Petőfi Népe, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-02 / 52. szám

Äz üzemi tanács jó gazdája lett a Kecskeméti Gyufagyárnak __^ A jó munka első gyümölcse: a» éliisemi feltételek teljesítése Meddig késnek a nyomfaiványok? lására. Ki mennyit, mi legyen a mérce? Turjánszkv bácsi azt mondta: a munkában eltöltött időt is figyelembe kell venni. Mészáros Gyula a teljes egyenlő arányban való elosztást javasol­ta, míg Kópiás Ilona az egyenlő elosztásnál legalább 10 éve, mun­kaviszonyt tartott szükségesnek. E két vélemény csatázott egy­mással, míg végül is megszüle­tett a határozat. Ezek szerint az egy évi munkaviszonnyal rendel­kező dolgozók egyenlő elosztás­ban részesülnek, személyi elbírá­lás“ alapján. Ebben a vitában nem feled­keztek meg az egybegyűltek azokról a munkatársaikról sem, akik az idén mentek nyugdíjba. Ügy egyeztek meg, hogy Kovács bácsi és Körmendi Istvánná is részesül az 1957. évi nyereségből. fl munkalsrv és a felelősség A második ülés egyenes foly­tatása volt az elsőnek. Ez feb­ruár 20-án volt, s itt már a haditervet, azaz a munkatervet alkották meg közösen, megjelöl­ve a végrenajtás felelősét is. Ebben a munkatervben szerepel többek között az, hogy a mérleg- beszámoló visszaérkezése után öt nappal összeül a tanács és tanul­mányozza az abból adódó fel­adatokat, majd ezt üzemi ta­nácsülésen ismerteti a gyár dol­gozóival. Szó volt az újítási feladatok kidolgozásáról és arról, hogy az idén kialakult természetbeli jut­tatás módszerein az üzemi ta­nácsülés nem kíván változtatni. Ezután az egyes témák feldolgo­zására kijelölték azokat az üzemi tanácstagokat, akik majd társaik és a szakemberek segítségével közösen készítik el a javaslato­kat. A határozat szerint a műszaki irányítás és az önköltség vizsgá­latáért Csányi Dezső, a terme­lésért Turjánszky bácsi, a pénz­ügyekért Németh Ernőné, a gazdasági ügyekért Heincz Jó­zsef, a szociális ügyekért Tavaszi Jozsefne es Szaketi Rudolfné. a jóléti ügyekért Polgár Ilona'és Tóth Józsefné, a társadalmi tu­lajdon védelmezésének szorgal­mazásáért Papp István, Boda Jó­zsef, az újítómozgalomért Pataki József és Kovács István a felelő­sek. Az előbb említett példák vilá­gosan mutatják, hogy jó munkás­kezekbe került a gyár vezetése az üzemi tanácsok létrehozásá­val. Az első két hónap azt'mu­tat ja, hogy az áldozatos munka szép gyümölcsöt érlelt a Gyufa­gyárban. A kollektívája teljesí­tette az élüzemi cím feltételeit. Helyes, hogy az egyéni gaz­dák, szakcsoportok, állami gazdaságok, valamint a kü­lönböző vállalatok részére gépi szántásra, talajművelésre, szál­lításra a szerződéseket a he­lyi földmüvcsszövetkezetek kö­tik. Az azonban nem helyes, hogy még február 28-ig sem érkeztek meg a szerződéskö­téshez szükséges nyomtatvá­nyok. Az egyéni gazdálkodók szinte naponta keresik fel a földművesszövetkezeteket. Já­noshalmán s Borotán 150 nor­málhold gépi munka végzését igényelték, ugyanennyi az igény Tompán is, de a szövet­kezetek csak előzetes megál­lapodást tudnak kötni, esetleg egy régi nyomtatványra, vagy cédulákra jegyzik fel az igény­léseket. Érthető tehát, hogy sokat bosszankodnak emiatt nemcsak az egyéni parasztok, hanem a földművesszövetke­zetek is, hiszen az ilyen fel­jegyzés még nem hivatalos szerződéskötés. A rendelkezés végrehajtását akadályozza ez a helyzet. Saj­nos, régi gyakorlat, hogy a szerződésekre vonatkozó ren­delkezés megjelenése után még hetekkel is küszködni kell a nyomtatványhiánnyal. Vajon miért nem lehet meg­valósítani, hogy a rendeletté' egyidőben a hivatalosan előírt nyomtatványok is kézhez ke­rüljenek? Ezzel elő lehetne se­gíteni a gyorsabb, zökkenő- mentesebb végrehajtást. A halasi Lossulh utcától a brüsszeli magyar pavilonig Isméi1 világkiállításra megy a csipke A Kecskeméti Gyufagyárbar talán legjobban Horváth Imréné, igazgató, örült az üzemi tanács megválasztásának. Gyakorlatból már régóta tudja, hogy ha £ munkások összedugják a fejüket, abból sok okos dolog születhet, Különösen itt, ahol mindenki igazán nagyon szereti a gyárat, Ez persze nem jelenti azt, hogy mindenre dobzsét — jót — mon­danak, az üzemi tanács tagjai nem fejbólintó emberek. És hogy mennyire így van, azt sze­retnénk az alábbiakban bebizo­nyítani. Vite, egyetértés, határozat Az üzemi tanács alakulása után rövidesen összeültek a meg­választottak, hogy két fontos kér­désben — a műszaki fejlesztési terv és nyereségrészesedés felosz­tásában — tárgyaljanak és ha­tározzanak. A vitához Csányi Dezső előter­jesztése teremtette meg az ala­pot, aki 23 pontban foglalta ösz- sze a műszaki fejlesztés legfőbb tennivalóit. Az előterjesztés jó volt, ennek ellenére is akadt olyan dolog, amelyet az ezer­szemű tanácstagok tettek szóvá. Turjánszki bácsi a szén rövi- debb tárolását sürgette. Horváth Imréné azzal válaszolt, hogy áp­rilisban a tervezettnél kevesebb szenet kérnek. Papp István a szivattyúház felújítására és a tartalékmotor üzembehelyezésé­re tett javaslatát a tanácsülés elfogadta. Ugyancsak egyetértés alakult ki Hencz Józsefnek a köszörűgép motorjának átszere­lésére, Polgár Ilonának a selejt- csökkentés érdekében javasolt, fokozott társadalmi ellenőrzésé­re, Szűcs MiháJyné üzemi tanács­elnöknek, a berázó alatt lehulló szárazszál részére gyűjtőaknák elkészítésére tett,javaslatoknál; Boda István előterjesztését — a portások ne 12, hanem 24 órai szolgálatot teljesítsenek — el­utasították, mert ellenkezik a fennálló törvényekkel. Ezután került sor a nyereség­visszatérítés eloszlásának tagla­RÉGI TAGOK D új termelősxövetkeaeie oálQlOllOStöfOO A bátmonostori Vörös Csillag Termelőszövetkezet 6orait is megbontotta az ellenforradalom. A hangoskodók győzelmével több mint egy évvel ezelőtt feloszlott a szövetkezet. Azóta a tag­ság nagy része meggyőződött róla, hogy jobb volt a közösben. Ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt napokban régi névvel 12 család újra alakította a szövetkezetét. A gazdaság irányításával a régi elnököt, Eke István bízták meg Megkezdték a nyitást a megye szőlőskertjeiben A kiskunsági szőlőskertekben az enyhe koratavaszi napok ha­tására megkezdték a szőlő kita­karását. A nehéz munkát a sző­lősök felében lovasfogatok vég­zik. Kiskőrös vidékén a terme­lők erre a célra külön speciális szőlőnyitókapát csináltattak. A nyitással egyidejűleg végzik a szőlő trágyázását. Rövidesen mintegy 18 000 vagon szerves­trágyát szórnak szét a sorközök­ben. Újra gyártják a távvezetéki oszlopokat Kiskunhalason, a Csipkeház múzeumában keretes üveg alatt értékes dokumentumát őrzik a halasi csipke világjáró diadalá­nak. Az 1904. évi Saint Louis-i világkiállítás nagydíjának okle­vele ez, amelyet az akkor még alig pár éves múltra visszate­kintő halasi csipke nyert el a többi világhíres csipkefajta elől. Amerika után újabb győzelmes útján meghódította a csipke Milánót, Párizst, Londont s ide­gennyelvű prospektusok százain szerénykedett a Csipkeház ga­lambdúcé« ámbitusának képe. A korábbi évek teljes \ fele­dései fenyegető állapotából is­mét méltó rangjára emelt halasi csipke az idén újabb külföldi diadalutat tesz. A Háziipari szövetkezet 100 000 forint érté­kű halasi csipkével és 80 000 Ft értékű egyéb kézimunkával vesz részt a brüsszeli világkiál­lításon. A régi, hagyományos minták felhasználása mellett modem csipkedarábokat is ké­szítettek Molnár Bélának, az Iparművészeti Főiskola tanárá­nak pompás tervei alapján. Ezek közé tartozik Brüsszel városá­nak címere, amelyet a szövet­kezet ajándékba küld a város elöljáróságának; A szövetkezetben nemcsak a leheletfinom kézimunkákat ké­szítik, hanem mindazt, ami a szépen öltözködő nők számára a szem-száj ingere: kardigánt, kesztyűt, kötényeket, s a gyer­mekeknek hímzett ruhákat. Az állandó munkásokon kívül több száz bedolgozó asszony, lány és férfi hasznosítja kézügyességét a Háziipari Szövetkezetben. ....................................... A brüsszeli világkiállításra kerülő csipkék tervrajzai, Lukács László, a háziipari szövetkezet kötödéjének részleg- vezetője a kötőgépen dolgozik. Utasítás a termelőszövetkezetek részére nyújtható hitelelengedési kedvezményekről A Kecskeméti Épületasztalos­ipari Vállalat tavaly mintegy 80 távvezetéki oszlopot szállított Kővágószöllősre. Ezután egy ideig rendelés Hiányában szü­netelt ennek a gyártmánynak elkészítése. Nemrégiben Kővágószöllősről érkezett egy levél, melyben be­jelentik, hogy március 31-ig újabb 19 darab távvezetéki osz­lopot kérnek. A levelet és tar­talmát a vállalat szívesen vette és ennek alapján e hónap ele­jén hozzákezdtek a gyártáshoz. Jelenleg a csonkokat készítik, hogy ezeket betonba tudják ágyazni. A csonkok elkészítésé­vel egyidejűleg előkészítik az oszloptörzsek szériagyártását is.---­Középfokú gépkocsivezetői tanfolyam Az előző évihez hasonlóan 1958. április—május hónapokban megrendezi a Magyar Honvé­delmi Sportszövetség kecske­méti motoros klubja a gépko­csivezetők középfokú vizsgára előkészítő tanfolyamát, A tanfolyam vasárnaponként megtartott előadásain részt ve­het mindazon gépkocsivezető — vidéki is aki 5 éves gyakor­lati vezetést tud igazolni, s je­lenleg is alkalmazásban áll. A hallgatók költsége 200 forint és a vizsgadíj. Akik a fenti követelmények­nek megfelelnek, március 10-ig jelentkezhetnek az MHS motor ros klubjánál, a kecskeméti volt Táncsics-laktanyában (a megyei kórházzal szemben). A legutóbbi, a termelőszövet­kezeti gazda~ágokat segítő kor­mányhatározat alapján a pénz­ügyminisztérium és a földmű­velésügyi minisztérium együttes utasítást adott ki az áruértékesí­tés alapján a termelőszövetkeze­tek részére nyújtható hitel elen­gedési feltételeiről és eljárási szabályairól. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek évenként esedékes közép-' és hosszúlejáratú hitelei egy részérek elengedését kérheti, ha a gazdaság a termelt termé­sekből és termékekből az állami és a szövetkezeti felvásárló szer­veknek eladott áruinak — száz hold redukált szántóterületre számított — értéke eléri, vagy meghaladja a termelőszövetke­zetekre megállapított és jóváha­gyott áruértékesítési mutatószá­mot. feltéve, hogy aa állam iránt fennálló és az előírt tartalékolási kötelezettségének eleget tett. Ha a megállapított összes áruértéke­sítés forintértéke eléri az érde­kelt termelőszövetkezetekre meg­állapított szintet, akkor a szövet­kezetnek a megelőző évekből származó és abban az évben ese- j dékes közép- és hosszúlejáratú i hiteleiből harminc százalékot tö- rolni kell. Az áruértékesítési mu- | tatónak megfelelő szint túltelje- . sítése esetén a hitel elengedés I mértékét fokozatos módon, a túlteljesítés százalékának ará­nyában növelni kell. A törlendő, hitelösszeg végső fokón nem ha­ladhatja meg a hiteltartozások harminc százalékát. Az áruérté­kesítési mutatószámokat legké­sőbb március 31-ig közük a ter­melőszövetkezetekkel. A hitel­törlést a Magyar Nemzeti Bank járási fiókjaitól a termelőszövet­kezeteknek a zárószámadások készítésével egyidőben kell kérni. Lakóházak tatarozását, építését, festést, mázolást, villanyszerelést, motortekercselést vállal a Kalocsai Építőipari KIsz. Telefon: 279. 479

Next

/
Thumbnails
Contents