Petőfi Népe, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-31 / 127. szám
\ fítléick, forintok,—cziek, milliók O — Qegíjzittk Lüj'itSkrál — > , Miéri nincs nu^Lktu'-iÁ Kiskunmajsán ? Sajnálattal kellett tudomásul vennem, hogy községünkben nem lehet sört korsóban kapni. Az egész faluban csak két helyen1 szolgálnak ki nagy korsóval, a többi italboltban azonban a[ korsók nyugodtan alusszák téli álmukat valahol a raktárban. Arra a kérdésre, hogy hol vannak a korsók, a földművesszövet-1 kezet italboltjában azt felelik, hogy összetörtek. Ez a válasz ter-j mészetesen nem elégíti ki a fogyasztókat. Két eset lehetséges: vagy tényleg összetörtek a korsók, s akkor újat kellene venni,, vagy pedig a poharas sör kimérése sokkal kifizetődőbb, mert így több habot tudnak elmérni. Azért fordultam a nyilvánossághoz, hogy talán a kiskunmaj-' sai vendéglőkben is elolvassák a levelemet és végre minket is kiszolgálnak korsóval. Remélem, ezzel nem kell a nyár végéig! várni. Tóth Mátó levelfvr.ü 1 Nemrégiben egy olyan szerencsétlenségnek voltam szemtanúja, amit igen könnyen el lehetett volna kerülni. Jánoshalmán az egyik utcakeresztező- désnél egy K—55-ös típusú motorkerékpárral egy 25 év körüli fiatalember nekirohant egy Csepel teherkocsinak, amelynek bal hátsókereke összetörte a motort. A benzintankon egy hároméves kisfiú ült, aki súlyos szemsérülést szenvedett. „Nem magyar gyártmány66 íigyik este vízért mentem, a kútra. Odaérve várakoznom kellett, s míg ácsorogtam, három kisfiú beszélgetése kötötte le a figyelmemet, amelyet akaratlanul is kihallgattam. Tíz-tí- zenkót év körüli fiúcskák voltak. A legkisebb egy háromszínű labdával játszott, majd átadta pajtásainak, hogy kritizálják meg. Még megjegyzést is fűzött hozzá: »Nem magyar, csehszlovák vendégeinktől kaptam.-« A másik két gyerek nagy szakértelemmel bizonygatta: »Látszik rajta, mert hisz a magyar az vacak«. Irigykedve figyeltem ezeket a fiúcskákat, akiknek megadatott az a boldogság, hogy mint »szakértők« beszélhetnek még külföldi játékokról is. A szüleikre haraggal gondoltam, mert — nem vitás, hogy a magyar gyártmányú játékokon< még sok javítanivaló akad —, az nem igaz, hogy ezt a nagyi »szakértelmet« ezek a tízévesJ fiúcskák nem szüleiktől tanul-i ták meg. Véleményem szarint a\ gyermekeket arra kell nevelni,t hogy szeressék, értékeljék azt'( is, ami itthon készül. Az illeté-i kés tervezőket és kivitelezőketj pedig arra kérem, hogy ésszerű, ötletekkel teli játékokat készít-< senek, mert mindannyiunknak\ közös ügye, hogy a magyar< gyártmányú játékokról más vé-\ leményük legyen még a tízéve-t seknek is. j Vásárhelyi Ferencné levelezői vezetőjének újítása nyomán most kályhánként közel egy óra időmegtakarítással ugyanezt géppel végzik. Kulisics Lajos elvtárs, a TMK vezetője sokat gondolkozott ázott, miként lehetne meggyorsítani a marást. A vállalatnak ugyanis csak egy marógépe van, s ennek üzemeltetése három műszakban sem elegendő, a különféle szerszámok s gyártmányok marásához. Ez a helyzet amellett, hogy akadályozta az egyes termékek határidőre történő elkészítését, számos összetűzésnek is okozója volt, mivel minden munkás azt szerette volna, ha az őrá kirótt feladat elvégzését tartják elsődlegesnek, nem pedig a másokét. Kulisics elvtárs a veszekedés helyett gondolkozott. A gépek kihasználási fokát alaposabban vizsgálgatva rájött, Ijogy a gyár vésógépével lehetne valamit kezdeni. Ez a gép egy műszakban is csak alig 80—90 százalékig volt kihasználva. A felfedezést kísérletezés követte, mígnem a TMK vezetője egy külön motormeg- hajlású vertikális fejet készített rája. tgy ma már az üzem valamennyi szerszám és gyártmány marási munkáját két műszak alatt is el tudják végezni. Emellett azután ha szükséges, pár perc alatt a marógép visszaalakítható vésőgéppé, vagy fordítva. A könnyűszereidében Foga- rasi István és Juhász Lajos elvtársak a villanymotorok pajzsa és csapágyainak szereléséhez olyan ötletes vezetőkészüléket ügyeskedtek össze, melynek alkalmazásával ma már kettő helyett egy ember tudja elvégezni ugyanazt a munkát. Az említett villanymotorok forgó- és állórész lemeztestjeit öntés előtt eddig elég drága gázlánggal égették ki az olajtól, illetve ilyen módon melegítették elő a kokilláöntéshez. Hollósy Lajos elvtárs, az öntöde vezetője nemrég egy ötletes újítással változtatott ezen, mivel az üzem épülete régebben laktanya volt. Az egyik kokszkemence égéstermékeit közvetlen a mögötte levő volt honvédségi sütőszekrénybe vezette, ahol most már mintegy 400 Celsius fok hőmérsékleten egyszerre végzik a fentebb írt két műveletét, jelentős gázmennyiséget takarítva meg ezzel. Nuszpl Ferenc elvtárs, a permetezőgépgyártó üzemrész vezetője szintén jelentős anyagmegtakarítást ért el. Havonta 250—300 kiló egész apró vörösréz- és fekete- lemez-hulladékot hasznosít a présmühelyben, alátétekként gyártva és alkalmazva azokat. Havonta 8—10 újítást adnak be a Bajai Vas- és Fémipari Vállalat dolgozói. Ha pedig valaki a fentiek olvasása után azt kérdezné tőlünk, miért éppen a művezetőket soroltuk fel példaként, azoknak végezetül a következőket válaszoljuk: Ahol a vezetők keresve, kísérletezve mindig újat, olcsóbbat és jobbat akarnak alkotni, ott a dolgozók is ezt az utat járják. Mert a példa ragadós, kivált, ha olyan anyagi ösztönzéssel jár, mint egy sikerült újítás. Sándor Géza , Hozzászólás a vallási „erkölcsről66 című íráshoz Vannak olyanok, akik vallásos nevelés nélkül az emberek erkölcseinek romlását jósolják. ‘Arra szeretném ezeket emlékeztetni, hogy a vallás kétezer év alatt nem tette jobbá, sem erkölcsösebbé az emberek életét. Az egyházak tétlenül nézték a háborúkat, az emberek millióinak legyilkolását, az anyák és gyermekek könnyeit, szenvedéseit, nyomorát. Megáldották az öldöklő fegyvereket a minél eredményesebb gyilkolás és pusztítás sikere érdekében. Elterelték a figyelmet a háború igazi okairól. Eisenhower, Dulles, Adenauer rendszeres temp- lombajáró, ugyanakkor az új atomháború előkészítésének íS legbuzgóbb apostolai. Mi materialisták nem járunk templomba, de jó szolgálatot teszünk az emberiségnek azzal, hogy a békét védelmezzük, harcolunk a kizsákmányolás megszüntetéséért, a dolgozók szabad szocialista társadalmának felépítésén munkálkodunk, munkahelyünkön, családi életünkben saját példánkkal mutatjuk be az igazi erkölcsösséget. Mi erkölcstelennek tartjuk a dolgozó ember kizsákmányolását, a képmutatást és erkölcsösnek a becsületes munkából való élést, a dolgozó ember megbecsülését, jogainak tiszteletben tartását. Ehhez pedig nincs szükség semmiféle vallásos misztikumra. Király Ferenc nevelőtanár Kiskunfélegyháza — A pedagógusnap alkalmával csak 120 pedagógust jutalmaz meg a Kecskeméti Járási Tanács művelődési csoportja. Ez alkalommal mintegy 60 000 forint kerül kiosztásra és 25 tanító részesül sóronkívüli előléptetésben. Ez a pedagógusnap is bizonysága lesz annak, hogy kormányunk, s a párt értékeli és nagyrabecsüli a pedagógusok munkáját, mellyel gyoriütják szocialista előrehaladásunkat« Into példa Magam is gépjárművezető vagyok és megítélésem szerint az autó és a motor is 35—40 kilométerrel haladt át c.z utcakereszteződésnél, holott a megengedett sebesség 15 kilométer. Ügy vélem, ez a kis írás figyelmeztetően hat a gépjárművezetők felé. Nemcsak anyagi, hanem sokszor életet veszélyeztető a gyorshajtás, a szabálytalan közlekedés. Ifj. Majoros Zoltán levelező 1 Jó dolog a nyereségrészese- [dési rendszer, de a több és ol- 'csóbb termelés ösztönző eszközévé csak akkor válik, ha jelentőségéhez mérten számolunk vele és vállalatvezetőink tervszerűen igyekeznek kihasználni a benne rejlő önköltségcsökkentési, takarékossági lehetőségeket. Hiszen ha valahol, úgy ezen a területen ezernyi lehetősége van annak, hogy pénzt, ; időt, anyagot. takarítsunk meg, mely alapja, feltétele a jövő évi nyereségrészesedésnek. A Bajai Vas- és Fémipari Vállalat vezetői, akikről cikkünk szól, ilyen lehetőségnek tekintik az újítómozgalmat. Párttaggyűléseken, termelési tanácskozásokon minden esetben kendőzetlenül a [nyers valóságot közlik a dolgozókkal. Ismertetik velük a vál- ialat mindenkori anyagi helyzetét, az egyes gyártmányok lönköltségének alakulásáig nye- [reségrészesedési lehetőségeiket s imindig arra az üzemrészre, Vagy gyártmányféleségre készítenek újítási feladattervet, ahol ‘»'legjobban szorít a cipő«. Egy-egy ilyen megbeszélés után a munkások gondolkoznak pár napot, aztán mint az újítási naplóból, de Szabó Lajos igazgató és Vas István főmérnök elvtársak elbeszéléseiből is kitűnik, egész sor hasznos ötletet, értékes javaslatot adnak a gazdaságos termeléshez. Az így felvetődött ötleteknek, ésszerűsítési javaslatoknak egy része az újítási tématervekben kitűzött feladatokkal kapcsolatos, ami arra vall, hogy a dolgozók szeretik s magukénak érzik a Bajai Vas- és Fémipari Vállalatot. Itt van például Kényi Béla elvtárs, a szerszámműhely vezetője, aki a tűzhelygyártásnál a domborított lemezajío széleinek levágási idejét egy ötletes szerszám készítésével tizedére csökkentette. Ez a munkát nemrég még kézzel végezték ajtónként 10—15 óra alatt. A szerszámműhely Tisztelt Szerkesztőség! Pár héttel ezelőtt olvastam a Petőfi Népében a vallási »erkölcs«-ről szóló cikket. Ez az írás itt, Kiskunfélegyházán ■ igen nagy érdeklődést váltott ki ■ az újság olvasói körében. Ismerőseimmel vitatkoztunk a cikkben érintett kérdésekről és ! egyetértettünk a szerző megál- ílapításaival. Vitánk alapján > azonban néhány gondolattal [szeretnénk kibővíteni a cikk- iben érintett témát. | Véleményem szerint a vallás ’kényes és érzékeny pontja az [embereknek, melyről csak nagy [ritkán beszélnek. Ezen én nem »csodálkozom, mert így nevelte [őket a régi rendszer, amelynek »a vallás nélkülözhetetlen élet- [eleme, támasza és szilárd tartóoszlopa volt. [ A régi rend helyén ma új, 'szocialista társadalmi rendszert [építünk, amely megszünteti az >ember ember által való kizsák- 'mányolását. Ebben a helyzetben 'vallásos nézetek a régi védel- : mezősét jelentik.. Éppen ■ ezért [szükséges a vallásról beszéljünk anélkül, hogy megsértenénk a vallásos emberek érzelmeit. ; A v a 11 á s keletkezése [természetes volt, hiszen a pri- imitív ember előtt titokzatos [volt minden természeti jelenség, a természetnek minden [megnyilvánulása. Azt sem sza- ibad azonban rossznéven venni, ‘hogy a vallásos nézettel szem- [ben kialakult a materialista 'életfelfogás, a materialista viliágszemlélet, mert a tudomány ’fejlődése rengeteg természeti [titkot és titokzatosságot felszá- 'molt. Amilyen mértékben fejlődik a tudomány, olyan mértékben szűnnek meg a vallásos hittel indokolt titkok, [oszlik el a homály és világosodik meg az emberi agy. Mindehhez természetesen türelem kell« tatni, hogy eredményesebben harcolhassunk ellenségeink ellen. [ 2. Ha a jobb és »baloldali« elhajlások elleni harc öncélúvá, a tényleges helyzettől túlhajtottái válik, ez legalább olyan káros,1 mintha elhanyagoljuk a jobb' és[ »baloldali« hibák elleni harcot.' I Nem szabad jobb vagy »bal-1 oldali« jelzővel illetni egy párt-[ tagot, ha például egy intézke-1 déssel azonnal nem ért egyet. Nej feledjük, hogy a párttagokat isi meg kell győzni intézkedéseink! helyességéről. Ne emberek, ha-i nem helytelen nézetek ellen' harcoljunk. Természetesen eze-< két a helytelen nézeteket is em-! berek vallják, hirdetik. Nekünk* azonban tudnunk kell megítélni,1 hogy egyes emberek akaratla-J nul, vagy tudatosan követnek’ el hibákat. S azok ellen, akikj téves nézeteikhez makacsul ra-i gaszkodnak, nem hagynak ma-í guknak segíteni — a párt érde-i kében határozottan fellépünk. [ A z ellenséges ideológia < szétzúzása a szocializmus! ügyének erősítését jelenti. A< jobb és »baloldali« nézetek el-J leni harc elhanyagolása az el-< lenséges ideológia beáramlását! jelenti a pártba, fékezi, lehetet-’ lenné teszi a szocializmus építé-J sét. < Az ipar, a mezőgazdasági, aj kulturális élet területén me-’ gyénk pártszervei és pártszerve-J zetei előtt álló feladatok nagyok.’ Sikeres végrehajtását csak úgytudjuk biztosítani, ha a min-! dennapi munka során követke-’ zetesen harcolunk mind a jobb,! mind a »baloldali« elhajlások’ ellem a kapitalizmus, az ellenségeink elleni harcról van szó. ■Jjogy egy adott időszakban hol, melyik veszély kerül előtérbe, ezt a mindenkori körülmények, az adott helyzet szabja meg. A munkásmozgalom számos tapasztalata bizonyítja, hogy a helyes politika kialakításához általában a kétoldali küzdelem elengedhetetlen. A jobb és »baloldali« elhajlások mindegyike veszélyes. Károkat okoz a munkásmozgalom, a kommunizmus ügyének, A kétfrontos harc nem szervezeti kampány, hanem harc a párton belül a kispolgári, a bur- zsoá nézetek behatolása ellen, harc a marxizmus—leninizmus tisztaságáért. A kétfrontos harc azt jelenti: legyőzni, összezúzni a kapitalista, burzsoá ideológiát,, a burzsoázia érdekeit szolgáló nézeteket és e nézetekből fakadó gyakorlatot, megszabadítani' a pártot, a párttagságot a szektás, dogmatikus nézetektől, mely nézetek eltorzítják a párt politikáját, elszeparálják a pártot a pártonkívüli dolgozó tömegektől, s a meggyőzésen alapuló vezetés helyébe a parancsolgatás lép. D>ártunk mindkét elhajlás elleni következetes harcot jelöli meg a pártegység további szilárdításáért, a párt tp- megkapcsolatának . erősítéséért. A párt előtt álló feladatok sikeres megvalósításáért, nem utolsósorban azért, hogy a pártmunkák gyakorlatában ne kövessünk el hibákat, két dolgot tartsunk szem előtt: I. Ne feledjük el, hogy a jobb és »baloldali« hibák ellen azért kell következetes harcot folvkétoldalú harcot kell megvívni. Ez esetben igazságosabban, túlzások nélkül tudunk harcolni a másoknál tapasztalható hibás ellen. A kétfrontos harc elsősorban párton belüli. Ebből következik, hogy a harc fő formája az ideológiai küzdelem. Aki a hibás nézetek elleni küzdelmet adminisztratív módszerekre vagy személyek elleni küzdelemre viszi át, nem ér célhoz. Köny- nyebb valakit megbüntetni, mint meggyőzni. A párttagok marxista—leninista szellemben való nevelése érdekében fő módszerként a meggyőzést kell alkalmaznunk. Nem szabad belenyugodni abba, hogy valaki a hibái felett felületesen gyakoroljon önkritikát, mert ha nem érti meg, hogy miben tévedett, ugyanazt, vagy újabb hibákat követ el. Ahol a kétfrontos harcot kicsinyes személyeskedésekre szűkítik le — ez még ma is előfordul —, ott nem értik meg a kétfrontos harc lényegét és sok kárt okoznak az ügynek. Azt, hogy a párt határozottan küzd mind a jobboldali, mind a »baloldali« hibák ellen — mert mindkét elhajlás letér a marxizmus talajáról — nem lehet úgy felfogni, hogy mindkét elhajlással szemben egyenlő mértékben kell harcolni. Amikor a kétfrontos harc fontosságát hangsúlyoztuk, ez mit sem változtat azon a tényen, hogy a munkásmozgalomra fő veszély jelenleg a revizionizmus. A szektásság, a dogmatizmus esetében saját hibáink elleni harcról, a revizionizmus esetében végeredményben a burzsoázia.
