Petőfi Népe, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-16 / 89. szám
Falvaink nagy takarékossági lehetősége: 8 Újabb műhely épül a Kiskunfélegyházi Gépgyárban A BIOGÁZ HIM FŰTŐANYAG és mesterséges szervestrágya-gyártó eljárás A biogázzal folytatott kísérletekről irt cikkeink olyan nagy érdeklődő visszhangra találtak, hogy szerkesztőségünk felkérte Naszá- lyi Lászlót, a Hőtechnikai Kutató- intézet osztályvezetőjét, írjon a Petőfi Népe számára egy részletes, népszerű ismertetést a kísértelek eredményeiről és a biogaznak a jövőjéről. Alább kijzöljUk Naszályt László Írását. Minden gazdaember tudja, hogy a trágyarakáson még a legnagyobb hidegben sem marad meg a hó, mert abban meleg keletkezik. Ezt a jelenséget a múlt század vége felé a veszettség elleni oltásról híres Pasteur kivizsgálta és megállapította, hogy ott erjedési folyamatok játszódnak le és felderítette ezeknek az erjedéseknek az előfeltételeit. Az ő és mások munkáit hasznosítva istállótrágyából, vagy pedig mezőgazdasági hulladékból (például a kukoricaszár) gázt tudunk termelni. Az eljárás mindkét esetben meglehetősen hasonló. Jól zárható tartályokat készítünk, azokat megtöltjük istállótrágyával, vagy előszecskázott kukoricaszárral, esetleg egyéb mezőgazdasági hulladékkal (napraforgó-, burgonyaszár stb.), majd trágyalével megöntözzük. Ennek hatására megindul az erjedés, ami kezdetben nem éghető gázt termel, 8—10 nap után azonban — ha a kamrát időközben gáz- biztosan bezártuk — megindul az éghető gáz fejlődése, Ez azután megszakítás nélkül tart 8—10 héten át. A kigázosítás befejezése után a kamrát kinyitjuk. A belerakott istállótrágya külső kinézésre mit sem különbözik a félérésben levő szokásos istállótrágyától, azonban a valóságban több benne a nitrogén, tehát jobb- minőségűvé vált és ezzel nagyobb termést hoz. Ugyanez történik a szecskázott kukori- caszárral is. Az eddig egyszerűen eltüzelt hulladékból így nemcsak gáz, hanem jóminőségü szervestrágya is lett. Számszerűen az eljárás a következő: Egy számos állat (500 kg élősúly) évente 100 q istállótrágyát ad. Ebből a trágyából kb. 500 köbméter gáz keletkezik, ami ma a trágyarakásokon elillan a levegőbe. A zárt tartályban történő erjesztéskor azonban a gáz az elmondottak szerint felfogható. A gáztermelés nem egyenletes: kezdetben erőteljesebb, később pedig fokozatosan csökken. Miután általában a felhasználás egyenletes, több tartályt kell felállítani, amelyek egyike töltésben, kettő-három gáztermelésben és egy kiürítésben van. Hasonló a helyzet, ha istállótrágya helyett pl. kukoricaszárat erjesztünk. Egy holdon kb. 20 q kukoricaszár terem, 1 kg ilyen kukoricaszár fűtőertekben kb. 1 kg magyar barnaszénnek felel meg. (3200 kalória). Ha ezt a kukoricaszárat házitűzhelyben tüzeljük cl, a kukoricaszár melegfej- Icsztő tartalmának túlnyomó része elvész, mert abból csak alig 10 százalékot tudunk főzésre értékesíteni. Ezzel szemben az egy holdon megtermő 20 q kukoricaszár az elgázosítással 400 köbméter 5200 kalóriás gázt ad, tehát gáz formájában kereken háromszor annyi meleget kapunk vissza, mintha azt közvetlenül eltüzelnék a házi tűzhelyen. De ennek a gázosításnak még azonfelül is nagy előnyei vannak. Az egyik az, hogy a fentebb leírt módon keletkezett, háromszor annyi gázt nem 10 százalék kihasználással tudjuk főzésre felhasználni, hanem legalább 60—70 százalékkal. Nem szólunk a gáztűzhelyen való főzés könnyebbségéről, a szén-, vagy a kukoricacsutkatüzeléssel szemben. A gáz nemcsak fűtésre, vagy főzésre, de benzin vagy olaj helyett motorhajtó anyagként is alkalmazható. Másodsorban pedig az clgázosítás után mesterséges szcrvcstrágya marad vissza. Ez pedig igen jól használható fel a földek termőerejének fokozására, Ügy számíthatunk, hogy minden hold után kb. fél vagon ilyen mesterséges szervestrágya keletkezik. Az erjesztés és gáztermelés így leírva és bemutatva igen egyszerűnek látszik, azonban ennek is megvannak a nehézségei. Ilyen mindjárt a nagyságrend kérdése. A HőteciuúKai Kutatóintézet eddigi tapasztalatai szerint 8— 10—12 család gázszükségletének ellátása az a legkisebb egység, amire biogáz berendezést gazdaságosan lehet létesíteni. Itt mindjárt szólnunk kell az erjesztőkamrák anyagáról. Azokat többféle kivitelben lehet készíteni: vaslemezből, vasbetonból, vagy akár égetett agyagtéglából. Döngölt föld, vagy agyag, salakbeton használhatatlan, mert gázáteresztő. Az építkezés igen gondosan elvégzett munkát kíván, teljesen hézagmentes falazat cs vakolat szükséges, víz cs gázbiztos kivitelben, ellenkező esetben a keletkezett gáz a legkisebb hajszálrepedésen is megszökik. Intézetünk már több berendezést létesített és fenti tapasztalatait azokon szerezte. Nagyság- rendűleg 100—200 számos állat az a létszám, amire jól és gazdaságosan működő berendezést lehet építeni, ahová aztán a házi főzésen felül motorikus célokra is, így vízszivattyúzásra is marad gáz. Itt aztán lehetséges megfelelő számú kamra építésével a gáztermelés egyenletességét biztosítani, és a felhasználási helyeket úgy beosztani, hogy a gáztároló berendezés a lehető legkisebb legyen. Világos tehát, hogy a biogázt elsősorban a mezőgazdasági nagyüzemekben, állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben lehet felhasználni. Egy vidéki motorosmalom is lehetne pl. egy-egy ilyen berendezés magva, ahol villanyáramot is lehetne termelni és köréje csoportosulhatnának a gáztermeléshez szükséges istállótrágyát, vagy kukoricahulladé- got átadó gazdák, akik gázon felül az utóbbit mesterséges szervestrágya formájában is vissza kapnák. De ugyanígy lehetne pl. a vidéki sütőüzemet,! vagy kertészetet (öntözés és me-: legházfűtés) a biogáztermelés: kiindulásául venni. Minden; egyes esetet külön kell mérle-j gelni, mert fontos, hogy a gáz-: termelés és felhasználás minden tekintetben gazdaságos legyen, hogy a költségek a lehető leggyorsabban megtérüljenek. A Hőtechnikai Kutató intézet szívesen ad tanácsot az érdeklődőknek. A biogáz jó lehetőség a falusi elet könnyebbé tételére, mert vele nemcsak a háziasszonyok munkája, a főzés válik egyszerűbbé, hanem ugyanakkor a trágyagazdálkodás meny- nyiségileg és minőségileg is megemelkedik és ez mezőgazda- sági többtermeléshez vezet. A biogáz termelése révén sokfelé kigyulladhat a villanylámpa, megindulhat a mozi, a televízió, stb. Naszályi László, a Hőtechnikai Kutató Intézet osztályvezetője : A címben említett gyárban ; egy újabb műhely körvonalai : bontakoznak ki a nemrég épült i másik mellett. Ezt az új műhelyt az jcllem- ! zi, hogy modernebb lesz, mint a : régi. Lesz benne egy emeletes • irodahelyiség, egy esztergamű- ; hely, fent, a magasban pedig : daru szalad, s viszi-hozza a géQiiizakéeike, kai ijírMátáiáróí A TISZAKÉCSKE1 Földművesszövetkezet irodáját naponként keresik fel a dolgozó parasztok. Hiába esik a tavaszi eső, nem akadályozza meg a tíz kilométerre lakókat sem, hogy felkeresék a földműves- szövetkezetei és választ kapjanak a következő kérdésekre: hol lehet szerződést kötni gépi munkára? Hol lehet gyümölcs- facsemetét és védekezőszereket kapni? Az emberek kérdéseikre néhány perc alatt megkapják a választ és elégedetten távoznak. Legutóbb azzal a jogos panasz- szal keresték fel a tagok a földművesszövetkezet vezetőségét, hogy nincs kenyér az üzletekben. Hosszú kilométereket gyalogolnak, de hiába, mert kenye-i rét nem kapnak. Elmondották, hogy ameddig Kecskemét biztosította a község kenyérellátását, addig jobb volt a helyzet. Most, amikor a helyi péküzem süti a kenyeret, kevés van az üzletekben. A földművesszövetkezet a bejelentés alapján megtárgyalta a helyi péküzem vezetőjével az előállott helyzetet és megállapodtak abban, hogy a jövőben az üzletek naponként megkapják az általuk rendelt kenyér- mennyiséget. Szeretnénk, ha a helyi pék- üzem betartaná ígéretét. Tóth Béla levelező A jó viszony megteremtésének útjai A kölcsönös bizalom Még ma is problémát okoz egyes községekben a pedagógusokkal való kölcsönös megértésen alapuló együttműködés megteremtése. Bár az ellenforradalom óta a legtöbb helyen jó viszony alakult ki a helyi kommunisták és a pedagógusok többsége között, nem tagadhatjuk el, hogy egyes községekben még ma is vannak problémák ezen a téren, nem egyszer a helyi vezetők mulasztásából, másrészt egyes pedagógusok hibájából. Szakmáron jártam az elmúlt napokban, ahol egy-két helyi vezetővel elbeszélgettünk a község gazdasági, politikai és kulturális életéről. — Megtudtam, hogy Szakmar egy igen jó adottságokkal rendelkező község, azonban lehetőségeiket a mezőgazdaság fejlesztése és ebből adódóan a kulturális élet területein több tényező miatt nem tudják kellően hasznosítani. A gátló tényezők között szerepel a pedagógusok nagy részének passzivitása, a falusi közügyektől való elzárkózása. Felmerült a kérdés: mi lehet ennek az oka, hogyan lehetne megszüntetni ezt az egészségtelen helyzetet, ami — biztos vagyok benne — nemcsak a községre van káros hatással, hanem a pedagógusokra is? Az hiszem nem tévedek, ha azt mondom, az egyedüli orvosság a szakmári problémára a kölcsönös bizalom megteremtése a pedagógusok és a helyi vezetők között. Igen, a kölcsönös bizalom, a megértés, a segitőkészség oldhatja csak meg azokat a problémákat, amelyek jelenleg passzivitásra kényszerítenek jelentős alkotóerőket Szakmáron. A község vezetői elmondották, hogy ők már több esetben próbálkoztak közeledni az igazgatóhoz, a pedagógusokhoz, de nem jutottak előbbre. Lehet, hogy ezek a cselédsorból, az ekeszarva mellől kinőtt helyi vezetők nem tudnak olyan figyelmesek lenni, nem tudnak úgy közel kerülni érzelmileg az emberekhez, mint a pedagógusok. Lehet és több mint valószínű, így is van — nem tanulták még meg az emberi “lelkekkel« való foglalkozás minden csínját-bínját, mert a múlt rendszer csak rengeteg munkát és még több nélkülözést adott nekik, de több tudást nem! De ha ez így van, akkor éppen az ifjú nemzedék nevelőinek, a falu értelmiségének kellene ezt legjobban megérteni és hozzásegíteni a vezetőket általános műveltségük emeléséhez. A mi helyi vezetőink — meg vagyok róla győződve — nem pedagógus-ellenesek és ha vétenek is esetenként a bizalom ellen, ki tudják javítani, ha ba- rátian figyelmeztetjük őket. A sértődöttség csak tovább ronthatja a viszonyt, a megértő eszmecsere viszont elősegítheti a nélkülözhetetlen együttműködést. A pedagógusok között itt akad még olyan tévhit, hogy aki meg merj mondani a véleményét, esetleges kételyeit, annak előnytelenné válik a helyzete és rettegnie kell, mikor mondanak fel neki, és így tovább. Ezt a tévhitet el kell oszlatnunk és lehetővé kell tenni, hogy szabadon, bátran elmondhassák nézeteiket. A baráti viták nagyon jó szolgálatot tehetnek az ilyen kétségek megszüntetésére. A vita során biztosan lesznek nézeteltérések, ez természetes is. De ezeknek a nézeteltéréseknek türelmes szócsatákban való leküzdése egészséges társadalmi és politikai életünknek egyik igen pozitív vonása. Éljenek ezzel a lehetőséggel a szakmári pedagógusok, a párt és tanács, valamint a tömegszerve, zetek vezetői. Biztos vagyok benne, helyreáll közöttük a jó kapcsolat és a kölcsönös bizalom alapján hasznosan tudnak együttműködni Szakmár felvirágoztatásán. Marúzs József Egymillió sírna szőlővesszőt Gyors ütemben halad a tavaszi munka az Alföld nagykiterjedésű szölőskertjeiben. A megkésett nyitással egyidejűleg halad a metszés is. Ez a munkafolyamat az idén jó hozzáértést, nagy figyelmet kíván. Ugyanis a januári meleg kicsalta a homokkal befedett rügyeket, melyek a hirtelen beállt hidegben elpusztultak, így most a vessző magasabb részén kell meghagyni az egészséges rügyeket. Ennél a munkánál sok segítséget gyűjtenek az egyéni termelők nyújtanak a szakemberek, akik) állandóan járják a szőlősöket,S hogy a helyes metszéssel gazda-< gon termő tőkét alakítsanak ki.< A továbbszaporításra kijelölt) szőlőtőkéről már az ősszel meg-) kezdték a termelők a síma vesz-S sző gyűjtését. Ezt a munkát) most tovább folytatják, azS egészséges vesszőket külön rak-) ják. A következő telepítésekhez^ több mint egymillió vesszőt; szednek a kadarkákról, rizlin-< gcltről és a sárfehér főiekről. ) A Bajai Mezőgazda- sági Technikum melegházaiban már virágzik a paradicsom. Hiába van hűvös idő kint, a hajtóházak növényeit az nem zavarja. A melegágyakból pedig éppen most szedik ki a karalábét. Február óta látják el primőráruval a bajai piacot. Hajtatott salátából 1000 darabot, retekből ugyanennyi csomót adtak el. A karalábéból is többszáz fej került már piacra. Sümegi Alajos, a tangazdaság főagronómusa elmondja, hogy holnap 5 mázsa spenótot szállítanak eladásra. — Igyekszünk kihasználni a hajtató házakat és a melegágyakat —, magyarázza. — A karalábé után a paprika. uborka és a paraAkinek nem parancsol as időjárás dicsőm kerül ide, ezután következnek a téli káposztafélék. A három hajtató házban és a 600 melegágy! üvegablak alatt viruló palántákon kívül több- százezer palánta kerül a szántóföldi kertészetünkbe. 20 holdon a legmodernebb, földalatti csőrendszerű, permetező öntözést vezetjük be, ezenkívül két hold bolgárágyas és két hold csörgedező öntözés is szerepel terveinkben. A legjobban bevált háromfajta öntözési módot azért mutatják be, hogy a mezőgazda- sági technikum és a kétéves szakiskola diákjai a gyakorlatban is meggyőződjenek arról: az öntözéssel többszörös terméseredményeket lehet elérni, jelentősen növelni lehet a területegységre jutó jövedelmet. Jellemző a tangazdaság kertészetének árutermelésére, hogy tavaly a Mohácsi Földművesszövetkezet segítségével a pécsi és a komlói bányavidéket látták el elsőrendű zöldségfélékkel. Az idén a bajai piacra szállították a primőrárukat, de a tervek szerint sok zöldségféle jut majd a komlói és a pécsi bányavidékre is. A paprika palántából mintegy 400 ezer darabot, káposztafélékből 600 ezer palántát ültetnek ki. Végül arról érdeklődtünk a tangazdaság főagronómusától, hogy milyen beruházásokat terveznek a hajtatóházak, valamint a melegágyak korszerűsítésére. Ismeretes, hogy ezek az üvegházak még a század elején épültek és bizony alaposan rászorulnának a bővítésre. — Az idén nem kaptunk erre beruházást; de jövőre szeretnénk korszerű üvegházakat és melegágyakat építeni. Ez minden kívánságom. Ha ez sikerül; akár januártól kezdve; majdnem teljesen kikapcsolva az időjárást, el tudjuk látni a környéket elsőrendű finom zöldségfélével — mondja búcsúzóul Sümegi Alajos. pekhez a nehez munkadarabokat. Az új épületre 810 ezer forintot költ népi államunk. Ezt a létesítményt valószínűleg augusztus 20-án már birtokukba veszik a gyár dolgozói. Az új műhely korszerűségével biztosítja a kulturált munkalehetőségeket.
