Petőfi Népe, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-20 / 93. szám

Majdnem kétezren tekintették meg a mezőgazdasági szakfümckei a kiskunfélegyházi járásban Járásunkban a Földművelés­ügyi Minisztérium négy napig mezőgazdasági tárgyú oktató filmelőadásokat tartott. A pa­rasztemberek között nagy ér­deklődést keltett a kis szürke Skoda gépkocsi, amely a mozi­berendezést szállította. A bemutatott filmek igen vál­tozatosan dolgozták fel a témá­kat. Többek között foglalkoztak a legelő szakszerű kezelésével, a szőlőtelepítéssel, a hibridkuko­rica termesztésével, az állatbe­tegségek elleni védekezéssel. Nagy érdeklődéssel kísérték a nézők a kisfilmeket. Több köz­ségi vezető elmondotta, hogy az ilyen tárgyú filmek bemutatása nagy segítséget jelent, a még gyakran jelentkező maradiság leküzdésében, az emberek mű­veltségének növelésében, gon­dolkodásuk átformálásában. A filmelőadásokat négy nap alatt majdnem kétezren tekin­tették meg, s egyöntetű kérésük volt a parasztembereknek, hogy a Földművelésügyi Minisztéri­um a jövőben sűrűbben ismé­telje meg az ilyen filmelőadáso­kat a kiskunfélegyházi járás­ban. Tarjányi Gyula levelező Ab Alíatforgalmi Vállalat akciója a sxarvasmarhatenyésBtéa fellendítése érdekében A Bács-Kiskun megyei Állat­forgalmi Vállalat a megye szarvasmarha-állományának számbeli és minőségi fejleszté­se érdekében mindazokat a szer­ződéses, vagy szabadáron felkí­nálásra kerülő üszőket, amelyek az állattenyésztési szakemberek szerint alkalmasak továbbtar- tásra és szaporításra, visszajut­tatja a tenyésztésbe. Olyan eset­ben, ha a szerződött termelő te­nyésztésre kívánja visszahagyni a jószágot, felbontja a szerző­dést. Ilyen címen az idén már több, mint kétszáz üszőt és te­henet hagyott vissza a vállalat, amelyből 50 darab a termelőszö­vetkezeteké. Ezenkívül az állattartók által leszerződött és átadott, de te­nyésztés szempontjából számba- jöhető egyedeket az Állatforgal­mi Vállalat részben a Tenyész­állatforgalmi Gazdasági Iroda segítségével, részben közvetle­nül is átadja a termelőszövetke­zeteknek, egyéni gazdáknak. Ez az akció márciusban indult meg megyénkben és eddig 20 szer­ződéses üszőt kaptak a termelő- szövetkezetek kedvezményes áron a vállalattól. A vállalat nemcsak tenyész- egyedek visszajuttatásával, ha­nem a hizlalásra alkalmas jó­szágok átadásával is segíti a ter­melőszövetkezeteket. A lászló- falvi Üttörő Termelőszövetkezet 8 darab marhát kapott állami szabadáron, továbbhízlalás cél­jára. Ahogy a szabadáron felkí­nált szarvasmarhák száma emel­kedik, aszerint további terme­lőszövetkezetek is kapnak hizla­lásra alkalmas szarvasmarhát, Késik a tavasz... ? KEL az eiőcsíráztatolt burgonya a Városföldi Állami Gazdaság kertészetében, ahol Sajgó László ügyeskedik pótolni a zord tavasz okozta késedelmet. A 7 hold búr gonyát április elején vetette el, három hét múlva kapálja s ügy számítja, hogy május végén, jú­nius elején már újburgonyát visz a piacra. Két hold termésre szer­ződést kötött a MÉK Vállalattal, a többi az üzemi konyhát látja el. A jövő héten megkezdik a kertészetben a mák és borsó sa-JÍ rabolását is. A 2—3 levélben lé­vő paradicsompalántáknak és uborkának is kész a talaj, legké­sőbb május első napjaiban kez­dik a kiültetést. Sebész vándorgyűlés Baján A Délmagyarországi Sebész­szakcsoport szombaton délután Baján vándorgyűlést tartott. A gyűlésen mintegy 60 szakember jelent meg és megvitatták az idő­szerű tudományos és gyakorlati kérdéseket. A vándorgyűlésen a szakma sok kiválósága tartott előadást. , Szamóca, málna, feheteribizli termelésével gyarapodik gyümölcskultúránk terjedését szorgalmazzák. Kecs­A Duna—Tisza köze vidékének gazdag zöldség- és gyümölcster­melő Kultúráját évről évre fej­lesztik. Az utóbbi években sok olyan növény termelését vezették be, amellyel addig alig foglalkoz­tak. Ma már nagy mennyiségben termelnek vöröshagymát, spár­gát, amit néhány év előtt egyál­talán nem termeltek piacra. Több új fajtával bővül a kiskunsági gyümölcstermelés is. Ebben az évben meghonosítják az Alföldön még ismeretlen fekete-ribizlit. Szeremlén már beszerezték az egyéni gazdák a tavasszal elül­tetésre kerülő ribizlitövcket, na- gyobbarányú telepítésre azonban csak ősszel kerül sor. A megye déli részén málna, Kecskemét környékén pedig a szamóca, el­kívüliek marxista—leninista szellemben való nevelése, a pártszervezet tömegekkel való kapcsolata, az egész üzem poli­tikai, gazdasági és kulturális te­vékenységének állandó és rend­szeres elemzése. Nem helyes az, amikor a párt alapszervezetének titkára, vagy más reszortosa a pártalapszer- vezet nevében egyedül dönt kü­lönböző kérdésekben. Ehhez hozzátehetjük, nemcsak hogy nem helyes, hanem idegen az ilyen módszer a bolsevik veze­tési stílustól, mert sérti és meg­szegi a kollektív vezetés lenini elvét, nagyobb lehetőséget te­remt a hibák elkövetéséhez. Vájjon a kollektív vezetés azt követeli, hogy bármilyen kér­désben a legnagyobbtól a leg­apróbbig a vezetőség egésze döntsön, vagy foglaljon állást? Nem vonhatunk le ilyen követ­keztetést, mert így naponta eset­leg többször kellene a vezető­ségnek ülésezni s ez nem lenne megoldható. A kollektív vezetés elve, módszere nem zárja ki, sőt feltételezi az egyszemélyi fele­lősséget és a kisebb ügyekben a korábbi határozatok alapján va­ló állásfoglalást. fiz üzem sajátosságának megfelelően A termelés pártirányítására sablont alkalmazni nem lehet, .mivel minden üzemnek megvan kémét környékén az őszi és az idei tavaszi telepítésekkel együtt összesen 250 holdon termelik a szamócát. A tanácsok ellenőrző tevékenységéről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Pénteken ülést tartott a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága. Az ülésen, mint meghívot­tak részt vettek a városi taná­csok elnökei, a megyei tanács v. b. valamennyi osztályvezetője, a Magyar Nemzeti Bank területi irodájának vezetője és az MSZMP megyei bizottságának ipari osztály vezetője. A v. b. a különféle bejelentések feletti döntés után rátért a tanácsi vállalatok 1957. évi gazdálkodá­sáról szóló mérlegbeszámoló megtárgyalására. A vállalatok az 1957. évi — ellenforradalom által okozott — rendkívül nehéz Megkezdték a gyógynövény gyűjtését Az Alföld gazdag gyógynö­vénygyűjtő helyein még a ta­vaszi fakadás előtt összegyűjtik az értékes gyökereket, amelyek­ben a felhalmozódott tápanyag a gyógyszergyártás nélkülözhe­tetlen alapanyaga. Leggazda­gabb lelőhelyek a Duna árte­rületein vannak. Itt évente több százan gyűjtik a gyógyfüveket, gyökereket, Ezt a munkát az a maga sajátossága. Azonban az évek során kialakult és bevált módszereket általánosítani lehet. A termelés pártirányítását, el­lenőrzését ott végzik jól, ahol az üzemi pártvezetőség alaposan ismeri a párt és a kormány po­litikáját, határozatait, ismerik az országos gazdaságpolitika kérdéseit, az üzem adottságait, lehetőségeit, a gazdálkodás főbb mutatóit és az ebből következő helyi tennivalókat. Ez azt jelen­ti, hogy a pártszervezetnek, a termelés pártellenőrzésében sok­oldalú, széles tapasztalatokat kell gyűjteni. Ennek módja: a termelési mutatók ellenőrzése, a gazdasági vezetők beszámoltatá­sa és helyszíni tapasztalatszer­zés, a dolgozók véleményének kikérése. Melyek azok a legfőbb ténye­zők, amelyeket feltétlenül is­merni és tanulmányozni kell az üzemi pártszervezeteknek? Mindenekelőtt ismerni kell a tervet, nemcsak az éves, vagy negyedéves, hanem havi bontás­ban is. Feltétlenül ismerni kell a termelékenység, a termékek önköltségi mutatóit, hiszen a legfontosabb kérdések egyike, hogy az üzem vagy műhely ál­tal előállított termékek mibe kerülnek, ráfizetésesek-e, vagy nem. Sok mindenre — egy üzem jó, vagy rossz munkájára — vet fényt az önköltség alakulása. Meg kell mondani, hogy mun­kánk egyik komoly fogvatákas­idén is megkezdték már. Most még csak gyökerek vannak, de pár hét múlva már a füvek sze­dését is meg lehet kezdeni, Je­lenleg többek között a macskagyökeret gyűjtik. Az első szállítmányt már át is vette a bajai Gyógynövénygyűjtő Vál­lalat telepe. A különféle gyöke­rekből több mint 400 mázsára számítanak, sága volt a múltban és a jelen­ben sincs még minden rendben, hogy ezzel a fontos kérdéssel egyáltalán nem, vagy alig tö­rődtünk, pedig éppen ez az, ami nagyban befolyásolja, hogy a dolgozók életszínvonala hogyan alakul. A legfontosabb termelési mu­tatókkal együtt rendszeresen ta­nulmányozni kell a dolgozók ke­resetének és szociális helyzeté­nek alakulását. Csak ezek isme­retében tudnak az alapszervek vezetői megfelelően tájékozódni és helyes intézkedéseket hozni. A termelési értekezletek fogyatékosságai A megyei párt-végrehajtóbi­zottság több alkalommal fel­hívta az üzemi pártszervezetek figyelmét a termelési értekezle­tek, tanácskozások rendszeres megtartására és előkészítésére. A termelési értekezletek beszá­molói azonban még nem tárják fel konkrétan a hibákat, aka­dályokat, ezért csak részben töl­tik be szerepüket. A termelési értekezletek, ta­nácskozások sikere a gyár ösz- szes dolgozóinak ügye és ebből következik, hogy a párt ügye is. A pártszervezet feladata, hogy segítse a művezetőt, a gyár igaz­gatóját, mérnökeit, hogy felis­merjék a termelési értekezletek jelentőségét, helyesen fogadják a bírálatot és ne idegenkedje­kezdeti időszak ellenére, jól ol­dották meg feladatukat. Ter­melésük 3,7 százalékkal haladta meg az 1956 évit. A jövőre vo­natkozólag azonban több felszó­laló aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a helyi ipar további fejlesztésének iránya még tisz­tázatlan. A v. b. úgy döntött, hogy az illetékes szakosztályok mérjék fel a helyi ipar helyze­tét s a lakosság igényeinek fi­gyelembevételével dolgozzák ki a fejlesztés helyes irányát. A v. b. ezután az 1957. máso­dik felében végzett ellenőrzési munkákról, valamint az 1957. negyedik negyedévi és éves mér­legbeszámoló felülvizsgálatáról szóló jelentést vitatta meg. A beszámolót a pénzügyminiszté­riumi revizori kirendeltség a a megyei pénzügyi osztály, vala­mint a járási és városi pénz­ügyi osztályok által végzett el­lenőrzések alapján állították össze. A beszámoló jelentés részletesen foglalkozott a társa­dalmi tulajdon védelmével kap­csolatos kérdésekkel. Feltárták azokat a hiányosságokat, ame­lyek a tanácsok s az irányítá­nek az őszinte önbírálattól. Töb bet kell tenni annak érdekében,1 hogy a dolgozók szabadon el mondják véleményüket. A pártszervezetek segítsék elő hogy a gazdasági vezetők szív-, leljék meg az egyszerű embere véleményét, bírálatát. A terme­lés pártellenőrzése nem korláto­zódhat a termelési értkezletek-1 re való helyes felkészülésre, azok politikai irányítására. A tapasztalatok arról tanús kodnak, hogy a termelési fel-' adatok megoldása ott halad si-< kérésén, ahol a kommunisták! sokoldalúan foglalkoznak a ter­melés kérdéseivel. A pái’tszervezetek a termelés pártellenőrzését nem korlátoz­hatják az ügymenet, a termelési formális felülvizsgálatára. A pártellenörzés akkor hatá­sos és eredményes, ha a kom munistákkal együtt a dolgozóki széles tömegei is részt vesznek abban, ha a tömegek ellenőrzik ’> a vezetőket, rámutatnak hibáik-k ra, segítséget nyújtanak a műn- " kában meglevő fogyatékosságok kiküszöbölésére. Lcimettcr József, a megyei pártbizottság^ osztályvezetője Lehncttcr elvtárs írását vita­cikként közöljük. Kérjük az iizc-> mekben dolgozó kommunistákat,< párttitkárokat, gazdasági veze-) tőket, hogy minél többen írják ] uiee véleményüket. suk alá tartozó vállalatok, in­tézmények, pénzgazdálkodásá­ban és anyagkezelésében elő­fordultak. Egyes vállalatoknál a termelő és nem termelő dolgozók ará­nya volt rossz — állapítja meg a jelentés. A Bácsalmási Sütő­ipari Vállalatnál például 22 munkás mellett, 21 fő volt a nem termelő dolgozók száma. — Több vállalat indokolatlanul sok anyagot szerez be. A Tiszakécs- kei Permetezőgépgyár például 152 ezer forintot fizetett a hely­telen anyaggazdálkodás miatt. A hibák fő oka az ellenőrzés elmulasztása. A legsúlyosabb le­maradás a bácsalmási járási ta­nácsnál fordult elő, amely 11 egysége közül csak négynél tar­totta meg a rendszeres évi ellen­őrzését. A v. b. úgy döntött, hogy fokozni kell a tanácsok ellenőrző tevékenységét. Ez a vezetőktől nagyobb felelősséget és szakmai képzettséget kíván, mert nem­csak a hibák feltárására, hanem azok megszüntetésére is töreked­ni kell. Egy operaelőadás margójára Ha az idő fukarkodik is a me­leggel, a Csokonai Színház ope- raegyüttesének vendégjátékéi végignézve jóleső meleg érzés tölti el a hallgatót. Az operára kiéhezett kecskeméti közönség előtt itt tanúbizonyságát adta a az együttes, hogy fiatal erőkkel is lehet jó előadást produkálni Dicsérjük a merészséget, hogy a Magyarországon méltatlanul Ihanyagolt Márta felújításával pótolta az együttes azt a hiányt, amit érez az ember, ha az Ál­lami Operaház vagy Erkel Szín­ház repertoárját nézi. A feltörő vidéki operatársulatok azonban nemcsak a hiányt pótolják, ha­nem egy-egy merész lépéssel meg is előzik a fővárost! Ebben rejlik e fiatal művészgárda ma már országosnak nevezhető si­kere. Fiatalság, vidámság, nagysze­rű hanganyag, jó kórus, rutinos zenekar jellemezte a kedd esti előadást. Nehéz lenne neveket kiemelni az együttesből, mert mindannyian tudásuk legjavát adva szolgálták az előadás forró sikerét. Szerelnénk, ha az Országos Filharmónia a sikeren felbuz­dulva további előadásokkal lep né meg az operalátogató közön­séget. Dr. csoú Zsiatngnd

Next

/
Thumbnails
Contents