Petőfi Népe, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-07 / 106. szám

m veszödsés: - dupla haszon NÉHA SÁNTÍT a közmondás is... Mert ugye sokszor mond­juk: »úgy hasonlít egymásra, mint két tojás«. Hát ez nem mindig igaz. Én megnéztem a Kiskunhalasi Baromfikeltető Ál­lomáson egy egész gúlát kitevő tojásrekeszt — de azokban szín­re, súlyra alig akadt teljesen zonos, bár árnyalatnyi és csak grammokkal mérhető a különb­ség. Csak egy tekintetben azo­nos ez a tojástömeg — ebben vi­szont más, piaci tojástól messze elválik —, hogy mind vérvizs­gált, fajtiszta baromfitól szár­mazik, s így a mindenkori fel- vásárlási árnál 40 százalékkal többet fizetnek érte. ÉN ADTAM HÍRÜL annak­idején, hogy Halason 180 taggal megalakult a baromfitenyésztő szakcsoport. Most, ottjártamkor tudtam meg, hogy ma már 197 tagja van és sok-sokezer tolla­sodó kiscsibe szaladgál már azokból a tojásokból, amiket a szakcsoport tagjai szállítottak. S a tojás egyre árad. Korpa Károlyné, a szakcsoport elnöke éppen nyugtázza Mucsi Mihály kunfehértói tenyésztő könyvecs­kéjében a most behozott 204 da­rabos szállítmányt. Mucsíéknak 82 darab törzskönyvezett fehér­magyar tojóállományuk van s ettől február óta több mint 2000 darab tojást hoztak be az állo­másra. Legalább ennyi, amit maguk keltettek, szomszédok­nak vágy a piacon eladtak. Mu­csi Mihály elmondja, hogy ők már régen tiszta vérben tenyész­tenek, valamikor a Schneider- cégnek is sok tojást szállítottak. Ézért a minőségért, sőt a fehér­magyar fajta húsáért már akkor is jóval többet fizettek. 1 NAGYPÁL IMRE felsőszállá­si dolgozó parasztot is itt érem, aki intéző bizottsági tag a szak­csoportban. Szintén fehér-ma­asztalunkon és akkor vágunk baromfit, amikor éppen jólesik. GONDOLOM, nemcsak Kor- páné csinál ilyen számvetése­ket, mert különben nem kellene hétről hétre újabb tagokat beje­gyezni a szakcsoportbeliek név­sorába. Mert egyszerű ez, igaza van Nagypál Imre bácsinak! A baromfiból mindenképpen csak haszon van — s ez a haszon ] kétszeresen kamatos, ha a te­nyésztő fajtiszta állományt tart. G‘ K’ Világbajnoki emléktárgyak gyár állománya van, 72 tyúkkal, s most is 142 darab tojást Szá­mol ki a kosárból. — Mégéri a vesződséget a faj­tiszta állomány? —- kérdezem tőle. — Csakis az éri meg! Mert a költség, a vesződség egyforma mindenfajta baromfinál. De az ilyen ugyanannyi törődés árán dupla hasznot ad, mint az össze­visszakevert tyúkféleség. — És a szakcsoport hogy vá­lik be? — Nagyon jól. így jobban vi­gyázhatunk a tenyésztők hírne-y vére, ellenőrizzük, hogy ne \ csempésszen be valaki fertőzött)» tojást és példánkon egyre töb-y ben térnek át a fajtiszta ba-\, romfi tartására. Meg egyéb\< haszna is van. Most osztunk szét\ például egy vagon kevert ta--.< kormányt a tagok között. Ez 21 százalék emészthető fehérjét esj 60 százalék ksményítöértéketi\ tartalmaz, mázsája 288 forintba\ kerül. Tíz-húsz forinttal drá gább, mint a kukorica, de hatá-\< sara legalább 15—20 darabbal ‘ több lesz a tojás és ez bőven fedezi az árkülönbséget. Mert a? csupa kukoricától nemcsak a disznó, de a tyúk is elhízik. <' KORPA KÁROLYNÉ egy ma-X gaszerkesziette kimutatást tesz elém. — Én a múlt évben pontosan vezettem a baromfitartás bévé- j telét és kiadását. Nekem sárga- '< magyar fajtám van. Az állomás- / ra szállított tojásért 2087 forin-X> tot kaptam, a piacon eladottért<< Svédországban már megkezd- 582 forintot, a selejtbaromfibólmék a legkülönbözőbb emlék- árullam 817 forintot — ez össze-«tárgyak készítését a labdarúgó sen 3486. Levonva minden köít->>világbajnokság idejére. Az egyik séget: tyúkjaim tavaly kiíojíciíc«üveggyár újdonsága a világbaj- az idei összes takarmányszükség-?)nokság zöld, vörös és kék színű letet, ezenkívül legalább 3 má-'jemblémájával ellátott söröspo- zsa kukoricáravalót egy malac-))hár. A képen Gerd Persson kis- nak — arról nem is beszélve,?)asszony bemutatja a három sö- hogy mindennap van tojás a2t<röspoharat tartalmazó dobozt. Akik a vásárlók és az állam érdekeit védik f. A próbavásárlásokról Eredményes hessélgetések dolgozó parasztjai rendszeresen tájékozódtak a helyi és országos eseményekről, továbbá elősegí­tették az adófizetési készség ja­vulását is. A kecskeméti járás dolgozó parasztjai ez év első há­rom hónapjára eső adófizetési kötelezettségüket 113 százalékra teljesítették. Tapasztalatunk szerint a kisgyűlések előadói sehol sem hagyják szó nélkül, orvoslás nélkül a gyűlés részvevőinek jogos kérelmét, panaszait. A közelmúltban megtartott járási tanácsülésen is egymás után szólaltak fel a tanácstagok és ismertették körzetük dolgozói­nak problémáit. Az elhangzott panaszok és kérelmek megvizs­gálására és elintézésére a járási tanács felelősöket jelölt ki. A kecskeméti járás kommunistái­nak kezdeményezése és fárado­zása nem hiábavaló, nap mint nap meghozza gyümölcsét. Túri József Állandóan járják a megyét. Hol itt, hol ott tűnnek fel. Egyik helyen 10 napig, másutt két hé­tig, de előfordul, hogy egy te­rületen három hétig is dolgoz­nak. Töviről-hegyire megnéznek mindent. Ök képviselik a vásár­iók és az állam érdekeit. Ha már ennyire felcsigáztuk a2 érdeklődést, elmondtuk ked­ves olvasóinknak, hogy az aláb­biakban az Állami Kereskedel­mi Felügyelőség munkájába adunk bepillantást. El kell még azt is monda­nunk, hogy vannak, akik nem kedvelik őket. de a későbbiek­ben látni fögják önök is, - hogy miért. Cikkünk első részében a vá­sárlók érdekében kifejtett te­vékenységükről adunk némi íze­lítőt. Kell~e félni az ellenőrzéstől f | Nekünk az a véleményünk, s ( hisszük, hogy sokan osztják is, aki a becsületes utat járja, az szívesen veszi az ellenőrzést, mert az csak segíthet, s egyben megnyugtathatja az illetőt; fi­gyelemmel kísérik munkáját. Éppen ebből adódóan nem is érhetik meglepetések. Ezek elő­rebocsátása után egy kis statisz­tikát közlünk. Márciusban az ÁKF ellenőrei 76 egységet el­lenőriztek és 40 próbavásárlást eszközöltek. Húsz esetben pon­tos számolással és méréssel ta­lálkoztak, 18 vásárlásnál árdrá­gítást tapasztaltak, de volt olyan hely is, ahol kevesebbet számol­tak. Árdrágítással találkoztak 8 állami, 7 földművesszövetkezeli és 3 magánkereskedőnél. Pontos mérésről és számolásról győződ­tek meg az ellenőrök 8 állami, 10 földművesszövetkezeti és 2 magánkereskedőnél. Ezek között említhetjük a Dél-Bács me­gyei Népbolt Baja 12-es háztar­tási boltját, a Faiszi Földműves­szövetkezet textilboltiát, ahol Máté Izabella dolgozik, a Mis­kei Földművesszövetkezet 1-es üzletét és a bátyai főboltot. Ök szívesen látták és látják1 segítőtársukat, az ellenőröket. A kik joggal félnek tőlük... Ez érthető is. Ök már letértek; a becsület útjáról. Mészáros Mi-] hályné, a Tiszakécskei Földmű-! vesszövetkezet 1-es számú ve­gyesboltjának dolgozója 11 fo­rintos árdrágítást követett el, amiért 300 forint pénzbüntetési kapott. A Dél-Bács megyei Nép­bolt 40-es divatáru boltjában Makó Irén eladó segédet és a boltvezetőt 100—100 Ft-ra bün­tették, mett egy osztályos zefir alsónadrágot drágábban adtak el, s az árun az új ár sem volt fel­tüntetve. Böszörményi Sándorné, a ka­locsai Vendéglátó Vállalat moz­góárusát, Csonka Antalt, a kun- szentmiklósi MÁV utasellátó csaposát szűk mérésből adódó ártúllépés miatt 150 forintra büntették. S hogy ennél a szak­mánál maradjunk, meg kell em­lítenünk Marian Imrénét, a ba­jai Vendéglátó Vállalat dolgozó­ját, akit sorozatos árdrágítás miatt 500 forintra büntettek. Egyébként ő a korábbi ellenőr­zésnél tapasztalt hiányosságokat sem szüntette meg, s ezt még tetézte azzal, hogy idegen mun­kaerőt is foglalkoztatott. Harnóczi Józsefet, a Kiskun- halasi Földművesszövetkezet 10-es számú Vendéglőjének Ve­zetőjét immár másodszor láto­gatták meg olyankor, amikór le­tért a helyes útról. Éppen ezért 300 forintra büntették. Serézla István bajai maszek kéreskedő is 100 forint pénzbüntetést ka­pott, mert az árubeszerzést rend­ellenesen Végezte. Ügy gondoljuk, ezek Után ért­hető, hogy ki miért várja szíve­sen vagy félve azt az ellenőrt, aki a vásárlók képviselője. (Folytatjuk) Jól haladnak a munkákkal Befejezték az ötvenhat höld szőlő metszését a nemesnádud­vari Kossuth Termelőszövetke­zetben. Ezenkívül 18 holdón új szőlőt telepítettek. A vetést a kukorica kivételével szintén be­fejezték. A melegágyakban szé­pen fejlődnek a paprika, diny- nye, paradicsom palánták. A termelőszövetkezet az idén 50 hold fűszerpaprikát, 24 hold dinnyét, 5 hold paradicsomot, 8 hold majoránnát, 5 hold bors- fűvet vet. Az aposlagi Dózsa Termelőszövetkezet intő példája Kezdjük a termésátlagoknál. Ha az 1956—57-es gazdasági év eredményeit összehasonlítjuk, azt tapasztaljuk, hogy a hozamok és termésátlagok egyre csökkentek. A fentieket igazolja az alábbi összehasonlító táblázat: 1956 1957 10,45 q 6,80 q 41,— q 39,— q 75,— q kipusztult kaigényes növényeket (kukorica, répafélék, burgonya stb), nem munkálták meg, nyilvánvalóan hozzájárultak a rossz termésát­lagok alakulásához. / A munkafegyelem meglazulá- sának egyik oka a vezetés hi­bájából származik. A régebbi vezetőség hátráltatta a termelő- szövetkezet fejlődését. A köz- gyűlésekeq. különböző egyéni problémákat tisztáztak, ahelyett, hogy a termelőszövetkezet gaz­dasági megerősödéséről, s a meglevő hibák kiküszöböléséről tárgyaltak volna. Az erőtlen vezetés következménye volt a jogtalan munkaegység beírás, s az ezt kö­vetően a le nem dolgozott idők utáni nénzkifizetés. JL kecskeméti járás köz­ségeiben a kommunisták kezde­ményezésére a párttagok és ta­nácstagok közösen keresik fel a választó körzetek dolgozóit és beszélgetnek velük az időszerű politikai kérdésekről. Ágasegy­házán az elmúlt hetekben a vá­lasztók 100 százalékával, La- dánybenén, Orgoványon, Kerek­egyházán és Lászlófalván pedig több mint 90 százalékával be­szélgettek a párt és a tanács ki­küldöttei. A járás területén az év elejétől számítva közel 10 ezer dolgozó jelent meg ezeken a beszélgetéseken és mintegy háromezren szólaltak fel, vagy intéztek kérdéseket a gyűlés előadóihoz. Ezeken a beszélgetéseken, kis- gyűléseken résztvevők igen sok hasznos javaslatot tettek el­sősorban községpolitikai, köz- ségféjlesztési dolgokra. Javasla­taik közül a községi tanácsok és a járási tanács 280-at már meg is valósított. Figyelemreméltó dolog, hogy a községfejlesztési tervek megvalósítása érdekében igen sokan tettek felajánlást társa­dalmi munkára. Ezek pénzérté-; ke megközelíti a másfél millió: forintot. Közülük is kiemelkedik Tiszakécske, ahol a felajánlott társadalmi munka értéke meg­haladja az 500 ezer forintot. Kü­lönösen dicséretreméltó a Tisza- kécske-óbögi tanácstagok mun­kája. Itt Mészáros BélaésAnka István tanácstagok kezdemé­nyezésére vízvezetéket építettek és kibővítették a villanyhálóza­tot. Még számos példát lehetne felsorolni, amely a kisgyűlések eredményeit, a községfejleszté­si tervek megvalósítására való összefogás szép példáival bizo-: nyitja. A kisgyűléseken kiala-] kult beszélgetések során azon»; ban nemcsak a községfejlesztés kérdései, hanem politikai és gaz-: dasági életünk más kérdései is szóbakerültek. Ezek a gyűlések nagymértékben hozzájárultak] ahhoz, hogy a kecskeméti járás: A dunavecsei járás legrosz- szabb, gazdaságilag leggyengéb­ben működő termelőszövetkeze­te az apostagi Dózsa. Az utóbbi években az elszaporodott lopá­sok, a csökkenő termésátlagom, a gazdasági romlás és a munka- fegyelem lazaságai erkölcsileg és anyagilag is a tönk szélére juttatták a termelőszzövetkezétet. Kukorica (májusi morzs.) Burgonya Cukorrépa Ha ezekhez az átlagokhoz még hozzávesszük az állatállo­mány rendkívül gyenge szaporu­latát (1957-ben 10 tehén után 5 borjú, 10 anyakoca után 44 ma­lac), kézzel fogható bizonyíté­kokat kapunk a tsz rossz gaz­dálkodásáról. A pénzgazdálko­dásban tapasztalható lazaságra jellemző, hogy a zárszámadást szolgáló fedezetből jogtalanul pénzt osztottak ki, a fogyóesz­közökről, az elhasznált üzem­anyagokról nem vezettek nyil­vántartást, a bognár- és lakatos­műhelyekben a felszereléseket felelős személyeknek nem adták át, s a jelenleg is befejezetlen dohánypajtát műszaki szakem­ber nélkül építették fel, amely összeomlással fenyeget. A munkafegyelem lazulása, amelynek okozataként a mun­Ezek után nem lehet csodálkoz­ni azon, hogy a termelőszövet­kezetben felütötte a fejét az elégedetlenség, s már-már ott tartottak, hogy a termelőszövet­kezetet feloszlatják. A járási pártbizottság és a tanács vezetői azonban úgy látták, ha a terme­lőszövetkezet ügyét, problémáit megtárgyalják, s pótolják az ed­dig elmulasztott segítségnyúj­tást, akkor kirántják a kátyúból a járás legrosszabb termelőszö­vetkezetét. A párt és a tanács megbeszé­lésének minden kétséget kizá­róan meglett a hatása. Azó„a az apostagi Dózsa Termelőszövet­kezet számára már megérkezett a dunavecsei bankhoz az a pénz­kölcsön, amellyel hozzáláthatnak a tagok az új vezetőséggel a tsz új profiljának kialakításához. A termelőszövetkezet hároméves intézkedési terve most van ké­szülőben, s már látszanak azok az arányok, amelyek biztosíté­kai lesznek a tsz fejlődésének. A termelőszövetkezet átlér a szarvasmarha és a juhtenyésztésre Az új gazdálkodási elv biztosí­tani fogja a termelőszövetkezet gazdasági megerősödését. Ebben az évben középlejáratú hitelre tíz darab tehenet, húsz darab tenyészüszőt. szerződéses nevelésre pedig 25 darab borjút kapnak. 150 darab birkát is jut­tatnak a termelőszövetkezet sza­mára, amelyet majd a természe­tes szaporulatból kell visszafi­zetniük. 1959-ben a hároméves hitelakció második évében újabb 15 szarvasmarhát és 20 darab üszőt, 1960-ban ismét 10 darab továbbtenyésztésre alkalmas szarvasmarhát kapnak. Az állattenyésztés fellendíté­sével párhuzamosan emelkedik a takarmánynövények termesz­tése is. Ebben az évben még nem, de 1959-ben az új profil­nak megfelelően 75 holdon vet­nek kenyérgabonát, a többi föld­területen takarmánynövényeket, amelyből 93 kát. holdra pillan­gós kerül. i Az apostagi Dózsa Termelő- szövetkezet rossz gazdálkodása és vezetése intő példa valameny- nyi kollektív gazdaságunk szá­mára. A fenti eset igazolja, hogy termelőszövetkezeteink megerő­sítésének módja, valamint gazdaságos termelése elsősorban a termelőszövetkezet vezetőin múlik, de a tagság munkához való viszonyán is. Tanulság az is, hogy a helyi és járási államhatalmi szervek vezetőinek és tagjainak Sókkal többet és jobban kell foglalkoz- niok a termelőszövetkezetek problémáival, gazdasági és poli­tikai helyzetével. Gémes Gábor k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents