Petőfi Népe, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-11 / 85. szám

( DÖNTÖTT A TÁRSADALMI BÍRÓSÁG j RÉGI KÍVÁNSÁG volt, hogy a munkások dönthessenek tár­saik ügyében akkor is, amikor azok valamilyen fegyelmezetlen­séget követnek el. Ez a kívánság abból táplálkozott, hogy a mun­kások jól ismerik munkatársai­kat és náluk kevésbé érvényesül a részrehajlás, s a haverkodás, vagy az elnézés politikája. Ennek alapján született meg az új demokratikus munkásfó­rum, a társadalmi bíróság, mely­nek megalakulását a becsületes dolgozók szívesen és örömmel fogadtak. Az alábbiakban a Kecskeméti Gépgyár társadalmi bíróságának munkájába pillantunk be. AZ ELMÚLT HETEKBEN ült össze először, amikor ifj. Tóth József ügyét tárgyalta meg. A tárgyalás a kis tanácskozó teremben zajlott le, az érintett személyekkel és néhány kíván­csiskodóval együtt. Az elnöklő Szlávik József és társai előtt állt egy hatalmas, szép szál ember, Tóth József vagonkirakó. Régi -bútordarab« ő a kollektívában, mégis olyant tett, ami nem egyeztethető össze az üzem fe­gyelmével. Mi volt ez? Az utasítást nem hajtotta végre, hanem kiment a restibe s csak egy óra múlva jött vissza, ittasan. Visszatérte után sem végezte el a reábízott fel­adatot. A TÉNYEK közlésénél ennek a hangosbeszédű embernek egy arcizma sem rándult meg. Ki tudja, mire gondolt? Talán já­téknak veszi az egészet? Vagy úgy véli, majd elnézik most is, mint régebben? A tanúvallomásokat is egyked­vűen hallgatja. A társadalmi bíróság azonban jól ismeri Tóth Józsefet és tudja, hogy számára kevés lenne az egyszerű figyelmeztetés. Sőt, úgy vélik, hogy már régebben sú­lyosabb büntetést kellett volna adni ennek az embernek. Mivel nem így történt, Tóth József olyan következtetést vont le, hogy ha hibázik is, időnként megkapja a baráti figyelmezte­tést, s aztán minden megy a ma­ga módján az örökkévalóságig. Tévedett! MUNKASTÄRSAI, a társadal­mi bíróság tagjai meghallgatták őt is, s az egybehangzó vélemé­nyek alapján bűnösnek mondták ki. Bűnösségének megállapítása­kor figyelembevették azt, hogy Tóth József őszintén bevallotta hibáját. Igaz, az őszinte beisme­rés után a méreg és az indulat ezt mondatta vele: csináljanak velem, amit akarnak . . . Akkor egyesekben olyan kételyek ébred­tek, hogy ez a megbánás csupán dac és a változás is tiszavirág életű lesz. Nem ez történt, hanem egy furcsább dolog. Ifj. Tóth József valószínűleg ráébredt fegyelme­zetlenségének súlyosságára, meri másnap igen sok embertől meg- kérdezgelte: mit is határoztatok az ügyemben? KÍVÁNCSISÁGÁT az igazgató elvtárs -csillapította«, akj tudO' mására hozta, hogy helybenhagy­ja a társadalmi bíróság határo­zatát, mely ifj. Tóth Józsefet írásbeli megrovásra és 30 száza­lék nyereségrészesedés elvonásra javasolta büntetni. Mondani se kell, hogy ifj. Tóth József nem örült a büntetésnek. Arca gyakori változása aira utalt, hogy nem ezt várta. De ha nehezen is, egyetértőit a bünte­téssel. Ennél az ítéletnél azonban szükséges megemlíteni, hegy- munkások ítélkeztek munkatár­suk érdekében, igazságosan, kol­lektíván. VÉGEZETÜL még csak annyit írunk meg, hogy ez utóbbi két hétben nem volt panasz loth Józsefre. Reméljük hogy ezután sem lesz, hiszen alapjában véve szorgalmas, igyekvő, törvény­tisztelő, becsületes ember. — Vénusz — 13 500 cementlappal burkolják be Kiskőrösön a Dózsa György utcának és az Erdőtelki útnak a strandfürdőig vezető részét. A munkálatokra 130 000 forint van előirányozva a községfejlesztési tervben. Szégyení*o! t Igen, ezt a nevet igazolják a magyar földeken laposra zsugo­rodott, szétszórt, vagy tört de­rekú kukoricaszárak. És igazol­ják Hruscsov elvtárs megjegyző szavai, amelyeket Adony község tanácselnökéhez és a parasztjai felé mondott. Idézem azoknak, akik nem hallották a rádión elhangzott szavakat. -A kukori­cának nemcsak a szeme jó, ha­nem a szára is.« Nemcsak Hruscsov elvtárs lát­ta ezt, látjuk mi is, ha átné­zünk a teletvedlő határon. Any- nyi kérdés, számtani és gazda­sági gondolat röppen ki szocia­lista lelkiismeretünkből, miért maradtak a földben és a földe­ken ezek a hasznos kukoricaszá­rak, amik ma már csak arra jók, hogy a mezsgyék szélén füs­töt csináljon belőlük a gazdájuk. Rossz gazdák ezek! Mennyi hasznot adott volna ez a szégyenfolt, annak idejében. Mennyi száz és ezer tehén adóit volna ebből sok tejet a fogyasz­tók és gyermekeink asztalára. Jól megy a paraszti dolgozóink sorsa, ezt kell ebből megállapí­tani. így helytelen és igazság­talan az a válasz a tej piacán, hogy azért 4 forint a tej, mert drága a széna. Mi fogyasztók is, egyetértve Hruscsov elvtárs jó tanácsával, reméljük, hogy dol­gozó parasztjaink is magukévá teszik ezt takarékosságunk sokoldalú kötelességei között. Sági Ferencné tanácstag MI EBBEN AZ ÉSSZERŰ? Többen szóvátették, hogy a Kiskőrösre érkező csomagkülde­ményeket a helyi posta bosszantó módon csoportosítja. A belte­rületre, a hivatal közvetlen környékére házhoz szállítja a cso­magokat, aki viszont a külső részeken lakik, az jöjjön be érte. Miféle, íejetetejére állított elmélet ez? Vajon a lakosság van a posta szolgálatában, vagy fordítva? Hisszük, hogy az utóbbi, ha pedig így van, akkor helyesebb lenne a csomagkihordáson is változtatni. — A közel lakóknak ugyanis kevesebb fáradságba kerül a postára átlépni, mint a község széléről a községbe kocsikázni, vagy gyalogolni. Kivált dologidőben. Az üzemi tanács nem díjazza a seleftgyárSólccit a Bajai Fémipari Vállalatnál A nemrég tartott üzemi tanács­ülésen szóba került a nyereség­részesedés elosztásának mikéntje. Az üzemi tanács tagjai úgy fog­laltak állást, hogy azok, akik gyakran selejtet gyártottak, nem részesülnek olyan mértékben a nyereségrészesedésből, mint a ki­váló dolgozók. Ugyanakkor hatá­rozott azoknak az ügyében is, akik többször igazolatlanul mu­lasztottak. Igazolatlan mulasztás miatt Markó Bélánál 30 százalékos nye­reséglevonást alkalmaztak. Fe­hérvári István 25, Sarkadi Zol­tán, Gárdái László, Szabó László 10 százalékkal, Fehérvári István 25 százalékkal, Pothorczki Gyula, Németh István, Illés György pe­dig 5 százalékkal, Iszlai József, Kriksz Ferenc, Jenei Zoltán 10 százalékkal és ezenkívül még több dolgozónál 5 százalékkal csökkentették a nyereségrészese­dés összegét. Mi less a kecskeméti Patyolat sorsa? Talán nincs is megyénkben olyan szolgáltató vállalat, mely­nek vizsgálatánál annyi gonddal és annyi nehézséggel találkoz­nánk, mint Kecskeméten a Pa­tyolat Vállalatnál. Dolgozói a rtiros öt résxén lehetetlen körülmények között végzik munkájukat. — Helyiség­ügyük megoldása idestova öt éve húzódik. Mondanunk sem kell, eredménytelenül. Pedig az illeté­kesek már beláthatták volna: a megyeszékhellyé lett Kecskemé­ten meddő időtöltés egy vállalat üzemház gondjának építés nél­küli megoldása. A Patyolat feje felett így ma­holnap összecsapnak a hullá­mok. Persze kérdés, érdeke-e ez a lakosságnak. Aligha. Sokkal inkább az, hogy legyen mosoda, mert bármennyire is furcsán hangzik, jelenleg csak vegytisz­tító van, jóllehet a Patyolat né­zet hallva, az emberek nem is gondolnak másra, mint egy mo­sodára, pedig ez csak a látszat. Sajnos, még akkor is, ha a vál­lalat nagy teljesítményű mosó­gépei Orgovány nem magát egy raktárba*, porosodva már rég megvannak hozzá. A városi tanács ipari osztálya rövid egy mondatban így jel­lemzi a vállalat lehetetlen hely­zetét: vagy építünk egy mo­dern mosodát, vagy átmenetileg bezárjuk a Patyolatot. A kérdés ilyen sürgetően kategorikus fel­vetése, sajnos, nem alaptalan. A vállalat Arany János utcai rész­lege, irodahelyisége, a hírek sze­rint még ebben az évben szaná­lásra kerül. Helyén emeletes la­kóház épül. A benzines vegy- tisztítás a jelenlegi körülmények között — amellett, hogy igen egészségtelen — életveszélyes. Ráadásul az egész eljárás drága, túlhaladott, korszerűtlen. Ezen is tudnának változtatni, ha he­lyiségügyük megoldódna. Könyv­jóváírással ugyanis már két eset­ben ajánlottak fel a vállalatnak modern vegytisztító gépet. A baj csupán az, hogy nem merik el­fogadni, mert jobbhíján csak a raktárba tehetnék a porosodó mosógép mellé. A Patyolat helyzetét ilyen váz­latosan ismertetve, meg kell mondanunk azt is, kevés jelét ta­pasztaljuk, hogy a városi tanács, valamint a megyei tanács ipari és terv osztálya ebben a kérdés­ben közeledne egymáshoz. Kü­lönbözők a vélemények. Var olyan nézet, hogy a nagyüzemi mosógépgyártás korszakában —, amikor lassan minden embernek módjában lesz háztartási mosó­gépet vásárolni — nem kifizető­dő a mosodák korszerűsítése. Arról nem is beszélve, ha vala­hol — mint például itt, Kecske­méten — újat akarnak létre­hozni. Nem értünk egyet az ilyen fel­fogással. Hiszen a tapasztalatok nemcsak Budapesten, de külföl­dön is azt bizonyítják, hogy a mosógépek sorozatgyártásával nem csökken a nagy mosodák, vegytisztító üzemek munkája. A dolgozó emberek ugyanis egyre többen veszik igénybe a mosa­tás lehetőségét, amivel időt én fáradságot takaríthatnak meg az egyik legnehezebb házi munká­nál. Biztosak vagyunk benne, egy jól működő Patyolat mosoda felállításával így lenne ez Kecs­keméten is. A Jakabszállási Gépállomás sztalinyec traktora szinte éjjel- nappal szánt Orgovány község hatarában. A szőlőtelepítés talaj­előkészítése így órák alatt készül el. Sok orgoványi szőlősgazda% kötött szerződést a gépállomás-> tál tavasszal erre a munkára. Az) Igénybevétel olyan nagy, hogy> hetekre előre vannak a vállalás-< tál. 5 örömmel újságolhatom, hogy) tíz év óta nem ültettek annyij tzőlőt a község határában, mint) 1958 tavaszán. A legtöbb egyéni-S leg dolgozó paraszt két holdat, de) nagyon sok hat katasztrális holds felett forgattat szőlő alá. Az új) szőlőtelepítések egyre több vad) homokbuckát varázsolnak termő-) vé Orgovány határában. < A szőlőkben a tavasz beköszön-) lésével megindul a munka. Nyit-) nak, metszik a tőkéket, sehol) sem lehet látni olyan szőlőt,) amelyben ne dolgoznának. Az) orgoványi szőlősgazdáknak meg-) van a lehetőségük arra, hogyS egy-két év múlva felülmúlják a) már hírnevet szerzett izsáki sár-) fehér termést, mert Orgoványon<< még több ezer hold terméketlen) futóhomok vár a sztálinyecre és) a szorgos munkáskezekre. A köz-) ség parasztsága nem hagyja ma-) gát. Igyekeznek úgy dolgozni — -T—100 Bcrliet« a neve as gigantikus méretű, 120 tonna; súlyú tehergépkocsinak, amelyet^ egy francia gyár a Szahara fel­tárására készített. A T—100 ke-í rékgumijának nagy átmérője ésS szélessége miatt nem süpped el^ » honiakban. A tavaszodó csendes kertecskében találkoz­tunk. A napsugár bá­gyadtan szórta be fé­nyével a szent jánosi tájat. Szabó Jenő bácsit kerestem fel, a Bajai Gyapjúszövetgyár nyugdíjas munkását. Mosolygó, pirospozsgás arcú férfi, akinek te­kintete elárulja, hogy gazdag életéhez úgy hozzátartozik a min­dennapos munka, mint két kis unokájának bé­kés álmához a meleg édesanyai szó. — Újságíróval évek óta nem beszéltem, örülök, hogy felkere­sett az elvtárs. Ha már vendéget tisztelhetek meg házamban, akkor már ne itt beszélges­sünk az udvaron, ha­nem kerüljünk bel­jebb. Szabó néni mente­getőzik: Ne haragud­jon, hogy nem tudom bevezetni a belső szo­bába, de az imént tisz­títottam ki a kályhát, s a kormos szoba nem valami vendégmarasz­taló. Beszélgessenek itt Akinek már nem ssóí a gyári sziréna Az írtak mellett a leginkább £ vitatott kérdés a városi tanács )és a megyei tanács illetékes osz- stályai között, hogy a konyhában Jenővel, s ha legközelebb erre- jár, feltétlen keressen tel bennünket. Akkor már úgy csillog a szo­bánk, mint az ezüst. Jenő bácsi hellyel kínált. — 1922. augusztus 20-án kerültem a gyár­ba. Főgépészi teendők­kel lettem megbízva, s azt a tisztet töltöttem be egészen a nyugdíja­zásomig. A gyár máso­dik otthonom volt. 30 méterre van a laká­som az üzemtől, s ha valami baj volt a gé­pek körül, már rohan­tam is segíteni. Ami- kot beléptem az aj:on, rögtön megütötte a fü­lemet a gép bizonyta­lan kotyogása, s tud­tam, hol kell orvosolni a hibát. Mondta is jó- néhányszor a felesé­gem: Jenő, te elhibáz­tad a házasságot. Ne­ked a gyárat kellett volna elvenned felesé­gül, nem engem. Na dehát ez ilyen asszony­beszéd. Szép lassan be­letörődött, s mondha­tom, nyugodt családi életet élünk. — Most 1222 forint nyugdíjat kapok, s eb­ből a pénzből még futja arra is, hogy két kis unokámnak aján­dékot, cukorkát, s más egyéb apróságot ve­gyek. — 1957. február hó 1-én nyugdíjaztak. Az első este, amikor lefe­küdtem melegdunyhás ágyamba, úgy éreztem, hogy meghalok munka nélkül. Jenő bácsi őszbehaj- ló életének napjait kertészkedéssel és a gyümölcsfák metszésé­vel tölti. Az üzemi bi­zottság irodájában Ba­csó elvtárs szeretettel beszélt Jenő bácsiról. — Kiváló szakem­bert ismertünk meg végleges, vagy csak ideiglenes benne. Élt, halt a mun- [ káért. Ma sem tud az • üzem nélkül létezni. Nincs olyan nap, hogy ne menne be a gép-' házba, s ne nézné meg , tanítványainak mun- ' káját. Mocsári Sándor, 1 Péter Jakab, Kovács Antal, Töreki Jenő, ] Müller Mihály és - Nagy kanász János ' ilyenkor szeretettel kö- ■ szöntik az öreg mes- \ tért. A gépszerelőknek ma is segít. S amikor ; látja, hogy nincs sem- mi hiba, hazaballag és 1 a ház körül végzi te-' endőit. Jenő bácsi arcán, nagyapás nyugalom ül.; Megbecsült munkás-! nak érzi magát. Az áp­rilis 2-án kiosztott nye- ' reségrészesedésből ne­ki is jutott. A nemvárt pénz mindig jól jön. — Az öregségbe még valahogy belenyugszik ' az ember. Ez az élet rendje, de abba soha­sem törődöm bele, hogy számomra már nem fúj a gyár sziré-' nája, Bicliezky megoldást válasszanak a Patyo­lat-helyiség ügyének rendezésé­nél. Az új mosoda és vegytisztító kombinát, melyhez elfogadható terv van, közel 1 700 000 forintba kerül. Kérdés, csupán mikor tu­dunk ennyit áldozni erre, nem beszélve arról, hogy jelenleg a már meglévő megmentése lenne, a fő dolog. A Kecskeméti Patyolat Válla­latát ügyének megoldását illető­ién erkölcsi támogatásban egy ’szerv részéről sincs hiány. Mi .több, tervezésre annyi pénz volt ’már, hogy az eddig készült !tervek közel ISO ever forintba kerültek, [Pedig ennek a duplájából, vagy ,egy kicsit többől már lehelne »valamit kezdeni, hogy ne az [ideiglenes bezárás legyen a Kecs­keméti Patyolat sorsa. Reméljük, [legközelebb arról adhatunk már »hírt, hogy az öt éve húzódó Pa- [tyolat-ügy, a megyei és a városi [tanács közös összefogása és ten- [niakarása eredményeként túlju- [tott a tervkészítések és helyiség- Ikcresések stádiumán. Sándor C hogy minél nagyobb jövedelmet biztosítsanak saját maguknak és' az országnak. < Horváth Emilné levelező j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents