Petőfi Népe, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-30 / 126. szám

Nagyobb gonddal intézzék a tanácstagok választóik ügyes-bajos dolgait A tanácsok munkájáról tárgyalt az MSZMP bácsalmási járási végrehajtó bizottsága Sok új, — a lakosságot köz­vetlenül érintő —«• önálló felada­tot kapott az ellenforradalom után a tanács. A napi munka hevében azonban ez új — nép­szerű — feladatokról az elvégzé­sük közben szerzett tapasztala­tokról nagyon ritkán tanácskoz­tak a bácsalmási járásban. Az MSZMP járási bizottsága most pótolta ezt a mulasztást és ér­tekezletet rendezett, amelyen részt vettek a járási tanács és a községi tanácsok vezetői, vala­mint a községi pártbizottságok titkárai is. Az értekezlet min­den felszólalását a tanácsok tö- megkapesolatának szorosabbá té­tele, a hibák kijavításának szán­déka jellemezte. Erről szólott Oláh elvtársnő is, amikor meg­állapította: — 456 tanácstagból csak 106 tartott beszámolót, vagy fo­gadónapot és még a járási tanácstagok fogadóóráinak is elmaradt 30 százaléka. Ez a választók lebecsülését je­lenti. Legfontosabb feladatává vált a tanácsnak a községpolitika ki­alakítása s a községfejlesztési tervek végrehajtása. Ennek út­jában számos akadály áll. Nem véletlen, hogy éppen ekörül ala­kult ki élénk vita. Váli elvtárs — a járási tanács dolgozója — szerint csökkenteni kellene a községfejlesztési munkáról a felsőbb szervekhez küldendő je­lentések számát, amelyek a tényleges munka irányításától és ellenőrzésétől vonják el az időt. Ilyen talajon jöhet létre azután az az elítélendő gyakor­lat is, amelyet Schütz elvtárs, a bácsalmási községfásításról em­lített. Mint mondotta 45 forin­tot fizettek napszámba, de az­zal — éppen az előbb említett improduktív elfoglaltság miatt — már nem törődtek, hogy hány köbméter földet ástak ki és hány facsemetét ültettek el. A lakosság részéről joggal ér­kezhetett hát többszöri figyel­meztetés is: ne prédálják el a községfejlesztésre beszedett fo­rintokat. A tanácsapparátus szakmai képzése elsőrendű feladat. A tanácsvezetők azért vannak annyira az íróasztalhoz kötve — mondotta —, mert túl sok időt kell fordítaniok a szakosztályok és a tanácsdolgozók segítésére, ilyenformán kevesebb idejük marad a község politikai ügyei­nek intézésére. Fontos, s a tanácsok munká­jának lényeges alkotó részét képező problémára hívta fel a figyelmet Borsodi György, az MSZMP megyei végrehajtó bi­zottságának tagja. — Termelőszövetkezeteink fej­lődése nagy mértékben függ attól, hogy a helyi tanácsvezetők mi­képpen viselkednek a gyakor­latban a nagyüzemi gazdálko­dással kapcsolatban — mondot­ta. — Ha a tanácsvezető 5—6, sőt 10 holdon gazdálkodik — mint ahogy tapasztalható ez a bácsalmási járásban is — nincs erkölcsi alapja a nagyüzemi gazdálkodás népszerűsítésére és a tsz-ek belső problémáival sem tud szívvel-lélekkel foglalkozni. Adják át a tanács vezetők föld­jeiket, de ne rokonaiknak, ha­nem lépjenek be vele a tsz-be. Többen kifogásolták, hogy a megyei tanács vezetői régóta nem jártak már a járás közsé­geiben, Bácsszöllős tanácselnö­ke pedig Páhos Zoltánná me­gyei tanácstag tevékenységével nem volt megelégedve, akit már több mint fél éve nem láttak választókerületében. Megvitatták a tanácsok párt­csoportjainak tevékenységét is. — Nincsen szükség arra, hogy az MSZMP-csoportok minden jelentéktelen problémát meg­tárgyaljanak — állapította meg Galicz József elvtárs. — A fontos napirendeket azon­ban feltétlenül vitassák meg és foglaljanak is álláspon­tot a tanácsüléseken. Ilyen esetben viszont ne egy-két órával a tanácsülés előtt hívják össze a pártcsoportot! A köz­ségfejlesztési hozzájárulás meg­szavazása például azért volt si­keres Bácsalmáson, mert az MSZMP-csoport szilárdan ál­lást foglalt e kérdésben. Katy- máron — ahol ez nem történt meg — csak hat százalékot fo­gadtak el. Az értekezlet befejezésül úgy döntött, hogy a tanácsok mun­kájának továbbjavításáról szóló határozatot a járási pártbizott­ság és a járási tanács végre­hajtó bizottsága két héten belül dolgozza ki. N. O. Miért ahadosik a zöldhagyma felvásárlás? MEGINDUL AZ EXPORT, MEGGYORSUL AZ ÁTVÉTEL Az utóbbi hetekben több ter­melőszövetkezet és egyéni ter­melő panaszkodott, hogy a szer­ződéses zöldhagyma felvásár­lása a MÉK részéről nem ki­elégítő. Tájékoztatásul közlöm, hogy megyénkben a termelőszövet­kezetekkel és szakcsoportokkal 32 katasztrális hold zöldhagy­ma termesztésére kötöttünk szerződést. Ennek alapján 320 ezer csomót kellett volna át­venni a szövetkezetektől és a szakcsoportoktól. Sajnos, csak mintegy 160 000 csomó került átvételre. Az egyéni termelők­kel 70 katasztrális holdra kö­töttünk szerződést. Tőlük 700 ezer csomó zöldhagymát kelle­ne átvennünk. Ebből eddig mindtegy 150 000 csomót vásá­roltunk fel. A zökkenők oka elsősorban a kedvezőtlen tavaszi időjárás. Az elmúlt években már április hó­napban volt zöldhagyma, de az idén csak május hónapban volt nagy mennyiségű felkínálás a termelők részéről; a hirtelen beköszöntött meleg idő követ­keztében a zöldhagyma nem fokozatosan, hanem hirtelen fej­lődött. Ennek következtében a ter­melők szinte egyik napról a másikra óriási mennyiségű zöld­hagymával jelentkeztek a pia­con. Országos viszonylatban a piacokon naponta mintegy 100 —150 000 csomó eladatlan zöld­hagyma jelentkezett. Ez termé­szetesen maga utón vonta mind a fogyasztói, mind pedig a fel- vásárlási ár — normális körül­mények között egyébként indo­kolatlan — zuhanását. A termelőket két probléma foglalkoztatja. Egyrészt a vi­szonylag alacsony felvásárlási ár, másrészt az a kívánság, hogy az általuk naponta felkí­nált zöldhagymát a földműves­szövetkezetek folyamatosan ve­gyék át. A MÉK a MESZÖV-vel együtt tájékoztatta az országos szerveket a zöldhagyma értéke­sítéssel kapcsolatos visszássá- gokról. Ennek alapján máris történtek intézkedések nagy mennyiségű főzőhagyma expor­tálására. A zöldhagyma értékesítéssel kapcsolatban tehát azt tudjuk tanácsolni termelőszövetkezete­inknek, valamint egyéni terme­lőinknek, hogy feleslegesen ne szedjék ki zöldhagymájukat, ha- nem hagyják azt főzőhagymává kifejlődni, mert a közeljövőben előreláthatólag valamennyi ter­mést át tudják venni. Harcsás István, a MÉK igazgatója ^|r,^|)VV^f>AfuTn n fWlftnjXnu, Közös gazdaságaink életéből TERMELŐSZÖVETKEZETEINK a tavasszal 56 katasztárlis hold új szőlőt telepítettek. Ezen túl­menően 170 katasztrális holdon végezték el a felújítást. A me­gyei tanács mezőgazdasági osz­tálya elkészítette a szőlő- és gyümölcstermesztő termelőszö­vetkezetek ötéves fejlesztési ter­vének sémáját. A konkrét ter­vek elkészítéséhez kijelölték a bizottságokat. Ennek, munkála­tai június 1-vel 22 nagyobb sző­lő és gyümölcsös területtel ren­delkező termelőszövetkezetben indultak meg. c\> SZAKCSOPORTJAINK közös vagyona az egy évvel ezelőttihez viszonyítva három és félszere­sére nőtt. Ez évben a közös va­gyon előreláthatólag meghalad­ja az egy millió forintot. A szak­csoportok beruházásaiban most már nem főként a kereskedel­mi tevékenységet előmozdító tendencia nyilvánul meg, ha­nem a termelés segítése. A csen­gődi szakcsoport például 182 700 forintnyi ‘ beruházásból csak 80 ezer forintot fordít értékesítés­re. A többit termelésre és táro­lásra. Gödöllő segítsége Kisszállásnak A kisszállási állattartó gazdák nagy megelégedéssel figyelik a községi legeltetési bizottság munkáját. A legelők megjavítá­sára a bizottság tavasszal 45 holdon istálló-, 110 holdon pe­dig műtrágyázást végzett, 200 holdat pedig megfogasoltak. A legeltetési bizottságnak nagy segítséget nyújt munkájá­ban a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem: munkatársai nem­csak szaktanácsot adnak, hanem a legelőket a helyszínen rend­szeresen ellenőrzik, ezenkívül 9 kísérleti parcellát alakítottak ki; ezeken különféle trágyázási módszereket alkalmaznak, s a Jánoshalma, Arany János utca 8. BÉKEHAJÓ :0 Z'f Vasárnap reggel. A felkelő nap sugarai már úton találták a ^ ty zászlódíszbe öltözött »Békehajót«, amelyet a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa indított Mohácsról. Amikor Kalocsán ki­kötött, már mintegy 400 békeharcos volt fedélzetén. Jöttek Ba­ranya megyéből, a bajai járásból, majd Kalocsán újabb 130 fő, s Sztálinvárosig még több százán csatlakoztak hozzájuk. A hajót minden kikötőben zeneszóval fogadták és ünnepelték az emberek, minden kikötőben sokan szálltak fedélzetére. Ba­ranya, Bács és Tolna megye békeharcosai üdvözölték egymást, s kötöttek meleg barátságot. Amikor a gyönyörű májusi fény- özönben feltűnt útjuk végcélja, a dunántúli dombok között elő­bukkantak a vasmű* égbenyúló kéményei, felcsendült ajkukon a békeinduló. , ' A kikötőben már szólt a zene, a város vezetői és a lakosság] kendőt lobogtatva üdvözölte a hajót és utasait, amely nagy taps_ közepette vetett horgonyt. Barátién fonódtak egymásba a kezek," ajándékokkal halmozták el egymást az emberek. Hímzett kalo­csai térítők, mézeskalács szívek, népi szőttesek cseréltek gazdát. A bonyhádi zománcgyár emléktáblát hozott ajándékul, amelyen a béke jelszavak alatt a »Békehajó« kicsinyített mása díszelgett. A vendéglátók a három megye békeküldötteit 18 autóbusz- szal vitték a vasműt és a várost megtekinteni. Benke Valéria elv­társnő, aki rokoni látogatásra érkezett a városba, csatlakozott hozzájuk. Sok feledhetetlen élménnyel gazdagodtak a hajóút résztvevői, amellett, hogy kellemes szórakozásban is bőven volt részük. A »Béke« és a »Népek barátsága■» jelszavával szálltak újra hajóra a késő délutáni órákban. Minden hajóállomáson kevesebb lett az utasok száma, de akik leszálltak, mint örök barátok búcsúztak, s a barátság eltéphetetlen szálává a »Béke« gondolata vált. (Földvári József levele nyomául Reggelenként sie­tő mamák fordul­nak be a ház kapu­ján. Ki karján, ki kocsin hozza kis gyermekét. Ebben az épületben van a jánoshalmi tanács bölcsődéje. Üvege­zett folyosón jutunk az előszobába, az apró, otthonról ho­zott ruhácskák a szekrénybe kerül­nek. A kis lakók már mint jó isme­rősöket ölelik ma­gukhoz a bölcsőde dolgozóit. Sorra hő­mérőzik a kicsiket. Láza nincs egyik­nek sem, mert ha lenne, vissza kell vinni a gyermeket, védik a többség egészségét. Simovics István­ná vezető elmond­ja, hogy a bölcsőde 1956 óta állandó, ad­dig csak idényböl­csőde volt. 3 hóna­postól 3 éves korig gondozzák itt a gyermekeket, külön szoba van a csecse­mők és a tipegők részére. Kétheten­ként mérik a kicsik fejlődését, ami szé­pen meg is mutat­kozik. Tisztaság és rend: mindenütt ez jellemzi a képet, Halász doktor bá­csi is sűrűn meglá­togatja a kis lakó­kat. Külön van a játszóterem sok-sok játékkal, ha jó az idő, az udvaron a hinta és a lubickoló kis medence hívja a gyermekeket. Kitű­nő konyhája is van a bölcsődének, na­ponta négyszeri ét­kezéssel. Egy gyer­mek után a napi térítés mindössze 1 forint 60 fillér, s ők kitűnő étvággyal esznek, szépen fej­lődnek a változatos koszttól. (Tegnapi számunk első olda­lán közöltünk ró­luk egy képet.) (Lusztig József levele alapján) legjobban bevált módszert álta­lánosítják a legelők további ja­vítására. Az öt új vályúval is felszerelt, tisztán tartott és jól gondozott legelőn szépen gyara­podik a község állatállománya. 55 új betétkönyv Kunfehértón A Kertészeti Magtermeltető Vállalat kunfehértói gazdasá-t ga jól gazdálkodott tavaly és 214 200 forintot osztott szét nyereségrészesedés címén. A dolgozók jó munkáját igazol- ják az osztalék arányai. Az állandó éves alkalmazottiak egy havi keresetüknek meg- felelő összeget kaptak, az el- töltött évek száma szerint 10—> 10 százalékkal pótolva — ősz- szesen több mint 1300 forin­tos átlaggal. Az éves mezőr gazdasági dolgozók nyerésé- gének átlaga 950, az időszaki dolgozóké pedig 476 forint. A gazdaságban a gépesítésnek nagy szerepe van, s ennek arányában a derék traktoro­sok 2200—2300 forintot része­sedtek. A gazdaság dolgozói közül 55 előrelátó és takarékos em­ber betétkönyvben helyezte el a nyereségrészesedést. (Hegyi József) Kedves Olvasó, en­gedje meg, hogy meg­hívjam egy kis halasi sétára s közben elme­sélem, mennyivel lett szebb városunk az utóbbi pár évben. Ez itt a Kossuth ut­ca, ahol nemrégen még csenevész orgonabok­rok szegélyezték az utat s a bokrok alatt otthonosan megbújva hervadt az utca sze­mete, pora. Amint lát­ja: most pázsitfű zöl­déi és rózsabokrok ígérnek gyönyörű ta­vaszi és nyáresti sétá­kat. A város közepén, ahol pár éve még ala­csony. romos házak Egy kis hör séta Halason rontották a képet, most nyírfás, rózsabokros park díszlik. Innen nem messze most épül a város egyik legszebb útvonala, a Dózsa György utca, ennek vé­gén pedig csaknem másfélszáz ember dol­gos keze munkálkodik a város gyöngyszemén. A Natkai-sziget évszá­zados fái alatt készült el az uszoda s most épülnek a csaknem 2 millió forintos tetőte­raszos szórakozóhelyek, kabinok sorai. S az ide vezető út mentén, a régi mocsár helyén, villasorok épülnek, hir­detve a szorgalom és akarás győzelmét a maradiság és a rossz­indulatú, de leigázott mocsár felett. Aztán, kedves Olva­só, ott a Szász Károly utcán az autóbusz, su­hanva viszi haza a tá­voli tanyák lakóit, 10 —15 km távolságra. Csak két éve futnak a dolgozó parasztság őszinte és nagy örö­mére. Míg itt pihenünk egy kicsit, elmondom. hogy az uszoda már június 1-én megnyílik. S hogy a látottak csak kis mozaikok csupán a város egyre szebb ar­culatából, de ez is bi­zonyítja, hogy hétmér- földes csizmákkal ha­ladunk előre. S most hadd nyújtok át egy meghívót is, kedves Olvasó: az uszoda augusztus hó 20-án, a halasi napok keretében történő ün­nepélyes megnyitására! Jöjjön el hozzánk és örüljön velünk! Czakó Ferenc levelező

Next

/
Thumbnails
Contents