Petőfi Népe, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-13 / 61. szám

»Ismerd men hazádat« Kirándulás a Bükk rengetegeibe9 fürdésf a Balatonban, városnézés Sopronban * Érdekes tervek a kecskeméti IBUSZ programjában Marx Károly a gondolkodó, a forradalmár, az ember halálának 75. évfordulójára Messze földön híres város Kecskemét, előszeretettel kere­sik fel külföldiek és hazánkbe- liek egyaránt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kecskemétiek ne éreznének kedvet hazánk gyönyörű tájainak, üdülő- és gyógyhelyeinek, városainak megismerésére. Az utazgatás azonban drága mulatság. Ez az oka, hogy igen népszerűvé vál­tak az IBUSZ által az ország különböző vidékeire rendezett társas kirándulások, amelyek ol­csóbb lehetőségeket nyújtanak hazánk legszebb helyeinek meg­látogatására. Felkerestük a kecskeméti IBUSZ-irodát, hogy tájékoztat­hassuk az érdeklődőket, milyen társas kirándulásokon vehetnek j részt ebben az évben? — Az| IBUSZ dolgozói elmondták, hogy i a Tudományos Ismeretterjesztő1 Társulattal közösen gazdag programot dolgoztak ki, amely méltóképpen szolgálja majd az »Ismerd meg hazádat" mozgalmat. A TIT minden eset­ben gondoskodik előadóról, aki történelmi és táj magyarázattal teszi értékessé a kiránduld :t. A társas utazások egy részét au­tóbusz különjáratokkal, más ré­szét vasúton bonyolítják le. Március 23-án indítják az első különjáratot Budapestre. — Délelőtt szakvezető kalauzolásá­val megtekintik a Nemzeti Galé­riát, délután pedig az Állami Népiegyüttes »Kisbojtár** című műsorát nézik meg. Május kö­zepén háromnapos dunántúli ki­rándulást rendeznek, ugyancsak autóbusszal. Az útvonal érinti Sztálinvárost, Székesfehérvárt, Bodajkot, Zircet, Gézaházát, Cseszneket, Győrt, Sopront és Budapestet. Június 14—15—16- án Szolnokot, Hajdúszoboszlót, Debrecent, Nyíregyházát, To-' rajt, Miskolcot, Lillafüredet és ígért tekinthetik meg az érdek- ődők. Július 19—20—21-én Balaton körüli kirándulást rendeznek. Augusztus közepén Észak-Magyarország legszebb helyeit látogathatják meg a Kecskemétiek. Gyöngyös—Mátra- j háza — Párád — Eger — Szarvas- ] kő — Szilvásvárad — Szalajka- i völgy — Putnok — Aggtelek — Jósvafő — Miskolc — Tapolca — j Lillafüred útvonal nyújt majd j felejthetetlen élményt az autó­busztúra részvevőinek. Szeptem­ber közepén pedig Pécsett és környékét ismerhetik meg a vá­ros országot látni vágyó dolgo­zói. Nagy érdeklődésre tarthatnak számot a vasúton rendezett ki­rándulások is. Áprilisban különvonat indul Budapes.re, a leningrádi opera-balc!tegyüt­tes műsorának megtekintésére. Az illetékes szervekkel tárgyal­nak arról is, hogy társasutazást szervezhessenek a Reál Madrid —Budapesti Vasas labdarúgó^ mérkőzésre. Júniusban Lillafü­redre és Aggtelekre, júliusban < Esztergomba és Fonyódra, —< augusztusban Pécsre és Aggte-< lekre, októberben pedig Buda- ■ pestre indítanak különvonatot. Érdemesnek tartjuk mcgemlí- < leni a kecskeméti IBUSZ-iroda j külföldi utazásokkal kapcsolatos < munkáját is. Jelentős útlevél- < forgalmat bonyolítanak le a ba-J -áti országokba utazni szándé-! cozók részére. Januárban is éli ebruárban is, több mint 400 út- ( evélkérelem érkezett az irodá­ba. Ez alatt az idő alatt közel 400 útlevelet adtak ki,! amelyek elintézése általában 6— 10 hetet vesz igénybe. Az idegen országba utazóknak a jegyvul- tás és valutaigénylés miatt nem '< kell Budapestre utazni, mert a ,< kecskeméti IBUSZ mindezt el->5 intézi. Sok dolgozót érdekel az is, hogy milyen lehetőség lesz aj külföldi társas utazásokon való < részvételre. Az IBUSZ az idén j Csehszlovákiába, a Német De­mokratikus Köztársaságba, Len-J gyelországba, Bulgáriába. Roma-« niába, sőt a Szovjetunióba is< rendez turista kirándulásokat./ A kellő időben beadott részvé-j teli igényt a kecskeméti IBUSZ) is el tudja intézni, sőt kilátások * vannak arra is, hogy egy-egy j külföldi út megszervezésére mc- i gyénk IBUSZ-irodáí kapnak) megbízást. — N. O. — A Kunszent iniklósi I* öl cl mű vessző vetkezet milliós veszteségének nyomában »Március 14-én, délután há­romnegyed háromkor, korunk legnagyobb gondolkodója meg­szűnt gondolkozni... Fel sem mérhető, mit vesztett ebben az emberben az európai és ameri­kai harcos proletáriátus, mit vesztett benne a történet-tudo­mány. Nagyon is hamar érezhe­tő lesz az ilr, amelyet ennek az óriásnak a halála hátrahagyott« (Marx—Engels válogatott mű­vek, ll. kötet, 163. old.) — ezek­kel a szavakkal búcsúztatta En­gels, nagy barátját és harcostár­sát. A haladó emberiség azóta kegyelettel őrzi Marx Károly emlékét. Marx egész életében szegény­sorban szenvedett. Amikor pél­dául befejezte a »Politikai gaz­daságtan bírálatához« című mű­vének kéziratát, annyi pénze sem volt, hogy írását nyomdába küldje. Az emberiség egyik leg­nagyobb filozófiai művéért, a »Tőké«-ért, amelyet negyven éven keresztül írt, kevesebb ho­noráriumot kapott, mint ameny- nyit ezidő alatt egy egyszerű munkás keresett.« A »Tőké«-ért — bátran állíthatjuk — még azt az összeget sem kapta meg. ame­lyet e zseniális mű alkotása közben cigarettára költött. — Marxot csak Engels önfeláldozó támogatása segítette ki a szük­ségből. így élt Marx... A marxizmus, mint a proletá­riátus osztályharcának elmélete és világnézete, a múlt észázad negyvenes éveinek közepén ala­kult ki. Marx feltárta a társa­dalom fejlődésének törvényeit és kijelentette: az embereknek enniük és öltözködniük. kell. mielőtt »történelmet csinálná­nak«. Ezért az anyagi termelést minden emberi tevékenység alapjának tartotta. Ezenkívül tanulmányozta a kapitalista tár­sadalom termelési módját és ki­mutatta, hogy az osztály ellenté­tek a proletáriátus forradalma, felé vezetnek. Tevékenysége gyö­keres fordulatot jelentett a filo­zófia területén is. Marxot, mint tudóst, két meg­határozással jellemezhetjük: — meg nerh alkuvás és lelkiisme­retesség. Marx azonban nemcsal: tudós, hanem a proletáriátus harcának szervezője is volt. Ezt a Kommunista Kiáltvány meg­írásán az Üj-Rajnai Újság szerkesztésén kívül az is bizo­nyítja, h'pgy egyik vezetője volt a Kommunisták Szövetségének. az első nemzetközi kommunista szervezetnek. Forradalmi tevé­kenységében is érvénye ÍLetíe új világnézetének alapvető követel­ményét: az elmélet és a gyakor­lat egységéi. Talán kevesen tudják, hogy Marx kivételesen sokoldalú tu­dós volta Matematikai elmélete világhírűek. Ezenkívül számos európai nyelvet ismert és olasz, spanyol, 'pörög és más műveket olvasott eredeti kiadásukban. Ennyit Marxról, a gondolko­dóról, aj forradalmárról és az emberről. A halandó azonban, gyakran műveiben halhatatlan! Éppen így Marx eszméi is be­járták a világot és meghódítot­ták a haladó emberiséget. íme néhány apai: a tavaly február­ban kiadbtt Unesco tájékoztató szerint, Marx és Engels művel­nek fordításai a világirodalom közkincsei közölt foglalnak he­lyet. 194S—1955 között Marx műveinek 4.15, Engels könyvei­nek pedig 409 fordítása jelent meg. 1845-től napjainkig a világ­nak mintegy 97 nyelvén, kb. 2Ü0’> alkalommal adták ki Marx és Engels alkotásait. Marx eszméi folytatják győ­zedelmes I'útjukat szerte a vilá­gon, Valóra válnak Engels sza­vai: »Neve, s művei is, élni fog századokon át.« Az FJK „segítsége" n. Előző számunkban említettük, hogy a Dunavecsei Földműves­szövetkezetek Járási Központjá­nak segítenie kellett volna a Kunszentmiklósi Földművesszö­vetkezet helyzetén. Legelőször is kemény kezű, szakmájához ér­tő revizort kellett volna kine­vezniük a Kunszentmiklósi Föld­művesszövetkezet ellenőrzésére. Nevezett is lei a járás revizort, — csak éppen abban nem volt köszönet. Az előző cikkünkben említett Nedesoczki Istvánt bíz­ták meg ezzel a feladattal — mi­vel úgy gondolták: »Ha azt a könnyebb és kisebb felelősségű munkát képtelen ellátni, majd­csak megbirkózik ezzel az óriási feladattal.-« Természetesen, a jóindulatú, igyekvő, de szakmájában kép­zetlen Nedesoczki semmivel sem tudta enyhíteni a szövetkezet égető és katasztrofális gondjait. Megkésett elszámoltatás Ellenőrizhette volna a járási központ a kunszentmiklósiakat a mérlegbeszámolók gondos ta­nulmányozásával is. De —, amirt a MESZÖV-vizsgálat megállapí­totta — Gerencsér Sándor, a já­rási központ főkönyvelője, pá­lyafutása alatt nem egy hamis­mérleget fogadott el és hagyott jóvá —, így a Kunszentmiklósi Földművesszövetkezet mérleg- beszámolóját is. Ezzel szinte a Földművesszövetkezetek Járási Központja szeme előtt károsítot­ták meg a szövetkezeti tulaj­dont! Jellemző példaként említjük meg a gondatlansággal kapcso latban, hogy a Kovács Zsig mondné által vezetett kunszeni - miklösi szövetkezeti könyves­bolt 1957 októberi — helytelen adatokon nyugvó leltára és meg­bízhatatlan könyvelése alapjai; — az elszámolást csak megkés­ve, 1958. február 4-cn végezték ell De a MÉSZÖV —, amely a Magyar Nemzeti Bank Területi Irodájának revíziója alapján kezdett felfigyelni a kunszent­miklósi ügyön át a Földműves­szövetkezetek Járási Központjá­nak helyzetére is — magában s központban is számtalan visz- szaélést, hiányt és szabálytalan­ságot állapított meg. Gépkocsi, mint göngyöleg! Gerencsér Sándor főkönyvelő 12 ezer forinttal nem tud elszá­molni, s szabálytalan gazdasági lépéseik között volt nem egv, amelynek összege a 80 ezer fo­rintos értéket is meghaladta! Egymásnak a vezetők jogalap­nélküli cél jutalmakat osztogat­tak (Zsemberi-Kralovánszky módjára!) s az FJK dolgozói több esetben vettek igénybe a központtól áruhitelt! Ezeknek egy részéért az ellenértéket csak a vizsgálat folyamán fizették meg! »Ügyleteik“ érdeke kívánta, hogy a járási központ gazdasági tevékenységének könyvelését át­tekinthetetlenné tegyék. Ez si­került is. így történt többek kö­zött, hogy a gépkocsi vásárlá­sára kiadott összeget. 12 ezer fo­rintot, a — göngyöleg elszámo­lási számlára könyvelték el. — Emellett pontatlan az álló- és fogyóeszközök nyilvántartása is. Kik vezették az FJK-t? Érthető, ha még arra sem vettek fáradságot maguknak, hogy az egyes szövetkezetek sza­bálysértő határozatait hatályon kívül helyezzék. így történhe- i lett, hogy a Solti Földművesszö- i vetkezet hozzájuk beérkezett j igazgatósági határozatát —, i melyben egy lebontott épület 1 anyagainak hitelre való elárusí­ását hs1 hozták el (»természe- i esen-* a tűzhöz közelebb állók i .zámára) — jóváhagyták! I Azoktól, akik a magúk portá­ján sem tudtak rendet tartani,/ a Kunszentmiklósi Földműves-« szövetkezet sem várhatott sok) jót. Mert lámcsak: Szekeres Já-_ nosnak, az FJK igazgató elnöké-« nek —, aki könnyen befolyásol-J ható, nagyon határozatlan em-, bér hírében áll — nincsen veze- < tőktől elvárható tekintélye. Ge-J rencsér Sándorról pedig a rend-« őri nyomozás dönti majd el,J mennyiben ludas a tízezrekre < rúgó hanyagságok, mulasztások j előidézésében, s mennyire vét­kes a laza ellenőrzésben. Biztosítékok A MÉSZÖV intézkedései el­tüntetik majd a baj felületi je-J lenségeit: a bűnösöket és mu­lasztókat bíróság elé állítják, a! kisebb vétkeseket is felelősségre vonják. Emellett egyidőre fel- j függesztik a Kunszentmiklósi: Föidművesszövetkezet önállósá-« gát, s élére megyei megbízottat* jelölnek ki. A dunavecsei FJK-« nál is lesznek személyi változá-J sok, s a MÉSZÖV fokozott el­lenőrzése bizonyára rendet te­remt itt is. De mj a biztosíték arra, hogy a többi — a kunszentmiklósihozj hasonló bajokkal küzdő — föld-« művesszövetkezetnél is megvál-J tozzon a helyzet? Hiszen csupán, »kapásból« — a MÉSZÖV véle­ménye alapján — két ilyen I gyenge szakmai képzettségű' szakembert tudunk említeni: aj Szabadszállási Földművesszövet- < kezet főkönyvelőjét, s a Tassi! Földművesszövetkezet igazgató« elnökét. Mindketten közLudo-í másúan nem állnak hivatásuk« magaslatán. j A ‘problémák szétágazóak. Az! első biztosíték: a földművesszö­vetkezeti gazdasági vezetők J szakmai továbbképzése, s a má-; sik: a fiatal szakemberek neve­lése és — főleg — munkábaállí- tása! Következő számainkban e kérdésekről tájékoztatjuk olva­sóinkat. (Folytatjuk) A fcgyclmezellcn dolgozó ne tartsa a markát, amikor a pénzt adják Döntött a Lakatosipari Vállalat üzemi tanácsa A MUNKÁSOK az Épületla­katosipari Vállalatnál is talál­gatják, mennyi lesz ez az ösz- szeg. Van aki 10 napot, többen két hetet, mások pedig három hétnek megfelelő bérösszeg ki­fizetését jósolják. A végleges összeg azonban még nincs meg­állapítva. Ezért az üzemi tanács első ülésén, ahol többek között a nyereség felosztásának ho­gyanját tárgyalták, inkább csak elvi döntések születtek. Az ülés azért nem volt va­lami síma. Négykor kezdődött s valamikor 7 óra előtt ért véget. Ebből csupán fél órát beszélt az üzemi bizottság elnöke, a többi hozzászólásokkal, vélemé­nyek cseréjével, érvek csatájá­val telt el. A 35 jelenlevő ta­nácstagból több mint 20 kért szót, mondotta el véleményét a nyereségrészesedés felosztásá­nak egyes pontjait illetően. AZ ÁLTALÁNOS rendelke­zéseken túl, először azokról I-esett szó, akiknek csak »másod­állás** az üzem, akik könnyen veszik az igazolatlan hiányzá­sokat, ha kapálásról, kaszálás­ról, szüretelésről van szó. Nem egy olyan dolgozó van az Épü­letlakatosipari Vállalatnál, aki 5—6—S, sőt van aki 10 napot is mulasztott 1957-ben. Most bez­zeg más a helyzet. Példák bizo­nyítják, hogy többen fél évre visszamenőleg akarják igazolni hiányzásaikat. De ez az esetek nagyobb ré­szénél már csak amolyan eső utáni köpönyeg, mivel az üzemi tanács úgy döntött: a fegyelme­zetlen dolgozó ne tartsa a mar­kát, amikor a pénzt adják, vagyis a nyereségrészesedést fi­zetik. A döntés szerint egy nap igazolatlan mulasztás esetén 25. két nap esetén 50 százalékkal csökken az évi részesedés ősz- szege, három nap pedig már eleve kizáró oknak számít. Ré­szünkről is helyeseljük az üze­mi tanácsinak ezt a döntését, mert bizonyosak vagyunk ben­ne, hatásos eszköze lesz a mun­kafegyelem megszilárdításának. ELHATÁROZTAK azt is, hogy a vállalat alapító tagjai és régi dolgozói, akik a kezdeti idők óta az akkori igen rossz munkakörülmények ellenére is hűek maradtak a gyárhoz, — a nyereségrészesedésen felül — hűség jutalomban is részesülje­nek. AZ ÉPÜLETLAKATOSIPARI Vállalat üzemi tanácsa azonban nemcsak a nyereségrészesedés szétosztására gondol, hanem a jövőre is. Az üzemben nagyon sok a megoldásra váró feladat, ezért, hogjí a tanács tagjai á két ülés között Is tevékenyked­jenek, öt bizottság alakul. Az első a vállalat gazdasági muta­tóinak vizsgálatában, a második a műszaki fejlesztés tervének kidolgozásában vesz részt. A harmadik Ijúzottság a fegyelme­zetlen doljgozók ügyeivel, a munka, technológia és bizony­lati fegyelem kérdéseivel fog­lalkozik mjajd. A negyedik a nyereségrészesedést, annak szét­osztását, s a csökkentés mód­jait vizsgálja. Az ötödik bizott­ság pedig a társadalmi tulajdon védelmének lehetőségét fogja majd vizsgálni. Nem kétséges, hogy ahol az üzemi tanácstag már az első ülésén ilyen konk­rét munkatervekkel foglalko­zik, ott a tagok tevékenysége az üzem javuló gazdasági eredmé­nyeiben mutatkozik majd meg. Sándor Géza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents