Petőfi Népe, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-09 / 108. szám

Próbatétel a Kecskeméti Gépgyárban NEM VOLTÁN ott. Nem is láttam, csak hallottam róla, de hadd mond.iam el ezt a kis tör­ténetet az olvasóknak, mert ér­dekes, s főleg tanulságos. ÜJ IGAZGATÓ került a Kecs­keméti Gépgyárba. Ahogy már lenni szokott, hamar »lekáderez- ték”. Könnyen ment. mert Kecs­kemét és Budapest között rövid az út, s a hír is szárnyon jár. Mondanom sem kell, hogy ahány ember érkezett vissza, kutató útjáról, annyiféle változatban is­mertette az új igazgató egyéni­ségét. Volt, akinek tetszett, egy, s más, de volt olyan is, aki óva­tosan alkotta meg véleményét. Abban azonban mind egyetértet­tek, hogy az új seprő jól seper, így csinálta a régi is ... PRÓBÁRA TETTÉK így is, ágy is. Az új igazgató mindig lói vizsgázott. Talpraesetten in- ézkedett, válaszolt, még a ké- íyes kérdésekben is. Egyszer, hogy az öntödében el­lenőrizte a munkát, felfigyelt agy káromkodó emberre, aki az összes szenteket előszedte már, s hogy még nagyobb nyomaté- kot adjon mérgének, rátért a „helyi konkrét dolgokra”, a műszakiak szapulására. Az új igazgató, Zolnai elvtárs. hallgat­ta, ismételt dühkitöréseit: — Itt van lassan dél. s nem halad­tam jóformán semmit. A hideg vizrevalót sem kerestem meg... AZ IGAZGATÓ gyakorlott szeme hamar észreveszi, hogy nincs itt különösebb baj, jó a gép. Másról van itt szó. Arról, hogy: na most, igazgató, mu­tasd meg, mit tudsz?! Egy kis gondolkodás után eny­he mosollyal az arcán Zolnai elvtárs így szólt a munkáshoz: — Álljon csak odébb, szaktárs! Hadd nézzem, mi az, amiért maga mérgelődik. EGYSZÓVAL belement a já­tékba. Odaállt a gép mellé, és az a forma, ami. az előbb nem volt jó, csodák csodájára jó lett a keze alatt. Ha már tréfa, vagy próbatétel, akkor legyen teljes — gondolta Zolnai elvtárs, Tud­ta, hogy a forma jó, mégis meg­kérdezte a munkástól: Jó? — Jó — adta beleegyezését. EZZEL AZONBAN nem elége­dett meg az új igazgató. Nem volt semmi baja a gépnek, de mégis odaszólította az egyik la­katost, hogy dörzsárazza meg a formát. Erre persze semmi szük­ség nem volt. Dehát. ha tréfa, legyen teljes. A LAKATOS elvégezte a munkát. Az igazgató elvtárs megnézte, míg elkészül az első forma, azután tovább állt, jó munkát kívánva a munkásnak. Arca még akkor is mosoly­gott, amikor az irodában a napi postát írta alá. És azóta is, va­lahányszor eszébe jut ez a pró­batétel, jót derül az eseten, s azt mondja: — Próbára tették az igazgatót. PERSZE, a sikeres próba híre futótűzként elterjedt. Azóta szél- tében-hosszában ez a szóbeszéd járja az üzemben: — Vigyázza­tok, ezt az igazgatót nem lehet becsapni. — Venesz — 'OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO A község valamennyi dolgozóját érdeklő kérdésekről tanácskoztak a dnsnoki kommunisták A dusnoki pártszervezetnek kevés tagja van, de sorai most egységesek. A pártszervezet ereje abban rejlik, hogy jó a kapcso­lata a falu dolgozóival és a különböző tömegszervezetek tagjaival. Az elmúlt napokban a kommunisták taggyűlésen adtak szá­mot néhány hónapos munkájukról. A vezetőség beszámolóját Bakula Pál elvtárs, a pártszervezet titkára ismertette. A párt- szervezet felfigyelt arra, hogy a tanácstagok elmaradoznak a gyű­lésekről. Elhatározták, hogy a közeljövőben felkeresik a tanács­tagokat és megvitatják velük munkájuk lanyhulásának okát. A pártszervezet taggyűlése foglalkozott a község egészségügyi helyzetével is. Tamás József elvtárs, községi orvos arra kéite a párttagokat, hogy ismertessék az alapvető egészségügyi rend­szabályok betartásának fontosságát a lakossággal és az útcák, valamint a lakások tisztántartására mozgósítsák a dolgozókat. A földművesszövetkezet raktárában több mint 500 mázsa mész áll a lakosság rendelkezésére. Nincs akadálya tehát a lakások tisztán­tartásának. Szó esett még a taggyűlésen a község közepén levő gödör fel­töltéséről is. Felkérték a Hazafias Népfront-bizottság kommunista tagjait, hogy társadalmi munka keretében szervezzék meg annak feltöltését. A dusnoki kommunisták taggyűlése eredményes munkát vég­zett azoknak a kérdéseknek napirendre tűzésével, amelyek meg­oldása a község valamennyi dolgozójának érdekét szolgálja. Hegedűs János Kitűnő szóra ko - zást nyújt egy világ ve vő rádió Kapható már 870-Ft -tót az. álla­mi <?s (öldművcijzövctkczetl boltokban KUTYADOLOCIm. Valamikor Tisza névre hallgattam, s ott kódorogtam, örülve a szabadság­nak, a Máriaváros- ban. Foglalkozá­somra nézve — ha erről statisztikát vezetnének — kó­bor kutya voltam. Április végén sze­rencsétlenül jártam. Egy autó, melynek hatalmas kerekeire rávicsorítottam he­gyes fogaimat, nem tisztelte bennem a kalandokra hajla­mos vért, s elütött) Sokáig néztem ki­hűlt földi porhüve­lyemet, amint ösz- szeVérezve ott fe­küdt a máriavárosi óvoda előtt. Ez a tisztasági hónap 000000000000000000000000000000000-000-0000000000 c/líiqédiutk a q,ipuwieJkeJkwt utolsóelőtti napján történt, s ezóta bo­lyong a lelkem a kutyamennyország és a föld között; Mert milyenek az emberek? Földi ma­radványomat még arra sém méltatták, hogy egy gödröt ás­sanak neki, s elte­messék. Voltak ugyan jó emberek, akik a Köztisztasági Válla­latot, a Talajerő­gazdálkodási Válla­latot, a városi ta­nács egészségügyi s mezőgazdasági osz­tályát, sőt a gyep­mestert is felhívták telefohon, s kérték, hogy testemet he­lyezzék örök nyu­galomra, mert fer­tőzi a levegőt. De ezek az emberek — régi szokásaikhoz híven — kijelentet­ték, az ügy nem hozzájuk tartozik. Én már csak egy szegény, szeren­csétlenül járt ku­tya párája vagyok, segítsetek hát raj­tam, mert nem nye­rek nyugalmat ad­dig, amíg Kecske­mét város illetéke­sei nem helyezik örök nyugalomra összeroncsolt bun­dámat. Napok, sőt hetek óta várok erre! Ez mégis csak abszur­dum! Meddig vár­jak még?! Azt a döglött kutyafáját neki! —gém— Örömmel hallgattam Dezséri Lászlónak, az egyik vasárnap délben a Rádióban elhangzott szavait. Ügy hiszem, ez a gyer­mekek erkölcsi jövőjéért aggódó szülők körében is osztatlan örömmel találkozott, tudva azt, hogy most már egyre többen vannak azok, akik az erotika területén mértékletességet kér­nek és várnak filmgyártásunk­tól, Joggal aggódik Dezséri László mindannyiunk nevében, amikor kifogásolja, hogy a csak felnőt­tek részére játszott filmek és darabok látogatói között egyre több gyermek van. Csak bosz- szankodással vesszük tudomá­sul, és látjuk, hogy a 16 éven felüliek részére játszható fil­mek látogatói túlnyomórészt gyermekek. Valóban, ne üzenjünk hadat azért a hiányosságok, túlzások ellenére sem a 16 éven felüliek részére készült és készítendő filmeknek. De igenis és most már erélyesen küzdjünk az el­len a bűnös nemtörődömség el­len, amellyel egyes filmszínhá­zak vezetői megengedik, hogy az ilyen filmeket gyermekek is lá­togathassák. Győzze le az anya­gi érdekeltséget a rendelet be­tartásáért érzett felelősség. Javasolnám az illetékeseknek, hogy vizsgálják meg ezt a kér­dést és szüntessék meg az egyre aggasztóbb állapotot. Czakő Ferenc levelező „Tegyük széppé, otthonossá pórt házainkat“-mozgalom hírei Egy „gyenge“ termelőszövetkezet Amikor Dudás László elv- társ, a tiszakécskei Kossuth Tsz párttitkára künn, a határ­ban — hogy ne kelljen napon­ta Űjbögről kijárnia — a nyári munkálatok idejére az ő és csa­ládja lakóhelyéül épített föld­kunyhóban azt mondja: »min­ket a gyenge szövetkezetek kö­zé sorolt a felülvizsgálás«, — az az érzésem támad: melléfog­tam cikkem alanyának a kivá­lasztásánál. Egy termelőszövet­kezet és az egyénileg dolgozó parasztok jó Viszonyától akarok ugyanis írni, viszont ebből nem sok jó sülhet ki, ha éppen olyan tsz-nél tapogatózom, amelyik — gyenge. Kezdjük azonban ott, hogy miért minősítették a felsőbb szervek »gyengének« a Kossuth­ot, ami aztán a hitelnyújtás mellőzését, s bizonyos mértékig más vonatkozásban is a magá- rautaltságot jelentette a tsz számára az elmúlt gazdasági ‘évben; A% ellenforradalom idején feloszlott az 540 holdas, s addig bizony nem kifogásta­lanul működő szövetkezet. A tagok közül jónéhányan nem érezték magukat jól abban a termelő közösségben, amelynek a visszásságait talán ők maguk is előidézték, részben persze, — bár hosszadalmas kutatást igé­nyelne a feloszlás bonyolult okának a pontos kiderítése, ami e cikkhez most nem feladatunk. A fele akkora területen újra szervezkedő tagok másfél esz­tendős működése a lényeges, azoké, akik az előző tsz felosz­lása után hat napra már ki­mondták: nem rossz a közös gazdálkodás, próbáljuk még még egyszer, de a régi hibák nélkül! Es nekiláttak dolgozni; Az azelőtti mértékben nem kaphattak hitelt, mert az előd mÜködé'se hem volt rá jó ga­rancia, de volt olyan biztosítéka a Kossuth tagjainak, ami min­den közös gazdálkodás fenn­maradásának, fejlődésének az alapja, motorja, s ami nélkül bármekkora állatni hitel is csak lyukas vederbe öntött víz. Az összetartás, az egy célért való munkálkodás készsége, a szándék, hogy a leminősítő vé­leményt megcáfolandó kell helytállníok, s természetesen annak a tudata, hogy ahogy dolgoznak, úgy látják hasznát, — éz adta áz érőt, az ösztön­zést az alig valamivel több, mint tíz embernek a munkához. Megtörtént, hogy az elmúlt nyáron, aratáskor, már éjfél utáh egykor kint voltak a ga­bonatáblán, és ha a látási vi­szonyok megengedték, este 11 óráig dolgozták; s amíg az egyénieknél kaszásonként egy katasztrális hold learátása volt a napi átlageredmény, náluk 24Ö0 négyszögöl, Vagyis másfél­szer nagyobb területen virított nap, mint nap tarló égy-egy ka­szás ütáh. Egy egyénileg dolgo­zó paraszt szerint: nem tudott olyan korán felkelni, hogy a Kossuth tagságát ne találta volna a termőföldeken; Ez: a serény, derekas munka juttatta a tsz-t becsülethez, s anyagi eredményhez is. Év vé­gén 36 forint értéket (ebből készpénzben 18.70 forintot) osz­tottak munkaegységenként. Látva, hogy — mint mond­ják — »jófőrmán a semmiből verekedték fel magukat a Kós- suth tagjai«, äz egyénileg gaz­dálkodók közül már az ősszel belépett »a három Ferenc« a tsz-be; idős Bágyi Ferenc, Sza- konya Ferenc és Tóth Ferenc; s az utóbbi nem is jelentékte­len birtokkal, hanem két hold szőlővel és 9 hold szántóval gyarapította a közös vágyont. Ugyancsak tsZ-tag lett Nyerges Sáhdór, öZv. Szóráth Imréné, Virtcé Kálmán és Vince József, akik a szorgalmukat, munka­szeretetüket hozták a közösbe, akárcsak a tavasszal belépő Cso- könya bábsi és Boros József, va­lamint Dudás Mátyás. A most már 24 taggal 280 holdon gazdálkodó szövetkezet és az egyéni gazdák jó kapcso­latának az előbbi eredmény a bizonysága, a másik pedig az az egymásnak való segítség- nyújtás, ami lépten-nyomon megnyilvánul közöttük. Tavaly tavasszal például az egyéniek kölcsönöztek a Kos- suth-nak vetőgépet, de amióta T- ősz óta — a tsz-nek is van saját gépe, vetési időben úgy­szólván szünet nélkül működik: nemcsak a szövetkezet, hanem hol áz egyik, hol a másik egyéni gazda földjén is. Így van a tsz KUNSZÁLLÁSON a megtaka­rított költségvetési pénzből ki­festették a pártszervezet helyi­ségeit. A pártház udvarát a KISZ-fiatalok parkosították. szállító eszközével, a gumikere-) kű kocsival is, de igénybe vette' nem egyszer a közösség is egy-: két egyéni gazda hasonló kdcsi-< ját. Tagadhatatlan azonban, hogy} akad az egyéniek között olyan < is, aki kígyót-békát kiált a tsz-} re, viszont a szövetkezet is szá-< thori tárt riérri égy óljáén akár] gazdálkodót» akár földnélküli} dolgozót, akiket egyelőre nem; vénné a tagjai sorába, ha kér-' nék is mágukát. Vázlatosan enhytt erről a tsz-, röl, amely most még a megye] hátul lépdelő szövetkezetei kö-< zé tartozik, de így is bebizo-] nyitotta, hogy a közösben erő» van, amely hónapról hónapra,] évről évre mind jobban és job-, ban kibontakozik, és vonzást' képes gyakorolni az azelőtti esz-] tendők szövetkezeti hibáinak« láttán a nagyüzemi gazdálkö-] dústól kedvüket vesztett egyé­niekre, ilfeg' kell azonban jegyezni] azt is, hogy a Kossuth Tsz ma-] gára hagyottsága (nemcsak áz< anyagi segítség hiányára gon-] dolok, hanem arra, hogy a fel-, sőbb szervektől ritkán látogat-] ták meg az utóbbi időben, akár, egy-két jótanáccsal, akár né­hány buzdító szóval) a tagsági és a vezetőség önbizalmának a< csökkenését okozhatja, ami nyíl-] ván károsan érezteti hatását a< további fejlődésben. Tehát,] bármennyire paradoxonnak is, hangzik: a kapcsolatot az ille­tékes felső szerveknek is »-ki, kell építeniök«, lefelé, a tisza- kécskei Kossuth Termelőszövet-> kezettel, v Tarján István S ALPÁRON a párttagok és a KISZ-fiatalok rendbehozták a pártház udvarát, fákat ültettek és virágágyakat telepítettek. JÁSZSZENTLÁSZLÚN a párt­ház bejáratát hozták rendbe. Felszedték a bejárat kopott, tö­redezett köveit és helyébe ce­mentlapokat raktak. Ezekbe a munkálatokba Peidli Mihály párttitkár elvtárs vezetésével Itöbb mint 12 párttag és párton- kívüli dolgozó vett részt. MÉLYKŰTON klubszoba léte­sítéséhez fogtak hozzá. Az át­alakítási munkából számos párt­tag kiveszi a részét. KUNBAJÁN a pártház udva­rán virágoskertet létesítettek és ]megjavították a pártház előtt a Igyalogjárót. SZABADSZÁLLÁSON a köz­ségi pártszervezet székháza előtt 'viragoskertet létesítettek. Kun- Iszehtmiklóson, Dunavecsén, Sza­badszálláson tavaszi nagytaka­rítást végeztek a párthelyiségek­ben. A KISKŐRÖSI járási pártbi­zottság a pártházak széppé, ott­honossá tétéle, válamint a klub- álét megszervezése terén ver­senyre hívta ki a kiskunfélégy- ]házi járás pártszervezeteit. A versennyel kapcsolatos teendő­ket a kiskőrösi járás pártszer- 'vezetei a most folyó taggyűlése­iken határozzák meg. Szovjet gyártmányú 125-ös MOTORKERÉKPÁR minden szaküzletben kap­ható. Üzembiztos és terepre kiválóan alkalmas. 1062

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents