nak felel meg. Mi szükséges ahhoz, hogy az év végén min­den becsületes dolgozó hat nap­nak megfelelő nyereségrészese­dést kapjon? Még 600 exer forint Rövid számvetés után közölte ezt a számot Asztalos Ferenc, a vállalat főkönyvelője. Azért csak ennyi, mert már 217 000 megvan. Az előbbi összeget fi- gyelembevéve s azt, hogy még az évből nyolc hónap van hátra, megállapíthatjuk, hogy havonta 75 000 forint érték­ben terven felül kell termé­ket gyártania a gyárnak. Van-e törekvés ennek eléré­sére? Igen! Nézzük meg, ki mit csinál? Először is a vezetésről néhány szót. Benke János igazgató ak­tívan részt vesz a termelés irá­nyításában. Utasítására a hul­ladékokból kisebb lazakarimá­kat készítenek, ami azt jelenti, hogy nem 6 fillérért adják el a vasnak kilóját, hanem 14— 16 forintos értéket állítanak belőle elő. Emellett komoly törekvés ta­pasztalható a munkák gépesíté­sét illetően. Egy hidraulikus prés beállításával meggyorsítot­ták a lazakarimák gyártását, melynek eredményeképpen két- három munkaművelettel csök­kentették az előállítás útját. Ügy hírlik, hogy három új eszterga­gép is rövidesen bevonul a ter­melésbe, amelynek eredménye­képpen megszűnik a bérmunka. A dolgozók már igen várják a tö'rpedaruk felállítását, ami a szállítást könnyíti meg. Előnyös a gép azért, mert csökkenti a baleseti veszélyt s ugyanakkor olcsóbbá is teszi az anyagmoz­gatást, szállítást. Elég megemlí­teni annyit, hogy a törpedaru segítségével egy 9,5 tonnás vas­szerkezetet nem 11 óra alatt — mint most — hanem másfél óra alatt raknak majd a vagonba. A felszabaduló munkáskeze­ket átirányítják a gépmű­helybe és termelőmunkával foglalkoztatják. B tanév befejezése és a beiratkozások ideje az általános és középiskolákban Az ország valamennyi általá­nos iskolájában az utolsó taní­tási nap június 10. Az összefog- taíásokat június 11-e és 14-e kö­zött tartják. Az évzáró ünnepé­lyeket és bizonyítványosztásokat az ország többi általános isko­lájában egységesen június 21-én rendezik meg. Az 1958—59. tanévre a beirat­kozások időpontja június 23-a és 24-e. Minden tanköteles korú gyermek — kivéve a javító- vizsgára bukottakat — csak ezen a két ngpon iratkozhatik be. A javítóvizsgára bukott tanulók a Azonnal felveszünk FESTŐ és BURKOLÓ szakmunkásokat. — É. M. Bács megyei Állami Építő­ipari Vállalat. Kecskemét, Rákócziváros 23. 1475 Kiiim javítóvizsga letétele után az augusztusvégi pótbeiratás al­kalmával iratkozhatnak be. Az ország valamennyi közép­iskolái átian (kivéve á mezőgaz­dasági technikumokat) az utol­só tanítási nap június 14. Az összefoglalókat június 14—17-e között tartják. A tanévzáró ün­nepélyeket június 23-án rende­zik. Azokban az ipari techniku­mokban, amelyekben a nyári termelési gyakorlatok június 23-ári kezdődnek, az évzáró ün­nepély ideje június 21. A mezőgazdasági techniku­mokban az utolsó tanítási nap június 5. A tanévzáró ünnepély június 7. A következő tanévre a beirat­kozások valamennyi középisko­lában egyöntetűen június 24-én és 25-ép> történnek. A hartai Lenin Termelőszö­vetkezet 1958-tól 1901-ig terjedő időszakra 5 és fél millió forin­tos hosszúlejáratú állami hitelt kapott. A pénzt gazdaságosan, be­ruházásokra használják fel. Egy 52 férőhelyes és egy 100 férőhe­lyes tehénistállót építenek, egy ' 100 férőhelyes tehénistállót ala­kítanak át, egy 600 köbméteres silógödröt létesítenek és felépí­tenek egy agronómusi lakást, valamint egy 30 vagonos rak­tárt. Tervezik, az összeg fenn­maradó részéből a központi iro­da, valamint a gazdasági épüle­tekhez vezető iparvágány és gazdasági vasút felépítését, ezen­kívül a termelőszövetkezet tel­jes villamosítását is. A kölcsön első részletéből már átalakítot­ták a 100 férőhelyes tehénistál­lót. Az állami kölcsönt a Lenin Termelőszövetkezetnek 20 év múlva kell visszafizetnie. Bezárult a munkaverseny első szakasza A koratavaszi kedvezőtlen időjárás következtében a Kun- szentmiklósí Gépállomás nem tudta idejében megkezdeni a tavaszi talajelokészítö munkála­tokat. A jó idő beálltával a gép­állomás igazgatósága úgy hatá­rozott, hogy munkaverseny be­indításával pótolják az elmaradt munkát, hogy mielőbb megkez­dődhessen a tavasziak vetése. A felhívás megértésre talált a traktorosok között, s így három és fél dekád alatt végezték el a talajelőkészítési munkálatokat. A versenyben első Disztl Jakab traktoros 273, második Devecsai István traktoros 239 normál­holddal. A két első helyezett 2000 forintos rádiót, illetve 1200 forintos exportkerékpárt nyert. A gépállomáson a verseny be­fejeztével sem csökkent a mun­ka lendülete. A május ■ 27-én megtartott gépszemle alkalmá­val — eltekintve a kisebb hi­báktól — a gépek kijavítottan, munkaképes állapotban várják az aratás és a cséplés megkez­dését. A járási tanácstagok beszámolóinak időpontja Június 3-án: Szomor Sándor Dunavecse} Czérna Miklós Kun- szentmiklos, Verebélyi Sándor Szabadszállás. Június 4: Nánai András Harta. Június 6: Oláh Pál Solt, Június 13: Czár Lajos Szalkszentmárton, Kovács Vil­mos Dunavecse, Ladányi Sándor Solt, Fehér György Kunszent- miklós, Dézsi István Szabad- szállás. Június 17: Mizsei Erzsé­bet Kunszentmiklós., Június 18: dr. Kovács Kázmér Tass, Nagy Zsigmondné Harta, Győri Ödön Dunaegyháza. Június 20: Szabó János Solt, Kaszás Imre Üjsolt, Debreceni János Szabadszállás. Június 24: Széli János Szabad- szállás, Ajpli Mihály Kunszent­miklós. Június 25: Locskai Ká­roly Apostag, Szívós György Harta. Június 27: Tóth Imre Dunavecse, Gál Imréné Solt, Tő­zsér József Kunszentmiklós, Ju­hász Imre Szabadszállás. ✓ Egyelik a cukorrépát Solton ' A solti Szikra Termelőszövet­kezetben befejezték már a 30 katasztrális hold burgonya és a 40 katasztrális hold hagy­ma kapálását. Ezeken a terüle­teken az összes növényvédelmi munkákat is elvégezték már. Most egyelik a kétszer sarabolt cukorrépát. Egy újfajta gép beállításáról is hírt adhatunk. A szövetkezet nemrég vásárolt kerti traktorá­val kapálnak, illetve permetez­nek a tagok. A gép 45 000 fo­rintba került. 200 mázsás cukorrépatermést várnak holdanként A Solti Állami Gazdaság je­lentése szerint a 100 katasztrá­lis holdon elvetett cukorrépát már megsarabolták és kiegyél­ték1. Ugyancsak elvégezték a szükséges növényvédő munkála­tokat is ezen a területen. A 100 katasztrális hold cukor­répatáblán előreláthatólag hol­danként 200 mázsás termésre van kilátás, ugyanis egy kataszt­rális holdon 65—70 000 tő van. A jég által elvert dinnyeföl­dön új palántákkal pótolják a kárt. Már most tavasszal bizto­sították a Solti Állami Gazda­ságban a takarmányt is. A ter­vükben szereplő 17 000 mázsa siló 10 százalékát már elvermel­ték. A DUNAVECSEI Földműves­szövetkezet május hónapban sóskából és spenótból 650 má­zsát, hagymából 8000 csomót, to­jásból 10 000 darabot, juhgomo- lyából 15 mázsát vásárolt fel, s szállított az ország különböző városaiba. Segítettek az úttörők Kunadacson éveken keresztül az a felfogás uralkodott, hogy a községben lehetetlen úttörőcsa­patot létrehozni. A régóta meg­oldásra váró problémát az ott ta­nító Bajnóczi házaspár oldotta meg. Miután Kunadacsra kerül­tek, első célkitűzésük volt pezs­gő életet vinni az elmaradt ta­nyavilágba. Meggyőző munkájuk eredmé­nyeképpen sikerült megalakíta­ni az úttörőcsapatot. Eleinte nem nagy népszerűségnek örvendett a mozgalom, de a pajtásokban benne élt a tenniakarás. Nem­régiben egy beteg családot ke­restek fel, ahol a fiúk tüzelőt készítettek, a lányok ebédet főz­tek, így segítve a bajbajutott embereken. Ennek híre futott a faluban, s már szeretettel be­szélnek a kunadacsiak az úttörő pajtásokról. V. J. levelező Rovás Meddig lesz így? A szabadszállási Petőfi Ter­melőszövetkezet felé vezető úton, a Dunavölgyi Csatornán kell áthaladni. A nagy forga­lom az átvezető betonhíd feljá­róját rendkívüli módon elhasz­nálta. s ezértt 15 fokos lej­tőn kell felmenni a súlyosan megrakott kocsiknak. A község gazdái félnek a csatornán ke­resztül hajtani, mert napirenden vannak olyan esetek, hogy a ko­csik felborulnak és a csatornába zuhannak. Egyelőre súlyosabb szeren­csétlenség még nem történt, de ha tovább ilyen állapotban ma­rad a híd feljárója, előfordul­hat. Várjuk az Útfenntartó Vál­lalat intézkedését. Röviden HARTA községben hozzá­kezdtek az 1600 méteres beton­járda építéséhez. Már mintegy 900 méter el is készült. * A KUNSZENTMIKLÓSI KISZ fiatalok pünkösdkor nagysikerű bált rendeztek, amelynek 1800 forintos bevételét a KlSZ-szék- ház külső tatarozására, vala­mint egy új táncparkett ké­szítésére fordítják. * A HARTAI Földmüvesszövet- kezet május 29-én 110 mázsa gyapjút vásárolt fel 75 gazdátok Az átlagár 41 forint volt kilo­grammonként. * A DUNAVECSEI járásban a dunaegyházi Táncsics Termelő- szövetkezet tíz katasztrális hol­don, a hartai Lenin és a solti Dózsa Termelőszövetkezet pedig 5—5 katasztrális holdon telepít gyümölcsöd Konzervvásár lom őszintén, a vénztárcám is elég lapos, nem nagyon válo­gathatok. Ám, mire képes a jó kereskedő. Néhány másodper­ces számolás: — A 400 grammos marhahús saját lében 15,90 forint helyeit 9,50 forint, a 350 grammos ru- mosszilva 10 forint helyett 7 fo- rint, egy fél kiló kenyér 1,50, összesen tehát 18 forintból meg­vacsorázhat. Vajon mit rejt magában a bádogdoboz? S a feleletet meg­kapom a helyszínen mindjárt* mert az élelmes kereskedő — a FŰSZERT és a kiskereskedelmi vállalat — gondoskodott díjmen­tes kóstolóról is. Egy falat mar­hahúskonzerv, néhány szem rumosszilva minden kételyemet eloszlatja — jó a konzerv —* finom lesz a vacsora. — Gém — /§ vaslemezekből- összeállí- tott pavilon könyöklőjé­re támasztott' kézzel ■ néhány vásárló, köztük jómagam is a kiszolgálásra várok. A FŰSZERT és a lfiskereskedelmi vállalat közös ' akciójaként leszállított ! áron árusítják itt a konzerve- ! két. Bizony nagy fejtörést okoz | a sok szépnevű ételféleség közül ; kiválasztanom a vacsorára va- ; lót. Alig jut időm mindezt vé- ; giggondolni, mert a bolt veze- ! tője már elém is halmozza a j kerek konzervdobozokat. | — Marhahús saját lében, sza­; lámi konzerv, máj- és uzsonna- ; krém, nyelvkrém. hozzá néhány ! szelet kenyér, kitűnő vacsora. A | húsfélék után esetleg egy üveg | szilva- vagy cseresznyebefőtt — ; állította össze helyettem is az ; étlapot, nagyon udvariasan... ; Nehéz a választás. S megval-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents