Petőfi Népe, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-25 / 97. szám

iíerestem a majsai csodaszert! Az újságíró érdekességekre gyorsan reagáló ösztöne hajla­mos a jó értelemben vett szen­zációkeresésre. Igyekszünk szem­fülesen megtalálni a jelenségek okát-íokát. miértjét, igényeseb­bért, mélyebbről kutatva ezeket, mint az átlagos szemlélő. Ha fejlődő életünk egy-egy kiemel­kedőbb eredményéről adunk hírt, a krónikás lel ki ismereté­nek íratlan törvényei szerint nemcsak a siker tényével, de az ahhoz vezető úttal, a módsze­rekkel is sietünk megismertetni az olvasót. S eközben sokszor esünk — legalábbis én igen — olyan hibába, hogy a természe­tes okokat túl egyszerűnek ta­lálva — valami speciális, extra indítékokat firtatunk. Ha a íako.Hsáv érdeke találkozik az államéval Így kerestem én legutóbb a majsai csodaszert — s előre be­vallhatom. hogy hiába.. ■. Az történt, hogy tudomásom­ra jutott: Kiskunmajsa tanács­tagsága 20 százalékban hagyta jóvá az idei községfejlesztési hozzájárulás mértékét. (Ez azért s meglepő, mert Majsán kívül f.supán még két községünkben von hasonló arány.) Felajzott kíváncsisággal ko­pogtattam hát rá Kurucz Sándor tanácselnökre s nekiszegeztem frissen hegyezett ceruzámat: so­rolja el a módszereket, ame­lyekkel ezt a szép eredményt elérték. Ugyanis mérget mertem volna rá venni s már előre hí­zott a májam, hogy én most csupa-csupa eredeti, eddig még sehol nem látott, majsai védje­gyű agitációs fogásokról hallok. Kurucz Sándor azonban kímé­letlenül megállította képzele­tem vágtató négyesfogatát. — Nem, csodaszerrel nem szolgálhatok, elvtársnő, mert ná­lunk ilyen nincs is. Nagyon egy­szerű az egész, higyje el, Ha a lakosság érdeke találkozik az ál­laméval, ha az emberek látják, hogy nekik jó az, amit mi aka­runk, akkor nincs szükség va­lamiféle speciális propagandá­ra. .. Így lettem én szegényebb egy amúgy is helytelen illúzióval és gazdagabb a majsai elnökkel folytatott beszélgetés után sok­sok értékes tapasztalással. A 20 százalék története úgy kezdődik, hogy a tanácstagok 04 körzetből — tehát szinte min­den lakos megkérdezésével — írásban rögzítve gyűjtötték ósz- sze a majsaiak óhajait A vég­rehajtó bizottság összegezte ezt a kötetet kitevő kívánságlistát, — de kiderült, hogy a tavalyi 10 százalékos hozzájárulásból ép­pen csak felét lehet megvalósí­tani. — Két választás van — állt a tanácstagság elé az elnök. — Vagy duplájára emeljük a hoz­zájárulást, vagy lefaragunk a tervekből. Az elvtársak döntse­nek. S azok döntöttek. A jelenlevő 80 főnyi tanácstagságból mind­össze ketten álltak fel — azok sem tiltakozni, csak aggályukat tolmácsolni: körzetük jóváhagy­ja-e majd a magas összeget, a maguk részéről azonban helye­selték. S a túlnyomó többség szava döntött, Ami megéri a 20 százalékot Amikor a fejlesztési tervbe lapozok, méginkább megértem Kurucz elvtárs találó megálla­pítását a lakosság és a vezetés érdekeinek találkozásáról. Ilyenek vannak benne: Villanyhálózat bővítés 100 000 forintból, másfél kilométer h'osz- szúságban. A Margitsziget, az öregszőlősor lakói ne szavaztak volna meg örömmel a 20 száza­lékot, amikor ez a tétel elsősor­ban őket érinti? Ugyanekkora összeget fordítanak járdaépítés­re, a háromszorosát dűlők javí­tására és csatornaépítésre. Me­lyik majsai gazda tiltakoznék az ellen, hogy a lova nem szakad meg ezután a kerékagyig érő sárban és vetését nem önti ki a belvíz? S az ilyesmire nemcsak a pénzt, de az ingyen erőt sen sajnálják a majsaiak. A maris­pusztaiak 22 000 forint értékű társadalmi munkával olyan va­donatúj dűlőutat csinállak, mely­nek helyén azelőtt félméteres vizek állottak. Május elsején megnyílik a tüdőgondozó is. A tanács 40 000 forintot áldozott rá, az egész­ségügyi szervek röntgengépet s egyéb felszerelést adnak. A hoz­zájárulás forintjaiból telik majd parkosításra, fásításra; 1500 cse­mete már a helyén gyökerezik. Hadüzenet a régi, rossz kutaknak A községfejlesztési terv »slá­gere", a majsaiak fp büszkesé­ge mégis a készülő törpevízmií. Teljes kiépítése közel másfél- millióba kerül majd s nyomó­hálózata 7,5 kilométer lesz. Az idén egy másfél kilométeres szakasza készül el a Fő utcán, 200 méterenként kifolyó kutak­kal s párhuzamosan a középüle­tekbe, lakásokba is beszerelik a vezetéket. A két kút — amelyre a vízmű települ — percenként 350 liter, tehát bőséges vizet ad. Ez a létesítmény szinte száz­százalékig minden lakost érint, hiszen a tanyaiak többségének a faluban is van háza. Hadüze­net ez a törpevízmü az elörege­dett és egytől egyig fertőzött, sok helyütt csak hosszú gyalog­lással megközelíthető kutak el­len, — s jelképe az egyre in­kább városi jelleget öltő nagy­községnek. : s ; Csodaszert tehát nem ta­láltam Majsán. De kézzelfogható közelségben megtapinthattam azt az erőt, amely itt közös cé­lok megvalósítására összefor­raszt egy faluját szerető lakos­ságot és egy népéért élő taná­csi vezetőséget. Ez az erő vi­szont csodának is beillő alkotá­sokra képes! Gáspár Azért I« iaittsz £rsz£ ^*^VW«<V<A»<VVVWVWVVVVVVWVW>»WWVVWVVVVVVVVVyWVN^ A hazai nagyipar nagyarányú seregszemléje NÉPGAZDASÁGUNK roha­mosan fejlődő ipari termelésé­nek újabb nagy jelentőségű se­regszemléje lesz az idén, május 23-a és június 2-a között meg­rendezésre kerülő Budapesti Ipari Vásár. E vásár növekvő jelentőségét mindenekelőtt ki­fejezésre juttatja az a körül­mény, hogy a kiállítási terület csaknem kétszerese a tavalyi­nak. A NAGYIPAR számos vezetőd vállalata mellett a közép- és” kisipar egységei, a szövetkeze-^ tek és a tanácsi vállalatok is: felvonulnak. Több olyan iparág] is kiállít ezúttal, amely az előb-' bi években nem képviselte ma-] gát. így például feltűnően gaz-( dag anyaggal jelentkezik hosz-j szabb idő óta első ízben a hazai] pamutipar több vállalata, s a< győri Wilhejm Pick Gyár. A] külföldi államok közül a Szov-< jetunió, Kína, a Német Demok-] ratikus Köztársaság, Lengyelor-« szag és Románia is részt vesz] gazdag és színes anyaggal a vá-< sáron. A hazai nagyipar kereté-] ben elsősorban a kohó- és gép-i ipar vállalatai szerepelnek im-] ponáló módon a vásáron s ai tavalyi 1700 négyzetméter he-] lyett 3300 négyzetméterre tar-] tanak igényt az idén. Tavaly 67,' az idén 106 üzemmel vesznek] részt a KGM vállalatai a vásá-' ron. , AZ IKARUS-GYÁR két új tí-< pussal is jelentkezik az idei vá-] sáron. A farmotoros elrendezé-i sű és kizárólag távolsági íorga-] lom céljára készült 555 típusúi remek autóbuszával és egy igen] praktikus, új típusú tejszállítói gépkocsival. Az előbbire jel-] lemző, hogy 100 km-es órán-, kénti sebességgel tud futni,] hossza 11 m. üllőhelyeinek szá­ma 46. illetve 52. A tejszállító] kor i uilele tökéletesen meg-] felel a higiénikus szállítás kö-i vetelményeinek. Tökéletesen] meg van oldva a töltés és ürítés higiénikus művelete is. A kocsi áramvonalas és mindenütt bur­kolt, s hőszigetelt burkolat alatt 3 db aluminiumtartály van, és ezek 6000 liter tej befogadására alkalmasak. A beszerelt va- cuum-szivattyú teljesítménye 500 liter percenként. A TAVALYINÁL lényegesen nagyobb területen vesz részt az erősáramú ipar és a vaskohá­szat is. Az utóbbi keretében sze­repelnek maid a Dunai Vasmű, a Lenin Kohászati Művek, az ózdi gyár, a Lőrinci Henger­mű. A tavalyi három üzem he­lyett 12 gyár vesz részt a vas­kohászat köréből a vásáron. A Csepeli Vas- és Fémmű a tavaly részt vett három üzeme helyett az idén mind a 12 üzemével szerepelni kíván a vásáron. Még néhány nap és beköszönt a tavasz legszebb hónapja, a gyönyörű május. A naptár sze­rint már hetek óta tavasz van. De csak a naptáron, mert az idő­járás szeszélye folytán, a ter­mészet még ma is olyan, mint »rendes« esztendőben a február. Március végefelé már úgy lát­szott, mégis kitavaszodik, né­hány napon keresztül hallhattuk az időjárásjelentést, amely sze­rint a felmelegedés — várható. Igen. mi vártuk mindnyájan, mert már nagyon elegünk volt a hideg, borús, esős napokból, — de mindhiába. A télikabátokat, magasszárú cipőket és pulóve­reket még mindig nem lehet el­rakni, mert az eget nap, mint nap komor esőfelhők borítják és hetek óta az időjárásjelentés egy helyben »topog«. Szinte érezni lehet a rádió bemondónö- jének náthától fátyolozott hang­jából a méla bút, amikor be­mondja a holnapra várható időt, valahogy így: »Várható időjárás a következő 24 órára: Az egész ország területén esős, borús idő. északi, északnyugati szél. A hő­mérséklet 8 Celsius fok. Buda­pesten esik az eső...« Egyszóval így telnek a szép Mehet tíz eea tioei tő Mi ? Az üzletben vásárlás közben gyakran találkozunk azzal a kérdéssel: »Lehet tíz dekával több?« Ez még megjárja az I tlmi- szernél, mert egypar deka különbséggel még elfogy a kolbász, vagy cukor — habár a számadásba már ez is hibát csúsztat a vá­sárló részéről —, azonban a nemkívánt többlet már kellemetle­nebb a méteráruknál. A napokban az Anyák boltjában egy parasztnéni szalagot vásárolt. 190 centimétert kért. A kiszolgáló kerek-perec kijelen­tette, ő mar pedig csak két métert ad, mart nem vacakol a centik számolgatásával. A néni szerényen megkérdezte: »Ami kimarad, azzal mit csináljak?« A válasz egyszerű volt: »A sarkok felveszik azt a tíz centit.« (Szegőszalagrol volt szó.) Az élelmiszerboltokban már kevesebbet halljuk az oly sok módon kifigurázott »Lehet tíz dekával több?« mondatot. Ügy vélem, hogy a méteráru boltokban ezt teljesen el lehetne hagyni. Vásárhelyi Ferencné levelező 30GOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOGOOOG- -^GOGOOQ A rádióaktivitás ellenőrzése sokba kerül Angliában * tavaszi napok. A télutó rendkí­vüli makacssággal kitart és vas­szigorral űzi el a napsugarakat az égről. Ha már az időjárás­jelentésnél tartunk, meg kell mondanunk, hogy a Rádió min­den dicséretet megérdemlő mó­don igyekszik az időjárást befo­lyásolni. A músorszerkcsztök — bizonyára a legvakmerőbb ál­mukban sem képzelték, hogy áp­rilis 21-én — még mindig nem köszönt be — csak naptár sze­rint a tavasz. Ezen a napon ugyanis a Petőfi Rádió nagy­szerű műsort sugárzott »Itt a tavasz... Muzsikával köszönt- jük« címmel. A muzsika valóban andalító, szívzsongító tavaszi melódiákkal terelte el a figyelmet a vidáman pattogó és a szobában jóleső meleget árasztó, duruzsoló kály­háról. így, míg a műsor tartott, ab­ban az illúzióban ringathattuk magunkat, hogy a legszebb év­szak tényleges élvezői vagyunk. Dicséret érte a Rádiónak! Az akkor szerzett optimizmusunk­ból még máig is félre tettünk annyit, hogy kórusban kiáltjuk: »Mösl már azért is tavasz lesz!« Mezei István A légkör rádióaktivitásának megfigyelése egyre nagyobb összegeket követel Angliában és Skóciában. A belügyminisz­térium költségvetési előirány­zata az Angliában, Észak- írorszagban és Man szigetén lé­tesített »különleges megfigyelő Ahol a növényi kártevőket Látogatás a tassí Növényvédő Állomás laboratóriumában nagyságú lepke, az éjjeli páva­szem. Az első szokványos kérdésünk az volt, hogy milyen feladatai vannak a laboratóriumnak. — A tervszerű és ered­ményes növényvédelem alapja az előrejelzés. Az általános iel- adataink legfontosabb része ép-' pen ennek a kérdésnek megyei megoldása. 26 községben, illetve városban vannak adatfelelőse­ink, akik a legfontosabb kárte­vőkről gyűjtik állandóan az ada­tokat és ide küldik a laborató­riumba. A rovar-térképek elké­szítése után még az ősszel meg tudjuk jelölni, hogy a megye egyes járásaiban a következő évben milyen kártevőkre szá­míthatunk és a védekezést még a nagyobb kártétel kialakulása előtt végre lehet hajtani. A megyében előforduló ka­rantén, vagyis veszélyes kárte­vők, valamint betegségek fer­tőzésére és annak mértékére vonatkozó kimutatásokon kívül szerepel még térképeinken a magvak rovartani és kórtani vizsgálata, és így tovább. Ta­nulmányozzuk a faiskolákban erdei csemetekertekben fellépő újabb kártevőket, betegségekei és a védekezést itt, a laborató­riumban dolgozzuk ki. Már van rovartani, kórtani. vegyszer- és maggyűjteményünk, amelyeket tovább akarunk bővíteni. A gyakorlatban sokszor ta­pasztaljuk, hogy a növényeken előforduló elváltozások nem mindig rovartani, vagy kórtani jellegűek, hanem a talajban előforduló -hiánybetcgségekkel« foszfor-, nitrogén-, káliumhi­ánnyal magyarázható. Ezért a laboratóriumban talajtani vizs­gálatokkal is foglalkozunk. — I unnak a laborató­riumnak különleges felada­tai? — kérdeztük. — Igen, például a sáskák megjelenésének figyelése a szi­kes területeken. A gyapjas pil­le. a lisztharmat, a cseresznye­légy, a sodrómolyok, a szőlő- ilonca életmódjának és az ellene való védekezés új módszereinek tanulmányozása tartozik ide. — Mire szolgálnak ezek a dróthálós ketrecek? — A rovarok életmódjának és a védekezés problémáinak vizsgálatához tartozik, hogy la­boratóriumi viszonyok között növényeket ültetünk ezekbe a ládákba és a kérdéses rovart le­szolgálat« számára 155 000 fon­tos emelkedést mutat. Skóciá­ban például a levegő rádióakti­vitásának ellenőrzése külön költségvetést igényel: 75 000 fontba fog kerülni jövőre, az idei 35 000-rel szemben. zárt dróthálók alatt tanulmá­nyozzuk. Természetesen a labo­ratóriumi vizsgálatokkal párhu­zamosan szabadföldön is figyel­jük a kártevőket és ezzel ellen­őrizni tudjuk a laboratóriumi megfigyelés hitelességét. — Milyen eredményeket értek el eddig? — Aiig egy hónapos műkö­désünk alatt már sok szőlő- és gyümölcstermesztő gazda for­dult hozzánk kérdéssel, problé­mával. Mindig sikerült tanácsot adnunk, megoldani a védekezést az említett kártevő ellen. A me­gyei lapban állandóan közöljük a soron következő növényvédel­mi feladatokat. Említést érde­mel szakirodalmi működésünk is. A kendermag-bogár élet­módjára és a védekezésre vo­natkozó kutatásaink nemcsak hazai, de külföldi viszonylatban is jelentősek. Most van sajtó alatt »A kendermag-bogár Ma­gyarországon« című munkánk. Ezenkívül készítünk különböző röplapokat. Még ez évben meg akarjuk írni a megye kert* és szőlőkultúrájának növényvédel­mi kézikönyvét is. A laboratóriumban vég­zett munkánk fő célja, hogy elősegítsük a megye növényvé­delmét és ezért kérjük a terme­lőket. hogy növényvédelmi prob­lémáikkal keressenek fel ben­nünket — fejezte be tájékozta­tóját Szűcs József. I A Földművelésügyi Miniszté­rium kollégiuma tavaly határo­zatot hozott a növényvédő állo­mások laboratóriumának felál­lítására. Megyénkben is műkö- ]<dik már ez a laboratórium. A ^napokban felkerestük Tasson a ]<Nemes gróf egykori kastélyában ‘/levő Növényvédő Állomást, amelynek emeletén szép, (ágas (helyiségben fogadott bennünket (Szűcs József, a laboratórium ve- ízetője. v Körülöttünk mékrttss­]< tápok, lombikok egész sora,! ^hőmérők és vegyszerek tömege. ÍMindezek rendelkezésére állnak ]<a laboratórium munkatársainak. /A thermosztát, ez az árammal Kiüthető szekrény a rovarok és a '(gombabetegségek tanulmány o­I ' zására szolgál, mert olyan hő­mérsékletre állítható, amilyet a kutatás megkíván. A berendezéshez még hozzá­tartoznak a szakkönyvek, ame­lyek százszámra sorakoznak a 4 polcokon, a hazai és a külföldi [(folyóiratokkal együtt. A labora- otórium vezetője egy üvegtetejü [(dobozt emelt le a falról, benne »(Európa legnagyobb bogara, a "szarvasbogár és a tenyérnyi

Next

/
Thumbnails
Contents