Petőfi Népe, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-28 / 124. szám

Erősakaraíú, állhatatos ember

| Közös gazdaságaink életéből

Alacsony termetű, kicsit tömök, mindig vígkedéiyű ember Reisz Sándor, a Kecskeméti Gyümölcsszeszipari Vállalat Izsáki telepvezetője. 26 éve dolgozik a községben. Minden izsá- ki ismeri. Közkedvelt, népszerű ember a faluban. Egy alkalommal — van annak már 20—25 éve — elhatározta, hogy szeszesitalt nem fogyaszt. Azóta őt senki nem látta sem inni, sem dohányozni. Erősakaratú ember.

De nemcsak ebben erős akaratú, hanem ugyanilyen állhatatossággal szervezi. Irányítja a termelést és vesz részt a közéleti tevékenységben is. Munkatársai iránt figyelmes. Helyes ;anácsaival a munkafolyamatok megfelelő ellenőrzésével na^y szerepe van a tervek teljesítésében. Átlagosan naponta 7—8 hektoliter jó minőségű 40—60 fokos gyümölcspálinkát gyártanak. Vállalatuk most már kilencedszer nyerte el az élüzem címet.

A közéletben mint pártvezetőségi tag és tanácstag tevékenykedik Reisz elvtárs. Segít előkészíteni és megszervezni a pártszervezet gyűléseit és a pártcsoport-bizalmi értekezleteket.

Mint tanácstag, sok időt fordít választói ügyes-bajos dolgainak elintézésére és a községfejlesztési tervek megvalósításának elősegítésére. A közelmúltban kisgyűléseken ismertette azokat az intézkedéseket, amelyeket a községi tanács foganatosított a házhelyek mielőbbi kiosztása, a villanyhálózat bővítése, hídmérleg beszerzése és a járdák kijavítása érdekében.

Választóival és a község dolgozóival való jó kapcsolatát mutatja, hogy igen sokan keresik fel lakásán is javaslatokkal, kérelmekkel vagy panasszal. Veréb Mihály, az állami gazdaság dolgozója Reisz elvtársat kérte meg öregségi segély iránti kérelme megírására. Többen gyermekeik technikumba vagy gimnáziumba Íratásának módozatai, a házhely igénylés feltételei és az adófizetési kedvezmények elnyerésének lehetőségei iránt érdeklődtek tőle.

Reisz elvtárs tájékozott, sokat olvasó ember. Egyike azoknak, akik a legtöbb napilapot és folyóiratot járatják a községben. Előfizetője a Nép- szabadságnak, a Petőfi Népének, a Társadalmi Szemlének, a Nők Lapjának, a Pajtásnak, a Könyvbarátnak, a Fülesnek és a Népsportnak. A fentieken kívül számos szépirodalmi könyvet is elolvas. Erre leginkább a késő éjjeli órákban és munkaszüneti napokon talál lehetőséget.

Elfoglaltságához tartozik, hogy vezetőségi tagja a községi tűzoltó egyesületnek, a községfejlesztési állandó bizottságnak, a megyei sportszövetségnek és elnöke a helyi sportkörnek.

Arra a kérdésre, hogy nem fárasztó-e ennek a sok tiszteletbeli társadalmi munkakörnek az ellátása, azt válaszolta: — nincs szebb hivatás, mint a dolgozó emberekért, a közért, a szocializmus építéséért önzetlenül munkálkodni.

figyelemmel kíséri a

termelőszövetkezet munkáját és annak eredményeiről gyakran vitatkozik ismerőseivel. A II. Kongresszus Termelőszövetkezet az elmúlt évben munkaegységenként 50 forinton felüli jövedelmet osztott tagjainak. A szövetkezetben dolgozók közül most többen új házat építenek maguknak. Mindez gyakorlatban igazolja a nagyüzem fölényét, és olyan új érveket szolgáltat Reisz elvtársnak, amit a többi kommunistával együtt igen jól gyümölcsöztethetnek sokoldalú, közéleti munkájuk közben. Alágy József

MEGYÉNK TERMELŐSZÖVETKEZETEI az első negyedévre 16 ezer naposcsibét igényeltek terveik szerint. Később a tervek felülvizsgálása során, valamint a1' baromfitenyésztés iránti érdeklődés megnövekedése következtében ez az igény jelentősen megnövekedett. Eddig megyénk termelőszövetkezetei több mint 40 ezer naposcsibét igényeltek és még további 30—40 ezer darab igény várható. 20 ezer naposcsibét átvettek már, számos közös gazdaság több ezer darabot igényelt. A kiskunfélegyházi Dózsa például 3 ezer darabot vett át. Pulykából 2700 darabot igényeltek a megye szövetkezetei.

*

A BAJAI JÁRÁSBAN jól halad a növényápolás, a kukorica kapálása, a cukorrépa egye- lése és sarabolása. E fontos munkában a termelőszövetkezetek járnak élen. A vaskút! Kossuth, a dávodi Rákóczi, a csátaljai Budai Nagy Antal, a felsöszentiváni Vörös Október Termelőszövetkezetben már több száz holdon elvégezték a növényápolást.

*

A SZEREMLEl Béke Termelőszövetkezet 20 darab fehér hússertés anyakocát vásárolt. A kocák a sertésállomány egészséges felfrissítését szolgálják majd.

A TERMELÉSI tervek módosítása után megyénk termelőszövetkezeteiben az egy ka- tasztrális holdra jutó műtrágya felhasználás meghaladja a száz kilogrammot. Különösen jelentős a dunavecsei és a kalocsai járás szövetkezeteinek műtrágya igénye. A kalocsai járásban a termelőszövetkezetek átago- san 80 kilogramm műtrágyát használtak fel a tavasszal. Egyes termelőszövetkezetek, a dunavecsei Virágzó, a fajszi Vörös Csillag, a solti Szikra, az idén két mázsán felül szórtak műtrágyát katasztrális holdanként.

*

A TERMELŐSZÖVETKEZETEK jelentősen fejlesztik állat- állományukat. Igényeik mind sertésből, mind pedig juhból lényegesen meghaladták a tervezettet. A tervben szereplő 45 helyett eddig több mint 60 termelőszövetkezet jelentette be igényét sertéstörzsre. A iuhigény május elejéig több mint kétszerese a tervezettnek. Ez év első negyedévében megkétszereződött a termelőszövetkezetek sertés- és juhállományának törzs- könyvbe vétele. Jelenleg a koca- állomány 14.3 százaléka, az anyajuhok S.l százaléka törzskönyvezett.

Aszfaltút, vízmű, park és szökőkút egy Tisza menti faluban

Az elmúlt években sok baj volt a községfejlesztéssel Ti- szakécskén. Olyan létesítmények megvalósítását vettük tervbe, amelyek nagy része nem lelkesítette a lakosságot, de még ezekből sem lett semmi. Az adózók éppen ezért alig fizettek községfejlesztési hozzájárulást.

1957-ben gyökeresen megváltozott a helyzet. Az év elején már 300 ezer forint volt a községfejlesztési számlán és nagy lendülettel fogtunk a tervek gyakorlati végrehajtásához. Először is olyan létesítményeket valósítottunk meg, amelyeknek örültek az emberek.

Elkészült a gyepsori mélyfúrású kút,

rifcly 200 családot lát el egészséges ivóvízzel. Ennek történetéhez hozzátartozik, hogy az ott lakók a kútfúrás költségeinek felét magukra vállalták. Amikor azonban a kivitelezésre került a sor, kiderült, hogy szeretnék saját udvarukba is bevezetni az ivóvizet. Felkaroltuk a lakosság kezdeményezését —, hiszen ki más érdekeit szolgálná a községfejlesztés? 110 000 forintos beruházással megépítettük a kutat, amely percenként 500 liter vizet ad. 130 család pedig — az összes földmunkát is elvégezve — saját pénzén 190 000 forintos költséggel kiépítette az utcai hálózatot. A munka végeztével mindenki elégedett volt és azt mondták az emberek: ezután pontosan fizetjük majd a községfejlesztési hozzájárulást.

A következő lépésünk egy új tanító lakás építése volt az egyik tanyai iskolánál. Ez gyorsan ment. A helyi ktsz három hónap alatt felépítette és a lakosság megelégedve látta terveink megvalósulását. Ezután nagy lendülettel fogtunk hozzá egyik filmszínházunk felújításához. A mozit a MOKÉP-pel közösen 110 000 forintos költséggel 4 hónap alatt hozattuk rendbe. Nagyon ügyeltünk arra, hogy a lakosságnak Ígért határidőt betartsuk. Augusztus 19-én ösz- szegyűltek a kőművesek, asztalosok, ácsok, lakatosok, adminisztrátorok és tervezők a filmszínházban, akiknek közvetve vagy két kezük munkáját őrzi a mozi felújítása. Az első előadást az ő részükre rendeztük, •ingyenesen. A Dankó Pista című régi magyar filmet mutattuk be. Augusztus 20-an pedig

megnyitottuk a filmszínházat

a község dolgozói számára is Ekkor a falu lakosságának nagy része már lelkes híve volt a községié j lesztésnek. ■

Elérkezett az év vége. Az utolsó hetekben még hatalmas földmunkát végezve 1000 méter hosszúságban megjavítottunk egy évtizedek óta járhatatlan útszakaszt. Decemberben több mint 100 000 forint községfejlesztést fizettek be, s a még felhasználásra nem került összeggel együtt 250 000 forint készpénzzel kezdhettük az

1958-as évet.

Az év elején Űjbög tanyaközpontban az ivóvízellátás megjavítása érdekében egy mélyfúrású kutat építettünk 130 000 forint költséggel. A kút nem egészen két hónap alatt készült el, s vizét bevezettük az általános iskolába is. A lakosság javasolta, hogy egy másik tanyaközpontban is létesítsünk törpevízművet. Az elkészül tervek szerint 510 000 forintba kerül a vízmű. A tanyaközpont lakói ebből 110 000 forint értékű földmunkát és 200 000 forint készpénzhozzájárulást vállaltak magukra. A többi kiadást a községfejlesztési alapból rendezzük. A munka jó ütemben halad, a hálózat teljesen ki van építve és augusztus 20-ra 120

család udvarában folyik majd az ártézi víz.

Az emberek

kérték, hogy portala- nítsuk

a község belterületét. 300 000 forintos beruházással — amelyből 90 000 forintot az állam ad — hozzáfogtunk az összes belterületi utak portalanításához. A falu központjában 6 méter széles, új aszfaltutat létesítünk. A munkát néhány hét múlva be is fejezik, s a gépjárművek porfelhő nélkül haladnak majd át Tiszakécskén.

Szemrevaló parkot létesítettünk a Béke téren. A község lakói a nyári estéken a park padjain üldögélve gyönyörködve nézik, hogyan mutatja az idő múlását a 14 000 forintos költséggel beépített új toronyóra, hogyan csobog a park szökőkútjának vize és verődik vissza a reflektorok fénye a nemrég felállított íehérmarvany emlékműről.

Felhívtuk a Béke utca lakosait, hogy készítsenek virágoskertet házaik előtt. Az emberek örömmel tettek eleget kérésünknek, s több mint száz porta előtt pompázik az utcában szépen gondozott virágoskert. A Béke utcai példa ragadós volt, s ma már virágot ültetnek, fűmagot vetnek a házak előtti járdaszéleken, szerte a faluban. A Vasút utcát is fásították ebben az évben, s megható gondoskodással öntözgetik a fiatal csemetéket az utca lakói. Elhatároztuk, hogy ősszel minden utcát fásítunk. Ennek még az lesz az érdekessége, hogy minden utcában más-más fajta facsemetét ültetünk el. így szépítjük, építjük községünket, a lakossággal

A SZAKASZOS, minden követelménynek megfelelő trágyakezelést eddig 40 termelőszövetkezet vezette be megyénkben. E termelőszövetkezetekben egy-két embert kimondottan csak a trágyakezelésre függetlenítettek. Ilyen szövetkezet többek között a kerekegyházé Dózsa, a fajszi Vörös Csillag, a dunavecsei Virágzó. A solti Szikra, valamint, a fajszi Vörös Csillag Termelőszövetkezet a tárgy aerjesztéshez szükséges nyersfoszfátból 100—100 mázsát vásárolt.

*

AZ ELMÚLT évhez viszonyítva a termelőszövetkezetek szerződéses termelése nagymértékben javult. Ez is tükrözi a belterjes gazdálkodás iránti törekvéseket. Egy év alatt több, mint 6 ezer katasztrális holddal nőtt a termelőszövetkezetek szerződéses növénytermesztése. Az idén közös gazdaságaink szántóterületének 20,7 százaléka szerződéses növény.

karöltve.

Tóth Mária mb. vb-titkár

Egy iis iezség panaszai

I

A DUNAVECSEI nőtanács irodájában tartózkodtam éppen, amikor két fejkendős, pirosarcú parasztasszony állított be. Halkszavú üdvözlések után rövidesen elmélyedt beszélgetésbe kezdtek az elnökasszonnyal s még egyes indulatszókat se hallottarfi, pedig nagyon érdekelt, amit a két asszony sűrű taglejtésekkel magyarázott. Alig telt el azonban néhány perc és én is megismertem nemcsak e két asszony, hanem egy község fájdalmát.

Ott kezdték — amikor megtudták, hogy ki és mi járatban vagyok — hogy Üjsolt, ahol mindketten laknak, nem is olyan régen alakult önálló köz- igazgatási községgé. A bevezetést hosszúra nyújtották és alig-alig akart kibújni a lényeg, hogy mi is a kívánságuk. Végre az egyik, a szapora beszédű — mint később megtudtam, a helyi nőtanács elnöke — egyszerre kiadta azt, ami a lelkét nyomta.

— Autóbuszjárat kellene a faluba. Nem minden nap — vetette közbe, mert ő a köz kívánságát nagyon is merésznek találta —

hanem legalább egyszer egy héten. Mert tetszik tudni — ragadott fel egy papírt az asztalról, s primitív rajzot produkált rajta — Solthoz 15 kilométerre, Dunavecséhez 18 kilométerre, Szabadszálláshoz 9 kilométerre, a vasútállomáshoz 10 kilométerre vagyunk.

GYORSAN JÁRT kezében a csonknyi ceruza, s egyre-másra rajzolta fel egy-egy karikával jelezve a községeket.

— Ha utazni akarunk — folytatta ne- kihevülve — akkor lehet válogatni, hogy gyalog, vagy kerékpáron tegyük meg az utat. Hetipiackor egész népvándorlás indul . meg a faluból.;.

— Ez még csak hagyján — vetette közbe a másik — összesen egy vegyesbolt van a faluban, s ott sem lehet megkapni azt, amire esetenként szükségünk lenne. Pénzt és táviratot nem adhat fel senki, telefonálni nem lehet, mert a postánkat elvették, s csak a csupasz karók állnak

az út mellett;

S még hogy kézzelfoghatóbb biztosítékot tárjanak elém, az egyik egy pár cipőt emel ki a spárgaszatyorból, melyet »postamunkában« csináltatott meg a dunavecsei cipésszel, mert náluk bizony az sincs, ömlik a panasz, mint a víz, amely gátat sza- ' kított: nincs borbély! Az egytantermes iskolában 90 gyermek tanul! Miért nem építik tovább a Szabadszállás felé vezető köves- utat? A postát is visz- sza kellene helyezni!

Néhány perc eltelik addig, míg az asszonyok megnyugodnak. Mert jogos a felháborodásuk külön-külön s együttesen is. Ezer emberről van szó, akiket hosszú kilométerek választanak el a telefonnal, orvossal, védőnővel és az egyéb szociális ellátásba bekapcsolódott falutól.

VALÓ IGAZ, Üjsolt még a nagyléptékű térképen is igen kicsit mutat, tényleg aprócska falu, de egyezer ember él ott, akik éppen olyan állampol*

mint én itt Kecskeméten és ugyanúgy részi kívánnak a kultúra áldásából, mint bármelyikünk. Míg a két asszony várakozva néz rám, örülök, hogy ilyen panasz is elhangzik most már. A magyar paraszt megtanult hinni és élni a technika és a kultúra áldásaival. Kéri, sőt követeli azt, amihez úgy érzi, neki is joga van a mi társadalmunkban.

S megnyugtatom az asszonyokat, biztosan gondol erre a kis községre a járási, a megyei tanács. Ha pedig nem, hát a figyelmeztetés sohasem késő, hiszen a magyar közmondás is azt tartja: »Jobb későn, mint soha«. A posta nem tudni mi okból vette el tőlük a hivatalt, de talán, ha megismerik a problémáikat, segítenek rajtuk. S nyomban azt gondolom, miért is ne, hiszen nem valami falrengető kérdés eldöntéséről van szó.

Szavaim, vagy talán ' a sok panasz elmondása, megnyugtatta az asszonyokat és jobb kedvvel indultak az izzasztó májusi napsütésben otthonuk felé,

Gémes Gábor