Petőfi Népe, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-02 / 52. szám
A burgonya eiőcsíráztatásáróí Alig van olyan növényünk, amely felhasználhatóság es közkedveltség tekintetében versenyezhetne a burgonyával. Különösen fontos a szerepe városaink és általában sűrűn lakott területeink ellátásában. Célszerű tehát a burgonya termesztésével úgy foglalkozni, hogy az minél korábban kerülhessen dolgozóink asztalára. A kora nyáron szedhető, előhajtatott burgonyából származó termés nemcsak egyéni, hanem nép- gazdasági érdek is. Erre a célra tanácsoljuk a korai, úgynevezett heves-fajtájú burgonyaféleségeket, melyeknek sajátosága az, hogy hamar átesnek a nyugalmi időn és tavasszal korán erőteljesen csíráznak. Ilyenek a korai rózsa, a korai sárga és nem utolsó sorban a gülbaba. Különösen azon a vidékeken, ahol a talaj korán felmelegszik, termeljünk minél több burgonyát clőcsíráztatásal. (Meg kell jegyezni, hogy megyénk nagyobb részén ilyen talaj van.) Nagy előnye ennek a termesztési módnak, hogy utána iná- sodvetést alkalmazhatunk. Az előcsíráztatást úgy kell megkezdeni, hogy az abból termelt burgonya minél korábban kerüljön piacra. Tehát amint a kitavaszodás jelei mutatkoznak — ez- idén már ez meg is van — haladéktalanul hozzá kell fogni. Nem elég az, hogy csíraképződmények legyenek a burgonyán, hanem úgynevezett gyökérképződmények is szükségesek ahhoz, hogy az előcsíráztatott burgonya a kiültetés után gyorsan fejlődésnek induljon. Igen fontos, hogy az előcsíráatatáshoz legalább tyúktojásnagyságú gumókat használjunk. Ezek csira- és gyökérképződményei a leg- életérősebbek. Az előcsíráztatás ideje 30—35 nap, ami azt jelenti, hogy legkésőbb március első napjaiban mindenképpen meg kell kezdeni. Az e célra rekeszekbe rakott vetőburgonyát világos, szellőztethető, 12—18 fok körüli helyiségben tároljuk, ha a hőmérséklet 12 fok alá süllyedne, fűteni kell. Fontos, hogy az egymásra rakott rekeszek között 10—12 cm térköz legyen, hogy a fény a gumóhoz hatolhasson. Tanácsos a rekeszeket hetente átmozgatni, hogy több fényhez jussanak a bufgonyagumók. Ha a csírák 2 crn-nél hosszabbra fejlődnek, szellőztetni kell, úgy, hogy a helyiség hőmérsékletét 4—6 fokra, csökkentjük. Györváry Gyula Megkezdhet} ü h a nyitást Nem minden esztendőben értek be a szőlő vesszők olyan jól, mint az elmúlt évben. A vesz- szők színeződése, hajlításkor ropogása, valamint a rügyek termőre alakulása gazdag íürtho- zamot ígér. Mivel nagyobb fagyoktól és ólomesőktől már nem kell tartani, ellenben a felmelegedésből származó kipállástól igen, ezért helyénvalónak tartjuk, hogy a szőlők nyitását termelőink megkezdjék. Megjegyzem, hogy ilyen jó évjáratban nem szabad elmulasztani azt sem, hogy a rendelkezésünkre álló, továbbszapori- tásra igen alkalmas vesszőkből porbújtás, símavessző-gyökerez- tetés, vagy símavessző-ültetés céljára szükségletünket biztosítsuk. Fáth Imre Itt a mákvefés ideje Az első tavaszi vetésű növényeink egyike a mák. Március első napjaiig célszerű elvetni, amikor már jobbra fordul az idő. A máknak nemcsak jó ára van, hanem nagy előnye az is, hogy kevésbé munkaigényes növény. Sarabolás, majd kétszeri kapálás után a betakarításig már nincs különösebb munka vele. Közepes termés esetén is eléri a 4 mázsát a holdankénti maghozam. Külön pénzt jelent az ugyanannyi mázsa mákgubó is, amelyet jó áron vesznék át a földmüvesszövetkezetek. A nemesített mákvetőmagot a (öldművesszővetkezetökben szerezhetik be a termelők. l'elhírás a gyumolcsfatermesztoUhoz Százezer kajszibarackcsemete vár gazdára Termelőszövetkezetek, egyénileg dolgozó parasztoki A Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei Mezőgazdasági Bizottsága megvizsgálta a megye gyümölcstermesztésének jelenlegi helyzetét és meg állapította, hogy a hagyományos gyümölcskultúránkban a kajszibarack termesztése nem mutat kielégítő fejlődést. Gazdasági életünk jövőjét tartva szem előtt, a bizottság néhány igen fontos kérdésre kívánja felhívni a termelők figyelmét. Az 1940-es év, valamint az ezt követő két esztendő csapadékban gazdag volt, a telek viszont zordak voltak. Mindez súlyos károkat okozott megyénk kajszi- barack állományában. Fokozta ezt az elmúlt évek gazdaságpolitikai hibáiból adódó közöny. Termelőink ezért csak keveset törődtek a természetes elöregedés folytán keletkezett hiányok pótlásával. Azóta gazdasági életünk fellendülőben van. Megyénk éghajlati cs talajviszonyai kiválóan alkalmasak a kajszibarack termesztésére. Az elültetett csemete gyors és erőteljes fejlődésnek indul, 5—(' év alatt termőre fordul, ápolási és védekezési költségei — a kevés gomba- és rovarkártevő folytán — nem jelentősek. A termés 30 nap alatt leérik, s azonnal értékesíthető, tárolási gondot nem okoz. A túlérett gyümölcs szeszfőzesre kiválóan alkalmas. A kajszibarack termesztés a termelői érdeken túl, dolgozó népünk egyetemes érdekét is szolgálja., a világpiac keresett —- minőségécen vers?nj furs nélkül álló — gyümölcse. Megváltozott agrárpolitikánk a gyümölcstermesztés fejlesztése érdekében 50 százalékos árkedvezmény mellett — vagyis -11 Ft helyett 5.50 forintért kapják a termelők a facsemetét — megyénkben 100 000 kajszibaraojkía- csCmete forgalomba hozatala »ltján kíván segíteni a telepi Sokon. A mezőgazdasági bizottság arra hívja fel a figyelmet, hogy a szórványos ültetési móddal ellentétben, az árutermelés fokozottabb előmozdítása céljából, a termelők az üzemi telepítés gondolatát tartsák szem előtt. Megyénknek a kajszibaracktermesztés jó nevet szerzett. A 80 éve virágzó kajszibarackkultúránk további fejlesztésére szólítjuk fel azokat a termelő- szövetkezeteket, valamint egyéni gazdákat, akiknek földjeik alkalmasak c gyümölcs termesztésére. A Hazafias Népfront Báts- Kiskun megyei Mezőgazdasági Bizottsága (Megjegyzés: a facsemeték igénylésére vonatkozóan részletesebb felvilágosítást a földművesszövetkezetek nyújtanak.) Szőlőprésének javítását most rendelje meg a Szabadszállási Gépjavító és Mezőgazdasági Klsz-nél, mert préscsavarok 388 és présfejek pótlása csak ez esetben lesz biztosítható szüretre ÁPRILIS 4 TISZTELETÉRE A Kecskeméti Konzervgyár II. telepének dolgozói a szokásukhoz híven elhatározták, hogy április 4. tiszteletére versenyeznek. Vállalásukat a nemrég megtartott termelési tanácskozáson formálták tntg, s állították ösz- sze. öt pontból áll, melynek egyik sarkalatos tétele az, hogy a munkaközben előadódó törést — a tavalyi 1 százalékhoz viszonyítva — 0,25 százalékkal csökkentik. Azért szól ennyire a vállalás, mert szűkék a helyiségeik, s ebből kifolyólag nagyon vigyázni kell a címkézésnél, a csomagolásnál és a stószolásnál. A versenyvállalást emlékeztetőül kifüggesztették a versenytáblára, ahol még az is olvasható, hogy melyik brigád, "IVTemrégiben a rádió ripor- tere magnetofonszalagra nyilatkoztatott eddigi és tervbevett munkásságáról öt kecskeméti prózairót és költőt, s a nyilatkozatokat egyik műsorszámaként közre is adta. A nyilatkozók között voltam magam is, mégpedig azért, mert — akárcsak négy társamat — felkértek rá; mindannyiunkat pedig, ha nem is valami jelentős, de kecskeméti viszonylatban mégis a semminél megintcsak éppen valamivel több irodalmárkodásunkért. A rádióadás után vagy egy hétre aztán egy szintén tollforgató, de a nyilatkozók közé fel nem kért egyén bőszülten felrohant szerkesztőségünkbe, és — persze, nem a szemünkbe, hanem — a hátunk mögött magából kikelve ilyesmiket ordi- bált ránk, hogy: »Disznóság! Micsoda jogon nevezik magukat ezek a jött-mentek kecskemétieknek! Beültek a jó állásokba, minket (mármint a kecskemétieket) kitúrtak onnan! Na, majd clfújja őket a szél!« Az otromba támadás személyes —, hiszen mind az ötünk neve megfordult (nevezzük cl az illetőt) Kifakadt Emberkének a száján, úgy dukálna hát, hogy az ügyet az ő gyakorlatától ellentétben személyesen, szemtól- szembe intézzük el, de kevesebb dühvei, viszont annál meggyőzőbb érveléssel. Csakhogy itt nem csupán az ölünk ügyéről van szó, hanem az elvről, amely a fentiek kiböffentésére ösztökélte Kifakadt Emberkét. Vitázzunk tehát az elvével, úgy azonban, hogy azért a* ő üstöket se engedjük eL Mi, a „jött-mentek" Tehát jött-mentek mindazok, akik nem Kecskeméten születtek. Éppen ezért nincs is joguk itt élni, dolgozni, tevékenykedni. V iszont, ha tágabb mezőkre teregetjük ezt az elvet, akkor eljutunk oda, hogy egyetlen »őskecskemétinek« a letelepült őse sem volt idevalósi; mi jogon eresztett hát gyökeret mégis ezen a tájon? Ha Kifakadt Emberke elve szerint tenne a történelem igazságot, s feltámasztana minden valamikor itt élt holtat, akkor kénytelen lenne azt mondani az egyik csoportnak: menjetek vissza a Dunántúlra!, a másiknak: a Felvidékre!, a harmadiknak: a Tiszántúlra, stb., végül maradna — kétlem, hogy maradna — egy csoport, amelyre így parancsolna a történelem: »Mars vissza, ti jött-mentek Ázsiába, semmi keresnivalótok itt!« S ha valaki még ezekutén is megmaradna a történelmi idők alján, s éppen a Kifakadt Emberke, hát előjönne az akkor még meglévő rengetegből egy őstulok, s — a két dudás nem fér meg egy csárdában elvnek megfelelően — megbirkózna vele, s mert feltehetően erősebb is volna nála, hát nem maradna Kecskeméten más, mint egy őstulok. így festene a szóbanforgó elv a gyakorlatban, és a történelemben visszafelé menve. Más jellegű vonatkizás- ban perli» úgy festene, hogy K1 például a magyar szabadságharc hősei közül is törölni kellene Bem tábornokát, hiszen lengyel volt, s két-három magyar szónál nem is tudott többet, az aradi 13 vértanú közül is le kéne tagadni jónéhányat, sőt, a magyar irodalom vezércsillagát, Petőfi Sándort sem vallhatnók a magunkénak, hiszen Petrovics Sándor és Hrúz Mária voltak a szülei — s a példát hosszan lehetne sorolni —, akinek valamelyik őse nem volt ám magyar, Kifakadt Emberke! Dehát ne arról beszéljünk, hogy ki hát a magyar, hanem, hogy ki a kecskeméti! ifakadt Emberke bizonyára úgy gondolja, hogy az, aki az idő egy bizonyos határvonaláig Itt élt, az pedig nem, aki akár egy perccél is utána került ide. Ez az időpont pedig az, amikor ő és a vele egykását fújó társai benne ültek azokban a »jó állásokban«. Nemde? De igen! Ezek a jó állások pedig — tudjuk ám Kifakadt Emberke ■*— nagyszerűen megfeleltek a kvaterkázásnak, annak, hogy Kecskemét fejlődése érdekében éppen semmit sem kellett bennük csinálni, csak élvezni annak a krémjét, amit mások kiizzadtak. Ha tovább feszegetnék, még kiderülne, hogy a »Jött-mentek« között sokan különb kecskemétiek, mint jónéhányan azok, akiknek a »címerében ott ágas» kodik a kecske«. Mért az előbbiek nem egy éjszakájukat, magánéletük nem kis hányadát áldozták és áldozzák a város akár ilyen, akár olyan természetű haladásáért —, de ez nem jelenti azt, hogy a régebbi kecskemétiek közül1 is nagyon sokan nem tették és teszik ugyanezt! —, s ha Kifakadt Emberkének kellett volna azt megtennie, majd egészen más véleményen volna azokról a »jó állásokról«. Irodalommal kezdtük, fejezzük is be vele. Kifakadt Emberke mikor kísérelte meg, hogy az előrelépés ösztönzésére az írás erejével hasson a város lakóira? Pedig erre, mint bárkinek, akár e lap hasábjain is megvolt, megvan ma is a lehetősége. S ha elismerten megtette volna, akkor bizonyára felkéri a rádió is, i hogy nyilatkozzék. j Abban valóban igaza van hé- \ kám, hogy jövünk-megyünk (a dühét kiváltó öt irodalmár közül például az egyik éppen az j elmúlt nap délben utazott vidékre, ma hajnal háromkor jött vissza, de reggel hétkor mar ott ült az íróasztala mellett, s hasonlókat mondhatnék szinte kivétel nélkül mindegyikről, s nemcsak róluk, de a többi »jött- mentről« Is), de ez erény ám, Kifakadt Emberke, nempedig olyan jelzőre ok, amire az ököljog korában pofonnal szoktak válaszolni. D e ne ijedjen még, mi egy műveltebb korszak gyér-; mekeinek tartjuk és valljuk ma* : gunkat —, bár ezt az írást veheti éppen pofonnak is! «- Tarján István ■ miképp dolgozott. A nevek, számok változnak. Nagy Józsefnc és brigádjának névé mellett általában az áll, hogy selejtmen- tesen dolgoznak. Előadódik éz más brigádoknál is, de legtöbbjük nyolc óra alatt 8Ö0—1Ó0U üveg kézbevételékor egy-kettöt, esetleg hármat, nagyritkán ötöt ejt el, tör össze. Három ragon, három műszak Egy héttel ezelőtt kezdődött meg a régen várt tojás-szezon a Kecskeméti Baromfifeldolgozo Vállalatnál. Az első napokban két műszak dolgozói vizsgálták at a beérkezett tojásokat. Később azonban annyira növekedett a felhozatal, hogy a vállalat szükségesnek találta a harmadik műszak beállítását. Ennek megfelelően szerdán éjjelnappal világították át a tojásokat. A jó felhozatal eredményeképpen a vállalat teljesítette havi tervét, sőt olyan hírt is hallottunk, hogy a hó végéig még megtoldja vagy harminc százalékkal. Említésre méltó továbbá az Is, hogy száz tojást alapul véve, 63 exportképes, 14 pedig I. osztályú. Ebből adódóan következik az is, hogy a vállalat most mar bátran hozzálát az exportkötelezettségek teljesítéséhez. Ezt igazolja az is, hogy az utóbbi időben, majdnem minden nap három vagon tojást indított útnak a külföldi államokba. MAR MOST vásároljon K—55-ös típusú szövged 125 köbcentis MOTORKERÉKPÁRT és PANNÓNIA OLDAL- KOCSIT, Kapható piros, zöld, fekete színekben az állami és földmüvesszö- vetkezöti szaküzletekben, 444
