Petőfi Népe, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-09 / 58. szám

44,7 millió forint beruházást terveznek az idén

megyénk termelőszövetkezetei

Tapasztalatok a tervok összesítése nyomán

Felterjesztések a kitüntető élüzem címre

Számos tény bizonyítja, hogy termelőszövetkezeteink sokat fejlődtek az elmúlt esztendőben. Az idei év ismét jelentős mérföldkő a közös gazdaságok előrehaladásának útján. Ezt bizonyítják az elkészült tervek is. Tavaly 26 millió forint beruházást terveztek a megye szövetkezetei, amelyet 30 millióra teljesítettek. Az idén 44.7 millió forint beruházás szerepel a terv- összesítőben.

Jelentős tétel az állalvásár'á- sokra fordítandó összeg. Tavaly ez 5 053 000 forint volt, az idén 10 878 000 forintot terveztek, A szarvasmarhatenyésztés nagymértékű fejlesztésének szándékát bizonyítja, hogy ebből 7.9 r.iillió forintot a szarvasmarha- állomány növelésére fordítanak. Mintegy 1600 darab szarvasmarhával növelik az állományt. Majdnem ennyi a sertésállomány tervezett emelése. Sajnos, szinte jelentéktelen a baromfivásárlásra fordított összeg. Nem helyes az sem, hogy 3,7 millió forint értékű Igás, de főleg tenyészállatot eladnak a közös gazdaságok.

A gépvásárlásra fordítót ösz- szeg az idén jóval kevesebb, niint hí elmúlt évben. 1957-btn 8,5 miHió forintot, az összes beruházások 33 százalékát fordí tolták erre a millió forintért, azaz az összbe-5 nullázásoknak 14.9 százalékán,? vásárolnak gépet. Helyes az is.s ,iogy főként kisebb gépeket, jzecskavágókat, darálókat vesz- < nek. Nagyobb gépek — amelyek j kihasználása kevésbé megváló- ( sítható — például traktorok r é- [ tele — alig szerepel a tervekben.

Nagyon megnövelteden azt építkezésekre szállt beruházáson ‘

W^WVI»VWWWVW»WVWV*—£

MÁK MOST vásároljon K— 55-ös típusú szovjet 125 köbcentis

MOTORKERÉKPÁRT és

PANNÓNIA OLDAL- KOCSIT,

Kapható piros, zöld, fekete színekben az állami és földmű vesszö- vetkézeti szaküzlétek- ben. 444

összege. Tavaly 5 983 000 forint volt, az idén 29 306 000 forint, majdnem fele az összberuházá- soknak. Ezzel kapcsolatban néhány ' dologra azonban fel kell hívni a termelőszövetkezetek figyelmét. Összesen 1746 darab szarvasmarha részére tervezik új férőhely létesítését. Ez a szám a rendelkezésre álló adatok szerint túlzott, mert a meglévő tehénistállók kihasználási foka még a 40 százalékot sem éri el. Ugyanakkor, mint ahogy az előbb szó volt róla, a közös gazdaságok 1600 darabbal növelik az állományt, ha ehhez hozzávesszük a szaporulatot, akkor is nagyon túlzott a férőhelyek ilyen mértékű növelése. Ugyanez a helyzet a sertésfiaztatók építésénél is. Az utóbbi arra is enged következtetni, hogy egyes termelőszövetkezetek úgy növelik a sertéslétszámot, hogy nem képesek a megfelelő takarmányt biztosítani a jószágállomány számára és ezért kénytelenek süldökorukban eladni.

5150 férőhellyel növelik a juh- hodályok befogadóképességét. Éz reális szám, figyelembevevő a szaporulatot.

Alacsony a szőlő- és gyümölcstelepítésre, valamint az | ünlözötclepck létesítésére szánt

iviegyenK üzememen manapság a fő beszédtéma, hogy az elmúlt évi munka eredményeként milyen összegű lesz az egyes dolgozók nyereségrészesedése. Mind a tárca, mind a helyi iparban folynak az 1957. évi mérlegek felülvizsgálatai. A megyei tanács vállalatainál máris kedvezőek a számok. így az eddig befejezett vizsgálatok eredményéként hét helyiipari vállalatot és négy élelmiszeripari vállalatot terjeszt fel a Könnyű7 ; ipari, illetve az Élelmiszeripari : Minisztériumba a megyei tanács ipari osztálya és az illetékes szakszervezet a kitüntető élüzem címre.

A felterjesztett vállalatok a következők: a helyiipar részéről az Alsódunai Nádgazdasági Vállalat, a Talajerőgazdálkodási, Finommechanikai, Motor- és Gépjavító Vállalat, a Nyomdavállalat, a Kézműipari Vállalat és a Bajai Faárukészítő Vállalat. Az élelmiszeripar részéről pedig a Kecskeméti, Kiskőrösi és Kiskunhalasi Sütőipari Vállalatot, valamint a Vágóhíd Vállalatot terjesztették fel.

1000 mázta lisztet takarítottak meg

Hivatalos jelentések szerint Bács-Kiskun tnegye sütőipari vállalatai 1957. második felében 887 mázsa lisztet takarítottak meg az országosan előírt liszt- felhasználási átlagon belül. Így az anyaggal való takarékosság mér az első félévben is szép eredménnyel járt volna, ha a Bajai Sütőipari Vállalat 267 mázsa liszttel túl nem lépi a kiszabott anyagnormát. A sütőipar évi megtakarítása így is felette van az 1000 mázsának. A közel 300 000 forintos lisztmeg- takarítás elérését, mely Kecskemétnek és a kecskeméti járásnak több mint egy heti kenyér- fogyasztását fedezi, az segítette elő, hogy kormányunk a sütőösszeg. A megye szövetkezetei összesen 177 hold új gyümölcsöst, 57 hold szőlőt és 261 ka- tasztrális hold öntözőtelepet szándékoznak létesíteni. A lehetőségek többrfe futják, hiszen számos közös gazdaságunkban vannak szőlő- és gyümölcstermesztésre alkalmas területek, valamint a kertészkedéshez is megvan a lehetőség, különösen a d'u namenti szövetkezetekben.

Említésre méltó még a tervekben a 125 vagon befogadóképességű magtár és a 86 vagon termény elhelyezésére alkalmas gőték építése. 17 termelőszövetkezet belső villamosítását is megoldják az idén.

Az említett hibák ellenére megállapíthatjuk, hogy az idén sokkal jobban és reálisabban terveztek a szövetkezetek, mint az elmúlt esztendőben. Ezeken a hibákon menetközben is lehet segíteni. Sokat jelent, ha a termelőszövetkezetek kihasználják belső tartalékaikat. Az említett beruházási összegből 15.9 milliót terveznek a közös gazdaságok saját forrásból való beruházásra. Ezt a számot még növelni lehet és a termelőszövetkezeteknek lehetőségük van arra, hogy terven felüli beruházásokat valósítsanak meg.

ipari dolgozók fizetését úgy állapította meg, hogy azokat u normán belüli lisatmegtakarítá- sért külön premizálásban is részesítik.

Ötletes propaganda

A Kalocsai Sütőipari Vállalat vezetőinek leleményességét dí- csréi az alábbi kis történet. Lapunk hasábjain nemrég hírt adtunk arról, hogy az üzem másodiknak az országban elkezdte a Hóvirág kétszersült gyártásul. Az ízletes tápszer máris közkedveltségnek örvend. Most a vállalat vezetői újabb meglepetést készítenek elő a vásárlóknak.

Pályázatot hirdették a kalocsai háziasszonyok között, hogy

rmjiüci, i- - ..--I . i- . 1

Kedélyesen diskurál- tunk, mert közös volt a téma és a gondolat. Senki se higgye, hogy órsZágren"-! j dolgok, elképzelés _ .c csatáztak egymással. Csupán az élet apró hétköznapjainak kurta-furcsa történetei kerülték terítékre.

Az előbbi gondolatba kapaszkodva valóban egy kurta és furcsa történet leírására ragadtam kézbe a tollat. Még csak annyit szeretnék elmondani róla, hogy úgy adom tovább, ahogy hollattam a Bajai Gyapjúszövetgyárban.

izgatott tekintetek, fészkelödés, . időnként taps csattant fel. Az igazgató egymás után nyújtja át a pénzt és könyvjutalmat a legjobbaknak. Az ajándékozás közepe táján egy derék ember áll meg a piros drapériával ,beA „rossz“ könyv

vont asztal előtt, s átveszi a feléje nyújtott könyvet. Tekintetéből sugárzik az öröm, látni az arcán, hogy könyv-szerető ember, mert kérges tenyerében úgy babusgatja, mint egy törékeny emléket. Az ajándékozás tovább folyik, emberünk visszaül a helyére, s figyel.

Egyszercsak a mellette ülő munkatársa meglöki, s így szól:

— Mutasd a könyvet.

Átadja.

Ö kézbeveszi, s belelapoz. Csak az első oldalig jut. Visszaadja, s azt súgja: szovjet könyv, nem jó ...

A megszólított ösz- szeráncolja szemöldökét, oldalt fordul, s kissé mérgesen társára néz, majd így válaszol:

»— Mit tudod te, hisz nem is olvastad!

Visszafordul, s ezzel aztán jelzi is, hogy részéről befejeződött a diskurzus. Hazafelé menet azonban furdalta a kíváncsiság ezt a derék embert; nevezzük őt Vukov Jánosnak. Otthon úem tudta megállni, s a történteket elmondta feleségének is. Nem sokkal azután nekibuzdulva, majdnem cgyszuszra kiolvasta a Makarenko: Új embef kovácsa című iutalomkönyvet. Utána a feleség vette kézbe, aztán a közvetlen szomszédok, akik közül többen is így nyilatkoztak: — Régen olvastam ilyen jó

könyvet!

Az egyik este a hatodik szomszéd nyitott

be, majd rövid szabad- kozás után azt mondta:

— adja már kölcsön azt a jó könyvét, amit a szomszéd olvasott.

Mivel Vukov Jánosnak elég szép könyvtára van, megkérdezte:

— A Makarenkót? Azt nem adhatom, mert másnál van.. A szomszéd aztán addig járt Vukovökhöz, míg meg nem kapta a könyvet, tizenöt társával egyetemben.

A sok lapozgatás

közben egészen megkopott az Üj ember kovácsa. fi» jóslás ellenére tehát ilyen diádéit futott be az utca dolgozóinál az a jutalom- könyv, amelyre az egyik, nem mindén rosszmájúságtól mentes »-próféta« azt mondta, hogy rossz.

Vajoli mi a Véleménye ezek után?

— Vcncsz —

az általuk kikísérlélézett süteményrecepteket, mélyeknek tésztaalapja rnága a Hóvirág kétszersült. Mondanunk sem kell, a pályázatra egész sor recept érkezett, melyekből a három legjobbat a kalocsai nyomdában sokszorosították, a közeljövőben forgalomba kerülő két* szersültes csomagokban, a háziasszonyok örömére, már ott lesz az a három süteményrecept leírás is, amit a hóvirág kötszer- sültből legeredményesebben lehet készíteni;

^vwwwvwwwvwwwvwvűvwww

V

Rádió

műsorvevő készülék bő választékban,

710 Ft-tól

kapható a földműves szövetkezeti és állatni kiskör, árudákban. 516-xxyyyyvvvvW)nnnoOOOt}C>00COO{XXXXXXXXXXXXXXXXXXXX;000000CXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX)OOOacxrnnf»nrxXxxyx?0r;

Vífyy, este Hatásai*

j

M

ár ráhúllt az este barna fátyla a falura, amikor megérkeztem. Első utam a tanácsházára vezetett. Az ezüst- kalászos tanfolyam hallgatói tartották ott összejövetelüket, de a tanács vezetőivel nem tudtam beszélni. Hiába! Későre járt az idő.

— Mit csináljak? — tétováztam. Egy lelket sem ismerek, aki felvilágosítana, merre, hova menjek. Hirtelen mentő ötletem támadt. Keresek egy kocsmát, majd kapok tippeket az ott kva- terkázó falusi »mindentudóktól«. Néhány száz méter után csakugyan kivilágított helyiséget pillantottam meg — rajta nagybetűs felírat: Italbolt. Benyitottam.

Illedelmesen köszöntöttem bent fröccsüző falusiakat.

—•Jó estét —• dörmögték, aztán clcsendesedtek. A poharakat letették az asztalra, s laj- bijukat megigazítva, felém fordultak.

Meg kell törnöm ezt a kínos csendet, bíztattam magam.

— Kérek egy nagyfröccsöt!

A sógorok, komák ösBZer.éZ- ték, laposakat hunyorítottak, ezZél tudtomra, adlak, majd csak megbékülünk.

— Egészségükre! — emeltem feléjük poharamat, s eg.vszuszra lehörpin teltéin a hajósi itőkát.

4

Ú

gy látszik, tetszett bátorságom, mert ők is követték a példát. A következő »fordulónál« már engem is bekalkuláltak. Jól éreztem magam ebben a falusi »parlamentben«, ahol az ember megismerkedik a község gondjaival, az emberek terveivel, s no még sok más egyébbel Is ...

— A falu életéről szeretnék írni.

— Üdvös is lesz, clvlárs. — szólalt meg az egyik idősebb paraszt bácsi. — Nagyon elhanyagolnak minket. Higgye el több törődést érdemelnénk. N mi is a mi, hanem a fiatalok keserveivel kezdjük mondókán- kat. Hajós nagy község. Hétezer lelket számlát. Es szomorú, nincs egy tisztességes kultúrhá- za. Csak meg kell nézni ezt az ósdi szemetet. Nem szívesen lépjük át a küszöbét. Barátságtalan, gondozatlan.

— Ez is igaz — vágott közbe a Táncsics Termelőszövetkezet fiatal agronőmusa —, de ami végképp kétségbeejtő, nem folyik ebben a faluban semmiféle kulturális tevékenység. Éhnél több oka van. A község vezetői

nem foglalkoznak kellőképpen az ifjúság nevelésével. Nem működik se színjátszó-, se népi tánc-, se bábcsoport. Nincs egy olyan helyiségünk, ahol kedvünkre

szórakozhatnánk, A jelenlegi kullúrház nem felel meg erre a célra. Egy szónak is száz a vége: itt heverünk parlagon, a kutya sem törődik velünk. Más falvakban a KlSZ-szervCzetck egymás után alakulnak, minket még a legkisebb is lepipál. _ Ha* joson tudniillik, nincs K‘lS2- szer vezet.

— így bizony! — kapcsolódott bele a beszélgetésbe egy őszhajú termelőszövetkezeti tag —, de mért nmes? Fiaim, ebben U is hibásak vagytok. Addig

kell ütni a vasat, amíg meleg. Az a baj, hogy hamar elkedvetlenedtek. Hozzátok létre a KISZ-szerveZetet. Aztán kérjétek a párt és a tanács segítségét. Ne várjátok, hogy a sült galamb a szátokba repüljön. Néma gyermeknek anyja sem érti a szavát. Kérjétek meg a tanítókat is, hogy segítsenek.

A késő hajnalba is belenyúlna ez a beszélgetés, de még más is érdekelne a faluban. Többek között Lelovicsék asszönylá- nyuknak hímző művészete. Elkísérnek a szülők kapujáig, elbúcsúznak, s a csillagos éjszakában iiázabandukolnak.

Egy csontos arcú férfi nyitott kaput.

— Lelovicsékat keresem.

— Mi lennénk azok — válaszolta á gazda — Térüljön beljebb az elvtárs.

K

edves, barátságos emberek. Az asszony szeretettel beszél összonylányátiak hímző munkájáról. Kalocsai és matyói motívumokat örökít meg a párnák selymén. Egy-egv virág finom színei szinte élnék.

— Van a faluban legalább száz olyan asszony, aki gyüiiVö*

rűen hímez. Felmerült már a tanácsülésen Is, vajon lénne-e mód arra, hogy dolgozhatnánk a Kalocsai Háziipari Szövetkezetnek? Eddig még nem mozgatta senki, így maradt minden a régiben — szőtte gondolatait Lelovicsné.

— Jó, jó — használta ki a gazda a pillanatnyi csendet. Ezek asszonyproblémák. Vannak ennél komolyabb ügyek is a faluban. Egyet említek: a fonókat. Működik vagy hatvan belőlük. Csak az a hiba, hogy külön ifjúsági fonót is engedélyeztek, ahova eljárnak a 12—13 éves lányok, szülői felügyelet nélkül, s kora hajnalban bandukolnak haza, ném egyszer, így a tanulás marad, a bizonyítvány romlik, nem is beszélve arról, milyen erkölcsi rombolást okozhat egy ilyen néni ellenőrzött cgyüttlét a serdülő korú fiúk és kamasz lányok között. A szülői értekezleteken a tanítók is felhívták erre a vezsélyre az anyák figyelmét. Hiszen a szülőket terheli a felelősség. Az ő akaratuktól függ, fenbmarad-e továbbra is ez az állapot, vagy pedig a fiatalok nemesebb szórakozási alkalmakon találkoznak egymással.

É

jfélre járt az idő. Hazafelé azon töprengtem, vajon ilyen sorsot érdemelnek-e a hajósi fiatalok?

tíicliczkv Sándor

a