Petőfi Népe, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-13 / 61. szám

Képek a járás életéből

Nemzetiségi problémák a bácsalmási járásban

Irta: VÍZIN GERGELY, a járási tanács elnökhelyettese

TIZENHÁROM ÉV telt el azóta, hogy a járás nemzetiségi lakói felszabadultak a Horlhy- fasí’zmus kettős elnyomása alól. Azóta először most, február hó

24-én tűzte napirendre a járási tanács a nemzetiségi kérdés megvitatását. A beszámolót feszült figyeleménél hallgatta végig a járási tanácstagság és a mintegy hatvan vendégből álló hallgatóság. A beszámoló több erdekes problémára ad választ. A járás területén a legutóbbi népszámlálás adatai szerint a lakosság 21,6 százalékát teszik ki a különböző nemzetiségek. Németek, délszlávok alkotják a nemzetiségi' csoport nagyobbik felét, de elvétve vannak cigánytelepülések is. Ma már a . termelés majd minden területén ott találjuk a különböző nemzetiségűeket. A földreform 766 délszlávnak és 66 németajkú dolgozónak juttatott földet. Közülük eddig 63 dolgozó paraszt lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára. A nemzetiségi dolgozók képviseletében dolgozik a járási tanács apparátusában öt délszláv és három németajkú tisztviselő. A járási tanácstagság 15,7 százalékát a nemzetiségi lakosság adja. Nemzetiségi lakosságú községeinkben 36 délszláv és 18 német nemzetiségű tanácstag dolgozik. Ezenkívül az élet más területein is sikeresen megállják a helyüket. Szta- najev András például politikai munkatárs a járási pártbizottságon. Csikérián, Bácsalmáson és Katymáron a földművesszövetkezeti ügyvezetők délszláv nemzetiségűek.

A kulturális egyenjogúságot mutatja az is, hogy Katymáron például három délszláv pedagógus 32 gyermeket tanít délszláv nyelven. Ugyanebben a községben 20 kis délszláv gyermeket foglalkoztatnak rendszeresen a délszláv óvodában. Emellett számos iskolában tanítják különórán a nemzetiségi nyelvet.

A TANÁCSÜLÉS a nemzetiségi kérdés sokoldalú megvitatása után több jelentős határozatot is hozott. Kötelességévé tette minden tanácstagnak, hogy harcoljon területén • a nemzetiségeket egymással szembeállító nacionalizmus és sovinizmus ellen. A pedagógusokat arra kérte a tanács, segítsenek a nemzetiségi hagyományok felkutatásában, terjesztésében. Jelentős határozat mutatja meg az utat a nemzetiségi kultúrcsoportok újjáélesztése felé is. Határozat született arról, hogy az olyan községekben, ahol a nemzetiségi lakosság kéri, saját anyanyelvükön kell közhírré tenni a határozatokat, a közérdekű hirdetéseket. Szóbakerültek a különböző nemzetiségi találkozók is. Évenként több ízben is rendeznek ilyen összejöveteleket, sőt sor kerül arra is, hogy a járás nemzetiségi lakosságú községeiben, a járási tanács példájára, tanácsülésen vitatják meg a különböző nemzetiségi problémákat.

A TANÁCSÜLÉS foglalkozott a cigánykérdéssel is. Erélyes lépéseket tesznek a cigányság között az analfabétizmus megszüntetésére. Gyermekeik iskoláztatását, a rábeszélés, az agitáció fegyverein kívül a törvény szigorával is biztosítani kell. Intézkedéseket tettek arra nézve is, hogy megfelelő munkalehetőséget, nyersanyagot biztosítsanak a különböző termelő tevékenységet folytató cigányok számára.

NÉPÜNK felszabadulása óta 13 esztendő telt el. Nemzetiségi dolgozóink közül sokan már a partizánmozgalomban való részvétellel bebizonyították hűségüket népi államunkhoz. Helytálltak nemzetiségi dolgozóink az 1956-os októberi ellenforradalom idején. Most, amikor a nemzetiségi kérdés ismét napirendre került, ezt abban a biztos tudatban tette a járási tanács, hogy számíthat a nemzetiségi dolgozók áldozatkészségére, munkájára, támogatására a szocializmus építése útján,

Úttörő szavalóverseny

A bácsalmási járási úttörő elnökség szavalóversenyt írt ki a járás úttörőcsapatai részére, a felszabadulás ünnepére. Erre készülnek most az úttörők a járás minden községében. Az iskolai versenyeket március hó 15-ig fejezik be és a legjobbak résztvesznek a járási döntőn, melyet Bácsalmáson rendez az elnökség

Fürdő a fiúiskolában

Az utolsó simítások folynak a bácsalmási fiúiskolában készülő fürdő tatarozásán. Régi kívánsága teljesült ezzel a bácsalmásiaknak,

Nemzetközi Nőnap ünnepségei

Március 8-án este ünnepélyes külsőségek között emlékeztek meg Bácsalmáson a nők nemzetközi napjáról. A művelődési házban megtartott előadáson Váli Pál elvtárs mondott köszöntőt, majd ajándékokat osztottak ki a megjelenő asszonyok és leányok között. A tömegszervezetek, iskolák, termelőszövetkezetek dísztáviratban köszöntötték az ünnepség részvevőit.

A műsoron a fiúiskola úttörőinek köszöntője után, a helybeli leányiskola énekkara vidám dalokat, kórusműveket adott elő. A szép és színvonalas műsor után az »Ádám bordája» című bolgár filmet tekintették meg a jelenlevők,

ßdcsbofyocli mozaik

HAMBALKÓ ISTVÁN levelezőnk tollából közlünk Bácsbo- kodról érdekességeket. Levelezőnk első ízben tájékoztat bennünket a község életével kapcsolatban néhány jelentős tényről és szeretné, ha rendszeresebben foglalkoznánk Bácsbo- kod fejlődésével, életének eseményeivel. Kérésének ezúton teszünk eleget.

A levél szerint a községi tanács ülése a közelmúltban tárgyalta meg a községfejlesztési tervet. Jelentős támogatást kap a KISZ-szervezet. Helyiségének felszerelésére 10 000 forintot szavazott meg a tanácstagság. Az ifjúsági szervezet munkásságát segíti elő az is, hogy a községi művelődési otthon átalakítására és tatarozására is gondoltak a tanácá vezetői. 45 ezer forint jut az idén erre a fontos célra. Külön említésre méltó, hogy Lebó Sándor, a művelődési ház igazgatója havi

HÉTKÖZNAPI TÖRTÉNET

fizetéséből 600 forintot ajánlott fel, a fizikai segítségen kívül a művelődési otthon szebbététe- lére.

*

AZ ISKOLA SEM marad ki a támogatásból. Az iskolásgyermekek részére sportparkot létesítenek, melynek felépítéséhez a KISZ-fiatalok és az iskola nevelőtestülete is bejelentette lelkes részvételét. A fiatalok valóban megérdemlik a sokirányú segítséget. Színjátszó csoportjuk nagy sikerrel adta elő a Bástya- sétány 77. című Eisemann-ope- rettet. Az előadás bevételét nemes célra fordították. Egy teljes fotoszakköri felszerelést vásároltak a kultúrotthon számára, s már meg is kezdték a szakköri munkát.

*

SIKERESEN veszi fel a küzdelmet a KISZ-szervezet és a helyi ifjúságvédelmi bizottság a fiatalok gyakori kocsmázásai ellen is. A KISZ-szervezet ifjú gárdistái razziászerűen ellenőrzik a vendéglőket és figyelmeztetik a szülőket, akik a késő este kezdődő filmelőadásra is elengedik kiskorú gyermekeiket.

*

A NÖTANÄCS munkájáról is beszámol a levél. Nagy sikerrel indították meg a tél folyamán a szabás-varrás- és a kézimunka szakkört, amely most a Nemzetközi Nőnap alkalmával kiállítást rendezett a művelődési otthonban. Közel 1000 érdeklődő tekintette meg a szakköri tagok által kiállított kézimunkákat.

— 1957-ben először zárta nyereséggel a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Kalocsai Gazdasága a gazdasági évet. Az örvendetes esemény egyrészt a kísérleti és tangazdaság egyesülésének eredménye is.

Kiifföldi cimkegyüjtokkel levelez a Kecskeméti Gyufagyár

A Kecskeméti Gyufagyár élénk levelezést folytat a külföldi gyufacimke-gyűjtőkkel. A világ minden részéből érkeznek az érdeklődő levelek, amelyekben a gyár legújabb címkéjét kérik, cserébe az elküldött külföldi címkéért. Legtöbb filumé- nia gyűjtő Csehszlovákiából, a Szovjetunióból és Angliából jelentkezett. A cimkegyűjtés kedvelői azt állítják, hogy a gyu- fásdoboz címkéinek összegyűjtése a bélyeggyűjtésnél sokkal izgalmasabb és érdekesebb. Ez a külföldön igen közismert

sport, vagy úgynevezett szenvedély ma már Magyarországon is kezd elterjedni. Jelenleg 200 gyűjtőt tartanak nyilván, akik külföldiekkel is élénk cserelevelezést folytatnak. Kecskeméten Mrázik Ferenc 30 ország 75 gyűjtőjével vált levelet. Eddig már 13 000 darabból álló cimkegyűjteménye van. A fiatal cimkegyűjtő tagja az angol cim- kegyűjtő klubnak is, ahol a tagsági díj évente 400 címke. Mrázik Ferenc ezenkívül feldolgozza a gyufagyártás történetét is,

000-00-0000-0-00-00-0-004>000^ó0-00-00-<xx>000-000000000000«

REMÉNYI BÉLA:

(. NÉGYSZEMKÖZT

Kár, hogy a kötet legtöbb verse mögül hiányzik megírásának dátuma, —, talán enyhébben ítélhetnénk meg Reményi Béla fejlődését. Az álintellektua- lizmúsból eredő, mondvacsinált filozófiából; (»... konok tények és változékony eszmék földje, s ege közt ember mit keres még bizonyosabbat, mint az új, meg új kudarcot.. .") még 1957-ben is megnyilvánuló agnoszticiz- musából ugyanis (»... olajnyomat a kék ég vackunk fölött, mert nincs kilátnunk máshová ...") csak imitt-amott bír a gondolkodás által szubjektivált világ magaslatára emelkedni.

De milyen pillanatnyi, múló felülemelkedés ez! Még ő maga sem tartja magát —, egyhelyütt szépen megfogalmazott — maximájához: »... boldog csak az lehet, ki bátor, mert feltétel nélkül szeret«. Nem tudja magát ehhez tartani, mert a rámért csapást is így fogadja: »A hűség életfogytig tartó börtönöm nem lehet.«

Nem emberi magatartását bíráljuk, hanem költői nézeteit, melyek a világ előtt való megnyilvánulásukat megelőzően nem mennek át a gondolat és a lélek tisztítótüzén, hanem egyenes következményei az életelveknek, s rokonok más, régen letűnt nézetekkel! A »Lábak" című versben saját balsorsát éppen ezért már a frivolitáshoz közelesően, legalábbis ízletlenül közli, s úgy érezzük, hogy kötöttsége nem is a természet és a társadalom mai, iszonytató erőket lefojtó, egészséges, kettős kötöttsége, hanem a kicsinyességekbe süppedt ember többirányú érvényesülési vágyának, s a számára leküzdhetetlen akadályainak ellentéte: »... Bókokat mondok, kenyér után futok, —■ óvatosan kikerülve a tócsát .. .«<

Kicsinyes világképének nem ez az egyedüli megnyilvánulása. Vagy mire véljük ’■'■ars poeticá«- ját: "A betűvetés mámora hűlt napi robottá kezemben«? S mire véljük a »Nem véd meg semmi« című vers kancsal igazságát, vagy a világért való felelősséget nem vállaló sorait, melyekben az emberiség általa elképzelt jövőjéről beszél: »... várod tótágast ég és föld között, hogy undorral a két ujj az űrbe lök. S hunyt szemmel felrepülsz mint a madár — mielőtt nyekkensz, s eltemet a sár-".

Reményi Béla verstechnikáját kellemesen hangzónak, sőt zson- gítónak mondhatjuk, amely azonban az esetlegesen felismert feszültségeknek nem megoldására, de lazítására, a felelősségnek nem vállalására, hanem az az alóli kibújásra serkent. (»Esti séta.") Éppen ezért veszélyes hatású! Elhódítja a vers ütemével az ellenőrző elmét! Néha azonban sajátmagát leplezi le — a ritmusra-ügyelés közben nem véve észre a vers hangulatából kicsendülő álságoskodást. Ilyenkor szinte önmaga szatírájába csap át. Az »öreg halál«-hoz írja: — »Bár van, ki mindennap megvív veled, (de hallgatásra inti a szemérem) örül, hogy él, mert nagy dolog ez kérem."

»Négyszemközt"— nagyon jó cím. Négyszemközti beszélgetésekben vetkőznek le ilyen gátlástalanul a sértődöttek, a »meg nem értettek", — akikben életük végéig marad valami a pubertás-kori, egyensúlytalanságból eredő exhibicionizmusból■■ Ebből az opponens életérzésből érthetjük, de nem fogadhatjuk el a társadalmi igazságok iránti érzékenység látszatába burkolt sértődöttséget: »... Budapesten, melynek csak kávéháza van arra, hogy költő lehessen a. költő és arra, hogy gondolja, érezze és kimondja emberségét".

Több versszakaszában megtalálható, szép maximái és megvallott gyakorlata közötti ellentmondás vezet oda, hogy a »Kislányom betegségére«, s a »Levél a szanatóriumba« című megrázó és szuggesszív erejű s a »Szobám falára«, »A nép figyel« című, egészséges kritikájú versei szigetekké válnak csupán a következetlenségek tengerében, —* Ügy véljük — ez már a válogatás hibájára is utal, s az utolsó versekig végigkíséri az olvasót, — legalábbis nem egységes képet nyújtva Reményi Béla költészetéről. i

Bizonyos, hogy az emberi lélek nincs állandóan ugyanarra az erkölcsi, érzelmi hullámhosszra hangolva: a megpróbáltatások közt sokszor elernyed a lélek és jellem ellenállása. Éppen ez tette volna szükségessé a cáltudatos válogatást. S ezt Reményi Bélától, de a kötet kiadójától, a Magvetőtől is számon- kérheti az olvasó.

Fábián Gábor

Anyakönyvi hírek. Kiskunfélegyházáról

SZÜLETTEK: Gombos István

(anyja neve: Jenel Julianna), Bárány i lilára (Fekete Franciska), Ka- kuszi Julianna (Fodor Julianna), Gulyás József (Tóth-Barna Franciska), Faragó Imre (Antal Mária), Hevér Zoltán (Benesik Sára), Nagy Julianna (Czakó Margit), Beke Mihály (Seres Agnes), Szász Erzsébet (Almádi Erzsébet), Törteli János (Szabó Ilona), Szombati Andrási (Szentkirályi Rozália), Toldi Sándor (Hevesi Katalin), Kovács Rozália (Kovács Rozália), Bajzák József (Meredi Szabó Rozália), Bense Katalin (Nemes Mária), Juhász Ilona (KeCső Erzsébet), Busa Mária (Eszik Mária), Szíjártó Mária (Szabó Anna), Bense Mihály (Nagy Ilona), Gonda Zoltán (Fazekas Rozália).

HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Bujdosó Imre és Almási Szabó Ilona Fricska János és Rádi JolánMEGHALTAK: Szendrci László 7; Kelemen Zoltán 21, Szűcs György Cl, Cseri Jánosné Bajáid Mária 60, Beck Mária 82, Mencser Mihály 61, Sclivei- ger Lászlóné Budiács Mária 68, Vidéki Géza 69, Adrobina Menyhértné Tornai Erzsébet 85, Csontos József 86 éves korukban.

KERESÜNK azonnali belépésre, gyakorlattal rendelkező konzcrvmcslcrt. —

Cím: Kecskeméti Hűtőipari Vállalat. Kecskemét, Rá- kócziváros 20. ’ 640

tanács elnöke és Siklósiné, a nőtanács titkára is észrevette a kislányt. Maguk mellé vették, s már el is tűntek az egyik boltban. Tíz perc múlva a fázós, didergő kislány már boldogan mutogatta szép új cipőit, amit a \kedves nénik — ahogy ő mondta — vettek neki.

Ugye egyszerű történet? De mennyi szív, szeretet, segítőkészség rejtőzködik benne. Én a magam részéről egy szerény javaslattal szeretném megtoldani a segítökészségnek ezt a szép példáját. Milyen jó lenne, ha a Bácsalmási Nőtanács tagjai rendszeresen meglátogatnák az ilyen gyermekek szüleit. Alighanem ott is lehet a baj. Máskülönben alig tudom elképzelni, hogy népi demokráciánk jelenlegi fejlettsége mellett ne jutna cipőre az iskolába járó kisgyereknek.

K. I. rövid levelet küldött szerkesztőségünknek Bácsalmásról. Egy nemrégiben szemelát- tára lezajlott apró történetet mesél el. Hétköznapi esetről van szó, de az élet egy piciny darabjában, az emberi segítőkészség nemes példája bontakozik ki.

— Meg kell írjam önöknek — kezdi levelét.

Bácsalmáson történt. Csúnya, hideg idő volt, s a bácsalmási leányiskola tanulói fogorvosi vizsgálatra igyekeztek. Közvetlenül előttünk lépegetett az első osztály. Szemünkbe tűnt az egyik kisleányka, akinek bizony alig, alig takarta a lábát a cipő. Ócska, kitaposott jószág volt, aligha szolgálhatta _azt a célt, amire valamikor készült. Két előttem haladó asszony előtt is elmasírozott a kis csapat. Uapityué. a Bácsalmási Nő