Petőfi Népe, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-21 / 145. szám
1958. június 21, szombat oldal MEGNÖVEKEDETT A BIZALOM A napokban arról beszélgettünk Hoffmann József elvtárs- sal, Csávoly községi párt-álap- szervezet titkárával, hogy menynyi változás történt az utóbbi időben a községben. — Mások most az emberek — jegyzi meg. — Azelőtt nehezen lehetett őket mozgósítani bizonyos feladatok megvalósítására, amolyan »nehéz községnek« jelölték meg Csávolyt. Most a törpevízmű építéséhez minden kényszer nélkül önkéntes társadalmi segítséget adtak. Tíz fogattal, tízezer téglát hordtak el a téglagyártól as építkezés színhelyéig. Nagyobb az érdeklődés a politikai események iránt. Marosán György elvtárs Baján tartott beszédére mintegy nyolcszázan mentek el a községből. Rendben megy az adófizetés. Az első negyedévi tervet száz százalékra teljesítette a község, a második negyedév is már 93 százalékra áll. Azt viszont nem könnyen felejtik el, ha becsapják őket. Mesélik, hogy egy alkalommal 400 ember jött össze meghallgatni a társadalmi tulajdon védelméről szóló előadást. Este 10-ig várták a Bajáról jelzett előadót, aki nem jött el. Ennek reakciója volt az, hogy a legközelebbi békegyűlésre kevesen jöttek össze. — Jól tudjuk mi azt — magyarázza Góg Lajos elvtárs, a községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke —, hogy szavunknak akkor van csak súlya, ha azt tesszük, amiről beszélünk, vagyis nem vizet prédikálunk és bort iszunk, hanem amit ígérünk, meg is valósítjuk. A párt és a kormány őszinte politikát folytat és mi ennek szellemében akarunk szót érteni a faluval. Az önkéntes társadalmi munka, a politikai események iránti fokozottabb érdeklődés, a pontos adófizetés szeizmográfként jelzi, hogy megnövekedett a bizalom a község és az ország vezetői iránt. A párttitkár elvtárs elmondja, hogy a községi pártszervezet irányításával jól együttműködik a tanács, a népfront és a földművesszövetkezet. A népfront javaslata alapján állították ösz- sze a községfejlesztési tervet, amelyet előzőleg megtárgyaltak a község lakosaival. Falurészenként megbeszélték velük, hogy milyen beruházásokat szeretnének. A földművesszövetkezet népszerűségét bizonyítja, hogy 500 tagja van. Az őszig 800-ra szeretnék emelni a taglétszámot, A földművesszövetkezet vezetőinek szorgalmazására alakult egy cukorrépatermelő szakcsoport Az együttműködés jól elősegíti a községi politika kialakítását, amely az ország vezetői által megadott irányvonal helyi tükrözése, mert hiába jelölnek meg bizonyos feladatokat »oda- fönt«, ha a helyszínen »idelent« azokat nem úgy valósítják meg, ahogy kellene. Példa erre, hogy a község lakói az elmúlt években csak immel-ámmal fizették a községfejlesztési járulékot, nem látták értelmét, mert jóformán semmiféle jelentős beruházás nem történt. A község jelenlegi vezetői tudják, hogy a tettek jobban beszélnek, mint bármiféle szólam, ezért az úgynevezett szőlőút első kilométeres szakaszának javítását a rendelkezésre álló pénzből megkezdték. Megjegyzendő, hogy e fontos út rendbehozását, mely a község lakosságának legalább 80 százalékát érinti, már 30 éve ígérgették különböző képviselők, főjegyzők és mi tagadás: tanácselnökök is. Ősszel és tavasszal ez az út járhatatlan volt a község lakóinak nagy bosszúságára. Mikor látták, hogy megkezdődött rendbehozása, szinte ugrásszerűen megnövekedett a községfejlesztésre történő befizetés összege, rövid idő alatt 120 000 forint folyt be. Megnövekedett a termelőszövetkezetek iránt is az érdeklődés. Igaz, nincs a határban olyan szép gabona, mint a közös gazdaságoké. A Kossuth Termelőszövetkezet tehenészetében öt hónap alatt közel hét literrel emelkedett az istállóátlag. Az állattenyésztés további fellendítését szolgálja, hogy berkshirei anyakoca-állományt szereznek be. A termelőszövetkezet fejlődését bizonyítja, hogy kilencről néhány hónap alatt 35-re emelkedett a taglétszám. Rákosi Gáspár termelőszövetkezeti elnök szerint annyi jelentkezőjük van, hogy ősszel legalább kétszeresére növekedik a tagság száma. — A község lakóinak egyik szeme állandóan a vezetőkön van, a másik a termelőszövetkezetet figyeli — mondja a tanácselnök. — Állandóan számon- tartja, hogyan beszélünk és mit cselekszünk, miképp dolgoznak a termelőszövetkezetek. A rha- gunk részéről minden segítséget megadunk a közös gazdaságoknak, hogy valóban példamutató nagyüzemek legyenek. A község vezetőinek harmonikus együttműködése annál is inkább fontos, mert Csávolyon három nyelven beszélnek az emberek: magyarul, németül és szerbül. E három nemzetiség számarányának megfelelően van képviselve a földművesszövetkezetben, a tanácsban és a népfrontban. A párt irányítása és e fontos tömegbázisok jó együttműködése nyomán fejlődik, formálódik, halad előre a község. K. S. — Halászcsárdát nyit Pécsett a bajai Üj Élet Halászati Termelőszövetkezet. Gyűrt arcú, álmatlanságtól égő szemű gépkocsivezetők társaságába csöppentem vasárnap, a kora reggeli órákban Kecskeméten, a 44. számú Tefu Szegedi úti telepén. Egész éjszaka mosták, tisztították, javították a gépkocsikat, hogy az 5 órakor kzdődő műszaki szemlére glédába állva várják a szemlét végző bizottságot. Talpon volt egész éjszaka Soha jda József, a vállalat igazgatója, Takács János műszaki osztályvezető, a javító részleg dolgozói és igen sok gépkocsivezető. Mire a szegedi igazgatóság kiküldöttei, Juhász Béla műszaki osztályvezető. Flack Tibor gépészmérnök és a bizottság másik két tagja, Reinhardt József csoportvezető, Nagy József szerelő csoportvezető, a Bajai 43. számú Tefutól megérkeztek, addigra katonás sorrendben, kijavítva álltak a gépkocsik. Juhász Béla műszaki osztály- vezető mellé szegődve kapcsolódtam be az ellenőrzésbe. Ez pedig úgy festett, hogy feljegyeztem szavait: — Kellemesen csalódtam, mert ismerve az itteni nehézségeket, azt gondoltam, hogy rosz- szabb állapotban lesznek a gépkocsik. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kocsikat gondozzák, ápoljak, vezetőik nagy része nemcsak kenyérkereseti lehetőségnek, hanem hivatásnak tekinti a gépkocsivezetést. Ezt követően Székely Zoltán nevét említették, aki személykocsijával 27 ezer kilométert futott, s kocsija most is olyan, mintha tegnap jött volna ki a gyárból. Hegedűs Lászlót is a jó »pilóták« közé sorolták. Ö az, aki nemcsak gondosan karbantartja kocsiját, hanem jól gazdálkodik az üzemanyaggal. Bíró Sándor és Tóth Pál késő éjszaka jöttek meg fuvarból, s így kevés idejük maradt a karbantartásra. A kocsi ápoltsága mégis azt mutatta, vezetőik gondozzák, ápolják azt. Fejes Emilről és még sok gépkocsivezetőről is az a véleménye a bizottságnak, hogy méltók a kocsi vezetésére. Ezt a kijelentést támasztja alá Flack Tibor gépészmérnök, aki elmondja, hogy májusban a vállalat dolgozói 17 ezer liter gázolajat és 70—80 ezer forint értékű motorolajat takarítottak meg. Ezt úgy érték el, hogy a túlfogyasztó gépkocsikat állandóan vizsgálták és a szükséges javításokat megtették. Lehetne tovább sorolni a vállalat eredményeit, amelyek azt mutatják, hogy ez a kollektíva, ha akar, tud szép eredményeket produkálni. Éppen ezért befejezésül Juhász Béla műszaki osztályvezető tanácsát tolmácsoljuk a gépkocsivezetőknek: lassabban és meleg motorral ... Ha így lesz, akkor a legközelebbi műszaki szemlén még több dicsérő szó éri a 44-es Tefu házatáját, mind Kecskeméten, mind Kiskunfélegyházán. (ven esz) Sok téglát, de nem drága áron A tanácsi téglagyárak gazdálkodásáról Sok dolgozó örömmel olvasta a Petőfi Népében, hogy a Kecskeméti és a Dél-Bács megyei Téglagyár Vállalat több mint 26 millió téglát gyárt ebben az évben. A hírt mi is örömmel vettük. Anélkül azonban, hogy ün- neprontók lennénk, teszünk egy- pár megjegyzést a vállalatok gazdálkodásáról. — Kívánatos ugyanis, hogy a téglagyárak vezetői ebben az évben sokkal mélyrehatóbban vizsgálják a (Barátság, egyetértés A MŰSZAKIAK ÉS A FIZIKAIAK KÖZÖTT: mellett, nagyobb arányban termelt jobb minőségű téglát, mint a Kecskeméti Téglagyár Vállalat. A déli téglagyárak ösz- szesített 5,9 százalékos gyártási, égetési selejtjével szemben a kecskeméti és lakiteleki téglagyáraknál a nyers téglának 9,57 százaléka, az égetett téglának pedig 11,01 százaléka volt a selejt. A két vállalat termelésével kapcsolatos költségkülönbségek a műszaki vezetés és a vállalat- irányítás eredményei, illetve hiányosságai mellett, főként erre vezethetők vissza. A feltűnően magas selejt az oka annak is, hogy a Kecskeméti Téglagyár Vállalat 1957. évi anyagfelhasználási költsége közel 10 százalékkal magasabb a déliekénél. Más tényezők mellett a nagyarányú selejtgyártás- sal magyarázható az is, hogy Kecskeméten és Lakiteleken minden ezer tégla után 12 százalékkal több bért fizettek ki mint a Dél-Bács megyei Téglagyár Vállalat üzemegységeinél. A vállalati gazdálkodásnak ezek az eredményei, illetve gyengeségei a versenytársak 1957. évi mérlegében is megmutatkoztak. Míg a déli üzemek 423 000 forint nyereséget értek el, addig a kecskeméti vállalat 85 000 forint veszteséggel zárta az elmúlt gazdasági évet. Nem vitázunk azon, hogy e cikkben közölt adatok egyikét- másikát lehet magyarázni, elfogadhatóan szépíteni, de ettől a tégla előállítási költsége még elég drága marad. Reméljük azonban, hogy mindkét téglagyár vállalat vezetői sokat tanultak az elmúlt évből, s főként a kecskemétiek igyekezete, javuló munkája nyomán nem is olyan sokára már azt írhatjuk, nemcsak a termelés mennyiségében, hanem a téglák minőségében és előállítási költségeiben is megközelíti egymást a déli és az északi téglagyárak termelése. Sándor Géza tégla gyártási és égetési költségeinek alakulását, mint tették ezt az elmúlt évben. Sorainkkal segítséget szeretnénk nyújtani, hiszen senkinek sem közömbös, drágán termelik-e a tanácsi téglagyárak az építőanyagot, vagy igyekeznek takarékosan bánni, jól gazdálkodni a rájuk bízott értékekkel. A két téglagyár vállalat 1957. évi működésének összehasonlított adatai azt bizonyítják, ’ bőven van mit tenni, hogy csökkenjen a tégla gyártási, égetési költsége. A vállalatok gazdálkodási adatainak számszerű összehasonlítása pedig azt mutatja, lehetőség is van arra, hogy lényegesen olcsóbb téglák kerüljenek ki az égető kemencékből az elmúlt évinél. Fentebb nem véletlenül írtuk két helyen is külön a tégla gyártását és égetését. A termelési költségek ugyanis másként alakulnak a nyers tégla gyártásánál és megint másként a késztégla előállításánál — a tégla égetésnél. A Kecskeméti Téglagyár Vállalat pár ezer eltéréssel ugyanannyi — 12 600 000 darab — nyerstéglát gyártott 1957-ben mint a Dél-Bács megyei Téglagyár Vállalat. Kecskeméten és Lakiteleken viszont 453 000 darabbal többet hordtak ki a kemencékből, mint a déli részen evő üzemekben. Ennek magya- -ázata azonban jórészt abban /an, hogy a Dél-Bács megyei régiagyár Vállalat évközben ilakult, így csak 11 millió tégla ciégetésére futott erejükből. A termelés költségei azonban cözel sem alakultak ennyire ha- ■onlóan. A déli vállalat viszony- ag rosszabb körülményei (gépe- ;ítés hiányé* több égető telep, íehéz munkafeltételek) ellenére s lényegesen szebb eredményt irt el a kecskemétinél. A szembetűnő különbség okait ■izsgálva egy sor tényezőre kell ámutatni. Ezek között első an- lak leírása, hogy a Dél-Bács negyei Téglagyár Vállalat léDi esssen .kevesebb selejt ják is, ha nem, akkor megmondják a dolgozónak miért nem jó vagy miért nincs igaza, Ha pedig a vezető tévedett, akkor ő is bevallja botlását. Ez a légkör aztán olyanná formálta, formálja át az embereket, hogy nemcsak a munkával kapcsolatos problémákat, hanem magántermészetű gondjaikat is megosztják vezetőikkel. És ami ennél a kérdésnél döntő, ez a barátság nem jogosít fel egyetlen egy dolgozót sem arra, hogy tiszteletlenül beszéljen vezetőivel, rágalmazza azokat, s ha elvétve időnként ilyesmi felüli is a fejét, közös erővel meghiúsítják a károkozást. Nézeteltérések, persze, itt is adódnak. Éspedig abból, hogy nem mindenki ismeri el a hibáját, s ezért haragszik arra a vezetőre, aki figyelmeztette. Előadódik olyasmi is, hogy idegesen vagy ingerülten szól az egyik műszaki dolgozó stb. Ezek azonban múló jelenségek, a munkával, az együttéléssel járó és emberi gyöngeségből adódó sallangok, amelyek a pártszervezet nevelő munkája nyomán egyre jobban csökkennek. Kölcsönös segítőkészség erősíti a műszaki és fizikai dolgozók közötti barátságot és mondani sem kell, hogy ez jó hatással van a termelő munkára is. V. K, zetők vannak. Sersényi Sándoi igazgató, a könnyűipar kiválója — jelenleg a közgazdasági egyetemet végzi — jó néhán> évvel ezelőtt még mint fizika; munkás dolgozott. Hegedűi Menyhért főmérnökkel, t könnyűipar kiválójával a dop- lizógép mellett találkoztam először. Bíró Mihály, a szakma kiválója is itt szerezte meg azt a képességet, amely őt alkalmassá tette a tűződe vezetésére. Hi- di András az alja üzemrész vezetője is gépmunkásként kezdte. Ezek a munkásból lett vezetők nemcsak úgy ismerik az üzemet mint a tenyerüket, hanem baratai, segítőtársai, tanácsadói és néha tanulói is munkatársuknak. Nemrég gondot okozott a gyógybetétes cipők felsőrészének összeállítása. A vezetők hat asszonyt hívtak segítségül. Megkérdezték véleményeiket a megoldást illetően. És, hogy helyes volt ez, bizonyítja az a sok okos elgondolás, amely ekkor napvilágra került, s amelynek alapján sok probléma megoldódott. Egyébként ez nem alkalomszerű, hanem állandó jelenség. Ebből adódik az is. a dolgozók nem várnak értekezletre, lanem azonnyomban elmondják ni fáj nekik. Amennyiben az észrevétel jó, gyorsan orvosolNem egycsapásra, máról holnapra alakult ki ez az állapot a Kecskeméti Cipőgyárban. Nem azért, mert nincsenek olyan emberek, akik akkor érezték jól magukat, ha egyenetlenséget, nézeteltérést észleltek. Ez persze abból adódott, hogy a dolgozók egy része örökségként magával hurcolta azt a látszólagos ellenkezést. amit régebben jogosan vagy jogtalanul a kapitalista üzemet vezető műszakival szemben táplált Ez az örökség hamar — s ez a szerencse — elfogyott, mivel a munkások lettek a gyár gazdái, vezetői. Ehhez járult még az is, hogy ebben a gyárban »könnyebben ment az örökség felszámolása, mert a dolgozók általános műveltsége több üzemhez viszonyítva az átlag felett van. A munkások zöme — 80 százaléka — régóta, 5—25 éve tagja a kollektívának. Persze apróbb nézeteltérések itt is adódnak, talán azért, mert az élet nem kedveli a sima. zökkenőmentes utat. Ettől függetlenül nyugodtan állíthatjuk: barátság, egyetértés jellemzi a műszakiak és fizikaiak közötti viszonyt. Ennek kialakításában az előbb említett tényen kívül jelentősen közrejátszott az is, hogy » vezető posztokon munkásveDrukkolnak a „pilóták**
