Petőfi Népe, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-09 / 108. szám

Együtt a szőlőtermesztés mestereivel

Régen ittunk olyan jó bort, mint azon a baráti találkozón, amelyen a szabadszállási Szőlő- és Gyümölcstermesztő Szakcsoport tagjaival jöttünk össze egy kis beszélgetésre. Az összejövetelen részt vett Márcis Antal elvtárs, a földművelésügyi minisztérium termelőszövetkezet aolitikai főosztályának vezetője, valamint Gyemidov Nikoláj Iva- novics szovjet agronómus is, kiknek célja az említett szakcsoport munkájának tanulmányozása volt.

Nem csoda, hogy ízlett a riz- ling, hiszen a tagok szinte valamennyien mesterei a szőlőtermesztésnek. Legfőbbképpen talán Farkas Ignác bácsi, ez az őszhajú, csupamosoly ember, a szakcsoport elnöke.

Ahogy vele. valamint a tagokkal beszélgettünk, kikerekedett a közösség gazdálkodása. 84 tagjuk és 134 hold szőlőjük van. Ebből következik, hogy egy-két holdas szőlősgazdák a tagjai.

Az előbbi megállapítás, hogy közösség, talán kicsit túlzás, de azt megállapíthatjuk, hogy

a közös gazdálkodás

csíráit

már megtalálhatjuk ennél a szakcsoportnál. Ezek a csírák

egyre fejlődnek, amit bizonyít az is, hogy a legutóbbi közgyűlésen elhatározták, hogy négy hold szőlőtelepítésre alkalmas területet vásárolnak közösen és betelepítik szőlővel. (Ezzel kapcsolatban ugyan még nincs egy véleményen a tagság, mert egyesek a föld vásárlásához szükséges személyenként 500 forint befizetésétől vonakodnak.) Tavaly közösen szerezték be a védekező szereket, közösen permeteztek, közös felszerelésük van a borkezeléshez, rendelkeznek elegendő hordóval, pincével és így tovább, amely részben ugyancsak a közös vagyont képezi.

Ez utóbbi gyarapítása a következőképpen történik. Tavaly például 600 hektoliter bort vettek a tagoktól, 680 ezer forintot

CKKK>O<><>0<><>0e><KK><K><><K><H>

TALAJEGYENGETÉST

(gépi erővel, tolólappal), mélyszántást szőlő és gyümölcsös alá gyors kivitelezésre vállalnak a Bács me- gyei gépállomások. — Fel- g világosítást ad a legköze- 9 lebbi gépállomás, — Ked- o vezö díjtételek! 1091 $

^(KKMWOOOtKKXKKKKMKKMXí'

adtak érte. Természetesen a szakcsoport jóval nagyobb ősz- szeget kapott a borért. Befizették a fogyasztási adót. kiegyenlítették a különböző költségeket, maradt 60 ezer forintjuk, melynek 35 százalékát, azaz 21 ezer forintot

a közös alapba helyezték.

Az idén hasonlóképpen oldják meg a közös vagyon gyarapítását.

Az elmúlt év december 31-én 60 ezer forint fel nem osztható vagyona volt a szakcsoportnak. Ezt közös beruházásokra fordították. Két pincét rendbehoztak, egy közös poha- razót létesítettek. különböző felszereléseket vettek.

Három helyen is van pohara- zójuk: Szabadszálláson, Budapesten és Gödöllőn, melyek látogatói a szakcsoporton keresztül ismerték meg és szerették meg a szabadszállási tőkék levét.

Röviden összefoglalva így néz ki a szakcsoport gazdálkodása, amely a közösség felé halad, hiszen látják a szabadszállási gazdák, hogy összefogva többre lehet jutni.

K. S.

Huszonöt százalékkal több mozilátogató9

mint tavaly

A mozilátogató közönség a rádióból, különböző újságokból szinte naponként értesül a legújabb filmek bemutatóiról. Filmszínházaink egymás után tűzik műsorra a világ filmtermésének legjavát. Ezek közül is az év első két hónapjában a legnagyobb sikere a Csendes otthon, Turistaszerelem és az Akinek meg kell halnia című filmeknek volt megyénkben.

A dolgozók művészi alkotások utáni igényét bizonyítja, hogy 1958 január—februárban 953 000 volt a mozilátogatók száma, 25 ezerrel több, mint tavaly hasonló időben.

Reméljük, ez a szám csak növekedni fog, hiszen az áprilisban és májusban bemutatásra kerülő filmek között is számos kiváló művészi alkotás szerepel: a szovjet filmgyártás új, érdekes tárgyú alkotása, az Ember született, a haladó indiai filmművészet új termése a 420-as urak, melynek rendezője és főszereplője a Csavargó-ból jól ismert Radzs Kapur. Káprázatos, színes revüfilm lesz a Mexikói szerenád. Vittorio de Sicát, a világhírű filmszínészt és rendezőt két filmben, a Bi- gámistá-ban és az Apák és fiukban is viszontláthatjuk.

Ez a néhány film címe is bizonyítja, hogy filmszínházaink

Hordót is javít a MÉH

Ha a MÉH Vállalatról van szó, a legtöbb embernek a vasgyűjtés jut eszébe. Mindenki arra a munkára gondol, amit a MÉH Vállalat végez, hogy a kohókat több nyersanyaggal lássa el, amivel külföldi devizát takarítunk meg.

Aránylag csak kevesen ismerik a MÉH Vállalatnak azt az üzemágát, amely a megyében pedig különös fontossággal bír. Ez a hordónak és más tároló edénynek a begyűjtése és felújítása. A MÉH Vállalat átveszi a sérült, vagy részben még töltőképes hordókat, azokat felújítja és újból a mezőgazdaság, és az ipar rendelkezésére bocsátja. Ezzel a MÉH fontos nemzetgazdasági szerepet tóit be, mert hozzájárul az általános góngyöleghiány enyhítéséhez.

Kérés

a keruketíelemlőt

' A háziasszonyok nevében szedetnék valamit kérni. Gyermek-' Jc oromban a fűszerüzletekben( •mindenütt lehetett mákot darálni, de ez a szokás, meg a mák-' daráló kiment a divatból. Tehái{ arra szeretném kérni a kereske-( delem vezetőit, hogy helyezze-, nek el a fűszerüzletekben darálót, hogy ne okozzon ez még kii-( lön gondot a mákdarálóval nemi rendelkező háziasszonyok számára. Sok asszonytársam véle A ményét tolmácsolom akkor, ami-f kor azt írom, hogy a mák darálását számítsák a mák áráhozJ Gondolom, ezt mindenki szívesen megfizetné.

Vásárhelyi Ferencné; levelező.

A vállalatnak éppen a bácsme- gyei sűrű telephálózat teszi lehetővé, hogy a termelők szoros kapcsolatot tartsanak fenn a MÉH-vel és sehol ne legyen gond a bor tárolása, valamint a permetező és víztároló edények beszerzése.

Bogárdi Imre bácsi Dunapatajon éli csendes világát, öszbehajló életének örömét abban találja, hogy hegedűt készít a dunapataji zenei általános iskola szegénysorsú gyerme- i keinek.- Hol tanulta a

mesterséget?

Összeráncolta homlokát a kérdésre s olyasmit olvastam ki tekintetéből, ne faggasson engem, nem szeretek én magamról beszélni. Kérlelésem után mégis csak eleget tett óhajomnak s el- i árulta mestersége titkát.

— Dömötör István ' bácsi az 1914-es háborúban olasz fogságba került. Ott megismerkedett egy olasz hegedűkészítővel s az elmagyarázta neki töviről hegyire, hogyan 1 kezdjen hozzá a hegedű fabrikálásához. A háború után hazajött 1 az öreg Patajra, s azt i mondta nekem: Imre, tanuld meg te Is a he- ■ gedűkészítést» Suttyó

az elkövetkezendő hónapokban gazdag, változatos műsorral várják látogatóikat.

A nemzetközi munkásosztály ünnepe, május 1-e tiszteletére a kereskedelmi szervek a megye városaiban és falvaiban kirakatversenyt rendeztek. A versenykirakatok méltóképpen fejezték ki az ünnep jelentőségét, a munkásosztály harcát és a békéért folyó küzdelmet. Az értékelést a megyei tanács kereskedelmi osztálya, a MÉSZÖV és a KPVDSZ képviselői hajtották végre. A verseny két csoportban indult.

Az első csoportban I. helyezést a bajai Állami Aruház érte el, melynek az ünnepi kirakatán kívül minden kirakata magas színvonalú volt, II. a Kiskunhalasi Kiskereskedelmi Vállalat

«CScS^CS<Ä<S0S0K80ScK8CSah^KKaK»0K8C^

Áprilisban több mint hatmillió tojást vásároltak

fel a Bács megyei földmüvesszövetkezetek

ruházati boltja, a III. a János* halmi Földművesszövetkezet áruháza.

A versenyen kívül tiszteletdíjat a ketskeméti Állami Áruház kapott különleges ünnepi kirakatáért.

A második csoportban I helyezést ért el a Dunavecsei és a Kunszentmiklósi Földművesszövetkezet

I ruházati szaküzlete, ahol a szép ünnepi kirakaton kívül az árukirakatok is korszerűek voltak. II. díjat a Mélykúti Földművesszövetkezet Ruházati Boltja é^te el. III. helyezett a Tompái Földművesszövetkezet Ruházati Boltja dolgozói által rendezett kirakat lett.

Gazdag a tojásfelhozatal Bács megyében. Áprilisban több mint 6 millió tojást adtak el a termelők a megye földművesszövetkezeteinek. A bőséges tojáshozam annak tudható be, hogy az elmúlt években jelentősen javult a megye baromfiállományának minősége. A termelők áttértek a kistestű, de nagy tojáshozamú tyúkok tartására. A baromfitenyésztés további javítását segíti elő a megye 20 mintaközsége, ahol állandó vérvizsgálat alatt tartott törzsállományt tenyésztenek a termelők. A mintaközségek leginkább a

megye baromfitenyésztőit látják el a kedvelt sarga és fehérmagyar csifcjékkel. Eddig már mintegy félmillió tenyésztojást adtak át a megye keltető állomásai-, nak. így az állandóan felfrissített törzsállománytól évről évre több tojáshozamra számíthat a kereskedelem.

Májusban sem csappan az étkezési tojás felhozatala. A megye földművesszövetkezetei naponta mintegy 200 000 tojást vásárolnak fel. Egymillióval többre számítanak, mint az előző hónapban.

^oyMMT

Pozsgai Zoltán kiskőrösi olvasónk levelében elmondja, hogy a 12/51. sz. gyógyszertárban annyira belefelejtkeznek az ott dolgozók munkájukba (újságolvasás, pletykázás stb), hogy a vásárlókat még arra sem méltatják, hogy viszonozzák a köszöntésüket. A levelet szó szerint idézzük: „A mai napon ugyanazon az esetek fordultak elő, amelyeket már levelem elején említettem.. Ügy érzem, sok dolgozónak a kívánsága szerint járok el, amikor ezt a levelet megírom.’- Kivizsgálás végett a panaszt eljuttattuk Kiskőrös Község Tanácsának, ahonnan Szabó Gyula vb-elnök a következőket válaszolta:

„A kiskőrösi gyógyszertár dolgozóinak magatartásáról elbeszélgettünk több olyan dolgozóval, akik gyakrabban fordulnak meg a

LEHETNÉNEK UDVARIASABBAK IS — NEM KAP VILLANYT AZ IDÉN A KÖRÖSI-HEGY — A KÁRT MEGTÉRÍTETTÉK — EGY 22 ÉVES BARNA LÁNYNAK ÜZENJÜK

gyógyszertárban. A dolgozók véleménye eltérő, többségében azonban megállapítható, hogy helytálló Pozsgai Zoltán levelében foglalt megállapítás, miszerint a gyógyszertár dolgozói — az udvarias magatartást Illetően — sok kívánni valót hagynak maguk után".

Ügy gondoljuk, az udvariasságra való nevelésben a Gyógyszertár Vállalat is tehetne lépéseket.

*

Kecskemétről, a Körösi-hegyről írt panaszos levelet szerkesztőségünknek Zombor Gyuláné. Arra kíváncsi, hogy mikor akarja a városi tanács a villanyt hozzájuk bevezetni: „Kaptunk ígéretet —- írja levelében Zom- borné —, hogy 1957. évben, ha lesz keret, elvezetik hozzánk is a villanyt. Azóta már egy év telt el, de még nem történt inCt szegénpember hegedűje

legény voltam, fogott az eszem, mint -a be- retva és hamar ellestem tudományát.

Azóta hat hegedűt készítettem. Nem pénzért csináltam, szétosztottam a falu legszegényebbjei között. A legutóbbit odaadtam a pataji zenei általános iskola növendékeinek: tanuljanak rajta muzsikálni. Megígértem, hogy a nyáron egy nagybőgőt is csinálok nekik.

— Imre bácsi tud hegedülni?

— Legénykoromban még bandában is muzsikáltam. Azóta az öregség és a reuma is kacérkodik velem, s így nehezebben tudom szorongatni ujjaimmal a vékony húrokat. Valahogy »kiestem« a zenélésből*

— Ez nagy kár. Arra akartam megkérni pedig, hogy játssza el legkedvesebb nótáját.

— Szívesen eleget tennék a kérésnek, de ahhoz hegedű is kellene No, meg a tudás is hiányzik már..;

A tanácselnök elvtárs élénken figyelte beszélgetésünket s míg mi egyezkedtünk, elküldte az egyik mezőőrt a zenei általános iskolába, s az idős bácsi örömmel hozta a hegedűt.

— Látom, hogy szabadkozol, Imre — vágott közbe Andrási Gyula bácsi — majd eljátszom én -a nótádat.

S a következő pillanatban felsírt a hegedű hangja. A »Ha kimegyek a temető mély

árkába« című dalt játszotta.

— És miért éppen ez az Imre bácsi nótája? — kérdem.

— Azért, tetszik tudni, mert nem ismertem az édesanyámat — , mondta elérzékenj ültén, s kitörölte szeméből a könnyeit.

Bogárdi bácsi nagyon szereti a gyermekeket. Jártában-kelté- ben értük szólítja meg a lovasgazdákat.

— Adhatnának a lófarok szőréből néhány szálat, mert abból készítem a gyerekeknek a hegedűvonókat.

A lovasgazdák ismerik már Imre bácsit s ha meglátják az utcán, kéretlenül is odaszólnak neki: — Adunk ám egy kis vonóra valót.

Az az érdekes, hogy Bogárdi bácsi ajkáról sokszor elhangzik ez a mondat: a szegény gyerekeknek csinálom a hegedűket. Pedig vagyonát illetően ő is szegény ember, de lélekben — talán a leggazdagabb a faluban.

Bieliczky S.

tézkedés”. A panaszos levelet eljutattuk a Kecskeméti Városi Tanács ipari és műszaki osztályához, ahonnan a következő választ adták:

„Zombor Gyuláné olvasójuk levelére közöljük, hogy a Körösi- hegy villanyvilágításának megoldását, szükséges fedezet híján, előreláthatólag ez évben sem tudjuk megoldani. A kérelmet előjegyzésbe vettük, amennyiben mód lesz rá, legközelebbi időben megvalósítjuk”.

*

Hartáról, Pilicsi Antal tanácstag a következőket írja:

„Nemrégiben lányommal két tepsi töpörtyűs pogácsát küldtem a hartai Sütőipari Vállalat pékségébe. Egy óra múlva, mikor elmentek a tésztáért, hosz- szas keresés után tudták csak megtalálni a sütőüzem vezetőjét. Addigra a tészta hasznave- ihetelennq vált. Kértem az üzemvezetőt, hogy az 50 forint kárt térítse meg, de ő ezt megtagadta.” A levelet a kunszentmiklósi Sütőipari Vállalatnak küldtük meg, ahonnan a következőket közölték szerkesztőségünkkel:

„Értesítem as elvtírsakat, hogy Pilicsi Antal a tönkrement tésztájáért a pénzt megkapta. Az üzletvezető először azért nem akarta kifi zetni, mert a pogácsa szerinte csak 30 forintot ért“. Az 50 forintról a lSütőipari Vállalat elküldte a nyugtát is.

*

„Már régóta szerettem volna 'mint ápolónő dolgozni, de sajnos erre nem volt lehetőségem, mivel özvegy édesanyámat tartom el. Kérném a szerkesztősé- I get, hogy ide, a Kecskeméti Kórházba, mint átképzős ápolónőt helyezzenek el. Kérem, írják 'meg azt is, hogy milyen iratok i kellenek” — írja levelében egy ,22 éves barna lány. A megyei tanács egészségügyi osztályára I küldtük el a levelet, ahonnan imár válasz is érkezett:

„Kecskeméten ez év szeptem* ' bérében ápolónő-képző iskola nyílik. Az iskola kétéves és 8 .általános iskolát végzett minden jelentkezőt felveszünk. Ameny- fnyiben a tanfolyamra jelent* i kezni óhajt, keressen fel benün* ,ket az egészségügyi osztályon".

Május 1-i iiraßaloerseny díjazása