Petőfi Népe, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-04 / 104. szám

Megkezdődtek az előkészületek j AMI NINCS A BORÍTÉKBAN a június 3-i megyei borversenyre 3 A Nemzetközi Borbizottság úgy döntött, hogy azoknak a bortermelőknek, akik részt akar­nak venni a nemzetközi borver­senyen előbb a megyei, majd az országos borversenyre kell je­lentkezniük, és ha ott megfelel­nek, illetve jó eredményt, he­lyezést érnek el, akkor számí­tásba jöhetnek a nemzetközi borversenyen is. Ismeretes, hogy ez utóbbi az országos mezőgaz­dasági kiállítás keretén belül lesz megrendezve Budapesten. A megyei tanács mezőgazda- sági osztályáról nyert tájékoz­tatás szerint a megyei borver­seny június 3-án lesz Kecskemé­ten. A jelentkezőknek május 28-ig kell bckiildeniök abból a borból egy liter mintát, amely- lyel részt akarnak venni a bor­versenyen. A bormintákat az Al­földi Állami Pincegazdaságnál minősítik. Az érdeklődés rend­kívül nagy, a megye szőlőkísér­leti telepein, állami gazdaságain, termelőszövetkezetein kívül mintegy 200 egyéni termelő rész­vételére számítanak. Beküldték a tabdi, a csengődi, a kelebiai, a kiskőrösi ,a páhi szakcsoportok is nevezésüket. A megyei borversenyen jó eredményt elért termelők részé­re a „Hírős Napok” alkalmával fogják kiosztani a jutalmakat. < Napjainkban kivált mióta sor került az 1957. évi nyereség- részesedés kifizetésére, gyakori beszédtéma a dolgozók között a bérek, fizetések kérdése. Az ilyen szóváltásokban, vitákban szinte általános a szemlélet, hogy az emberek csak azt tekin­tik fizetésnek, amit munkájuk után bérként megkapnak. Ami benne van a borítékban. Na, meg most a nyereségrészesedésre kijáró pénzt. Pedig mindez, még ha nagyobb fele, akkor is csak része a fizetésnek. A másik része az, amit kü­lönböző formában, de minden­nap élvezünk, amit természetes­nek veszünk, mint a munkásál­lam gondoskodását a dolgozókról, s éppen ezért nem is beszélünk Növényvédelem májusban Szántóföldön Ha a tavaszi árpa- vagy zab­vetéseinket a deresnyakú (vetés fehérítő) bogár lárvája bántja, a foltokat porozzuk be Agritox- szal. A lucerna kártevők ellen szénahordás után a tarlót két százalékos Hungária Matadorral permetezzük, vagy Agritox-szal, DDT-vel porozzuk. A levéltetvek ellen káliszap­panos nikotinnal. nagyüzemi gazdaságokban 0,3 százalékos Wofatox-szal permetezzünk. A mocskospajor és a földibolhák ellen DDT-vel porozzunk. A kukorica barkó ellen 0,4-től 0,6 százalékos Pernittel permetez­zünk, vagy Hungária Matodor és Agritox 1:1 arányú keveré­kével porozzunk. A bundásboga- rakat és a gabonaszipolyokat fé­süléssel gyűjtsük össze a gabo­nában. A repcefény bogarat, a repce bimbós állapotában Agri­tox-szal vagy DDT-vel porozzuk, KOOPERÁCIÓSOK, FIGYELEM! Krőmnikkel és egyéb ext­raminőségű fogaskerék­gyártást 180 mm-től 40 mm-ig 1,75-től 8 colig egyenes és ferde fogazású fogaskerékgyártást válla­lunk Bányászati Berendezések Gyára. Kiskunfélegyháza. 1053 a répabarkót Darsinnal perme­tezzük. A kukoricamoly fertőzés megelőzése céljából május 15-ig a kukorica- és cirokszárat hasz­náljuk feL A burgonyabogár rendszeres keresését folytassuk. A legelőkön a Dikonirtos per­metezést (katasztrális holdan­ként 1,6 kg) május 10 és jú­nius 20 között hajsuk végre. Gyümölcsösben és szőlőben Ha a cseresznye színe a zöld­ből sárgába megy át, a cseresz­nye-lény ellen két százalékos Hungária Matadorral permetez­zünk. A tavaszi hernyókat Hol­ló 10 0,6—0,8 százalékos oldatá­val permetezzük. Az almamoly első nemzedékét 12—15 napon­ként — a rajzás kezdetétől — 0,5—0,7 százalékos Darsinos vagy 0,4 százalékos Pernites per­metezőszerrel (keverjünk hozzá réz- vagy kéntartalmú szert) irtsuk. E keverékkel a liszthar­mat és a varasodás ellen is vé­dekezhetünk. A szilvalevél vörös foltossága, a cseresznye- és szilvafák levél- likasztó betegsége ellen nyári higitású mészkénlével vagy bor- dóilével permetezzünk. A szil­vamoly szappanos nikotinoldat­tal vagy 1 százalékos Hungária Matador permetezőszerrel el­pusztítható. Az amerikai fehér szövőlepke ellen a hernyófész­kek megsemmisítésével, majd 0,8 százalékos Holló 10-es per­metezéssel védekezzünk. A mo­róla. Holott, ha belegondolunk, tények és adatok egész sora bi­zonyítja: sok-sok millió forint­nyi összeg az a juttatás, ami igaz, nincsen benne a hóvégi bo­rítékokban, azonban ha fizetni kellene érte, bizony komolyan érintené a dolgozók zsebét. Fiatal családosoknál megszo­kott útvonal, munkábamenetel előtt az óvoda, a napköziotthon, tanácsi, vagy üzemi bölcsőde, ahol forintokért vigyáznak leg­féltettebb kincsünkre, míg ők dolgoznak. Pedig ezeknek az intézmé­nyeknek a fenntartása sokkal drágább, mint amennyit a szü­lők évek hosszú során át fizet­nek ott gyermekükért. De nekik csak kevésbe kerül, mert a töb­bit fizeti a munkásállam. Bent a gyárban a munkaruha, köpeny, gumicsizma, vagy más védőruha és mellette a védőétel, védőital, ha értékét összeszá­molnánk bizony jó pár milliót tenne ki egy évben. Igaz ez sincs benn a borítékban, de biz­tosítása jelentős tétel az ország költségvetésében. Ezer és tízezer dolgozó ebédéhez a mindennapi gyoró ormányost 0,4 százalékos Pernittel semmisítsük meg. A szőlőben a peronoszpóra fertő­zés elleni védekezést akkor Kell megkezdeni, amikor körül­belül 10 millimeter eső esett és a napi középhőmérséklet a 13 százalékot elérte és a szőlő haj­tásai 4—5 levelesek. Ekkor 0,5 százalékos bordóilével vagy egy­százalékos Spritz-Cuprallal per­metezzünk. A második preven­tív védekezést körülbelül egy hét múlva, a további permetezé­seket 6—14 naponként egy­százalékos bordóilével, vagy másfél százalékos Spritz -Cup- rallal hajtsuk végre. A védeke­zést a permetlé megszáradása előtt rézmészporos porozással egésztíjük ki. Lisztharmat ellen rézkénport alkalmazunk. A sző­lőmoly első nemzedékének raj­zásakor egy hektoliter bordói- lébe kevert 50 dekagramm Dar- sinnal vagy 40 dekagramm Per­nittel permetezzünk. Konyhakertben A káposztapoloskát, földi­bolhát DDT-vel porozzuk. A zöldségfélék gombabetegségei ellen egyszázalékos bordóilét, vagy Spritz-Cupralt használ­junk. A spárgalégy irtására a spárgasorok közé szórjunk her- nyóenyvvel bekent ujjnyi vas­tag fehér pálcikákat, hogy a rajzó legyek rászállva belera­gadjanak. Spárgabogár ellen DDT-vel porozzunk. A meztelen csiga irtását mészporral végez­zük. Szűcs József hozzájárulás évente milliókat tesz ki, amit az ország kasszá­jából fizet ki az állam. A jutal­mazásokra és jóléti célokra léte­sített igazgatói alap csak a me­gye tanácsi iparában több mint 400 ezer forint. Ezt is a dolgozók ilvezik és még nem tekintik a fizetés részének, bár hosszan lehetne sorolni azok nevét, akik a múlt esztendőben olyan össze­gű jutalmat kaptak, mint havi, vagy félhavi fizetésük. Nem beszélünk arról, hogy a kapitalista Magyarországon a dolgozók fizették a társadalmi biztosítási járulék összegének felét, amit ma teljes egészében a munkáltatók térítenek meg. Arról is ritkán esik szó, hogy betegség esetén, a bérből és fi­zetésből élők táppénze a Horthy- rendszérben keresetüknek csak 55 százaléka volt, ma pedig a dolgozók többségét (két éves folyamatos munkaviszony után) fizetésük 75 százaléka illeti meg. És folytathatnunk azzal, hogy ma a tbc-vel fertőzött dolgozók két évig jogosultak táppénzre, vagy ha szükséges kórházi, sza­natóriumi ápolásra, A műit rendszerben ez is csak egy év volt. Az ápolás idejének ez a felemelése annál is inkább je­lentős, mivel minden egyes sza­natóriumi nap betegenként 70 forintjába kerül az államnak. De térjünk vissza a termelés­re. Milyen jól jön egy sor ipar­ág munkásainak évenként a ter­mészetbeni juttatás. Sütőipari üzemeink és a megyei vágóhíd vállalat dolgozói tavaly például 1 125 000 forint árú kenyeret, jfe letve húsárut kaptak rendsa^ rés havi fizetésük és a nyereség- részesedés mellett. A Gyufagyár munkásai tűzifát, a konzerv­gyáriak pedig különböző élelmi­szereket vittek haza. A ruha­iparban dolgozók textiliákat, a cipőgyáriak pedig különböző bőrárukat kaptak természetbeni juttatásként. Ha baj van a családban, jól esik a rendkívüli pénzsegély. Ugyanez örömteli érzés a háza­sulandóknak, vagy a nemreg világra jött kis emberpalánta szüleinek. Jelentős kiadástól menti meg az újszülöttek apját, anyját a 400 forintos babakelen­gye juttatás is. A fentebb írtak­ra ki-ki tudja, mikor számíthat. De azzal már keveset gondolnak, hogy mindez a juttatás nem köl­csön, hanem olyan segítség, amit örökbe kapnak. Igen, örökbe. Részként annak a sok jónak, ami nincs benne a borítékban, és mégis beszédes bizonyítéka a munkásállam rólunk történő mindennapi gondoskodásának. Sándor Géza Szovjet gyártmányú 125-ös MOTORKERÉKPÁR j minden szaküzletben kap- j ható. Üzembiztos és terepre: kiválóan alkalmas. 1062: TMK-SOK, FIGYELEM! M. V. 19-es típusú légkala­pácshoz, M. F. típusú lég­fúróhoz, M; C. 220-as tí­pusú légcsiszolóhoz, M. F. V. 325-ös légfúrógéphez, M. C. 65-ös légcsiszoló géphez, M. F. P. 10-es légfúró pisztoly­hoz, V, 22-es típusú tar­goncához, M. V, E. 280-as típusú esztergapadhoz, E. U. 175-ös esztergagépekhez különböző alkatrészek, go­lyóscsapágyak kaphatók a Bányászati Berendezések Gyárában. Kiskunfélegy­házán. 1053 léVVVVWVWVVVVVVVVVVVV AUot Mfncsak Uton&ttoik,-s&ámoinaU is —Aparasxt, az számol. Egy se jó gazda, aki- a számtant el­hanyagolja — mondja társalgá­sunk közben, mintegy önvallo­másképpen Kerekes Antal elv­társ, a kecskeméti Szabad Nép Tsz párttitkára, a szövetkezet irodájában, miközben három noteszlapot is telejegyzek a gaz­dálkodásuk számadataival. Hát hogyan is számolnak ők, akikről híre jött a szerkesztő­ségbe is, hogy fokozatosan rá­térnek a belterjes árutermelés­re és a tagságnak a juttatás na­gyobb részét nem terményben, hanem készpénzzel fizetik majd ki? — Először talán arról beszél­jünk — kezdi Kerekes elvtárs —, hogy a tag, ha terményt kap, úgyis beviszi a piacra eladni, mert pénz kell neki. termény meg csak annyi, amennyi a ke­nyérszükségletét fedezi és a ház­táji állatállományának az eltar­tására elegendő. Ez a piacozás azonban nem jár haszonnal. Munkaerő-, fogatkiesést jelent a szövetkezetnek, s az sem biztos, hogy a terményeit kínálgató tsz- tag annyit kap a portékájáért, amennyire számított. Ez hát az egyik főoka, hogy a tsz miért tért rá az áruterme­lésre; s a pénzszerzésnek sok­rétű módozatával ismertet meg a párttitkár, ami arra vet fényt, hogy a vezetőség itt alaposan meghányja-veti a lehetőségeket, tennivalókat. Kezdjük talán azzal, hogy a tsz számos növényféleség ter­mesztésére szerződést kötött. Ex axért jó, ismerték fel, mert a termény eladása nem okoz gondot, másrészt, még fel­árat is kapnak, ha az előírt mennyiségnél és minőségnél töb­bet, jobbat adnak át az illeté­kes vállalatoknak. Szerződtek lucernamag, borsó, cukorrépa, hagyma .paprika, dinnye ter­mesztésére. Egyébként a tsz-nek van a kecskeméti piacon árusító bódé­ja, amelyben azelőtt a zöldség­féléiket szokták eladni. Ez azon­ban nem volt rentábilis, mett bár előfordult, hogy a primőrö­ket jobban értékesíthették, mint ha szerződést kötöttek volna rá­juk, volt azonban úgy is, hogy rosszabbul; végeredményben te­hát így semmi különösebb ha­szonhoz nem jutottak, ráadásul a helypénz, a hozzáértő piaci árus félfogadása még csökken­tette is a bevételt. Ezt a gondterhes, kockázattal bővelkedő állapotot szűntették meg a szerződésekkel — a bódé­ban viszont sertéshúst mérnek. mivel van hozzá engedélyük, s természetesen hízódisznójuk is, jelenleg 47 darab. S mert a hűs- eladás is szakembert kíván (Ke­rekes elvtárs mosolyogva jegy­zi meg: ő is leöli a disznót, fel is dolgozza, de a piacon már nem tudná, hogy mit adjon, ha a vevő karmonádlit. karajt, s egyéb húsféleséget kérne), hát egy hentes-szakmáiú tsz-tagot foglalkoztatnak erre a célra. Ha már itt tartunk, beszéljünk az állatállományról is. Az említett hízókon kívül van a gazdaságnak 33 darab anyakocája, 152 süldője, s több mint 70 malaca. Ezenkívül szer­ződésre hizlal 40 szarvasmarhát, de ha beválik a hizlalás, ősszel 70-re emelik a számot. A hiz­lalás különben nemcsak pénz­hez, de a belterjes gazdálkodás miatt kisebb területen termelt kenyér-, takarmánygabona alá szükséges és jelentős trágya­mennyiséghez is juttatja a tsz-t. Van juhállománya is a szövet­kezetnek: 116 birka, ezek közül 104 fejős. Újabb jövedelemszer­zési lehetőség. S a vezetőség itt is elővette a számoló ceruzát. Azelőtt a szövetkezet maga dolgozta fel a juhtejet sajtnak, amelynek kilójáért az értékesítő vállalat 14 forintot fizetett. Te­kintve azonban, hogy 5 liter tej szükséges egy kiló sajthoz, a tej literjéért viszont — ha a zsírtartalma 6 százalékos — 3 forint és 20 fillért kapnak, nyíl­ván ráfizetnek a sajtgyártásra, melynek a költségeit még nö­velte is a naponta 20 forint ér­tékű rőzse eltüzelése, valamint az, hogy más munkakörben is alkalmazható tsz-tagot kellett a tejfeldolgozásra beállítaniok. Mit lehet itt tenni? A Tej­ipari Vállalatnak eladják a te­jet, amelynek literiéért, ha az említettnél magasabb zsírtar­talmú százalékonként még 35 fillér felárat is fizetnek nekik (már a 6,8 zsázaléknál tartanak, de elérik a 8 százalékot is), s 20 fillérért visszakapják a mala­coknak jó savó literjét is. Itt axonban mi i§ szá­molni kezdtünk, már itt benn, a szerkesztőségben, s az a véle­ményünk, hogy ha a Szabad Nép maga árusítaná az ugyancsak saját maga készítette sajtot, va­lószínű, még jobban járna, hi­szen — mint említettük — van árusító bódéja is. S nincs kizár­va, »-utánaszámolnak« ennek a lehetőségnek is Kerekes elvtár- sék. Summa summárum: érthető, hogy a hétszázholdas, hatvan taggal működő tsz miből tud majd építeni a meglevő mellé még az idén egy ötvenférőhelyes szarvasmarha-istállót, hogy mi­ből készül el nemsokára a közel százezer forintos kultúrház, ért­hető az is, hogy miért tudtak venni a Szabad Népesek két traktort, s miért ér náluk egy- egy munkaegység a tavalyi 42 helyett az idén már 50 forintot. Illetve — később tudom meg —, a fentiekből mindez még nem érthető. Mert ahogy kikísér Kerekes elvtárs, s körbemutat­va elmondja, hogy meddig a tsz területe, s melyik tanyaház az övék, megjegyzi: — Az meg ott a kovács- és bognárműhelyünk. Két kovácsot alkalmazunk. — A tizennégy lóhoz? — Az erre lakó egyéniek is nálunk patkoltatnak — feleleli, — De van még darálónk is. Ezt a városba visszajövet kö­zelebbről is szemügyre vehetem, az 5-ös busz végállomása előtti megállónál működik. Éppen da­rát zsákolnak a kisebbfajta ma­lom tsz-tag dolgozói egy egyéni paraszt kocsijára. A tsx-estek mosolyognak, látszik, gondtalanok — hja, öröm így a munka, ha eredmé­nyességéért a vezetőség számta­ni műveleteket is végez. Tarján István

Next

/
Thumbnails
Contents