Petőfi Népe, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-04 / 104. szám

m p r g r / •• r * 0 Kitüntetéseket adtak át az ellenforradalom

OaixaiZL aaiafit% kovíitőn ^“6on““ *°v*

\ megsebesült Bacs megyei honvedeknek

A KECSKEMÉTI ÁLLAMI ÁRUHÁZBAN

F'~

most várják. Ugyancsak, itt találkozom először, a finom, aprómintás tweed aljakkal is.

Egy polc dugig tömve vászon gyermeknadrágokkal.

— Látom, az áruház is felkészült a nyári táborozásokra!

— Fel bizony, hisz a tavasz után rövidesen itt lesz a nyár is s nem akar.juk, hogy egyetlen kisdiák is itthon maradjon a mi hi bánkból — feleli mosolyogva Németh József.

Az ember feje belekábul a sok szép látnivalóba, s ahogy elbúcsúztam, el is felejtettem megköszönni a szíves kalauzolást, no meg áz áruházi dolgozók áldozatkész, körültekintő munkáját amellyel a tavaszi vá igényre felkészültek. De lesz még( rá alkalom, hiszen vásárolni úgy/ is visszatérek. — Eszikné —,

A Népköztársaság Elnöki Ta- .nácsa, a honvédelmi miniszter 'előterjesztésére magas kitüntetéseket adományozott az elleniforradalom elleni harcban hősi 'halált halt, vagy megsebesült 'Bács megyei honvéd egyéneknek. Márk Dániel, szank-móric- . gáti lakos, hősi halált halt alhadnagy, a Vörös Csillag Érdemrend és a Munkás-paraszt i Hatalomért Emlékérem kitüntetést, Palatinusz András kis- 'kunfélegyházi lakos, hősi halált )halt százados és Vörösváczki .Sándor kiskunhalasi lakos, sebesült őrmester Kiváló Szolgálatért Érdemérem és a Munkás- ) paraszt Hatalomért Emlékérem kitüntetést, Győrfi Gyula szeremlei lakos és Hinterviser István kerekegyházi lakos, sebesült honvédek a Munkás-paraszt Hatalomért Emlékérem kitüntetést kapták*

A kitüntetéseket az Elnöki Tanács megbízásából Kosa Ferenc alezredes adta át április 30-án, szerdán délután a megyei pártbizottság tanácstermében.

A megyei pártbizottság nevében Putics József, az M. B. másodtitkára szólt a kitüntetettekhez és hozzátartozóikhoz. Méltatta az ellenforradalom elleni harc jelentőségét és tanulságait. Ezután a kitüntetetteket és hozzátartozóikat a megyei pártbizottság megvendégelte.

V>AA/WW\/WWWWVWW^W>^^^A^^

Védekezzünk a jégkár ellen!

i

Ezt a szép tweed kabátot már' láttam valahol... Igen, az( egyik ismerősömön, aki ugyan-/ csak az állami áruházból vette,') mint mondotta, »potom 900 ío- rintért.« (

Ugye milyen szép ez a tavaszi kabát? Enciánkék szövetből készült, s mindössze 1000 forint az ára. ízléses kiegészítője a fekete körömcipő s a kedves kis kalap.

cipőnk, gyönyörű körömcipőink, s mintegy 30—35 fazonban szolgálhatunk női szandállal.

— És csak a nőkről gondoskodtak ily előrelátóan?

— Dehogy, panaszra nem lehet okuk a férfiaknak és a gyermekeknek sem. Tizenöt fajta férficipőnk van, gyermekszandálból pedig mintegy 20—25-félét árusítunk, s hét színben szolgálhatunk magasszárú gyermekcipővel.

— Látom, riportkörúton vagy — szólal meg mellettem egy ismerős hang, az igazgatónőé — gyere, nézd meg a készruha osztályunkat is.

S máris karomragad, én meg alkudok magamban, hogy ha a cipővásárlást elmulasztottam is, egy szép tavaszi szövetruha mégis csak jó lenne.

Német József, a konfekció osztály vezetője kalauzol bennünket az osztályon:

— Ezek itt a tavaszi kabáto.k, ugye szépek? Itt meg a leánykaruhák vannak, amott a fiúruhák sorakoznak, szinte ^minden számban és a legszebb színekben, köztük sötétkékben is.

De máris megyünk tovább, s közben elgyönyörködöm a szivárvány minden színében pompázó tavaszi női ruhákban. Megnézzük a raktárát is. Itt szinte tornyokban állnak a kalapok s nem látok köztük két egyformát.

Tovább nézelődök á raktárban. Már vannak nyári ruhák is, látom. De a legújabbak érkezését

Sokáig késett a tavasz. A parasztság megfeszített munkája szükséges, hogy a nagy elmaradást pótolja és jó termést takaríthasson be. Az időjárás az idén már űzött velünk néhány csúnya tréfát és kilengésekre sajnos továbbra is számíthatunk. Minden termelőnek egyéni érdeke, hogy védekezzék az elemi csapások ellen, de a-biztonságos termelés érdeke az egész népgazdaságnak is,

A leggyakoribb elemi csapás a jégverés, amely kora tavasztól késő őszig fenyegeti a termést, s néhány perc alatt részben vagy egészben elpusztíthatja a termelők egész évi fáradságos munkájának gyümölcsét, Védekezni ellene nem tudunk, de az általa okozott károsodás a jégbiztosítás útján megtérülhet. Ezért kívánatos lenne, hogy a jégveréssel járó zivatarok jelentkezése előtt, minél több egyénileg gazdálkodó és termelőszövetkezet vegye igénybe a jégbiztosítást.

Az önkéntes jégbiztosítás nagy előnye, hogy a termelők a várható terméshozam és a biztosítható egységár alapján maguk határozzák meg, milyen összegre kívánják termésüket biztosítani.

Kormányzatunk nagy fontosságot tulajdonít egyes fogyasztási és ipari növények szerződéses termeltetésének. Az értékes növények termelése sok befektetést igényel a gazdák részéről. A' szerződéses termeltetést az Állami Biztosító is elősegíteni kívánja azáltal, hogy a

szerződéses termelők olcsóbb díj mellett biztosíthatnak, továbbá a biztosítási díjat nem kell biztosítás megkötése alkalmával kifizetni, hanem az csak a termények átvételekor kerül levonásra.

Hazánk éghajlatának statisztikája szerint egyike Közép- európa legjégjáratosabb vidékeinek. Az /utóbbi öt évben évenként átlagosan mintegy 1500 község határában, sok helyen egy idényben kétszer, háromszor is pusztított a jég. Az elmúlt nyáron például 83 jégve- réses nap volt. A biztosítottaknak az Állami Biztosító 40 millió forint kártérítést fizetett ki. Ezek a számok híven tükrözik a veszélyt és gondolkodásra kell, hogy késztessenek minden termelőt.

Sok gondtól, kártól menekülhet meg, aki idejében köt jég- biztosítást. Az Állami Biztosítónak minden városban és járási székhelyen fiókja, a legtöbb községben helyi megbízottja van, akiktől minden termelő szakszerű, költségmentes felvilágosítást kaphat a jégbiztosításról;

SÜTŐIPARI VÁLLALATOK, FIGYELEM!

Dagasztógép könyvjóváírással átadó vagy konyhai felszerelésért, villanysütőért elcserélhető. Bányászati Berendezések Gyárában. Félegyháza. 1053

A riporter kedvéért rögtönzött tavaszi divatbemutatót rendeznek az áruház csinGS nődolgozói. Képünk az új cipőosztályon örökítette meg a mosolygós arcú alkalmi manökeneket.

A „vallási" erkölcsről

Több helyen, különösen értelmiségi körökben gyakran vitatják az erkölcsi nevelés problémáit. Kéréssel fordultak hozzánk egyes pártszervezetek és párttagok is, hogy adjunk választ arra a kérdésre:, mi is a

vallási erkölcs? Mi is a valláserkölcsi nevelés?

A válasz annál is inkább szükséges, mert az ellenforradalom a valláserkölcsi nevelés jelszavát jócskán meglovagolta és ez még ma is él az emberek egyik részének lelkében.

Az erkölcs és a keresztény vallások történetének fő vonásai (I. rész)

Nem akarom senki vallásos meggyőződését sértegetni, sőt, mindenki hitét tiszteletben tartom. Ezekre a kérdésekre azonban választ kell adni. Nyílt válaszra van szükség, mert a vallás, az istenhit, az erkölcs eszméjét sok-sok századon át sikerrel használták — és használják ma is saját helyzetük el- ködösítésére — a tőkések, a földesurak és azok, akik egy húron pendülnek velük.

Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy maga az erkölcs nem valami isteni kegy és nem az égből pottyant a földre, hanem az emberek társadalmi viszonyaival együtt alakult ki. Az erkölcs azoknak az elveknek és szabályoknak összessége, amelyek meghatározzák az emberek magatartását egymáshoz és a társadalomhoz: ezek betartására pedig a szokás, a közvélemény, a belső meggyőződés kötelez. (Erkölcs alatt tehát nemcsak és nem is elsősorban a nemi viszonyt értiükj

Már az erkölcsről alkotott fogalmunk azt mutatja, hogy az erkölcs maga is változik, fejlődik, egyes elvei elavulnak, új erkölcs-normák jönnek létre, úgy, ahogy a társadalom is változik, ahogyan az emberek termelési viszonyai változnak.

Tehát más erkölcsi elvek uralkodtak az ősközösségben, mások a rabszolga-társadalomban, mások a hűbériség idején és megint mások a tőkés társadalomban, — érthető, hogy a kommunizmusban is más, új, most kialakulóban levő erkölcs fog uralkodni.

A rabszolga-társadalomban erkölcsös volt az ember rabbá tétele, a rabszolgák kényszer- munkára hajtása, amely ellen soha semmilyen vallás nem emelte fel a szavát. A hűbéri társadalomban erkölcsi törvény volt: akié a föld, azé a vallás is — ahol a földesúr protestáns volt, ott a jobbágyok is azok lettek, ahol pedig katolikus, ott a jobbágyok is azok;

Erkölcsös volt a »ius primae noctis« (az első éjszaka joga) is, amely ellen a vallás soha nem tiltakozott és emiatt a pópa sem közösített ki senkit sem az egyházból, mint ma többeket a béke védelméért. A tőkés társadalomban a »pénzcsinálás- lett a legfőbb erkölcsi törvény; A bankárnak az volt az érdeke, hogy minél többen menjenek tönkre, az orvosnak, hogy minél több legyen a beteg, a koporsókészítőnek, hogy minél többen haljanak meg. Egyik ember szerencsétlensége más ember megélhetésének vagy meggazdagodásának volt a forrása. Ezek világosan mutatják, hogy az erkölcs változik és nem örök változatlan, nem is isteni kegy, hanem az emberek termelési viszonyától függ.

Nincs szükség annak bizonyítására, hogy az erkölcs jól megvan a vallás nélkül is, sőt, az erkölcs már a vallás keletkezése előtt létezett. Csak a vallások és ma nálunk a keresztény vallások sajátították ki maguknak »-az erkölcs legfőbb őre-« jogát és ezzel az idegen tollal ékeskedtek és ékeskednek ma is. Tehát a vallás-erkölcs kifejezés amolyan fából vaskarika.

Bár ez az elnevezés nem helyes, de annak még jobb megértése végett nézzük meg a kérdés másik oldalát, magát a vallást.

Amikor a »vallási erkölcs-« kifejezés elhangzik, többnyire a keresztény vallásra gondolunk;

Ki ne ismerné Kecskeméten, sőt még a környéken lakók közül is a kecskeméti Állami Áruházát. Vonzó kirakatai mindenkor megállítják a járókelőket s csalogatják a vásárolni szándékozókat. Tegyünk mi is egy sétát, lépjünk be a nagy üvegajtón s tekintsük meg az áruház osztályait.

Jaj, csak egy kis hiba történt! Az ajtó előtt valahogy megbotlottam a lépcsőben. A cipőmre néztem.

— No, hogy ennek is éppen most akar leválni a talpa! Hiába, már két telet kibírt, úgylátszik, megérezte a tavaszt, meg i zsebemben lapuló kis, megtakarított pénzem... — morfondíroztam, s ki csodálkozna azon, hogy ezután egyenesen a cipőosztály felé vettem utam.

— Valami szép tavaszi cipőt szeretnék — szólítom meg Felmer György elvtársat, a cipőosztály vezetőjét.

— Oh, ez ne legyen gond — feleli előzékenyen — az üvegszekrényből tessék kiválasztani, melyik cipő nyerte meg a tetszését s máris kész a vásár.

— Oh be szép itt minden — akad meg a szemem a vitrinek után a csodálatosan rendbentar- tott polcokon, ahol egyforma, ízléses, kis dobozokban, mint katonák sorakoznak a cipők. S ahelyett, hogy cipőt választanék magamnak, a csodálkozástól máris elfelejtem gondom s a divatról, meg az új elárusító módszerről érdeklődöm.

— Ez az úgynevezett prosze- lekciós módszer, melyet nemrégiben vezettünk be az áruházban. Minden vásárló kiválasztja a számára legmegfelelőbb cipőt a vitrinből, bemondja számát, s hogy milyen nagyságút kér belőle, s máris adja az eladó.

— Hány pár cipő van itt, az osztályon?

— 1500 — mióta átalakítottuk az osztályt —, azelőtt csak 720-at tudtunk elhelyezni.

— S milyen cipőt ajánl nekem?

— A divatszín a szürke és a tojáshéj színű. Van vavucsÉs ez az enciánkék gyapjú szövetruha hogy tetszik? — kérdi a maneken. — Én pedig: Bizony, a varrónőm sem varrná meg szebben ...