Petőfi Népe, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-07 / 106. szám
4 A KISZ kulturális munkájáról A kulturális munka egyre jelentősebb szerepet tölt be KISZ- szervezeteink életében és tevékenységében. Közvetlenül az ellenforradalom leverése után több helyütt megalakultak az ifjúsági kultúrcsoportok és megindult az ifjúsági klubok szervezése is. E kezdeti lépések elősegítették a KISZ befolyásának kiterjesztését az ifjúság tömegeire a kultúrmunka területén is. S itt nem kis feladat hárul a KISZ-re, hiszen az ellenforradalmi, revizionista, kispolgári irányzatok, nézetek még jelentős mértékben fejtik ki romboló hatásukat kulturális életünkben. A Kommunista Ifjúsági Szövetség előtt most az a feladat áll, hogy a szervezeteiben folyó életet gazdagabb tartalommal töltse meg, másrészt, hogy maradéktalanul megvalósítsa az „Együtt az ifjúság tömegeivel a szocialista Magyarországért” jelszót. A magyar kommunista ifjúsági mozgalom történetében mindig jelentős szerepet játszott a kulturális tevékenység. 1945 után a MADISZ például szabadegyetemeket, ifjúsági házakat, vándormozikat létesített a fiatalok számára. A MADISZ kultúrcsoportjai rendszeresen összegyűltek seregszemlékre, s ebben az időben bálok, táncos összejövetelek szolgálták az ifjúság szórakozását. Az ifjúság kulturális nevelésében nagy változást idézett elő, a fordulat éve. Az egész magyar kulturális élet, a városi és falusi kulturális intézmények a párt irányítása alá kerültek. Üj lehetőségek adódtak az egységes marxista-leninista szellemű állami irányításra és művészeti szakemberek, népművelési munkások beállítására. A kezdeti eredmények után azonban a kultúrpolitikánkban elkövetett hibák miatt számtalan helyen elhanyagolták az ifjúsággal való foglalkozást, nem számoltak eléggé a fiatalok kulturális igényével. A sematizmus és a kultúrmunka bürokratikus irányítása csökkentette ' kulturális szerveink és intézményeink vonzó erejét, népszerűségét. A túlzott sematizmus miatt a DISZ is eltávolodott a kultúrmunka tartalmi kérdéseinek megoldásától. Az alapszervezetek az ifjúság nevelésében a szeminárium formáit alkalmazták nagy többségben, míg az ifjúság tömegeit foglalkoztató és vonzó kulturális munkát csak formálisan végezték. A KISZ egyéves tapasztalatai azt bizonyítják, hogy szervezeteink igyekeznek mozgalmas életet teremteni a tagság körében, s a kulturális nevelőmunka alapvető problémáit egyre sikeresebben oldják meg. A KISZ-nek mindenütt ott kell lennie, ahol a fiatalok tömegei dolgoznak, művelődnek. Hiszen nincs olyan fiatal, aki a kultúra valamelyik ága iránt ne érdeklődnék, ne szeretne vidáman, művelten szórakozni, tanulni. A fiatalságnak ezt az érdeklődését nem szabad figyelmen kívül hagyni és ezen az úton is közeledni kell hozzá. Az ifjúsági munka eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy ahol törődnek a fiatalok kulturális igényeivel, ott meggyorsul a szervezetek kommunista közöségek- ké való formálódása és nem utolsó sorban: a kultúra nyelvén szót lehet érteni a szervezeten kívüli fiatalok különböző rétegeivel is, Megyénk KlSZ-szervezetei- nek néhány ifjúsági háza, klubja és közel 300 kultúrcsoportja nagyban segíti szövetségünk politikai befolyásának kiszélesedését» A KISZ kulturális munkájában azonban helytelen nézetek is lábrakaptak. Ilyen például az, hogy szervezeteinknek jelenleg nem kell a KISZ-en kívüli fiatalok között kulturális nevelőmunkát végezni, csak akkor, ha a szervezet már belülről megerősödött. Akik ezt vallják, nem gondolnak arra, hogy szervezeteink« csakis az ifjúság tömegeinek alapvető érdekeit képviselve edződhetnek igazán kommunista közösségekké. A KISZ kulturális munkáját más oldalról az a helytelen felfogás veszélyezteti, amely a szervezetek kulturális tevékenységét esztrád műsorok rendezésében látja, azzal a jelszóval, hogy ki kell elégíteni az ifjúság ilyen természetű igényeit is. Nem vitás, hogy ez a kultúrmunka egyoldalú, kispolgári értelmezése, amelyet minden esetben vissza kell utasítanunk. Az ifjúság művelődési, szórakozási igényeit a fiatalok kívánságainak figyelembevételével, valamint szocializmust építő társadalmunk a művelődés, a kultúra iránt támasztott követelményeinek megfelelően kell kielégíteni. A KISZ kulturális tevékenységét a pártosság, a szocialista kultúra bátor hirdetése, a kispolgári nézetek elleni következetes harc kell hogy jellemezze. Szabó Attila a KISZ megyei ágit. prop. titkára. Qázie</1 cÁttiicL neixílttz núltóan Az óbögi tanyavilág KISZ-szervezete nemrégiben József Attila nevét vette fel. S amellett, hogy verseinek az olvasgatásával, valamint egy róla készített dia-film bemutatásával ismerkednek a kiszisták a nagy proletárköltő munkásságával, életével, — működésük is azt bizonyítja: nem méltatlanok arra, hogy szervezetük József Attila nevét viselje. Kora tavasszal a 29 kiszista öt-öt napon át személyenként 30 méternyi vízvezeték csatornát ásott — a község körülbelül száz idősebb dolgozójával együtt — társadalmi munkában, majd elültetett 2000 facsemetét. Ezzel összesen 14 250 forintot takarítottak meg községüknek a fiatalok. Tervezik azt is, hogy a Tisza nyári gátjának két és fél kilométeres szakaszát — 100 napos társadalmi munkával — ötvenen rend behozzák, s a kultúrotthon bekerítésének az építési költségeihez megtakarított pénzükből 4000 forinttal járulnak. Egyébként kézimunka köre is működik a szervezetnek, amelynek a foglalkozásain hat kiszista lányon kívül • 44 KISZ-en kívüli leány és fiatal- asszony vesz részt. A fiúk közül 25 sportol rendszeresen, s a KlSZ-szer- vezet 3000 forintot fizetett már ki sportfelszerelésre. A kiszisták a közelmúltban két alkalommal közös színházlátogatást is szerveztek, s 50—50 fiatal utazott Szolnokra, az ottani színház előadására. A legutóbbi békegyűlésen 156 fiatal vett részt. Hogy az óbögi KISZ-szervezet ilyen példamutató munkát fejt ki, nagyban köszönhető a pártszervezet és a tanács állandó támogatásának, valamint annak, hogy a pedagógusok mindenben segítik a lelkes kiszistákat, akik közül Kerekes Gá- borné fiatal parasztasszony nevét a KISZ járási bizottságának áprilisi ülésén a dicsőségkönyvbe is bejegyezték. FÉLREÉRTÉS folytán április 30-i számunkban téves hírt közöltünk a kiszisták fásításával kapcsolatban. Azt írtuk, hogy a kecskeméti járás KlSZ-szerveze- tei 15 ezer facsemetét ültettek el. Ez azonban csupán a megye- székhely KISZ-tagjainak az eredménye, míg a járás kiszis- tái eddig 80 450 facsemete elültetését mondhatják a magukénak. * 108,6 SZÁZALÉKRA teljesítette tervét a február 5-től május 1-ig terjedő időszakban a KISZ által kezdeményezett tojástermelési versenyben a Bu- gacpusztai Állami Gazdaság baromfinevelő KISZ-brigádja. Három kiszista fiatalasszony, Törteti Sándorné, Hullai Imréné és Platner Jánosné halad az élen 120,7, 116,7, illetve 116,6 százalékos eredményével. * ÖT HOLDON termesztik a Kolbai-féle ikersoros kukoricát Pintér József fiatal agronómus vezetésével a kerekegyházi Dózsa Tsz KISZ fiataljai. a kiszisták 400 darab facsemetét is elültettek, s most, a mezőgazdasági munkák dandárjában is kéthetenként összejövetelt tartanak szervezetükben, ahová egyébként 35, a KISZ-en kívüli fiatal is eljárogat. 1400 NÉGYSZÖGÖLNYI területet kapott a császártöltési KISZ-szervezet a községi tanácstól arra a célra, hogy azon gazdálkodjék. A kiszisták örömmel vállalták, hogy közösen megművelik földjüket, s valószínűen szerződéses káposztát terhiéinek rajta, a tiszta bevételt pedig szervezeti életük kiadásainak a fedezésére fordítják. A tanács részéről már pénzbeli támogatásban is részesült a szervezet, nemrégiben 3000 forintot kapott, s ez összegből rádiót, asztalitenisz felszerelést, valamint a helyiségbe berendezési tárgyakat vásárolt. * RÖPLABDA-, a nyár folyamán pedig labdarúgópályát épít a pirtói 20 tagú KISZ-szervezet. Az itteni kiszisták most, a taTARSADALMI munkában 370 órát dolgozott eddig a pereg- halmi tanyavilág KlSZ-szcrvc- zetének 25 tagja. Ezáltal 3010 forint kiadását takarították meg községüknek a fiatalok. Lelkesen vesznek részt az egyéni takarékosság mozgalmában is, amelyben Nagy Béla parasztfiatal, a szervezet titkára jár elöl jó példával, már 4500 forintja vap a takarékban. Máskülönben vaszi munkák miatt vasárnaponként tartják összejöveteleiket, s ezeken időszerű politikai kérdésekről beszélgetnek, majd közösen szórakoznak. * A KOMMUNISTA pártot a reakció éveiben, 1931—32-ben szervező idős mozgalmi harcosokkal rendezett lelkes hangulatú találkozót április 21-én, Lenin születésnapján a kiskőrösi KISZ- szervezet, i Megjegyzés: Kár a papírért A napokban két igen ízléses kötésű könyv került a kezembe. Előrebocsátom, nem kritikát szándékozom róluk írni — de meg kell vallanom, nehéz szó nélkül hagyni könyvkiadásunknak e fogyatékosságát. Melyik könyvekről van szó? Milne: „Micsoda négy nap”-járól és James Caine: „A postás mindig kétszer csenget”-jéről. Nem dicsekedhetem azzal, hogy minden új könyvet elolvasok, de javarészén átrágom magam, s talán le is tudom vonni az olvasottakból a következtetést. E két könyv rendkívüli módon emlékeztetett azokra a gyermekkoromban olvasott cowboy és detektív történetekre, amelyeket 10 fillértől 1,50 pengőig minden rendesebb trafikban megkaphatott az „irodalomra” vágyó fiatalság. Mire tanít, milyen tanulságot vonhat le e két regényből az olvasó? Röviden sűrítve talán így: Nem érdemes kétszer gyilkolni. mert úgyis rájönnek, s akkor baj lesz. Vagy, ha a halott nagynénikéje mellől elszökik az unokahúga, akkor rózsaszín felhőkön lépkedve férjhez megy ő is, és a barátnője is, a főhőst alakító íróhoz, illetve testvér öcs- cséhez, aki festőművész és egyben borász. E rövid tartalom után néni kétséges, hogy az olvasóban az élmény helyett valami hiányérzés marad. Egyszóval kár a papírért. Nem tudom, hogy miért éppen ilyen könyvek kiadására vállalkozott a könyv kiadója... Hiszen a magyar, a francia, az orosz, az angol irodalom bővelkedik olyan alkotásokban, amelyek a kalandos, romantikus történet mellett is tanulságos következtetések levonására késztetik az olvasót. Utoljára még annyit: nem tudtam, hogy a könyvek címoldalára miért rajzoltak egy toll- hegynyi nagyságú krampuszt. Most már tudom. G. G. VIA^WWVWWWWVWWWWVWWWWWVV»/ Hz új kártevők és betegségek megtelepedéséről és a tömeges elszaporodás okairól A Megyei Növényvédő Állomástól sokszor kérdezik a termelők: mivel magyarázható az uj kártevők és betegségek letelepedése és a tömeges elszaporodása? Ügy gondoljuk: ez a probléma sokakat érdekel s az alábbiakat adjuk válaszul: A közlekedési módok ugrásszerű , fejlődése, a mezőgazda- sági és ipari termékek hihetetlenül megnövekedett szállítása lehetővé tette a többezer kilométerre fekvő kontinensek rovarvilágának és növényi betegségeinek kicserélődését. A veszélyt fokozza az, hogy a kártevők es betegségek újonnan meghódított területeiken sokkal jelentősebb károkat okoznak, mint eredeti hazájukban. Például az Európából Észak- Amerikába átkerült gyapjaspille ellen ott sokkal erélyesebb rendszabályokat kellett életbeléptetni, mint nálunk. A kártevők parazita és rablórovar ellenségei viszont eredeti hazájukból nem kerülnek át. A II. világháború után sok addig gyomos, elhanyagolt területet alakítottunk át mezőgazdasági területté s ezeken olyan kártevők és betegségek jelentek meg, amelyeket azelőtt közömbösnek ismertünk. így lett a kukorica egy veszedelmes ellensége a kukoricabarkó. Űj növényeket honosítottunk meg Magyarországon (rizs, gyapot stb.) s ezekkel a növényekkel behoztuk a kártevőket is. A gyapottermesztés bár nem honol Magyarországon, de kártevői, betegségei itt vannak s más növényeken károsítanak. Honosítási próbálkozások hozták be Európába a gyümölcstermesztés két fontos kártevőjét: a pajzs- tetűt és a vértetüt is. Az egyre- inkább terjeszkedő mezőgazdasági kultúra szűkebb helyekre szorítja vissza a puszta, legelő, mocsárterületeket. Helyüket egy, vagy kevés növényre szorítkozó tömegtermesztés foglalja el. Azok a rovarok, amelyek eredetileg pusztán, legelőn éltek, átmennek a nemesített növényekre, illetve a pusztákon, legelőkön élő növények nemesített alakjaira s két szempontból válik helyzetük előnyösebbé: 1. A kultúrnövény bizonyos tápanyagokban gazdagabbá válik és alkalmasabbá arra, hogy rajta a következő nemzedékek felnevelődjenek. 2. Az psi viszonyok között számos növény között elszórtan termő tápnövény (pipacs, vadrepce) más, nemesített formában áll a rovarok rendelkezésére, így tér át a máktokbarkó a mákra, a lisztcsrcpabarkó a répára. Egészen ritka eset az, amikor a nemesítéssel a rovarellenálló- ságis fokozódik. Ilyen megoldás a íiloxéra ellenállás növelése oltványszőlő telepítésével, vagy a páncélos napraforgó kíneme- sítése a napraforgómoly ellen. A kártevők és betegségek elleni védekezést a növényvédelem szinte kizárólag kémiai úton oldja meg. S ez a hatékonysága mellett három szempontból válik veszélyessé. 1. A hasznos rovarok és madarak a vegyszeres kezelésre elpusztulnak (Egy-egy parathionos permetezéskor a gyümölcsösben tömegével , pusztulnak el nagy hasznot hajtó madaraink.) 2. Több éven keresztül alkalmazott szerekkel szemben a rovarok ellenállóságra tesznek szert. (Az ember is, ha hosszú időn keresztül orvosságot szed, a szervezete megszokja azt) s a vegyszer hatástalan marad, tehát a rovar tovább él, táplálkozik és szaporodik. 3. Külföldön és hazánkban jis a DDT szerek alkalmazásával egy olyan kártevő lépett fel (pl. gyümölcsösökben a takácsatka), amely ezelőtt szinte ismeretlen volt. Ma nagyobb problémát jelent e kártevő ellen a védekezés, mint az almamoly stb. ellen. Ezért a DDT alkalmazását csökkenteni kell s más hatékony vegyszereket kell a gyakorlatban alkalmazni. A vegyi védekezés egyoldalú alkalmazása tehát komoly veszélyt is [rejt magában, ezért a mechanikái, biológiai és agrotechnikai módszerek lehetőségeit is ki kell aknázni. így a [fenti problémák felett elgondolkodva érthetővé válik a kártevők j és betegségek nagymértékű [elszaporodása s a növényvédelemnek nélkülözhetetlen tovább fejlesztése. Szűcs József. lőuteiu f üátuLúymtlt/íiaLád gyümölcsöseinkben A Kiskunság nagy kiterjedésű gyümölcsöseiben a virágzás idejére összegyűltek a méhészek. Az ország más megyéiből is ide sereglenek a méhtulajdo- nosok. Ezideig már 6000 ván- dorméh családot telepítettek le a Duna és Tisza partján, A füzesek elvirágzása után a most nyíló gyümölcsfáról kezdik a hordást. A megye területén 40 000 méhész készült fel a tavaszi méhlegeltetésre. Az akácvirágzás idejére újabb vándorméhészeket várnak az ország távolabbi vidékeiről is.