Petőfi Népe, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-29 / 100. szám
jTjegtjuh fzlppl, O-tlJiő (iőmí párti lázainkat” Május 1-re készülnek a hercegszántói kommunisták A hercegszántói pártszervezet vezetőségi ülésen foglalkozott a párt belső életének alakulásával cs ezzel kapcsolatban megállapította: a helyes és jó pártélet kialakulásában, a dolgozókkal való kapcsolatuk megerősítésében nagy szerepe van a szép, otthonos pártszékháznak és az -egészséges klubélet kialakításának. A pártszervezet székhazának szebbé, otthonosabbá tétele érdekében május 1 tiszteletére az alábbiak szerint versenyre hívjuk a járás pártszervezeteit. 1. A pártszervezet székhazát és irodahelyiségeit május 1-ig társadalmi munkában kifestjük, '.helyiségeit otthonossá tesszük. A párttagokat arra neveljük, hogy ügyeljenek a tisztaságra és rendre. 2. A pártház tisztántartása mellett nagy gondot fordítunk a pártszervezet vagyontárgyainak megőrzésére. Saját erőből függönyöket, szőnyegeket, képeket vásárolunk. 3. Felkérjük pártszervezetünk tagjait, hogy egy-cgy cserép virággal járuljanak hozzá pártházunk díszítéséhez. 4. A pártház termeit, irodáit ízlésesen dekoráljuk. A dekorációs anyagot úgy válogatjuk össze, hogy azok a párttagjainkat neveljék. Erre felhasználjuk a szovjet festőknek az Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójára kiadott művészi reprodukciói' 5. A pártház udvarát, folyosóját állandóan tisztán, rendben tartjuk. Az udvaron virágos kertet, parkot létesítünk. Az utcai részen virágágyakat hozunk létre. A klubélet kifejlesztése érdekében: 1. Pártklubot létesítünk, mely kidolgozott havi program alapján működik. Öt tagú klubbizottságot szervezünk, mely köteles minden hó 4-ig megfelelő programot kidolgozni és azt a pártvezetöseg elé terjeszteni. A pártklubot minden párttag és becsületes, a népi demokrácia hoz hű dolgozó látogathatja. 2. A színes, mozgalmas klubélet kialakítása érdekében a párttagság és a becsületes pár- tonkívüli dolgozók között társadalmi gyűjtést indítunk egy televíziós készülék vásárlására. A készülék beszerzése után rendszeres televíziós klubesté ket tartunk. A klubestéket ösz- szekötjük tudományos, ismeretterjesztő előadásokkal. 3. A klubhelyiséget folyóiratokkal, szépirodalmi könyvek- kcI, társasjátékokkal (például dominó, sakk, stb.) látjuk el. A verseny elbírálására a járási pártbizottságot, illetve a megalakítandó versenyértékelo bizottságot kérjük fel. Az első értékelést május 1-re javasoljuk. A hercegszántói párt- szervezet vezetősége b-OOOOOOOO-O-OO'OOOOOOOOO-OOOOOO-OOO-OOOOOt Ma már az asszonyok is hallatják szavukat — (BiplíianJtái. iqtp iwlxizattiág. Ltoik&upág íb t — A könyvelőségen a számokkal és számoszlopokkal viaskodik régi ismerősöm, Cserényi Marika a Bányászati Berendezések Gyárában. Őhozzá invitáltak, mert ö a nőbizottság vezetője. Megtudtam, hogy a gyárban kilencven asszony-leány, vagy — ahogy mi, férfiak mondjuk — fehérnép dolgozik. Cserényi Mária és nyolc társa vállalkozott arra. hogy asszony- és leánytársaikat bevonják a társadalmi életbe, s meghitt barátságot alakítanak ki egymás közt. Nem volt könnyű dolguk, mert — ismert dolog —, hogy változékony az asszonyok, lányok elképzelése. Sok gond és probléma nehezedik vállukra, s bizony nehéz azt a kulcsot megtalálni, amely kinyitja a női sziveket. Cserényi Marika és még több társa mégis vállalkozott erre. Mi volt az első ténykedésük? Kezdetben látszólag apró- cseprő egyéni dolgokat intéztek. Szilágyinénak és még több asz- szony társuknak bölcsődében, illetve napköziben helyezték el gyermekeiket. Elintézték, hogy a gyár vezetősége mosógépet vásároljon. — Ezután ismerkedési estre gyűltek össze, ahol bensőséges eszmecserét folytattak, s jól szórakoztak. A kezdeti nekilendülés után kissé alábbhagyott a munka, majd kikerültek a hullámvölgyből, egymást követték az asszonyok által kezdeméhyezett rendezvényék, megmozdulások. Sőt, addig jutottak, hogy március 8-án mar önállóan rendeztek egy előadást, s a gyári énekkarban 18 nő is szerepelt. A városban oly nagy sikert elért szabás-varrás tanlolyam gondolata is innen indult hódító (útjára. Az üzemből húszán vesznek ezen reszt, döntően fizikai munkán dolgozo asszonyok. Asz- szonyi kezek ápolták azoknak a szovjet katonáknak a sírját, akik Félegyházán alusszák örök álmukat. Szövögetik már a terveiket az anyák napja s május 1 méltó megünnepléséről is. Ezenkívül azt tervezik, hogy a gyermeknapon báb-előadassal kedveskednek gyermekeiknek. Persze, nem ment minden ilyen simán, mint ahogy ebből az írásból kitűnik. Hullámzott a munka, mint viharban a Balaton. Hol magasra csapott a lelkesedés lángja, hol alább hagyott, de a hullámok, ahogy ez már lenni szokott, előre lökték a hajót. Ennek bizonyságául álljon az alábbi történet: míg a múltban hat vagy hét asszony megjuta!-' mazása gondot jelentett, — legutóbb már < huszonheten kaptek < jutalmat. < Somlai Ferencné, Király Ferenc-; né, B. Tóth Erzsébet, Fekete Ilonka, Szemerédi Janka, Cseré-' nyi Mária gyalús, Molnár Imré-' né, Farkas Istvánná sokat tettek azért, hogy pezsegjen az élet az asszonyi berkekben is. i Nem azért mondta el Cserényi' Marika a gondjaikat is, mert új-. ságíróval beszélgetett, hanem azért, mert kötelességének erezte. Rólunk, férfiakról mondta ei néhány asszonytársának gondolatát: — a férjek és a jelöltek gyakran maradiak, önzők. Azt mondják az asszonyoknak: — otthon a helyed. Pedig sok asz' szony eljárna az énekkarba, az ismerkedési estekre, részt venne különböző tanfolyamokon, dehát a férfiak egy része ezt nem látja szívesen. Emellett, persze, még sok mindenről esett szó, da hely hiányában kénytelenek vagyunk a cikket befejezni azzal; reméljük, hogy a férfiak nem nehezítik, hanem könnyítik majd ennek az életrevaló nőbizottságnak munkáját. — Venesz — dl eipegtjár meg egyezett a kezei kedeLemmel Ismert vállalatunk, a Kecskeméti Cipőgyár a második negyedévben is a kereskedelem igényeinek megfelelően állította össze gyermekcipő-gyártási programját. Ennek jegyében kötötte meg a szerződéseket az illetékes nagykereskedelmi vállalatokkal; Mi az új ezekben a megegyezésekben? Először is az, hogy a vállalat az eddiginél jobb minőségű gyermekcipőket kíván előállítani. Emellett újdonságként megjelenik majd a kereskedelem boltjaiban a gyermek lakkcipő ifc a gyógybetétes gyermekcipő társaságában. Ez utóbbit olyan gyermekeknek gyártjuk, akiknek gyenge a bokájuk, illetve bokasüly- lyedésük van, Ez a modell nem lesz drágább, mint a kisipari cipő, viszont sok beteglábú gyermeken segítünk vele, Hegedűs József, Kecskeméti Cipőgyár OCét kiegéizith — két cikkhez Szabó Sándor elvtárs nevével jelent meg a lap április 8-i számában egy cikk: Féléves munka eredménye: Élüzem lett a Kalocsai Fúszerpaprikaipari Vállalat — címmel. Ennek a második bekezdésében szó van arról, hogy a vállalat 1954-hez viszonyítva 1957-ben 191 százalékra teljesítette évi tervét. Ez igaz. itt azonban meg kell mondani azt, hogy a 191 százalékos tervteljesítés nem változatlan árat, hanem netto folyóárat jelent. Tehát a 191 százalékos tervteljesítés a folyóárra vonatkozik. A másik, amiért módosítanunk kell, az pedig ez év április 5-i számban megjelent »Élüzem- avatás, nyereségrészesedés osztás, kiváló munkások kitüntetése a megyénk ipari üzemeiben- című cikk utolsó mondatába, valószínűleg félreértés követ- i eztében a jutalom szó helyett — nyereségrészesedés került; Szükségesnek tartjuk megemlíteni, hogy vállalatunk csak a gazdasági év befejeztével, őszszel, illetve az utolsó negyedévben fog majd nyereséget osztani, Végvári István igazgató. Kalocsai Fűszerpaprika- ipari Vállalat , dl teher/uvarozát önköltsége döntően a gépkocsivezetőtől {.ügy Vállalatunk mar régebben részletesen megjelölte azokat a f jltétclckct, amelynek teljesítése, illetve túlteljesítése eseten dolgozóink elnyerhetik a kiváló dolgozó kitüntetést és az azzal járó jutalmat. Több mint hat hónap telt el, mi értékeltük, hogy melyik gépkocsivezetőnk volt az, aki az egy kilométerre cső 80 filléres önköltséget nem lépte túl a Csepel B—350 típusú tehergépkocsinál. Igaz, hogy a vártnál kevesebben teljesítették a feltételeket, de így is 16 gépkocsivezető, köztük Szilágyi János, Aszódi József, Szentesi Tibor bebizonyították, hogy még csökkenteni is lehet az egy kilométerre eső költségeket. Ezekre a dolgozókra azért büszke vállalatunk, mert a gyakorlatban bebizonyították a kétkedőknek és a hitetlenkedik- nek azt, hogy az önköltség betartása nem a gépkocsitól, hanem döntően a vezetőjétől fflgg. Sohajda József, a 44, sz, TEFU igazgatója A dunapataji községfejlesztés, legelő és árvízvédelmi társulás hgy évzáró összefoglaló lapasztalalai az „Időszerű kérdések tanfolyamáré Nem mindennapos ünnepélyes esemény tanúja voltam a napokban a városfödi Dózsa Tsz-ben. Az »Időszerű kérdések« to?i- folyamának évzáró vizsgája volt. Az ellenforradami eseményekJ után az első pártoktatási év ez, amely apró hibái ellenére, jó és hasznos tanulsággal szolgált. Formájában és módszerében teljesen új ez a tanfolyam. A, hallgatók körében — egy év távlatából tekintve — nagy répsze-j rúségre tett szert. Ezt a tsz tagjainak az előadásokon való rész-{ vétele is igazolja. A kommunisták valamennyien, a kiszisták< többségével, a pártonkívüliek is szép számban vettek részt a tan-, folyamon. A nagy érdeklődéssel, figyelemmel meghallgatott fog-j lalloozások után a kérdések pergőtüze bombázta a foglalkozást, vezető előadót. Az évzáró összefoglalón, a foglalkozás anyagán kívül, sok, más hozzászólás is volt. Legtöbb szó arról esett, hogy hasznost volt az »Időszerű kérdések- tanfolyama. A nyolc témakör nagyJ segítséget nyújtott az ellenforradalmi események alatt bekövet-, kezeit helyzet tisztázásához, az aktuális külpolitikai eseményekj helyes értelmezéséhez és népgazdaságunk jelenlegi gazdasági és, politikai helyzetéről nyújtott tájékoztatást. _ J Több hallgató az »Időszerű tanfolyam« további megtartását, kérte. A vitát az igazolványok, valamint a jutalmak kiosztása| követte* Szűcs Antal Levelező $ Duna pala jón a parasztság 12 százalékot szavazott meg ’< községfejlesztési adóra. Szívesen !< tette, mert tudja, hogy az utolsó ^fillérig a község fejlődését szolgálja ez az adónem, s ugyan ki (iie áldozna, ha látja, hogy a la- Vkóhclyscge állandóan szépül, 'gazdagodik. I Erre a célra nem kevesebb, 'mint 621 ezer forint folyik be ebben az esztendőben, amit a %megyei tanács 840 ezer forintos segélye közel egymilliós összegre növel. ^ Kell is a pénz, mert törpevíz- (művet, egyelőre 5, de fokozato- fsan több káddal berendezett »közfürdőt, körülbelül kilométernyi betonjárdát, s utakat akarónak építeni, a Szilidi-tónak [gyógyfürdővé való alkalmassá [tételéhez pedig szénporos égetéssel több tízezer téglát szándékszik a községi tanács vezetősége gyártani. I A munkálatok részben ,már megkezdődtek, a törpevíz- >mű építéséhez a szerződést is [megkötötték az egyik vállalattal, — a tanács vezetői félnek [azonban, hogy a terv végrehajtása a jelenlegi, második negyedévben csorbát szenved. A községfejlesztési adó címén befolyt, s a nagyarányú kiadá- [sokhoz szükséges , pénzösszeg .ugyanis késve, csak a harmadik ’negyedévben érkezik vissza a .megyétől a tanácshoz, ami nyil- >ván a munkálatok folyamatosságának 2—3 hónapos megszakítását okozza. tnsz*n a Dafaii tanács már a közeljövőben nem tudja kifizetni a munkabéreket, az építkezések egyéb költségeit. S az is kétségtelen, hogy a késedelem elveszi a pataji dolgozó parasztok kedvét a községükkel való további és fokozottabb törődéstől. Nem segít más: a megyei tanácsnak meg kell találni a módját, hogy Dunapataj már ebben a negyedévben is hozzájusson a szükséges pénzösszeghez, • A községf vezetőinek fejtörést okozó probléma ez is. A gazdálkodók állatállománya számára legelőre volna szükség. Akadna is erre a célra összefüggő területű rétség, de ennek a parcellái egyéni tulajdonban vannak. Ez ugyan nem jelentene különösebb akadályt, ha csak patajiak birtokolnák a réteket, viszont öt-hat hartai gazdálkodó földje is beékelődik a füves területbe. Ég amíg az előbbiek szívesen átengedik kaszálóikat a közös legelő céljára, az utóbbiak — mert nem érdekük — vonakodnak ettől. Indokuk: a patajiak- nak adandó legelörészek helyett távolabb kapnának ugyanolyan területeket, ami helyes is, — viszont a pataji tanács másutt nem tudja kárpótolni őket. Hogy kisajátíthatja-e a szükséges részeket, vagy sem?, — ez is kényes kérdés. (Itt nyugtatjuk meg Dunapataj tanácsát és gazdáit, hogy a megyei tanács mezőgazdasági osztályának illetékes dolgozói a közeli napokban kiszállnak a községbe — lehet, már ott is vannak —, s közigazgatási határrendezéssel megoldják ezt a füves gordiusi, azaz pataji—hartai csomót.) Ami előzőén problémának látszott, de — a pataji dolgozó parasztság öntudatát, szükeb j pátriája szeretetét dicséri, hogy — nem lett az. Arról van szó, hogy az árvizek idején veszélynek kitett községek lakóinak a védelmi készültségben fokozottabban kell részt venniük, mint eddig. E célból jöttek létre már több helyütt, s alakulnak még ezután is az árvízvédelmi társulások. Nos, Dunapatajon, az országos vízügyi értekezlet nyomán — amelyen a község is képviseltette magát — nemrégiben ösz- szeült a társulást előkészítő bizottság, s már dolgoznak az alapszabályzaton, amelyben előírják a teendőket a nagyobb árvíz esetén 1800 hold földterületet is tönkretevő veszélynek a védőgát állandó karbantartásával történő elhárítására. A bizottság ülésén az egyik dolgozó paraszt a maga és társai nevében megköszönte, hogy kormányunk beléjük helyezte a bizalmat a tekintetben is, hogy rájuk bízza saját községük védelmét, — s kétség nem fér hozzá: a patajiak ennek a bizalomnak meg is felelnckl' Tarján István
