Petőfi Népe, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-30 / 126. szám
A Szakszervezetek Megyei Tanácsának tervei A munkások kulturális és ssakmai tudásának gyarapítása érdekében — Szabó Lajos elnök nyilatkozata — A munkások kulturális érdeklődése a felszabadulás óta megyénkben is igen megnőtt. Kiváncsiak voltunk a fejlődésre, s arra, hogy a Szakszervezetek Megyei Tanácsa milyen terveket forgat fejében a munkások szakmai és kulturális igényeinek kielégítését illetően. Kérdéseket intéztünk Szabó Lajoshoz, a Bács-Kiskun megyei Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnökéhez, aki írásban adta meg válaszát: KÉRDÉSÍ Hogyan fejlődött megyénkben a munkásosztály kultúrigénye a felszabadulás óta, és ez milyen formában tükröződik? VÁLASZ: A felszabadulás előttről csak visszaemlékezés alapján van tájékozódásunk. Ebben az időben a munkások művelődéséről lényegében nem is beszélhetünk. Néhány helyen működtek a munkásotthonok, a földmunkás szervezetek, Kecskeméten pedjg a Kereskedő Ifjak Egyesülete volt az, ahol bizonyos fokú műveltséget adtak az idetömörülteknek. Ezekbe az otthonokba mintegy kétezer munkás járt el. Könyvtár volt ugyan, de igen kevés, s egyébként az otthonok kulturális tevékenységét állandó rendőrségi felügyelet alatt tartották. A felszabadulás után megyénkben forradalmi változás történt. A munkások szervezetei megerősödtek és jelenleg csak a szakszervezetnek mintegy 52 000 tagja van. Ezenkívül nagyszámú tagsággal rendelkezik a KISZ és a nőtanácsok. Ezekben a szervezetekben a munkásoknak kulturális igényeik kielégítéséhez minden lehetőség biztosítva van. A felszabadulás óta állami vállalatainknál csaknem mindenütt építettek kultúrotthont. A kultúrotthonokon belül csak a szakszervezeteknek mintegy 70 ezer kötet könyvük van s a rendszeres könyvolvasók száma 14 ezer. A művészeti csoportok munkájában háromezer fő vesz részt. Több mint 60 színjátszó csoportunk, mintegy 55 tánccsoport, hat énekkar, három szimfonikus zenekar és négy fúvószenekar működik a megyében. Emellett a különböző szakkörök munkájában — természet- tudományi, műszaki továbbképző, irodalmi, foto, gyermekeket foglalkoztató — mintegy 600 fő vesz részt. — Megyénkben 111 szakcsoport működik, több mint háromezer taggal. Nagy a lehetőség a munkásoknál általános műveltségük továbbfejlesztésére. Ezzel sokan élnek. Ezt mufatja az esti alsóRövidssen Budapeslre jön és középfokú iskolákon, egyetemek levelező tagozatain, a technikumokban tanuló mintegy 800 fő. Ezekből is látható, hogy a munkások igénye a felszabadulás után gyorsan nőtt és nő jelenleg is. Éppen ezért kielégítésük a jövőben tervszerűbb, felkészültebb munkát igényel mind állami, mind tömegszervezeteink részéről. KÉRDÉS:' Milyen a munkásosztály szakmai kulturáltsága. Ezzel kapcsolatban mi az SZMT elgondolása? VÁLASZ: Az üzemekben tartott vizsgálatok tapasztalatai alapján azt kell mondanunk, hogy a dolgozóknak mindössze 37 százaléka az, amelyik szakmát tanult, vagy valamilyen szakmai továbbképzésen vett részt. Különösen egyes iparágakban — vasiparban mindössze 16, az építőiparban 20, az élelmezési iparban még ennél alacsonyabb százalékban — vannak kismértékben képviselve a szakmunkások. A munkások és szakmunkások szakmai továbbképző tanfolyamai az elmúlt években eredményesek voltak, csak az volt a baj, hogy igen kevés helyen volt ilyen tanfolyam. Jelenleg megyénkben vas, élelmezési, építő és kereskedelmi tanulókból képzünk szakembereket. A kikerülő szakmun- kásbk általában közepes minősítéssel lépnek a gyárakba, üzletekbe. A tanulók oktatását illetően a legtöbb probléma az üzemben a gyakorlati oktatással van. Előfordul, hogy a tanulók felügyelet nélkül vannak, nem foglalkoznak velük megfelelően s így nem tudják kellőképpen elsajátítani szakmájukat. Jövőben az ellenőrzés megszigorításával, a munkások esti szakmai továbbképző tanfolyamai számának növelésével, az elhanyagolt műszaki propaganda íelélénkítésével, az egyes szakmák területén bevált esti műszaki szabad egyetemek megszervezésével akarjuk a szakmai kulturáltságot növelni. KÉRDÉS: Az MSZMP határozata alapján elkészítette-« az SZMT a megyei tanács művelődési osztályával közösen a munkások kulturális színvonalának emelésével kapcsolatos tervet, s ha igen, mit tartalmaz? VÁLASZ: Az SZMT a határozat alapján kidolgozta, hogy mit kíván tenni s ezt a programot elnökségi ülésen megtárgyalta, amelyen részt vett a megyei tanács művelődési osztályának vezetője is, aki az általunk kidolgozott programmal egyetértett. A határozat végrehajtására vonatkozóan van külön megállapodásunk a megyei tanács művelődési osztályával. Ezekből néhányat említek. Ebben a hónap-' ban közösen szavalóversenyt rendezünk, ahol főleg az üzemi dolgozók vesznek részt. Június második felében közös megegyezés folytán bentlakásos népi tánctanfolyamot tartunk, amely a népi táncosok továbbképzését segíti, ott — üzem s egyéb hely — ahol nincs megfelelő szakoktató. A tanfolyamon resztvettek végzik majd a tánc szakoktatá-! sát. Nyáron, közösen, Bugac és* környékének népi hagyományait,! dalait, táncait kívánjuk össze-' gyűjteni s ezzel részben előze-! tes munkát fejtünk ki az idegenforgalom elősegítése érdeké-! ben. i KÉRDÉS: Milyen szerepet szám ebben a munkában az SZMT aj pedagógus szakszervezetnek? < VÁLASZ: A pedagógus szak-i szervezet fontos feladata, hogy] ;agjai a munka szeretetére ne-< /éljék az ifjúságot. Az szüksé-j latiasabban oktassák őket, hogy közelebb kerüljenek az élethez. A jövőben jó előadói készséggel rendelkező pedagógusoknak több előadást kell tartani az üzemi munkásoknak a gyermeknevelésről, a gyermekekkel való foglalkozásról. Szükséges továbbá az üzem és az iskola kapcsolatát szorosabbá tenni. Ennek sikere ércekében gyakrabban kell összeülni az üzemi szakszervezeti bizottságoknak, az iskolai szakszervezeti bizottságokkal. A kölcsönös megbeszélés, támogatás, feltétlenül gyümölcsöző lesz. Az üzem az iskolai szakköröket sok mindennel segítheti. Ezek a módszerek egyúttal a munkások és az értelmiségi dolgozók közötti kapcsolat további erősödését is biztosítják. Szép eredményt mutatnak máris a rizsét vetésforgóban beállóit talajjavító» kísérletek — Megyei körúton Herke professzorral ?s munkatársaival — Megyénkben csak pár éve termesztünk rizst, és a szakemberek véleménye szerint nemcsak itt, de országosan is megoldatlan jelenleg a rizs utáni növények termesztése. A Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kutatásának tárgyát többek között éppen ez: a rizses vetésforgó megalakítása teszi, s megyénk északi járásaiban, az intézet által vezetett rizstelepen folynak igen érdekes kísérletek a beteg, meszes talajok megjavítására. A megyei tanács mezőgazda- sági osztályának meghívására hétfőn a kísérleti intézet kutatói a neves Herke Sándor pro- feszor vezetésével helyszíni bemutatót tartottak a megyei szakemberek részére a talajjavítási kísérletekről. Az első állomás a Soltszent- imre határában levő telep volt, ahol a rizs után vetett vörösherén a lignitkezelés és 0<>0<K><><>0<>0<><>CKK><>0<>CK>0<K><>C Súlyos ítéletek születtek w a pesprikciieketézők bűnperében Annak idején hosszú cikkben ismertettük a kecskeméti megyei bíróság előtt tárgyalásra került Franki József és társainak paprikaüzérkedési ügyét. Most, az ítélet meghozatalakor, az elítéltek nagy számára való tekintettel csupán az ügy leglényegesebb mozzanatára, s az ítéletekre térünk ki. Franki József és társai — élve az ellenforradalom utáni meglazult kereskedelmi fegyelemmel — 150 mázsa hamisított paprikát hoztak forgalomba, amelyet budapesti vállalatoknak busás haszonnal adtak tovább. Franki Józsefet, mint elsőrendű vádlottat, a megyei bíróság 13 évi börtönbüntetésre, Fehér .László másodrendű vádlottat pedig 11 évi börtönbüntetésre ítélte főbüntetésként. Koncsek Jenő 11 évi. felesége pedig 10 évi és hat hónapi börtönbüntetést kapott, a paprikatermeléssel foglalkozó vádlottak közül pedig Nyárasdi Ignác vádlottat- 5 évi és hat hónapi börtönre ítélték. Szűcs Imre —, aki már tízszer volt büntetve — öt évi börtönbüntetést kapott, Bartók Péter pedig háromévi börtönt. Radics Istvánt 2 évi és két hónapi börtönbüntetésre ítélte a megyei bíróság. Főbüntetéseik mellett mellék- büntetésként valamennyi vádlott — bűne súlyának megfelelő arányban — bizonyos időre szóló állampolgári jogaitól való eltiltást kapott, s ezenkívül pénzbüntetésben részesült. A megyei bíróság további 11 vádlottal szemben hozott még ítéletet, akik kisebb tételekben szállítottak hamisított paprikát Budapestre. E vádlottak személyenként egyévi, 8 hónapi és 2 év közötti börtönbüntetésben részesültek. 19 vádlottal szemben a kalocsai járásbíróság fog ítéletet hozni. különféle! műtrágyák használatának, vajlamint az öntözésnek hatását láthattuk. A műtrágyával kapcsolatban az ott látottak világosan bizonyítják, hogy míg a rizs igen meghálálja, addig utónövényeire egyenesen káros hatással van az egyoldalú nitrogén-trágyázás, ezeknél inkább aj foszfor kiugró hatása érezhető. j Itt láthattunk többek között oljfan kétéves vöröshere- ve'tést, amely kétszeri öntözés és ősszel kapott 2 mázsás szu- perfoszfátj után 40 mázsás szé- natermésil igér. A Szabadszállás mellett levő telepen a? ugyancsak foszfor és nitrogén ; trágyázás mellett a lignitezés hatása legszembetűnőbben mutatkozik meg. Éles zöld és betegesen sárga foltok mutatják a kísérleti parcellák között ennek a mindenütt beszerezhet:} és egyszerű talaj javítási anyjagnak áldásosságát —, míg a satnya foltokban a hiányát. Végül Kunszentmiklóson a kútból öntözött sziki mézpázsil termelésé^ tekintették meg a látogatók.] Ez a megoldás igen egyszerű, js igen eredményes a2 itt látottak szerint azokon a helyeken is, ahol nincs csatornából kiemelhető víz. Á kút vize a talaj rétegvonalai szerint keskeny iátak között szivárog, állandóan] tocsogósan tartja a földet. Ai öntözött és ugyancsak műtrágyával kezelt mézpázsit bujjazöld, 20—25 cm magas márisj —, míg mellette a kezelést nem kapott ősgyep teljesen elszáradt," kiégett. A látogatás tapasztalatait hosszan megvitatták a szakemberek és számos kérdést tettek fel Herke! professzornak a kísérletek eredményeinek gyakorlati kiszélesítésére vonatkozóan Hétmilló nemesített Megyénk zöldségtermelő vidékein az elmúlt napokban lehullott nagy mennyiségű csapadék hatására meggyorsult a paradicsom palánták kiültetése. Az idén mintegy 5000 holdon termesztenek paradicsomot megyénk zöldséges kertjeiben, ahol leginkább már nemesített paradicsomot ültetnek a termelők. A »K 42-es« és a konzervipar részére legalkalmasabb 363-as, valamint a kecskeméti törpe váltja fel a hosszú évek folyamán elkorcsosodott, eddig köztermelésben lévő fajtákat, A palántákat a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet által termesztett nemesített vetőmagból nevelték, s mintegy 7 millió kerül belőlük kiültétésra. Érdekes, hogy a most kiülljetésre kerülő palánták nagy részén már bimbó is van. A kísérleti intézetben az idén is mintegy 36 holdon termesztenek nemes paradicsommagvakat. A járva szecskázó Máskülönben a silókukorica szecskázó sára alkalmas elsősorban, így is szerkesztették meg, csak Izsákon kipróbálták, hátha megfelel a bükköny, rozs és ősziárpa keverékéből álló takarmányhoz is. (Maga a gyár Is kíváncsian várja az eredményt.) Erre a célra mjég nem alkalmas teljes mértékben, mert a hengerek felcsavarják a bükkönyt, s különösen most, hogy nemrégiben a vihar összegubancolta, a magasszárú növényzetet, ugyancsak gyakran kell a áépnek megállnia. így is azonban 3—4 katasztrális hold termésének a lekaszálása, felaprítása a n^tpi teljesítménye, s ez összesített munka mindösszjs két masinisztát igényel. És ha a gép hosszabb [ideig működik zavartalanul, alig győzi a szecskát a nem egészen fél kilométerre eső silógödrökig három lcét-két, ösz- szesen hat pótkocsis vontató elszállítani,, amelyekhez viszont hat ember jszükséges. Nyolc ember végzi el tehát azt a munkát, amely a »járva szecskázó« nélkül kézi, vagy gépi kaszálásból, a takarmány szintén akár kézi, akár — a rendsodróval — gépi összegereblyézéséböl, a kocsikra rakásából, elszállításából, lelakásából, szecskázá- sából áll: Könnyeit hisxámílhaló, hogy mennyi emberi munkaerőt szabadít1 fel mezőgazdálkodásunk gépesítésének ez az újdonsága, hátha még hozzávesszük, hogy — amire konstruálták — a silókukoricánál napi 8—10 hold a teljesítménye: Kétségtelen, hogy az említőit takarmánykeverék szecskázásához is hibamentessé szerkesztik majd át alkotói, hogy minél sokoldalúbban szolgálhassa a terméses rp«zők dolgozóit,; — az embert. (tarján) ( Amikor az Izsáki Állami Gazdaság üzemgazdásza említette, gondoltam, a masina jelzője nem (más, mint feltalálójának a neve, csak persze (nagy kezdőbetűvel írva. Aztán — mert több szó (nem esett róla — már künn, a határban, egy 35 (holdas őszi takarmánykeverék-tábla szélén szem- (ügyre véve, minden magyarázat nélkül magam (is megállapíthattam: az epiteton a gépnek azt (a tulajdonságát fejezi ki, hogy mialatt szecskává tvágja a takarmánynak valót, ezt traktorvonta- ^tással folytonos előremozgás közben — járva fteszi. t Nagyjából olyan a szerkezete, akár a (vontatott kombájné, azzal a különbséggel, hogy ínem gabonát, hanem zöldtakarmányt vág le, s > természetesen, az azzal együttjáró cséplés helyett nála a növényszálák szecskává aprítása Sértendő. A cséplőgép dobjához hasonló, de a ro- (vátkás verőlécek helyett közepesen élezett acél-, >lemezek vannak a forgó hengerre enyhén spirálisan felszerelve, ezek szecskázzák a zöldet. A >szecskát aztán kisebb elevátor szállítja menet> közben a komplett géppel párhuzamosan haladó >szekérre, a vontató pótkocsijára, vagy teherautóra, s így, már teljesen »előkészítve« lehet 5 fuvarozni a rakományt a silógödörbe. (Ezért hívják a masinát »járva silózó«-nak is.) | Elmés, gép, magyar konstrukció, a rajta elhelyezett kis tábla el is árulja, hogy a Szállító- [berendezések Gyára készítette. Állítólag több is ’van már belőle megyénkben; egyébként, amelyikről szó van, nem az izsákiaké, hanem a Ja- kabszállási Gépállomásé. Onnan bérelték,^ a gépállomás Deriie a télen jutott hozzá; Josephine Baker, a világhírű / néger reviisztár a közeljövőben . a fővárosban lép fel.
