Petőfi Népe, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-21 / 145. szám

4. oldal 1958. június 21, szombat Az értelmiségi ankétok néhány tanulsága Ma még fel sem tudjuk mérni teljesen a kommunista pedagógusok megyei értekezle­tének jelentőségét. Az értekez­let nyomán most értelmiségi ankétokat rendeznek, hogy szé­les körben megtárgyalják az ott felszínre került és tisztázott elvi kérdéseket, Helyenként élénk viták jel­lemzik az összejöveteleket, má­sutt viszont alig akad hozzá­szóló. Eddig azonban egy do­logról mindenütt beszéltek a felszólalók, amit a pártfunkcio­náriusoknak érdemes megszív­lelni. Kérték, hogy a jövőben több elvi és politikai kérdé­sekről szóló előadást tartsanak részükre. Ez azt jelenti, hogy pedagógusaink igényt tartanak a párt ideológiai támogatására. Tanulni akarnak a pártmunká­soktól, szeretnének tisztán látni minden olyan kérdésben, amit még nem értenek világosan* Még jelentősebb az a tény, hogy egy-két helyen már a »kényes« kérdéseket is bát­ran felvetették. Ez azt bizo­nyítja, hogy az értelmiség nem az ellenforradalom — az osz­tályellenség ideológusaitól —, hanem a párttól várja ezekre a választ. Nézzünk egy élénk vitával végződő értelmiségi ankétot. Mélykúton — ahol Maruzs Jó­zsef elvtárs, a megyei pártbi­zottság munkatársa volt az elő­adó — több probléma mellett két jelentősebb elvi kérdés fe­lett kerekedett nagy vita. Az első az értelmiség vezető szere­pének szükségességéről koholt ferde nézet volt. Nyilvánvaló, hogy a politi­kailag befolyásolhatóbb értel­miségiek könnyen hajlanak az ilyen — marxizmus—leniniz- mustöl idegen — hamis állás­pont elfogadására, Az agyafúrt ellenforradalmi ideológusok nem nyíltan — a szocializmus eszméjét támadva — tálalták ezt, hanem azzal érvelnek, hogy az atomkorszakban csak az ér­telmiségé lehet a vezető szerep. Nagy vita után kialakult a helyes álláspont. Megállapí­tották, hogy az atomkorszak nem társadalomtudományi, ha­nem természettudományi kate­gória, s ilyenformán a társadal­mi rendszerek történetének ala­kulásánál nem lehet figyelem­be venni, mint arra közvetlen hatással lévő erőt. A haladást csakis a termelőerők fejlődése segíti elő, amely a munkásosz­tály közvetlen érdeme és érde­ke. A munkásosztály vezetősze­repe azonban nem jelenti azt, hogy az értelmiség alárendelt szerepet játszik, hiszen a szocia­lista társadalmi rend becsüli meg csak igazán munkáját. Ez az igazság tömören, s bi­zonyára sokan nem értik meg ennyiből a valóságot. Az értel­miség azonban azért értelmiség,! hogy elgondolkozzon a dolgok, felett. Tekintsenek csak körül a világon azok, akik szinte gon-' dolkodás nélkül elfogadják azí értelmiség vezető szerepéről ki-, fundált zagyvaságot. Ki dönti meg a kapitalizmust, hogy egy' új, fejlödőképesebb társadalmi! rendszer, a szocializmus alap-, jait megvethesse? Erre csak a munkásosztály képes! S ma az' Nagyeikerű kuliuráli* éeregaxentle Nagybaracskán A KISZ Nagybaracskán jól! sikerült kultúrműsort rendezett,\ amelyen részt vettek a bátmo-( nostóri és szeremlei kiszesek; is. A legnagyobb sikert aj szeremlei cigányegyüttes aratta.( Az együttes tagjainak forró,( tüzes táncai magával ragadták, á’ nézőkét. Tetszett Török Ger-J gely szeremlei KISZ-tag éheket Is, akit az ottani pengetős népi^ zenekar kísért. atomkorszak küszöbén nézzünk csak Franciaországra, Olaszor­szágra! Az értelmiség ott a leg­haladóbb erő? Nem! A mun­kásosztály! Az értelmiség nem is osztály, csak egy réteg. A tő­kés rendben nagy részük a ki­zsákmányoló osztály fiaiból ke­rült ki, ezért nem is harcolhat­nak — mint osztály — a kapi­talizmus megdöntéséért. A szo­cialista társadalom pedig új értelmiséget nevel ki, melynek szülőatyja a munkásosztály és a dolgozó parasztság és ez az értelmiség nálunk is kialakuló­ban van. A másik vita a trianoni határok körül alakult ki. A pe­dagógusok elmondták, hogy ez problémát okoz a történelemta­nításban. A vita vezetője rámu­tatott arra, hogy az úgyneve­zett »elszakított« területeken túlsúlyban más nemzetiségi né­pek laknak. A magyar uralkodó osztály annak idején csupán azért ragaszkodott ezekhez a területekhez és szította a sovi­nizmust a magyarságban, mert az ott élő népeket is szerette volna kizsákmányolni. Ma már azonban azokban az országok­ban is a szocializmus épül, ahol magyar nemzetiségek laknak. S ugyanúgy — mint a nálunk élő nemzetiségiek — beszélhetik a magyar nyelvet, ápolhatják ha­gyományaikat, kultúrájukat. — Autonóm magyar tartományok­ban élnek, saját színházaik, új­ságjaik, iskoláik stb. vannak. Ez is tömör igazság, de az értelmiség igyekezzen ne csak érzelmi, hanem értelmi alapon is gondolkozni. A régi Magyarországon 21 millió lakos élt — melyet a sovinizmus és az irredentizmus hatására bús- magyarkodók visszasírnak, — s ebből csak 10 és fél millió volt Szmdkezett úttaííUc Egy bátor kezdeményezés Szerkesztői üzenetek Matkovics János Tiszakécske: Levelezői munkásságát szívesen fogadjuk. Küldjön leveleket. Túri Istvánná Baja: A húsel­látásról írt levelét megkaptuk. Köszönjük. Oszvald József, Hajós: A köz­ségről küldött híreit megkap­tuk, a hírrovatban közöltük. Zsinkó József. Kecskemét: Meglátása helyes. Várjuk to­vábbi leveleit. Kosár Márton, Sükösd: Pana­1% incs szebb és nemesebb ^ * feladat, mint a serdülő gyermekekkel megismertetni a közösség ember- és jellemfor­máló erejét. Kora tavasszal ez a gondolat érlelődött meg a felsőszentiváni általános iskola tanáraiban, a párt és tanács he­lyi vezetőiben, amikor elhatá­rozták, hogy az úttörőknek biz­tosítanak 5 katasztrális és 1200 négyszögöl szántóföldet, melyet ők művelnek meg, s az ebből származó jövedelmüknek bizo­nyos hányadát a nyári táboro­zásra fordíthatják. rff'ársadalmunk fokozatos -* fejlődése tette indokolté, szos levelét elküldtük a Bajai/) hogy a felsőszentiváni vezetők Járási Tanácshoz. Xnapirendi pontként foglalkozza­Horváth Magda, Bácsborsód.Qnak ezzel a fontos kérdéssel. Az állólámpáért, kérjük, fárad-u Egyelőre csak azt nem tudják, jón be személyesen. Levelét kö-Amily módon értessék ezt meg szönjük. Nem írhatna sürűb-\a gyermekekkel, úgyhogy öröm­ben'’. Omel kapjanak e ritkán kínálko­Budai István. Tiszakécske:/)zó alkalmon. Szigorúan ragasz- Gratulálunk a pályázaton elért\ kodtak az önkéntesség elvének sikeréhez. Várjuk leveleit. V betartásához. S a töprengésben Széchenyi János, Kecskemét:0 Teleki István, az iskola Úttörő- Verseit szegényes mondanivaló-/) csapatának vezetője találta meg juk miatt nem tudjuk a lapban ><í probléma megoldásának nyit- közzétenni. v ját. DÁGI PÁLNÉ, a jánoshalmi 'mozi vezetője panaszoslevelet (küldött be szerkesztőségünknek )a lap május 17-i számában meg­jelenő »Ismét a jánoshalmi mo­ziról« című cikkünk tárgyában, j Elpanaszolja, hogy a cikkben levő állítások nem fedik a való­sságot és arra kér bennünket, I tegyünk igazságot. A levelet a Bács-Kiskun me­gyei Moziüzemi Vállalat igazga­tóságához küldtük el. ahonnan la kivizsgálás után megérkezett I a válasz. Ebből kiderült, hogy valami űton-módon a közle- 1 «lénybe hiba csúszott, mert a ) mozilátogatók egybehangzó vé­leménye szerint vetítenek Já- ’noshalmán kísérőmüsort. A fen- 1 tiek ismeretében tehát mi kö- ivettük el a hibát és elnézését , kérjük a panaszosnak. * KISKUNHALASRÓL egy le- 'vél arról panaszkodik, hogy a ivárosbah igen nagy a por és a városi tanács nem tesz semmit az utak portalanítása érdeké­ben. Helyes a levélírónak az a megállapítása, hogy ez az álla­pot a város lakóinak egészségét ves2élye2teti. A levelet a Kis­kunhalasi Városi Tahács egész­ségügyi osztályának küldtük MI KÖVETTÜK EL A HIBÁT — A LAKÓK ÖNTÖZIK AZ' UTCÁKAT — VÁLASZ KÉRI ERZSÉBET ÉS SZŰCS JÁNOS1 LEVELÉRE — NEM KÖVETTEK EL SZABÁLYTALANSÁGOT ( A TRAKTOROSOK meg. ahonnan az alábbiakat válaszolták: »Kiskunhalas Város Tanácsa javaslatunkra sem tudta beállí­tani az öntözőgépkocsit az utak portalanítása céljára. A tiszta­sági mozgalom szervezési ülésé­re meghívtuk az útfenntartó vállalatot, aki még arrra sem méltatott bennünket, hogy kép­viselőjét elküldje. Ezért Írásban kértük őket, hogy gondoskodja­nak a forgalmasabb útvonalak leolajozásáról. Ezidö szerint csak annyit tudtunk elérni tár­sadalmi aktíváink útján, hogy minden lakóház lakói a ház előtti járdát és a kocsiút kö­zötti részt saját maguk jóvoltá- ból öntözik.-'-' * KÉRI ERZSÉBETNEK és Szűcs Jánosnak kívánunk az alábbiakban válaszolni. Kéri Erzsébet azt kérdezte tőlünk, hogy hol lehet jelentkezni ipari tanulónak. Szűcs János pedig arra kért választ, hogy a von­tatói szakképesítést hol nyer­hetné el. Ügyükben megkérdez­tük a megyei tanács munkaügyi osztályát, ahonnan az alábbia­kat Válaszolták: »Kéri Erzsébet felvétel végett jelentkezzen Kalocsán. Hajnal — Bízzák rám az elvtársak. Megmagyarázom a pajtásoknak, mily s2<fp és célravezető közös erővel gazdálkodni. Hiszem, tetszeni jog a gyerekeknek, mert újat látnak benne, s nem utol- sósorbatí tetszik nekik az a bi­zalom, melyet a felnőttektől kapnak. Ezt úgy könyvelik el, mintha már ők is tsz-tagok len­nének, $ ez a tudat lelkesedés­re és lelkiismeretes munkára serkentil a csapatot. Bízom az én kis családomban. A következő napokban tag­gyűlésre hívták össze az úttörő­ket. Teleki elvtárs ismertette a terveket, s olyan fergeteges taps fogadta a tájékoztatót, hogy a tanár »bácsi« alig tudta befe­jezni mondókáját, mert minden új ötlet után hangos éljenzések szakították félbe gondolatait. BL'zután megkezdődtek a hozzászólások. Egyszerre emelke&tek a kezek a magasba. Mindenei első akart lenni. . A Napsugár és a Párduc őrs egy­hangúlag elhatározta, hogy ki­vétel nélkül részt vesznek a munkában, s a kapott földterü­letből 1 kalasztrálls hold meg­művelését vállalták. Kovaps Jancsi a VII. osztá­lyosok rajvezetö helyettese így l szólt: / — Minket, úttörőket még job- hban összekovácsol a közös í munka. Az én szüleim már ter- /melöszfjvetkezeti tagok, és le­jtőm, mennyivel jobb a sorsuk, hmint akiikor még egyénileg dol- (goztak. A mi rajunk két kataszt- Jrális hbld megművelését vállal­tja. Javaslom, hogy a kapott hföldterületen hegari cirkot ter- (messzíiink. — A közgyűlés elfo- 1 gadta kovács Jancsi javaslatát. OAz ötödikesek és hatodikosok y’gy-egy hold megművelését vál­lalták. 7 A fennmaradt 1200 négyszög- hői területet elosztották négy fe­llé, s az ebből származó jövedel­emét tábori felszerelések vásár- jlására fordítják. Az 1950. évi \ nyári ! táborozáshoz szükséges l összeg j biztosítására az bt hold /tiszta jövedelmének 50 százaié- Okát adják le a csapatpénztár- inak, a másik 50 százalékot pe- / dig az. egyes munkacsapatok a 1 vállalt, földterület és végzett hmunká alapján osztják szét a (tagoknak. / /§ helyi földművesszövetke­j zettel kötötték szer zö­ldest. A gyerekek dolga a sótök / megkapálása és a betakarítási h munkák elvégzése. A munka (dandárját a gépállomás vállalta. / Alapelveikben lerögzítették v célkitűzéseiket. Akik ezeket nem ') tartják be, azok szembekerül- (?iefc a közösséggel. Bieliczky Sándor utca 33. sz. alatt kereskcdelmiv ipari tanulónak. —Szűcs Jánosi) forduljon a rendőrség vizsgáz-/) tató részlegéhez, ott pontosan! megadják a felvilágosítást ügyé-v ben.« Q Tudomásunk szerint csak há-n rom helyen van olyan iskola,! ahol az állami szektorokban!/ dolgozókat oktatják a vontató/) vezetésére. k * A KECSKEMET. Szalvai MihályK körút lakói nevében kaptunk v panaszos levelet, amelyben azt/l sérelmezik az ottlakók, hogy ! bár a traktorokat kitiltották ax város belterületéről, mégis a 0 hajnali órákban olyan zaj/i uralkodik ott, hogy nem lehet! pihenni. Levelüket a városi ta-V nács igazgatási osztályához/) küldtük. / »Átmenő forgalom csakis a\ körutakon, így a Szalvai Mihály V körúton is történik. Sajnos, (, igen csekély számú traktor vanj hangtompítóval felszerelve. En-V nélfogva a valóságnak megfelelő a bejelentés, de miután a trak-\ torosok szabálytalanságot nemV követtek el, így semmiféle in-O tézkedést nem áll módunkbanA tenni« — írják a városi tanács! igazgatási - osztályáról. a magyar. Az első világháború után, mikor a szétbomló ma-1 gyár királyság kizsákmányolói urai képtelenek voltak megvé­deni az ország határait, átad­ták a hatalmat a munkásosz­tálynak. A Tanácsköztársaság vöröskatonái sikerrel vették fel a harcot a csehszlovák és ro­mán burzsoázia csapataival szemben. És kik támadták hát­ba őket? Horthyval az élen a magyar földésurak, gyárösók, bankárok, akiknek maradékai élesztgetik értelmiségünkben a sovinizmus hamvadó tüzét ma is. A két világháború közötti 25 év alatt gyökeresen megválto­zott a helyzet. A fasizmus elle­ni közös harcban egymásra ta­láltak a szlovákok, magyarok, románok, székelyek, szerbek, s ma már a közös cél, a szociali- mus építésének ügye is össze­tűzi őket. Azok az országok, melyekben magyarok élnek, — baráti országok, s együtt hala­dunk velük a kommunizmus felé. Aki ma soviniszta jelsza­vakat hangoztat, e baráti kap­csolatok megrontására lőrék-1 szik, s egyben a szocialista rendi ellenségévé is válik. ( Egyik kérdésnél sem törekedtünk teljes magyarázat-, ra, csupán arra, hogy az értel­miség mélyebben gondolkozzon el e problémák felett. A peda-1 gógusok már jelezték, hogy sze­retnének világosabban látni az őket foglalkoztató elvi kérdé­sekben, így Mélykúton is kér­ték, hogy a jövőben még több ilyen vitát rendezzenek. Az pe­dig csak jó, ha pártfunkcioná­riusok eleget tesznek az ilyen irányú kérdéseknek, mert ezál­tal egyre kisebb térre szorulnak a téves, az ellenforradalmi ele­mek által terjesztett ferde né­zetek. •5- N. O. { Három rádió-, illetve televízió- / riporter és egy technikus tíz- 7 ezer kilométeres útra indult Budapestről. Két hónap alatt {végigjárják — Csepel gyárlmá- /nyú hangfelvevő kocsival — 7 Csehszlovákiát, a Német De­fy mokratikus Köztársaságot, Len- (gyelországot és a Szovjetunió balti köztársaságait. Tapasztala­taikról rendszeresen beszámol­nak a rádió- és televízió-clőfi- zetőknekJ A látottakról doku- mentumfllm is készül. Képün­kön a kis expedíció részvevői, munkaeszközeikkel: Somogyi Imre, Kovács Zoltán, Padisák Mihály és Nagy József.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents