Petőfi Népe, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-11 / 85. szám
MÁSODIK HONFOGLALÓ ÁRPÁD — ÉS ÁLDOZATAI 1957 januárjában — amikor az Ausztriába menekült magyarok utolsó készleteiket is felélték, sokan pedig közülük már az éhhalál szélén álltak — egy jó megjelenésű, őszülő hajú úriember jelent meg a menekült- táborokban, s felajánlotta, hogy az arra vállalkozó magyarokat kiviszi Dominicába, s az Ausztriában megkötendő szerződés szerint, — a Dominicai Köztársaság 20 hold földet, családi házat és mezőgazdasági felszerelést ad minden kivándorlónak. A jómegjelenésű úriember — Kovács tábornok volt, saját személyében! Nem emberbaráti, s nem honfiúi célok vezették Do- minicából a messzi Ausztriába, — ámbár úton-útfélen hirdetett célja volt, hogy -a kommunista Magyarországból kiábrándult magyarokat boldogabb hazába vezérli«, — hanem nagyon is önös érdekek. Mint később kiderült, 50 ezer magyart szeretett volna kivinni Dominicába, szinte új honfoglalást akart elindítani, s magát tette volna meg Honfoglaló Árpádnak, hogy — az olcsó magyar munkaerővel letörje saját gyáraiban és földjein a bérmozgalmakat. VlZKÚR, TRACHOMA, SZIFILISZ... Ha nem is ötvenezer, de négyötezer magyart sikerült rábírnia a szerződéskötésre. Hajóra pakolta a kivándorlókat, s kiszállította őket az »új hazába«. Terve azonban nem sikerült, — s mint látni fogjuk — ő maga is belebukott vállalkozásába. De erről már hadd meséljen egy kecskeméti magyar, Zoltán Sándor, aki családjával együtt felült Kovács tábornok ígéreteinek, végigjárta a dominicai poklot, s ma már ismét Kecskeméten él: beleunt és megcsömör- lött a kint tapasztaltaktól. — Nyár elején érkeztünk Dominicába — meséli élményeit Zoltán Sándor. — Az ausztriai lágerélet*miatt már teljesen lerongyolódtunk, alig vártuk, hogy becsületes munkához jussunk. Csalódásunk azonban már az első kilométerek után teljes volt dominicai földre érkezésünk után: az egész útvonalon egyetlen zöld vetést nem találtunk. — mintha tűz perzselte volna fel az egész országot. Az útbaeső falvakban pedig hihetetlen nyomorúságot láttunk. A keverékfajú lakosság olyan viszonyok között él, amelyhez képest a kecskeméti cigányváros civilizált és kulturált településnek tűnik. A hihetetlenül sok gyerek meztelenül futkározik, s már első pillantásra is látható, hogy többségük előrehaladott vízkórban és trachomában szenved. A felnőtt lakosságon pedig kétségII. telenül felismerhetők a szifilisz pusztításai. Minket egy távoli kolóniára telepítettek. A megígért családi ház helyett azonban egy négyszer két méteres, rizsszalmával fedett fabódét kaptunk, s a várva várt »mezőgazdasági felszerelés« mindössze egy dzsungelirtó késből, egy lapátból és ge- reblyéből állott. SÓBA RIZST ÜLTETNI? Megérkezésünk után azonnal hozzá kezdhettünk volna a gazdálkodáshoz. De amint juttatott földjeinken szétnéztünk, a gazdálkodástól is elment a kedvünk: a dominicai talaj ugyan régi, vulkanikus eredetű, így jó termő is lenne, de azon a vidéken az egykori tengerfenék vastag sóüledéket hagyott hátra. Lapáttal lehetett merni a földön a tengervíz leülepedett sóját. Földünk tehát alkalmatlan volt művelésre, jóllehet odautazásunk alkalmával azt mondották, hogy ott minden európai kultúrnövény megtermelhető. A dominicai hatóságok — látva elkeseredésünket — azt ajánlották, hogy palántázással ültessünk rizst. A felháborodott magyarok éppen ezért már az első napokban követelték, hogy szállítsák vissza őket Európába. A dominicai hatóságok azonban — akik mindeddig igen nyájasak voltak — minden rábeszélő képességüket elővették, hogy ottmaradás- ra buzdítsanak. Lejött közénk maga Kovács tábornok is, s mikor látta: a szép szó már nem használ, megfenyegetett bennünket, hogy távoli szigeteken szétszórja a magyar kolóniát! Mikor pedig a fenyegetéstől sem ijedtünk meg, a katonaságot is nyakunkra hozta, s nagy tömeg- verekedést provokált, amely után több magyart börtönbe hurcoltak. Könnyű volt ezt megtenniük, mert egyszerűen a bennszülött lakosság fellázításával vádolták a bebörtönzötteket. Pedig mi nem is tudtuk volna a bennszülötteket lázítani, hiszen mi »földet« és »házat« kaptunk, — amihez ők egy élet munkájával sem juthatnak hozzá. Tehát bármennyire nagy is volt nyomorunk, a bennszülöttek nálunk is nyomorultabbak voltak. Éppen ezért a bennszülött lakosság gyűlölettel és leplezetlen ellenségességgel fogadott bennünket, »lázító« szavunkat nem is hallgatva meg. A NYUGATNÉMETEK IS SEGÍTENEK A MENEKÜLÉSBEN Hogy mi mennyire kivételezettek voltunk, azt mutatja a következő pár adat: A katonai diktatúra olyan nagy, hogy egyik helységből a másikba csak a serif írásbeli engedélyével lehet menni. A gyárak, ültetvények termékeit szállító teherautókat mindig katonák kísérik, mert állandóan fel-/ keléstől retteg a kormányzat. Mi azonban nem kértünk eb-', bői a »kivételezettség«-ből. Három hónapi ott-tartózkodás és, erélyes követelődzés után csak az 1 ENSZ menekültügyi bizottságé-( nak közbenjárása tette lehetővé,^ hogy visszatérhessünk Európába. A velem kivándorolt csoportnak csak egy kis része maradt Dominicában, többnyire/ olyanok, akiket nemcsak Magyarország, de Európa egyetlen! állama sem fogadott volna visz- sza közönséges bűncselekmé-/ nyeikért. Zoltán Sándor tehát ismét körünkben van. Bizonyosan neki' is, de a hozzá hasonló vala-v mennyi disszidensnek használt) ez a lecke, — egész életére! A történet befejezéséül még' csak annyit — s erről már nemi tudott tájékoztatni bennünket/ Zoltán Sándor —, hogy az ENSZ- ben botrány tört ki a Dominicai' Köztársaságnak a menekültekkel szemben való viselkedése, miatt. Még a Nyugatnémet Szövetségi Köztársaság követsége is! tett az állati sorsba kényszer!-( tett magyarok érdekében lépé-y seket, — mivel nekünk Domini-' cával nincsen diplomáciai kap-! csolatunk. EGY SZÉLHÁMOS hálál/. A botrány tulajdonképpeni! okozóját — az ószeres táborno-/ kot, a második honfoglaló Árpádnak felcsapott barátgyilkos I Kovácsot — sírva bár, de me- nesztenie kellett baráti köréből,/ s országából Trujillo diktátornak. De természetesen nem minden anyagi támogatás nélkül.) Kovács tábornok Svájcban tele-/ pedett meg, s magával ki tudja' milyen busás vagyont hozott!) Az önmaga okozta megrázkódta-/ tásokat azonban már az ő szervezete sem bírta, s — mint legutóbbi értesüléseinkből tudjuk) — agyvérzésben meghalt. így ért csúf véget a dominicai pokol, az új »honfoglalás«! kieszelő je, s nem hisszük, hogy, volna ember a világon, aki őszin-, tén és tiszta szívből siratná. (Vége) LELKESEN DOLGOZNÁK a kalocsai fúrás nőtanáesai Mindössze egy hónapja annak, hogy a kalocsai járás minden községében megalakult a nőtanács. Az elmúlt egy hónap még kevés ahhoz, hogy a nőtanácsok sokoldalú tevékenységéről teljességében adjunk számot, kezdeti eredményeik azonban máris vannak. Az április 4-i ünnepségeket előkészítő bizottságokba mindenütt beválasztották a nőtanácsok képviselőit. Fajszon április 4-én a nőtanács rendezte a halvacsorát, az április 4-i felvonulásokon a fajszi asszonyok piros szegfűkkel vonultak fel és virágaikat a szovjet hősi emlékműre helyezték. Drágszélen, Szakmáron, Miskén a nőtanácsok kultúrcscpor- tokat alakítottak, jelenleg az öregcsertői Nőtanács is kultúr- csoportja megalakításával foglalkozik. Megalakulásuk óta a nőtanácsok minden községben számos békegyűlést tartottak, melyeken a moszkvai békekiáltványt ismertették. Ahol a járási párt- bizottság nem indított szülők akadémiáját, a nőtanácsok szervezték meg a szülők iskoláját, hetenként egyszer előadást tartanak a gyermeknevelés kérdéseiről. A tanfolyamok iránt igen nagy az érdeklődés, általában 60—100 szülő vesz részt egy-egy előadáson. Az itt felsorolt tevékenység természetesen csak kisebb részét teszi ki annak a munkának, amit a nőtanácsok eddig végeztek. Felkerestem Juhász Gizella elvtársnőt, a járási nőtanács elnökét és a nő tanácsok tervei, iránt érdeklődtem. Kérdésemre, elmondotta; hogy jelenleg a; tisztasági hónap sikeres lebonyolítására készülnek az egész járásban. Foglalkoznak a dolgozó nők egészségvédelmével is/ A közeljövőben megvizsgálják, hogy a nők olyan munkahelyen dolgoznak-e, ami egészségükre nem ártalmas, ellenőrzik, hogy megkapják-e mindenütt a részükre biztosított kedvezményeket. E vizsgálatok tapasztalatait/ összegyűjtik és az észlelt hibák orvoslására felhívják az illetékes vállalatok, intézmények vezetőit. E munka során szerzett tapasztalatait a nőtanács jövőbeni tevékenységében is hasznosítja. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének elősegítése érdekében több helyen megszervezik a termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztasszonyok találkozóját. Tapasztalat- cserét tartanak a mezőgazdasági termelés kérdéseiről és a baromfitenyésztésről. Fokozottabban bekapcsolódnak a szülői munkaközösség tevékenységébe, tovább folytatják a Gyermekvárosért indított akciót, megszervezik a téglajegyek árusítását lés a különböző rendezvények bevételeit is a gyermekváros céljaira ajánlják fel; Hosszasan lehetne még sorolni a kalocsai járás nőtanácsainak terveit, amelyekben sok ötletes elgondolás van. Terveik megvalósításához sok sikert kívánunk. Szabó Sándor Jön az olvasó- és kivonaiológép NEW YORK. Mint a Reuter /jelenti, egy műszaki kongresz- .szuson közölték, hogy amerikai szakemberek olyan gépet szerkesztettek, amely el tud »ol- jvasni« egy cikket vagy tudományos értekezést és azután elkészíti annak kivonatát. A gépet •önkivonatolónak« nevezték el. ,A kivonatolandó cikket bizonyos rejtjelkulcs szerint papíriszalagra kell leírni, amelyet KÉTEZER TAGJA. V 2V ^ a takarékszövetkezeteknek megyénkben] Bacs megyében 12 falusi takarékszövetkezet működik már. A falusi »bankoknak« jó hasznát veszik a gazdák. Eddig 200 ezer forint betétje van a szövetkezetek 2000 tagjnak. A megalakulás óta mintegy félmillió forint kölcsönhöz jutottak az önkéntes takarékszövetkezetek | útján. Ennek nagyobb részét be-j ruházásokra, gazdasági felszere-3 lések vásárlására fordítják. A: legjobban működő kerekegyházi j takarékszövetkezetben több mint 1 30 000 forint állandó betétállo - i mány van. < Neve'és-lélektárv és pályaválasztási tanácsadó A Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a Pedagógus Szak-j szervezet Területi Bizottsága felhívja Kecskemét dolgozóinak,! főleg a szülők és érdeklődő fiatalok figyelmét arra, hogy a Szak-j szervezet Székházában (Cifrapalota, Pedagógus Szakszervezet helyiségében II. emelet) április 2-től minden szerdán du. 4 órától! G óráig nevelési, lélektani, pályaválasztási tanácsadást tart, személyes beszélgetés formájában, tanácsot levélben is adunk. Tanácsadásunk kiterjed valamennyi nevelési problémára, — 3 pl. makácsság, hazudozás, serdülőkor lelki zavarai, stb. — A be-' szelgetést (tanácsadást) lélektan-pedagógia szakos tanárok tart-j jék — díjtalanul. \ Szakszervezetek Bács megyei Tanacsa. j Pedagógus Szakszervezet, Területi Bizottságai : Minden szőlőtermelő tudja, • hogy megyénkben a szőlöállo- | mány termőképessége vissza- : esett. A leromlásnak, az ala- : csony átlagtermésnek a talaj ; tápanyagszegénysége, a tőke ter- ! mőerejének legyengülése, na• gyobb méretű tőkehiány, kiöre- ; gedés, zsarolómetszés, a szak- I ertelem hiánya stb. az oka. : A talaj termőerejének hely- ; reállítását ; a tőkék felerősítő trágyázásával érhetjük el. (4—500 mázsa szervestrágya holdanként, nitrogén, foszfor és káli ’•"■"trágyázással összekötve). A termőerőt gyengíti a tarack is, amely a szőlő talaját nagyon kiéli, ezért kipusztításához haladéktalanul hozzá kell fogni. A tőkefej romlását főképpen az idézi elő, hogy a hanyag metszők a felesleges vesszőket, csapokat nem tőben vágják le, hanem hosszabb csonkokat hagynak. A túlhosszú csonkok nem tudnak beforrni, korhadásnak indulnak s ez a korhadás behatol a tőkefejbe. A tőkefej rendbehozását elvégezhetjük egyszerre, Je 2— 3 évre elosztva is aszerint, hogy milyen erőben van a tőke. Szabály legyen, hogy minden levágott csonkot az egészséges részig vágjuk vissza, mert csak az egészséges sebfelület tud behegedni. A nagyon elhanyagolt tőkefejről az elhalt részeket szokták néhol baltázással eltávolítani. A hallózást azonban keUó Óvatossággal es hozzáértéssel végezzük. A nagyon elhanyagolt, elpusztult tőkefejű szőlőket legtöbbször még bal- lázással sem lehet jól rendbe- hozní, ezért az ilyeneket jobb, ha felújítjuk, esetleg újratelepítjük. Ha két, vagy három évre tervezzük a tőkefej megtisztítását, akkor az első évben a felugrott részeknek csak egy hányadát távolítjuk el, a töb- bieken pedig termőcsapokat hagyunk. A tőkék termőképességének helyreállításához tartozik a harmatgyökerezés és a nyakhajtások eltávolítása is. Mielőtt a harmatgyökerezéshez fognánk, vizsgáljuk meg, hogy a legyökerezés milyen mértékű. Amennyiben a harmatgyökerek ceruzánál nem vastagabbak, az összes harmatgyökereket tőben levagdossuk. Ha azonban any- nyira megerősödtek, hogy már teljesen átvették a tőke táplálását és a talpgyökerek nem működnek, akkor már nem vágjuk le a harmatgyökereket, mert ezzel a tőke pusztulását okoznánk. A megerősödött nyakhajtások eltávolítását tavasszal, nyitás után szoktuk végezni, de lehet ősszel is. A tőkét olyan mélyen kibontjuk, amilyen mélységben elágaznak a tőgyökérről a nyakhajtások s ezeket teljes tőből levágjuk, vigyázva arra, nehogy valami csonk maradjon vissza. A megye szőlőterületének 30 —35 százaléka nagymértékben tőkehiányos s a pótlás rendszeres, gondos munkát követelő tuladsti azután a gépbe helyeznek, t gép »elemzi« a szöveget, a; egyes szavak gyakoriságát és azok elosztását illetően, meghatározza az egyes szavak jelentőségének viszonylagos fokát, és minden mondatot fontosság szerint osztályoz, majd önműködőleg kivonatolja és legépeli a legfontosabb mondatokat. A NAGYOBB SZŐLŐTERMÉSÉRT A legegyszerűbb és legjobb pótlási mód a bujtás és döntés. Ahol olyan nagy a tőkehiány, hogy bujtassál nem tudjuk pótolni, ott gyökeres vesszőt ültessünk. Általában mindig buj- tással pótolunk, döntéssel csak akkor, ha magát az anyatőkét is meg akiarjuk fiatalítani. Döntésnél és bujtásnál is tegyünk minden gödörbe egy villa érett trágyát. Jó, ha még pétisó, szuperfoszfát, kálisó egyenlő arányú keverékéből 6—8 dekát adunk hozzá. Elérkezett a nyitás, metszés ideje is. Fel kell hívni a termelők figyelmét a februári meleg napok miatt történt fügy- kipállásra, A megye különböző szőlőtájairól kapott értesülés szerint a tőkéken a rügykipál- lás okozta kár 15—30 százalékig terjed. A befedett vesszőn az elpusztult rügy helyett felsőbb részén kell termőrügyet biztosítani. Ilyen esetben a rügy duzzadásáig várni kell és a metszéskor több rügy meghagyásával lehet a kipáilotta- kat pótolni. A metszés egyik legfontosabb szabálya: ne hagyjunk túl sok csapot a tőkén. Ahol a későtavaszi fagyok gyakoriak, úgy csökkenthetjük a kockázatot, hogy a tőkéken a metszés idején egy-két szálvesszőt meghagyunk, illetőleg a homokba hozunk. A termés a szabadban levő rügyek elpusztulása esetén ezekből pótolható. Fatb Imre
