Petőfi Népe, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-04 / 104. szám

- S ^ P itO /• R v*» Vasárnapi sportm VASÁRNAP az NB II-ben a leg­fontosabb mérkőzést a Kecskeméti Dózsa játssza Budapesten a bajnok- jelölt BVSC-vei. A mérkőzés a BVSC szempontjából döntő fontos­ságú, mert pontleadása esetén a KISTEXT beérheti. — A bajaiaknak ßem könnyű a helyzetük. Cegléden játszanak és a ceglédiek szeretné­nek véglegesen elkerülni a veszé­lyes zónából. A Bajai Építőknek is ugyanez a tervük. Győzelmük ese­ten két pontra megközelítik a ceg­lédieket. A bajaiak bíznak. AZ NB III-BAN mindhárom veze­tő nehéz feladat előtt áll. A bács­almási csapat Kecskemétre látogat el az Építőkhöz. Ellenük sohasem ment a játék és az ősszel is csak üressel tudlak Bácsalmáson győz­ni. A mérkőzés — amelyet délután ő órákor a KTE-pályán játszanak — teljesen nyílt. — A KTE Hódmező­vásárhelyre utazik a jelenlegi leg­gyengébb vásárhelyi csapathoz, a Hm. Dózsához. — A Kkfélegyházi Építők odahaza játszanak a MÁV HMTE-vel. A vásárhelyi együttesnek ez az utolso reménye, hogy felzár­kózzék az élcsöprthoz. Éppen ezért nagy küzdelemre van kilátás. — Erős küzdelmet igér Szegeden a Sz. Építők—F. Honvéd találkozó is, va­lamint Dorozsmán a H. Kinizsi sze­replése. További mérkőzések: Hm. Vasas—Sz. Spartacus, Szőreg—Csong- rád és Szentes—Nagylak. BÁJÁN a Bácska Posztó tovább gyűjtheti pontjait a Bonyhád ellen. — A tiszakécskeiek a békéscsabai MAV-ot fogadják. A hazaiaknak mindkét bajnoki pontra szükségük van. hogy elkerüljenek a kiesési zónából. A MEGYEI I. O. bajnokságban egész sor fontos mérkőzésre kerül sor vasárnap. Ilyen mindjárt a két halasi mérkőzés: a H. Határőr Kiskőrös és a H. MÁV-^-Vaskút. Mindkét mérkőzés nyílt. A vezető soltvadkertieknek is melegük lesz Garán a jó formában levő hazai csapat ellen. Igen kemény mérkő­zésnek ígérkezik a Madaras—János­halma találkozó. A további mérkő­zéseken a hazai csapatok az esé­lyesek: Kalocsa—Dávod, Kecel— Bácsbokod, Lajosmizse—Mélykút, Bátya—K. Dózsa II. A MEGYEI II. O. bajnoki mérkő­zések során a kecskeméti csoport­ban két döntő fontosságú mérkőzést játszanak Kecskeméten: K. MÁV— F. Bányászati Vasas. K. Légierők— Alpár. Ezeken a mérkőzéseken a bajnoki cím sorsa is eldőlhet. To­vábbi mérkőzések: F. Építők II.—F. Reménység, Kiskunmajsa—F. Hon­véd II., Lakitelek—KTE II., Kerek­egyháza—K. Építők II. A kalocsai csoportban a , Duna- vecsc—Kai. Honvéd találkozó a legjelentősebb. Az izsákiaknak Csengőd ellen győzniük kell, ha nem akarnak végképp leszakadni. A többi mérkőzéseken közel egyen­rangú csapatok találkoznak egymás­sal: Apostag—Kai. Spartacus, Solt- ■ szentimre—Szabdszállás, Harta—Solt, Dunapataj—Szakmár. A kiskunhalasi csoportban is lesz rangadó, mégpedig a Tompa—H. Gábor Áron találkozó. A másik két mérkőzés is nyílt. Rém—Hajós, Ke- lebia—Miske. A bajai csoport rangadóját a BTC —B. Bácska II. mérkőzés jelenti. A győztes nagy lépést tesz a bajnoki cím felé. További mérkőzések: Katymár—B. Építők II., Bácsbor- sód—Sükösd, Csávoly—Hercegszántó, Felsőszentiván—Kunbaja. NB I-ES TEKEMÉRKÖZÉSEK so­rán a K. Vasas szombaton délután fél 6 órakor mérkőzik a Horog utcai sportpályán az egyik legerősebb NB I-es tekecsapattal, a Szegedi Postás­sal. A mérkőzés teljesen nyílt. Sok függ a párosításon. — A KTE női csapata vasárnap de. fél 11 órakor a Zuglói Danuvia együttesével méri össze erejét az AKK sportpályán. A KTE-nek ezt a mérkőzést meg kell nyernie, ha nem akar elsza­kadni az élcsoporttól. AZ NB II-ES KOSÁRLABDAMÉR- KÖZÉSEK során a férfi megyei rangdót játsszák Kecskeméten a K. Petőfi és a F. Reménység csapatai. A mérkőzés de. fél 11 órakor kez­dődik a Piarista Gimnázium udva­rán. Előtte 9 órakor is érdekes mér­kőzés lesz. A K. MÁV és a Közg. Technikum ifjúsági leányegyüttesei mérkőznek a bajnoki pontokért:. A K. MÁV női NB Il-es csapata ebben a fordulóban pihen. AZ NB II-ES ASZTALITENISZ MÉRKŐZÉSEK során a férfiaknál a F. Reménység a Bp. Kalapgyárt fogadja, míg a K- Vörös Meteor pihen. A nőknél a megyei rangadót Kecskeméten játssza a Vörös Meteor a F. Reménységgel du. fél 3 óra­kor a Piarista Gimnázium díszter­mében. A MEZŐGAZDASÁGI TECHNIKU­MOK országos versenyei ezen a na­pon is folynak, illetve be is feje­ződnek a már jelzett műsor szerint. A BIRKÓZÓ CSAPATBAJNOKSÁ­GOK során a Kalocsai Kinizsi mind­két csapatával Nagykőrösön vendég­szerepel. A megyei ifjúsági csapat­bajnokit Kiskunfélegyházán — nem tartják még, mert a KTE nagymúl­tú ifjúsági csapata versehyzők és anyagiak hiánya, meg egyéb okok miatt visszalépett a bajnokságtól. A visszalépés okaira vonatkozólag várjuk a KTE birkózó szakosztályá­nak a válaszát. A MEGYEI RÖPLABDA BAJNOK­SÁGBAN a következő mérkőzéseKet játsszák: Kecskeméti Spartacus­Kecskcméti Traktor. Kunszentmik tős—Kalocsa, Kkfélegyházi Pedagó­gus II.—Kecskeméti Légierők II. A MEDOSZ téli szakszervezeti szpartakiád országos döntői az elmúlt vasárnap zajlottak le Budapesten a MEDOSZ szakszervezeti székházában az asztalitenisz és a sakksportágak­ban. A mezőgazdasági dolgozókat az ország minden részéből mintegy 160 sportoló képviselte. Különösen az asz­taliteniszben volt nagyon komoly a mezőny. Megyénk mezőgazdasági dolgozóit 6 asztaliteniszező és 3 sak­kozó képviselte. Aszlaliteniszezőink az egyéni versenyben a nyolcad­VWl^WWWWWWS^vwwvwwvw löntőig jutottak, de a döntőbe nem sikerült beverekedniök magukat. Ko­moly eredménynek számít, hogy Legjobb megyei párosunk — Kovács (Kai. Traktor) — Német (Helv. Trak­tor) — bejutott a négyes döntőbe és ott az előkelő harmadik helyet sze­rezte meg. Sakkozóink is várakozáson felül szerepeltek, mert az igen erős me­zőnyben a csapatbajnokságban a har­madik helyen végeztek. Kecskeméti vívók végeztek az első helyeken A Kecskeméti Vörös Meteor vívó­szakosztálya vasárnap délelőtt szín­vonalas II. o. kardvívóversenyt ren­dezett a Piarista Gimnázium torna­termében. A tizes döntő mindvégig élvezetes küzdelmeket hozott és‘meg­lepetésre a jónevű II. o. fővárosi ví­vók előtt az első három helyen a Kecskeméti Vörös Meteor verseny­zői végeztek. Különösen kellemes meglepetést jelentett a még ifjúsági Németh Árpád harmadik helyezése A verseny részletes eredménye: 1 Bende Imre KV Meteor 8 gy., 2. Csu por István KVM 7, 3. Németh Árpád KVM 6, 4. Kocsis János Bp. OSC 5 (9 k. t.j, 5. Kocsis György SZEAC 5 (15 k. t.), 6. dr Gapthó András Cse peli Vasas 4 (10 k. t.), 7. Bánó Sándor KVM 5 (15 k. t.), 8. Fejér Huba DVSC 3, 9. Go bel Róbert PEAC 2 10. Nováki Csaba DVSC 1 győzelem. Győztek a kosarasaink vasárnap Kecskeméti Petőfi—Debreceni VSC (férfi) 54:33 (25:11). K. Petőfi: Tor- mássy (4), Szeghalmi (3) — Bau­mann (10) — Pleskó (21), Csernus (2). Csere: Sahin-Tóth II. (5), Esze- nyi (3), Boros (2), Sárkány (2), Sza­káll (2), Országh. A kecskeméti íiúk ezúttal sem nyújtották azt, amit szerettünk volna látni. Meg kell mondanunk, hogy igazi, jóiramú kétíélidős kosárlabda mérkőzés még nem volt az idén a Piárban. A kö­zönség is unalmasnak találta a mér­kőzést és csak néha-néha csattant fel a taps egy-egy „csonknélküli“ Pleskó-kosár láttán. Mentségére le­gyen mondva a csapatnak, hogy csütörtökön igen nehéz mérkőzésük lesz, így valószínűleg tartalékoltak a fiúk. A május 1-i ellenfele a csa­patnak a DEAC lesz Debrecenben. Mint ismeretes, ez a csapat az ősz­szel idehaza legyőzte a Petőfit. Reméljük, hogy Pleskóékat fűti majd a visszavágás vágya és- miyi- dent megtesznek, hogy győzelemmel térjenek haza. Kecskeméti MÁV—DVSC női) 51:45 (32:18). K. MÁV: Tóth I. (5), Fodor (4) — Bende (4) — Bozsó (10), Sza boné (25). Csere: Tóth II. (2), Pé­ter (1), Kiss, F. Szabó, Szutor. Az első félidőben könnyen szerez veze­tést a MÁV. Fordulás után nagyon rákapcsolt a DVSC, egyenlít is, de a végét az állóképesebb kecskeméti csapat jobban bírja és biztosan szer­zi meg a győzelmet. Jók: Tóth I., Szabóné, Bozsó. — Női csapatunk május 1-én igen nehéz mérkőzést játszik Nagykőrösön, az ottani Ki­nizsi csapatával. RE/TI/Eft^EÍÍ 2000 forintos rejtvénypályázat MÁJUS 1 — 2 pont. A nyílnál kezdve és annak irányába írjuk be a fenti »ki- gyó«-ba az alábbi meghatározá­sok szerinti szavakat. Könnyíté­sül: 1. A meghatározások utáni számok azt jelentik, hogy anhyi betűből áll a rejtett szó. 2. Minden rejtett szónak utol­só betűje megegyezik a követ­kező szó első betűjével. Eger várának hős védője (4) Vádol (4) Fújja a szél (4) Galacsin (5) Moszkvai kiadóvállalat rövi­dítése (4) Huru partnere (4) Szovjet irodalmi folyóirat (7) Szovjet folyó (5) Erdélyi szél (6) Kémiai úton tovább nem bontható (4) Kutat (5) Havasi állat (5) Kiválasztott, kiváló (4) Állóvizek (5) Nők ruháját védi (4) Kedves erdei állat (2) Olasz miniszterelnök (4) Zamatú (3) Hírt ad (4) Uggyel-bajjal (7) Második hatványa (8) Megkezdi a rágást (7) Cukorfajta (6) Ha a »kígyó«-t helyesen tölt­jük ki, a rejtett szavak első, illetve utolsó betűje május el­sejének meghatározását, jellem­zését adják. Megfejtésül ezt kell beküldeni. ♦ E számunkban közölt rejtvé­nyek megfejtését legkésőbb 1958. június 0-ig kell beküldeni, többi, majd közlendő rejtvénnyel együtt a Petőfi Népe kiadóhiva­tala, Kecskemét. Szabadság tér 3. címre. A borítékra írjuk rá: »Rejtvény« és mellékeljük az alábbi részvételi szelvényt. Rejtvényversenyünk első for­dulója a múlt számunkban kö- zöltekkel zárult le és az első forduló rejtvényeinek beküldési határideje 1958. május 6. Követ­kező számunkban közöljük a pontverseny állását és eddigi rejtvényeink megfejtését. Beküldte: Lakcím: 5« ezért kialakulásának és fejlődé­sének fő vonalait szükséges megvizsgálnunk. Szembetűnő, hogy azokat az elveket és történeteket, melye­ket a biblia tartalmaz, már jó­val előtte különböző nagy gon­dolkodók leírták. Hogy mást ne említsek: a híres »tízparancso­lat« inár az ötszáz évvel idősebb egyiptomi és babilóniai ima for­mulákban megtalálhatók. Mózes törvényei a jóval régebbi Ham­murabi babiloni király törvé­nyeiből vannak némi módosí­tással kimásolva. A keresztény vallás akkor keletkezett, amikor a rabszolga-társadalom a pusztu­lás szakaszába lépett. A mes­siás várás elsősorban a tehetet­len rabszolgák eszmei lázadá­sa volt, saját sanyarú sorsuk el­len. Ez kezdetben a rabszolgák primitív elképzeléseit és vágyait fejezte ki. Azért alkották iste­nüket (a Jézust) is keresztre fe­szített rabszolgának, mert egy- egy levert felkelésük után a rabszolgák ezreit feszítették ke­resztre. A társadalom bomlását, az uralkodó osztály tagjai, de más »szabadok« is érezték. En­nek következtében elvesztették a talajt lábuk alatt és a pusztu­lásuktól való félelmükben ők is a messiást váró vallásokban ke­resték támaszukat. Nem véletlen, hogy, a sok messiás-váró vallás közül a ke­reszténység maradt meg és lett uralkodó vallássá. Ezt lehetett legkönnyebben az uralkodó osz­tályok érdekeinek megfelelő vallássá alakítani. Ez a folya-' mat időszámításunk után a má­sodik, harmadik században ment végbe és híven ahhoz, ahogyan kezdte: a rabszolgaság fenntartásának . eszköze, a rab­szolgák ■ szellemi mákonya lett. A hűbéri társadalom idején a! kereszténység alkalmazkodott! az új viszonyokhoz. Az isten a j királyokhoz lett hasonló és az addig istennek tisztelt királyok az isten kegyelméből való kirá­lyokká változtak. Az égi társa­dalom úgy épült fel, mint egy földi hűbéri birodalom, kirá­lyokkal, hűbérurakkal, vazallu­sokkal és jobbágyokkal. Erre a formára épült ki az egyházi hie- rarhia is. Ehhez hozzásegítette az egyházat, hogy a középkor legnagyobb földbirtokosa volt. A tőkés társadalomban a val­lás, így a kereszténvséí? is más arculatot vett fel, mindenek­előtt. protestantizmus formájá­ban. Azonban, ahogy a tőkések megegyeztek a nagybirtokosok­kal, úgy a rórríhi pápa is lassan megbékélt a tőkés viszonyok­kal', sőt a Vatikán lett a világ egyik legnagyobb tőkése és egyik legnagyobb bankára — olyan elven, hogy a pénznek nincs szaga. Nem is beszélve olyan pápai enciklikákról, mint a »Rerum Novarum« és a »Qadragesimo anno«, amelyben bűnnek minősítenek ' minden olyan cselekedetet, amely a ki­zsákmányolás ellen irányul. Körösi József KECSKEMÉTI SÉTÁK d ixcims ellő kőixezett úídőiiűÍcl Mikor Jókai Mór 1842 októberének egyik viharos éjszakáján Pest felöl jövet befelé kocsikázott a Hírős város egyik főutcáján, az akkor Nagy Budai utcának nevezett mostani Jókai utcán, elcsodálkozott rajta, hogy miféle varos ez, amelyiknek utcáján némely he­lyen hasig merülnek a sárba a kocsit húzó lovak, a ko­csi meg szinte alcserényén úszik. Ráadásul az útmenti kerítések tetejéről nyakbaugrással fenyegetik dühös, villogószemű, ugató fenevadak a jámbor utazót. Nap­világnál aztán meggyőződhetett róla, hogy a több tíz­ezer lakosú alföldi metropolis egészen kövezetlen. Szi­lárd útjai csak akkor vannak, ha a tél fagya páncélba öltözteti a feneketlen kátyúk felületét. Holmi városi cipellőkben nem is lehetett itt közlekedni. Jófajta csiz­ma kellett ide, amit nem húzhatott le a jámbor ha­landó lábáról a vendégmarasztaló sár. Régi vándorszí­nészeink is sokat panaszkodtak a kecskeméti kövezet- lenség miatt. Nem egyszer elmaradt a meghirdetett előadás, mert a sár miatt távolmaradt a pártoló kö­zönség. Lestár polgármester idejében felépülnek a köz­pont első nagyobb épületei, de jobb közlekedési viszo­nyok teremtésére még mindig nem gondolnak. Azaz, hogy valami mégiscsak történik. 1873-ban deszkapallók hidalják át a sarki átjárókat. De ezekre is sok a pa­nasz. Piszkosak, sárosak és amellett alkalmat adnak a pajkosabb mesterinasoknak, akik nemigen iszonyodtak a sártól, hogy megtréfálják a deszkapallón közlekedő­ket. A tréfa úgy történt, hogy a suhanc az átkelő nyo­mába szegődve, ritmikus lengésbe hozta a pallót, amely művelet révén a sárba merült deszka szanaszéjel, no meg a rajta lépkedő csapkodta az út levét. 1875 novemberében fogtak a városon keresztülvivö első kövezett út építéséhez. A vasút növekvő forgalma kívánta az útépítést. A Halasi út végétől a Körösi ut­cán át az állomásig és onnan a raktárépületig nyúló oldalszárnnyal együtt 960 öl hosszúságban tervezték a kövezést. Érdekes, hogy bár 1875-ben már törvényt hoztak a méterrendszer bevezetéséről, az új út építé- ! sekor szükséges számításokat még a régi mértékrend- ; szernek megfelelően ölekben és köbölekben fejezték ' ki. Az útra négy öl szélességben rakták le a szilárd I burkolatot. Ezenkívül az útvonal hosszában fekvő ut- ; cák szélesebb részein maradtak bőségesen kövezetlen i sávok. Nagyobb forgalom esetén az egymást kerülgető ! kocsik egyke-másika menthetetlenül rákerült az ilyen ; burkolat nélkül maradt részre. Itt a menthetetlen ki- 1 fejezést szószerint lehet érteni, mert az út puha részére ! futó járműveket némely esetben nem lehetett meg- ; menteni. Még élnek olyan 80—85 éves kecskeméti em­berek, akik emlékeznek esetekre, mikor a ma utolsó 1 napjait élő Béke Szálló előtt elvivő Aradi utca és ’ Körösi utca keresztezésénél a kövezetről letéved* ko­csit csak darabokra szétszedve lehetett kiemelni a ká­tyúból, nem is szólva arról a nehézségről, amellyel a vergődő lovakat kellett partra segíteni. 1879 novemberében kezdődött meg az út építése. De alig fogtak hozzá, a rossz időjárás megakasztotta a folyamatos munkát. Decemberben olyan fagy volt, hogy az egész építkezést abba kellett hagyni tavaszig. El lehet képzelni, hogy milyen állapotok uralkodhat­tak azon a télen az alapozás miatt megbolygatott út­részeken! Hegyi József budapesti vállalkozó tavasszal foly­tatta a munkát, amelyért 11 294 forintnyi munkadijat kötött ki. Azért szólt csupán munkadíjra a szerződés, mert az építéshez szükséges anyagot az osztrák állam­vasút — akkor vasútvonalunk még osztrák tőkeérde­keltség kezében volt — ingyen bocsátotta rendelkezésre a kecskeméti állomásra szállítva. 467 köböl boksányi követ és 244 köböl vecsési kavicsot használtak fel az építéshez. Egy sereg nem idevalósi szakmunkás hem­zsegett az építkezés vonalán: kubikosok, taligások, kő­törők és a lóvontatású, vízzel töltött hatalmas útsimíló hengerek kezelői. Makadám rendszerű volt az új út. Az akkori forgalmi viszonyoknak megfelelt, bár nyá­ron porosodott, nedves időjárás esetén iszapos sár­réteg képződött rajta. A kevésbé jól tömített helyeken kátyúk is könnyen keletkeztek rajta. Mégis nagy dolog volt az első kövezett út létre­jötte Kecskemet életében. Átvételkor a vizsgáló bizott­ság, amely a vasút, a közlekedési minisztérium és a város szakértő kiküldöttjeiből állott, minden 20—25 öl távolságra az út mellé ásott gödrökön keresztül győző­dött meg arról, hogy az alapozás és az erre terített zúzott kőréteg az előírásoknak megfelelő-e? 1876. július 31-én aztán megnyitották az új utat. A kezdet után igen lassan haladt az utcák to­vábbi kövezése, 1882—83-ban a Csongrádi, Vásári és Nagy Budai utcák kaptak tartós burkolatot. 1891-ben épült az első aszfalt gyalogjáró a Nagytakarék előtt* Most a Nemzeti Bank egyik telephelye van ott, 1897- ben a Körösi utcát keramitozták. A Rákóczi út 1904- ben kapott ugyanilyen burkolatot. Az útkövezés tem­pója sehogysem gyorsult. Ott, ahol most modern be­tonút visz az új kórház felé, 1920-ban még egészen a görögtemplomig ruhátlan meztelenségét mutogatta az anyaföld és száraz időben, egy kis szél járás esetén számumszerű porfelhővel borította el a város főterét. Ma már ebben a tekintetben is el vagyunk ké­nyeztetve. Az elmúlt 12—13 évben annyi korszerű új utat építettek és a régit javították ki, hogy el sem tudjuk képzelni a 70—80 évvel ezelőtti állapotokat, JOÖ8 FERENC, m TIT tagja Á HEDOSZ szpartakiád orszáqos döntői

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents