Petőfi Népe, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-23 / 95. szám

v'Mnym dMmi Világ proletárjai, egyesüljetek ! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BA'CS-KISKUN MEGYEI LAPJA III. ÉVFOLYAM, 95. SZÁM Ára SO fillér 1958. ÁPRILIS 23. SZERDA Egy parasztember mondotta Garán, hogy a terme­lőszövetkezeti csoportok clőisko- lái a termelőszövetkezeteknek. Itt szokja meg az ember a kö­zösségi életet, átalakul gondol­kozása, megtanulja, hogy közös munkával többre lehet jutni. Talán éppen ez a szemlélet se­gítette elő, hogy Garán a Zöld­mező Termelőszövetkezeti Cso­port termelőszövetkezetté ala­kult át. Az előbb említett megállapí­tást igazolja a megyében műkö­dő 63 termelőszövetkezeti cso­port példája is. Ezek a közös gazdaságok 0,6 mázsával termel­tek többet a kalászosokból, mint az egyéni parasztok. Az idén 7 új termelőszövetkezeti csoport is alakult, amely bizonyítja, hogy egyénileg dolgozó paraszt­ságunk érdeklődik a szövetkeze­tek iránt. Az eredmények ellenére meg állapíthatjuk azonban, hogy az alacsonyabb típusú szövetkeze­tekkel nem foglalkoznak jelen­tőségüknek megfelelően a köz­ségi vezetők. Ez a szemlélet még az elmúlt évek helytelen ter­melőszövetkezeti politikájából fakad. Éppen ez az egyik oka annak, hogy a termelőszövetke­zeti csoportok bár értek cl ered­ményeket, de nem haladtak olyan mértékben előre a gaz­dálkodásban, mint azt a lehető­ségeik engednék. Nem töreked­tek mindenütt a közös vagyon gyarapítására, a gazdálkodás korszerűsítésére. Ezt bizonyítja az is, hogy az idei tervkészítés­nél a bácsalmási járás 8 terme­lőszövetkezeti csoportja kivéte­lével, a költségvetési részt nem készítették el, vagyis nincs tö­rekvés az üzemi alap képzésére, a közös értékesítésre és így to­vább. Ez annál is inkább helytelen, mert az állam majdnem ugyan­olyan kedvezményeket biztosít a termelőszövetkezeti csoportok számára — ha alapszabály sze­rint működnek —, mint a me­zőgazdasági termelőszövetkeze­teknek. Sajnos, ezeket a kedvez­ményeket a termelőszövetkezeti csoportok vezetői alig, vagy egy­általán nem ismerik, ezért nem is élnek velük, a tervekből leg­alábbis ez tükröződik. Igen ala­csony például a termelőszövet­kezeti csoportokban a tervezett szálastakarmány vetésterület és ezen belül az évelő pillangósok vetésterülete a szántónak csak 3,7 százaléka. Egy katasztrális holdra vonatkozóan a megye termelőszövetkezetei csupán 44,8 kilogramm műtrágya felhaszná­lást terveztek. Tovább lehetne sorolni a szá­mokat, amelyek jól tükrözik, hogy bizony még bőven van ten­nivaló a termelőszövetkezeti cso­portok gazdálkodásában. Na­gyon helyes a megye vezető szerveinek az a javaslata, hogy a termelőszövetkezeti csoportok is dolgozzák át terveiket éppen úgy, mint a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek. Minden cso­port a maga gazdaságában hasz­nosan tudja gyümölcsöztetni az állami kedvezményeket. Ezzel párhuzamosan termé­szetesen azt a helytelen szem­léletet is meg kell szüntetni, amely még uralkodik egyes he­lyi vezetőkben, ez lebecsüli az alacsonyabb típusú szövetkeze­teket, pedig ezeket épp úgy kell segíteni, mint a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket. Díszünnepségen emlékezett meg Kecskemét Vladimír líjícs Lenin születésének 88, évfordulójáról A megyei tanács kultúrtermét zsúfolásig megtöltötte a hallga­tóság, nagyon sokan kívül reked­tek, amikor a Zenei Általános Iskola ének- és zenekara a ma­gyar és a szovjet Himnusszal kö­szöntötte az ünneplőket, majd Nagymarosi Kálmán, Kecske­mét város tanácselnöke megnyi­tó szavai után Weither Dániel, a Petőfi Népe főszerkesztője el­mondta ünnepi beszédét. Bevezetőjében megemlékezett az emberiség nagy géniuszáról, az egész haladó emberiség vezé. réről, a halhatatlan Leninről, hangsúlyozva azt, hogy bár Le­nin három évtizede nincs köz­tünk, mégis elmondhatjuk, hogy soha a történelemben halott nem volt olyan élő, mint Lenin. Művei tovább élnek, testet ölte­nek az új korszakban, amelyet mi büszkén nevezünk a szocia­lizmus korszakának. Beszélt Lenin elvtárs tanítá­sainak megszívleléséről, a prole­tariátus hatalmáról, az ingado­zás elnyomásáról, a főveszélyt jelentő revizionizmus és dögma­Pedagógus nagygyűlés Kecskeméten Április 21-én délelőtt 10 órai kezdettel a kecskeméti Városi­moziban pedagógus nagygyűlést rendeztek, amelyen előadást tartott Szabó Kálmán elvtárs, a Művelődésügyi Minisztérium kö­zépiskolai főosztályának helyet­tes vezetője. Előadásában a ne­velés időszerű kérdéseiről tájé­koztatta a hallgatóságot. Hang­súlyozta, hogy a pedagógusok­nak legfontosabb feladata az ifjúság szocialista szellemben való nevelése. Aki az ifjúsággal foglalko­zik, az a jövővel foglalko­zik. A pedagógusok többsége becsü­letesen helytállt az ellenforrada­lom ideje alatt, de vannak olya-1 nők, akik félrehúzódnak. Ezek-| re a nevelőkre a hűvös objekti-| vitás jellemző. Pártunk politikájából világo­san kitűnik, hogy a párt meg­becsüli és támogatja a nevelő-J kei. A párt viszont elvárja a pe­dagógusoktól, hogy becsüle­tesen helytálljanak és mun­kájukkal támogassák az if­júság szocialista nevelését. Több helyen felmerült a kér-| dés, hogy legyünk tapintatosak! és türelmesek a nevelőkkel. Mij azok is vagyunk azokkal szem-l ben, akik igénylik a fejlődést és! hajlandók szocialista szellem-í ben nevelni és támogatni a párti és a kormány határozatát. t JCiixáíó- mujikÚA Ezek után a felsőbb szervek segítségéről beszélt. — A követ­kező tanévtől biztosítjuk a ne­velők ideológiai és szakmai to­vábbképzését. Az elmúlt évek­ben ez hiányosnak bizonyult. Szabó elvtárs ezek után a jövő évi szakmai, politikai tovább­képzés tennivalóiról számolt be a hallgatóságnak. Előadásában hangsúlyozta, hogy a nevelőknek kötelességük az ifjúsági mozgalmat segíteni. Majd a tanulók túlterheléséről, a gimnáziumi oktatás jelenlegi helyzetéről tájékoztatta a nagy­gyűlésen részt vett nevelőket. tikus torzítások elleni harcról, a •párt eszmei tisztaságáról, az egy­ségről, majd Lenin példájának követésével fejezte be nagy tet­széssel fogadott ünnepi megem lékezését. Az ünnepi műsor során a Ze­nei Általános Iskola úttörőinek ének- és zenekara, Nemesszeghy Lajos vezetésével szerzett felejt­hetetlen perceket az egybegyűl­teknek. Tetszett még a hallga­tóságnak Juhász Pál által Csaj­kovszkij Anyegin c. operájából előadott Lenszkij ária. Az ün­neplő közönség ugyancsak taps­sal jutalmazta a kecskeméti Ka­tona József Színház többi műr vészének szereplését is. A VÍZÜGYI ALAP VÁLASZTMÁNYA (3. oldal) A FINOMMECHANIKAI VÁLLALATNÁL (3. oldal) DR. ANDOR ERNŐ TÁJÉ­KOZTATÓJA (4. oldal) MIÉRT MEGBÉLYEGZETT EMBER POCSKAY KONRÁD? (4. oldal) A KISZ ÉLETÉBŐL (5. oldal) KISKŐRÖSI NAPLÓ (5. oldal) LÁNYOK, ASSZONYOK (6. oldal) OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOGOOOOOeOOOOOOOOOOOOOOO Jelentős állami kedvezményeket kapnak a termelőszövetkezetek, lia silót építenek Több termelőszövetkezet ér­deklődött szerkesztőségünkben, hogy milyen kedvezmények il­letik-meg, ha silógödröt építe­nek, Erre vonatkozóan közlünk egy példát. Ha a közös gazda­ság egy száz köbméteres siló­gödröt épít, az összes költségek körülbelül 14 000 forintba ke­rülnek. Ebből számítsunk anyag- költségre 10 000 forintot. A szö­vetkezetnek az anyag óra után azonnal 30 százalék térítés jár. Ez 3000 forint. További 25 szá­zalékos elengedés illeti meg a termelőszövetkezetet, ha októ­ber 1-ig befejezi az építést és november 1-ig megtölti a siló­gödröt. Ez 2750 forint; Ha a közös gazdaság teljesíti az előírt árutermelési tervet, akkor 30—50 százalék további elengedést kaphat az évi ese­dékes hitelösszegből; A LEGJOBBAK KÖZÖTT — Jajé, 1958 április — Páré Pal, a Kecskeméti Épü-J letlakatosipari Vállalatnál, aj melegprés üzemben dolgozik. ♦ Milyen jó dolog csak egyet­len örülő, boldog ember társa­ságában lenni! — Hát még ami­kor egy egész ilyen közösséggel tölthet el az ember hosszú órá­kat! Nemrégen a Tajói Állami Gazdaságban volt erre módom. Ünnepélyes keretek között ek­kor adták át a gazdaságnak a múlt évi jó munkával kiérde­melt ÉLÜZEM oklevelet, Aki — mint magam is — csak tavaly járt itt utoljára, el- ámul azon a változáson, ami nemcsak a termelési eredmé­nyekben, hanem a gazdaság külső képén is végbement. A régimódi, avult épületek meg­fiatalodtak, szomszédságukban újak épültek, bennük kényel­mes lakásokkal, az istállók szép jószággal, az utak, épületközök rügyező esemétesorokkal. ; Minden-minden egy régi ; bőrét vedlő, külsejében is a ! szocialista nagyüzemet pél- 1 dázó majorságot mutat. ! Az eredmények is méltó bi- • zonyítékai annak a törekvés- ; nek, amit ez a gazdaság kifej- : tett s az utolsókból, majd kö­zepesekből a tavalyi munka alapján a legjobbak közé tor- ' nószta fel magát. Erről beszél­nek a számok: A gazdaságot még 1952-ben 1 szőlő- és gyümölcstermesztő ka­tegóriába sorolták. Ez a profil most van kialakulóban. A tavalyi és idei telepíté­sekkel (190 hold szőlő, 60 hold gyümölcsös, 45 hold spárga és 50 hold gyökerez- tető iskola) a meglevő alig 5 százalékról 13-ra emelke­dik a kertészeti növények területe a gazdaság összterületéhez vi­szonyítva. További elképzelé­seik szerint a következő öt évben a te­lepítések területe eléri a 30—35 százalékot. Kenyérgabonából a tervezett 8 mázsával szemben, a jégverés ellenére 8,1 mázsát értek ti, ezen belül őszi búzából 12,5 mázsát arattak. Árpából 15,8 mázsát ter­meltek, ami az elmúlt évek átlagának közel kétszerese. Cukorrépából a tervezett 100 mázsa helyett 139-et értek el, ami még az 1955-ös, addigi leg­jobb eredményhez képest is 17 százalékos többletet jelent, Emelkedett a szőlőtermelés is. Ar.nak eiienére, hogy a gazda­ság fele szőlejét komoly jégkár erte. mégis a tervezeti 12 hl. egyszer fejtett bor helyett 13,25 nl-t termeltek. Állattenyésztésük is sokat fej­lődött. Az 1956. évi egy tehénre eső 2532 literrel szemben tavaly 3450 litert termel­tek és így tehenészetük is hozzájá­rult már a jövedelmezőség ki­alakulásához. Külön kellene szólni az önköltség igen szép alakulásáról, de itt csak any- pyít: a vállalati eredményjavu­lás tavaly 2 586 000 forint volt. Április 4-én több mint 400 000 forint nyereségrésze­sedést és prémiumot osztot­tak ki a dolgozók között. Nem csoda tehát, hogy az él- üzemavatás igazi 'örömünnep volt a gazdaságban. Ekkor osz­totta ki Miklós János igazgató a »Kiváló dolgozó« jelvényeket és okleveleket az alábbiaknak: Bense I. János, Sütő Lajos, Dávid Benő, Ország S. Antal, Elekes Péter, Vas Zoltán, Gál Zoltán, Horpáczi Péter, Lovászi Sándor, Riek István, Király Jó­zsef, Kovács I. István, Kuru- csai Bálint, Patyi László, Har- kai Margit, Kovács III. Lajos, Felföldi Antal, Lakatos István, Buknicz Pál és A. Molnár Fü- löp. Az öröm kétszeres, ha meg­oszthatjuk valakivel, — ezért számos vendéget is hívott a gaz­daság., A főigazgatóságot Né­meth Rudolf, a megyei pártbi­zottságot Erdős József és Tom­pa Béla elvtársak képviselték, Kólun Károly vezetésével meg­jelent a megyei igazgatóság több tagja, de ott voltak a ven­dégkoszorúban a szomszédos ál­lami gazdaságok, a halasi párt- bizottság, tanács és egyéb szer­vek meghívottal is. ... Az ünnepnapok hamar elmúlnak. Nem hangos már a tajói major a zeneszótól, jóked­vű emberek énekétől, a hétköz­napok munkája, a kötelesség józan hatalma dirigál. De ennek a napnak az emléke hosszú idő­re lelkesíti majd az itteni dol­gozókat s ha a tavalyi szorgal­mat megőrzik, ennek az eszten­dőnek végét is hasonló öröm­ünnep jelezheti majd. Ehhez kívánok én is sok szerencsét a tajói embereknek! Gdsoár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents