Petőfi Népe, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-31 / 127. szám

\ fítléick, forintok,—cziek, milliók O — Qegíjzittk Lüj'itSkrál — > , Miéri nincs nu^Lktu'-iÁ Kiskunmajsán ? Sajnálattal kellett tudomásul vennem, hogy községünkben nem lehet sört korsóban kapni. Az egész faluban csak két helyen1 szolgálnak ki nagy korsóval, a többi italboltban azonban a[ korsók nyugodtan alusszák téli álmukat valahol a raktárban. Arra a kérdésre, hogy hol vannak a korsók, a földművesszövet-1 kezet italboltjában azt felelik, hogy összetörtek. Ez a válasz ter-j mészetesen nem elégíti ki a fogyasztókat. Két eset lehetséges: vagy tényleg összetörtek a korsók, s akkor újat kellene venni,, vagy pedig a poharas sör kimérése sokkal kifizetődőbb, mert így több habot tudnak elmérni. Azért fordultam a nyilvánossághoz, hogy talán a kiskunmaj-' sai vendéglőkben is elolvassák a levelemet és végre minket is kiszolgálnak korsóval. Remélem, ezzel nem kell a nyár végéig! várni. Tóth Mátó levelfvr.ü 1 Nemrégiben egy olyan szeren­csétlenségnek voltam szemta­núja, amit igen könnyen el le­hetett volna kerülni. Jánoshal­mán az egyik utcakeresztező- désnél egy K—55-ös típusú mo­torkerékpárral egy 25 év körüli fiatalember nekirohant egy Cse­pel teherkocsinak, amelynek bal hátsókereke összetörte a motort. A benzintankon egy hároméves kisfiú ült, aki súlyos szemsérü­lést szenvedett. „Nem magyar gyártmány66 íigyik este vízért mentem, a kútra. Odaérve várakoznom kellett, s míg ácsorogtam, há­rom kisfiú beszélgetése kötötte le a figyelmemet, amelyet aka­ratlanul is kihallgattam. Tíz-tí- zenkót év körüli fiúcskák vol­tak. A legkisebb egy háromszí­nű labdával játszott, majd át­adta pajtásainak, hogy kritizál­ják meg. Még megjegyzést is fűzött hozzá: »Nem magyar, csehszlovák vendégeinktől kap­tam.-« A másik két gyerek nagy szakértelemmel bizonygatta: »Látszik rajta, mert hisz a ma­gyar az vacak«. Irigykedve figyeltem ezeket a fiúcskákat, akiknek megadatott az a boldogság, hogy mint »szakértők« beszélhetnek még külföldi játékokról is. A szü­leikre haraggal gondoltam, mert — nem vitás, hogy a ma­gyar gyártmányú játékokon< még sok javítanivaló akad —, az nem igaz, hogy ezt a nagyi »szakértelmet« ezek a tízévesJ fiúcskák nem szüleiktől tanul-i ták meg. Véleményem szarint a\ gyermekeket arra kell nevelni,t hogy szeressék, értékeljék azt'( is, ami itthon készül. Az illeté-i kés tervezőket és kivitelezőketj pedig arra kérem, hogy ésszerű, ötletekkel teli játékokat készít-< senek, mert mindannyiunknak\ közös ügye, hogy a magyar< gyártmányú játékokról más vé-\ leményük legyen még a tízéve-t seknek is. j Vásárhelyi Ferencné levelezői vezetőjének újítása nyomán most kályhánként közel egy óra időmegtakarítással ugyanezt géppel végzik. Kulisics Lajos elvtárs, a TMK vezetője sokat gondolkozott ázott, miként lehetne meggyor­sítani a marást. A vállalatnak ugyanis csak egy marógépe van, s ennek üzemeltetése há­rom műszakban sem elegendő, a különféle szerszámok s gyárt­mányok marásához. Ez a hely­zet amellett, hogy akadályozta az egyes termékek határidőre történő elkészítését, számos összetűzésnek is okozója volt, mivel minden munkás azt sze­rette volna, ha az őrá kirótt fel­adat elvégzését tartják elsődle­gesnek, nem pedig a másokét. Kulisics elvtárs a veszekedés helyett gondolkozott. A gépek kihasználási fokát alaposabban vizsgálgatva rájött, Ijogy a gyár vésógépével lehetne valamit kezdeni. Ez a gép egy műszakban is csak alig 80—90 százalékig volt kihasz­nálva. A felfedezést kísérlete­zés követte, mígnem a TMK vezetője egy külön motormeg- hajlású vertikális fejet készí­tett rája. tgy ma már az üzem valamennyi szerszám és gyárt­mány marási munkáját két műszak alatt is el tudják vé­gezni. Emellett azután ha szük­séges, pár perc alatt a maró­gép visszaalakítható vésőgéppé, vagy fordítva. A könnyűszereidében Foga- rasi István és Juhász Lajos elvtársak a villanymotorok paj­zsa és csapágyainak szerelésé­hez olyan ötletes vezetőkészü­léket ügyeskedtek össze, mely­nek alkalmazásával ma már kettő helyett egy ember tudja elvégezni ugyanazt a munkát. Az említett villanymotorok forgó- és állórész lemeztestjeit öntés előtt eddig elég drága gázlánggal égették ki az olaj­tól, illetve ilyen módon melegí­tették elő a kokilláöntéshez. Hollósy Lajos elvtárs, az öntöde vezetője nemrég egy ötletes újí­tással változtatott ezen, mivel az üzem épülete régebben lak­tanya volt. Az egyik kokszke­mence égéstermékeit közvetlen a mögötte levő volt honvédségi sütőszekrénybe vezette, ahol most már mintegy 400 Celsius fok hőmérsékleten egyszerre végzik a fentebb írt két műve­letét, jelentős gázmennyiséget takarítva meg ezzel. Nuszpl Ferenc elvtárs, a per­metezőgépgyártó üzemrész ve­zetője szintén jelentős anyagmegtakarítást ért el. Havonta 250—300 kiló egész apró vörösréz- és fekete- lemez-hulladékot hasznosít a présmühelyben, alátétekként gyártva és alkalmazva azokat. Havonta 8—10 újítást adnak be a Bajai Vas- és Fémipari Vállalat dolgozói. Ha pedig va­laki a fentiek olvasása után azt kérdezné tőlünk, miért éppen a művezetőket soroltuk fel pél­daként, azoknak végezetül a következőket válaszoljuk: Ahol a vezetők keresve, kísérletezve mindig újat, olcsóbbat és job­bat akarnak alkotni, ott a dol­gozók is ezt az utat járják. Mert a példa ragadós, kivált, ha olyan anyagi ösztönzéssel jár, mint egy sikerült újítás. Sándor Géza , Hozzászólás a vallási „erkölcsről66 című íráshoz Vannak olyanok, akik vallá­sos nevelés nélkül az emberek erkölcseinek romlását jósolják. ‘Arra szeretném ezeket emlé­keztetni, hogy a vallás kétezer év alatt nem tette jobbá, sem erkölcsösebbé az emberek éle­tét. Az egyházak tétlenül néz­ték a háborúkat, az emberek millióinak legyilkolását, az anyák és gyermekek könnyeit, szenvedéseit, nyomorát. Megál­dották az öldöklő fegyvereket a minél eredményesebb gyilkolás és pusztítás sikere érdekében. Elterelték a figyelmet a háború igazi okairól. Eisenhower, Dul­les, Adenauer rendszeres temp- lombajáró, ugyanakkor az új atomháború előkészítésének íS legbuzgóbb apostolai. Mi materialisták nem járunk templomba, de jó szol­gálatot teszünk az emberiség­nek azzal, hogy a békét védel­mezzük, harcolunk a kizsák­mányolás megszüntetéséért, a dolgozók szabad szocialista tár­sadalmának felépítésén mun­kálkodunk, munkahelyünkön, családi életünkben saját pél­dánkkal mutatjuk be az igazi erkölcsösséget. Mi erkölcstelen­nek tartjuk a dolgozó ember kizsákmányolását, a képmuta­tást és erkölcsösnek a becsüle­tes munkából való élést, a dol­gozó ember megbecsülését, jo­gainak tiszteletben tartását. Eh­hez pedig nincs szükség sem­miféle vallásos misztikumra. Király Ferenc nevelőtanár Kiskunfélegyháza — A pedagógusnap alkalmá­val csak 120 pedagógust jutal­maz meg a Kecskeméti Járási Tanács művelődési csoportja. Ez alkalommal mintegy 60 000 fo­rint kerül kiosztásra és 25 ta­nító részesül sóronkívüli előlép­tetésben. Ez a pedagógusnap is bizonysága lesz annak, hogy kormányunk, s a párt értékeli és nagyrabecsüli a pedagógusok munkáját, mellyel gyoriütják szocialista előrehaladásunkat« Into példa Magam is gépjárművezető va­gyok és megítélésem szerint az autó és a motor is 35—40 kilo­méterrel haladt át c.z utcake­reszteződésnél, holott a megen­gedett sebesség 15 kilométer. Ügy vélem, ez a kis írás figyel­meztetően hat a gépjárműveze­tők felé. Nemcsak anyagi, ha­nem sokszor életet veszélyeztető a gyorshajtás, a szabálytalan közlekedés. Ifj. Majoros Zoltán levelező 1 Jó dolog a nyereségrészese- [dési rendszer, de a több és ol- 'csóbb termelés ösztönző eszkö­zévé csak akkor válik, ha je­lentőségéhez mérten számo­lunk vele és vállalatvezetőink tervszerűen igyekeznek kihasz­nálni a benne rejlő önköltség­csökkentési, takarékossági le­hetőségeket. Hiszen ha valahol, úgy ezen a területen ezernyi lehetősége van annak, hogy pénzt, ; időt, anyagot. takarít­sunk meg, mely alapja, felté­tele a jövő évi nyereségrészese­désnek. A Bajai Vas- és Fémipari Vállalat vezetői, akikről cik­künk szól, ilyen lehetőségnek tekintik az újítómozgalmat. Párttaggyűléseken, termelési tanácskozásokon min­den esetben kendőzetlenül a [nyers valóságot közlik a dolgo­zókkal. Ismertetik velük a vál- ialat mindenkori anyagi hely­zetét, az egyes gyártmányok lönköltségének alakulásáig nye- [reségrészesedési lehetőségeiket s imindig arra az üzemrészre, Vagy gyártmányféleségre készí­tenek újítási feladattervet, ahol ‘»'legjobban szorít a cipő«. Egy-egy ilyen megbeszélés után a munkások gondolkoznak pár napot, aztán mint az újítási naplóból, de Szabó Lajos igaz­gató és Vas István főmérnök elvtársak elbeszéléseiből is ki­tűnik, egész sor hasznos ötle­tet, értékes javaslatot adnak a gazdaságos termeléshez. Az így felvetődött ötleteknek, ésszerű­sítési javaslatoknak egy része az újítási tématervekben kitű­zött feladatokkal kapcsolatos, ami arra vall, hogy a dolgozók szeretik s magukénak érzik a Bajai Vas- és Fémipari Válla­latot. Itt van például Kényi Béla elvtárs, a szerszámműhely ve­zetője, aki a tűzhelygyártásnál a domborított lemezajío szélei­nek levágási idejét egy ötletes szerszám készítésével tizedére csökkentette. Ez a munkát nemrég még kéz­zel végezték ajtónként 10—15 óra alatt. A szerszámműhely Tisztelt Szerkesztőség! Pár héttel ezelőtt olvas­tam a Petőfi Népében a vallási »erkölcs«-ről szóló cikket. Ez az írás itt, Kiskunfélegyházán ■ igen nagy érdeklődést váltott ki ■ az újság olvasói körében. Isme­rőseimmel vitatkoztunk a cikk­ben érintett kérdésekről és ! egyetértettünk a szerző megál- ílapításaival. Vitánk alapján > azonban néhány gondolattal [szeretnénk kibővíteni a cikk- iben érintett témát. | Véleményem szerint a vallás ’kényes és érzékeny pontja az [embereknek, melyről csak nagy [ritkán beszélnek. Ezen én nem »csodálkozom, mert így nevelte [őket a régi rendszer, amelynek »a vallás nélkülözhetetlen élet- [eleme, támasza és szilárd tartó­oszlopa volt. [ A régi rend helyén ma új, 'szocialista társadalmi rendszert [építünk, amely megszünteti az >ember ember által való kizsák- 'mányolását. Ebben a helyzetben 'vallásos nézetek a régi védel- : mezősét jelentik.. Éppen ■ ezért [szükséges a vallásról beszél­jünk anélkül, hogy megsérte­nénk a vallásos emberek érzel­meit. ; A v a 11 á s keletkezése [természetes volt, hiszen a pri- imitív ember előtt titokzatos [volt minden természeti jelen­ség, a természetnek minden [megnyilvánulása. Azt sem sza- ibad azonban rossznéven venni, ‘hogy a vallásos nézettel szem- [ben kialakult a materialista 'életfelfogás, a materialista vi­liágszemlélet, mert a tudomány ’fejlődése rengeteg természeti [titkot és titokzatosságot felszá- 'molt. Amilyen mértékben fej­lődik a tudomány, olyan mér­tékben szűnnek meg a vallá­sos hittel indokolt titkok, [oszlik el a homály és világoso­dik meg az emberi agy. Mind­ehhez természetesen türelem kell« tatni, hogy eredményesebben harcolhassunk ellenségeink el­len. [ 2. Ha a jobb és »baloldali« el­hajlások elleni harc öncélúvá, a tényleges helyzettől túlhajtottái válik, ez legalább olyan káros,1 mintha elhanyagoljuk a jobb' és[ »baloldali« hibák elleni harcot.' I Nem szabad jobb vagy »bal-1 oldali« jelzővel illetni egy párt-[ tagot, ha például egy intézke-1 déssel azonnal nem ért egyet. Nej feledjük, hogy a párttagokat isi meg kell győzni intézkedéseink! helyességéről. Ne emberek, ha-i nem helytelen nézetek ellen' harcoljunk. Természetesen eze-< két a helytelen nézeteket is em-! berek vallják, hirdetik. Nekünk* azonban tudnunk kell megítélni,1 hogy egyes emberek akaratla-J nul, vagy tudatosan követnek’ el hibákat. S azok ellen, akikj téves nézeteikhez makacsul ra-i gaszkodnak, nem hagynak ma-í guknak segíteni — a párt érde-i kében határozottan fellépünk. [ A z ellenséges ideológia < szétzúzása a szocializmus! ügyének erősítését jelenti. A< jobb és »baloldali« nézetek el-J leni harc elhanyagolása az el-< lenséges ideológia beáramlását! jelenti a pártba, fékezi, lehetet-’ lenné teszi a szocializmus építé-J sét. < Az ipar, a mezőgazdasági, aj kulturális élet területén me-’ gyénk pártszervei és pártszerve-J zetei előtt álló feladatok nagyok.’ Sikeres végrehajtását csak úgy­tudjuk biztosítani, ha a min-! dennapi munka során követke-’ zetesen harcolunk mind a jobb,! mind a »baloldali« elhajlások’ ellem a kapitalizmus, az ellenségeink elleni harcról van szó. ■Jjogy egy adott időszakban hol, melyik veszély kerül előtérbe, ezt a mindenkori kö­rülmények, az adott helyzet szabja meg. A munkásmozga­lom számos tapasztalata bizo­nyítja, hogy a helyes politika kialakításához általában a két­oldali küzdelem elengedhetet­len. A jobb és »baloldali« elhaj­lások mindegyike veszélyes. Ká­rokat okoz a munkásmozgalom, a kommunizmus ügyének, A kétfrontos harc nem szer­vezeti kampány, hanem harc a párton belül a kispolgári, a bur- zsoá nézetek behatolása ellen, harc a marxizmus—leninizmus tisztaságáért. A kétfrontos harc azt jelenti: legyőzni, összezúzni a kapitalista, burzsoá ideoló­giát,, a burzsoázia érdekeit szol­gáló nézeteket és e nézetekből fakadó gyakorlatot, megszaba­dítani' a pártot, a párttagságot a szektás, dogmatikus nézetek­től, mely nézetek eltorzítják a párt politikáját, elszeparálják a pártot a pártonkívüli dolgozó tömegektől, s a meggyőzésen alapuló vezetés helyébe a pa­rancsolgatás lép. D>ártunk mindkét elhajlás elleni következetes har­cot jelöli meg a pártegység to­vábbi szilárdításáért, a párt tp- megkapcsolatának . erősítéséért. A párt előtt álló feladatok sike­res megvalósításáért, nem utol­sósorban azért, hogy a pártmun­kák gyakorlatában ne köves­sünk el hibákat, két dolgot tart­sunk szem előtt: I. Ne feledjük el, hogy a jobb és »baloldali« hibák ellen azért kell következetes harcot folv­kétoldalú harcot kell megvívni. Ez esetben igazságosabban, túl­zások nélkül tudunk harcolni a másoknál tapasztalható hibás ellen. A kétfrontos harc elsősorban párton belüli. Ebből következik, hogy a harc fő formája az ideo­lógiai küzdelem. Aki a hibás nézetek elleni küzdelmet admi­nisztratív módszerekre vagy személyek elleni küzdelemre viszi át, nem ér célhoz. Köny- nyebb valakit megbüntetni, mint meggyőzni. A párttagok marxista—leninista szellemben való nevelése érdekében fő módszerként a meggyőzést kell alkalmaznunk. Nem szabad be­lenyugodni abba, hogy valaki a hibái felett felületesen gyako­roljon önkritikát, mert ha nem érti meg, hogy miben tévedett, ugyanazt, vagy újabb hibákat követ el. Ahol a kétfrontos harcot ki­csinyes személyeskedésekre szű­kítik le — ez még ma is elő­fordul —, ott nem értik meg a kétfrontos harc lényegét és sok kárt okoznak az ügynek. Azt, hogy a párt határozottan küzd mind a jobboldali, mind a »bal­oldali« hibák ellen — mert mindkét elhajlás letér a mar­xizmus talajáról — nem lehet úgy felfogni, hogy mindkét el­hajlással szemben egyenlő mér­tékben kell harcolni. Amikor a kétfrontos harc fontosságát hangsúlyoztuk, ez mit sem vál­toztat azon a tényen, hogy a munkásmozgalomra fő veszély jelenleg a revizionizmus. A szektásság, a dogmatizmus ese­tében saját hibáink elleni harc­ról, a revizionizmus esetében végeredményben a burzsoázia.

Next

/
Thumbnails
Contents