Petőfi Népe, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-09 / 58. szám

fparázi üitci liláit elfogadták, Bafoui cl oárűifojluztíii tereit

Baja város tanácsa rendkívüli ülésen tárgyalta meg az idei városfejlesztési tervet. Az érdeklődést bizonyítja, hogy a tanácsülésen a tanácstagok csaknem kivétel nélkül megjelentek, de ott voltak az üzemek, vállalatok képviselői is, valamint sokan a város lakói közül.

Tinusz Kálmán, a végrehajtó bizottság titkára ismertette a városfejlesztési tervet, amelyet a város lakóinak kívánságai alapján állítottak öss2e.

Vita alakult ki a városfejlesztési hozzájárulás növelésével kapcsolatban. Egyesek nem helyeselték, hogy a tavalyi 10 százalékot a városi tanács Végrehajtó bizottsága felemelni javasolta. Mások viszont indokoltnak tartották ezt, hiszen sok, nagyon fontos és hasznos javaslat megvalósításáról van szó.

Érdekes hozzászólása Volt Glied Károly tanácstagnak, az MSZMP városi titkárának. Elmondta, hogy még a város lakói az elmúlt tizenkét év alatt 85 millió forint értékben adóztak, addig 130 millió forint épít kezest hajtottak végre Baján, a kormányzat támogatása révén Ennyit nem kapott a város a Horthy-rezsim egész ideje alatt.

Számos hasznos hozzászólás hangzott el és végül úgy döntöttek a tanácsülésen, hogy 20 százalékra emelik a váró fejlesztési hozzájárulást. Elfogadták a városfejlesztési tervet, amelyben többek között szerepel a Béke-tér parkosítása, szabadtéri színpad építése, 90 személyes öltözős népfürdő létesítése, a kórház továbbfejlesztése, utak, járdák, kutak, orvosi rendelő építése.

Fergeteges tapsot kapott Szigli Antal bácsi, aki felajánlotta, hogy szülővárosának fejlesztése érdekében két heti társadalmi munkát végez, bármilyen építkezésnél vagy munkánál.

Az árutermelés feltétele az életszínvonal emelkedésének

Az egyik értekezleten olyan aggály hangzott el az egyik gazda szájából, hogy a mezőgazda- sági árutermelés növekedése véleménye szerint az árak csökkenéséhez s ezzel együtt az élet- színvonal romlásához vezet. •— Ha sok például a sertés, olcsóbb az ára is — mondta.

Az állítás első része igaz: ha több a mezőgazdasági áru, az élelmiszer stb., akkor olcsóbb áron jut hozzá a fogyasztó. De ez nem baj, sőt ez a fő cél. Az viszont, hogy az árak csökkenése a parasztság életszínvonalának esését vonná maga után, nem igaz. Példa van erre már a mült évből is. A beadás megszűntével sók mezőgazdasági termék ára kisebb lett. De a gazda mostmár nemcsak a beadás után maradt csekély felesleget, hanem összes termését szabadpiacra vihette s jó közepes áron eladva több a bevétele, mint amikor a termés bizonyos hányadát egészen alacsony be%L iudíüi a

Hogyan

permetezzünk?

A növényvédelem, amciy főleg kémiai módszerekkel igyekszik a kártevők ellen küzdeni, nem nélkülözheti a permetezés alapismeretéit. Ezért célszerűnek tartjuk az idevohatkozó ismereteket összefoglalva a gazdákkal közölni.

A növényt a pcrmetlé mindig egyenletesen borítsa, mert a per- mctezctlen részeket a betegség tovább pusztítja. A permetlé finoman oszoljék szét a levegőben s a szórófejet megfelelő távolságra tartsuk. Legkedvezőbb szórási távolság háti gépeknél 85—75 cm, a gép típusától és a szórófejétől függően.

A permetezés módszere szerint ködszerű és óztatószerű permetezést különböztetünk meg. Általában Uödszerűen szoktunk permetezni. Áztató (lemosó) permetezés esetén több permétle- vet hosszabb ideig permetezünk ki A gyümölcsfa olajos, vagy rr.észkénleves permetezése áztató legyen,, hogy a fát minden oldalról áztassa a permetanyag és a kéregrepedésekbe is behatoljon. A bőrmérgeket (nikotint) a szivókártevőkre, levéltetvckre, rajzó pajzstetvekre a fák lombos állapotában is áztatássze- rúen permetezzük ki.

Az idegmérgeket ködszerűen szórjuk, mert így a hatásfok jobb; ugyanez vonatkozik a gyo- inormérgekre. Az ideg- és gyomormérgek nagy cseppekbcn permetezve hiányosan fedik a növényt s nem nyújtanak megfelelő védelmet; a cseppek Ösz- szefolynak és leperegnek.

Gombaölőszerekkel — pl. lisztharmat ellen — áztatópermetezéssel védekezünk. Egyéb gombabetegségek (varasodás, moni- lia stb.) ellen tavasszal és nyáron ködszerűen permetezünk.

Nedves növényt permetezni azért nem szabad, mert az anyag lefolyik, vagy felhígul s hatástalanná válik. De forró napsütésben se permetezzünk, mert nz átlátszó permetcseppek ösz- szegyűjtik a napsugarakat és tiőperzselést okoznak. Legalkalmasabb idő a liarmatfelszáradás míg gyenge szélben a szél irányában permetezzünk. Arzénes níkotinos, parathionos szerrel frissen permetezett területen átjárni, vagy munkát végezni tilos s ilyen szerekkel virágzó növényt sem szabad permetezni a méhek miatt.

(Szűcs József)

Hirdessen a Petőfi Népében

A kenyérgabona, a sörárpa és a napraforgó szerződéskötések felléteteirői

A Terményforgalmi Vállalat felvásárló telepéin és a ter- ményíelvásárlással megbízott földművesszövetkezetek a kormány és az Országos Felvásárlási Operatív Bizottság határozata lapján megkezdték az értékesítési szerződések kötését az 1958. évi termésből származó búzára, rozsra, sörárpára és napraforgóra.

A rendelkezés értelmében a termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok és az egyéni termelők értékesítési szerződést köthetnek a fenti cikkekből várható feleslegeikre.

Aki szerződést köt, az a leszerződött termények után mázsánként kenyérgabonáért 60 forint, sörárpáért 80 forint, napraforgóért 80 forint kamatmentes előlegét kaphat.

A kenyérgabona szerződéses

ára az átadás helyén és idején érvényben levő szabadfelvásárlási ár. A sörárpa szerződéses ára ugyancsak az átadás helyén és idején érvényben levő takarmányárpa állami szabadfelvásárlási ára és 60 forint felár mázsánként. A napraforgó éra szerződéskötés esetén 285 forint, egyébként 275 forint lesz.

A termelőszövetkezetek a mindenkori áron felül mennyiségi felárban is részesülnek. A felár 150 mázsás tétel esetén 20 forint mázsánként a kenyérgabonánál, a sörárpánál 28 forint. A napraforgónál 60 mázsás tételnél 20 forint mázsánként a felár,

A szerződéskötés feltételeinek részleteiről a helyi ter- ményfórgalmi telepek, illetőleg a földművesszövetkezeti felvásárlók adnak felvilágosítást.

adási áron kellett átadnia. Vagy nézzük a fentebb említett sertést. Igaz, hogy a szerződéses árak valamivel alacsonyabbak. De a jó termés révén olcsóbb takarmánnyal több állatot hizlalhat meg a gazda.

Az is természetes, hogy ha az élelmiszer és a mezőgazdaságban termelt ipari nyersanyag — gyapjú, cukorrépa stb. — több és olcsóbb lesz, ez mindenképpen maga után vonja aZ iparcikkek árának csökkenését is. Ha a gyári munkás a fizetéséből több élelmiszert tud Vásárolni, ha olcsóbb nyersanyaggal dolgozik, — akkor természetesen kisebb lesz az előállított ipari termék önköltsége és vásárlói ára is. Ez pedig nyilván kedvezően érinti a parasztságot, hiszen akkor falun is még jobban nő az iparcikk forgalom.

Ha több és olcsóbb mező- gazdasági árut termelünk, nemcsak a belső ellátás lesz jobb, nemcsak a hazai iparcikkhez jut olcsóbban a parasztság, dé megnövekszik az export is ,aml ugyancsak az ország jólétét emeli. Kádár elvtárs országgyűlési beszámolójában tanulságos példákkal jellemezte kivitelünk jelenlegi helyzetét. Hangsúlyozta, hogy kivitelünk nem állhat örökké csak ipari termékekből. 1938-ban például Magyarország 430 000 tonna búzát exportált, •— ezzel szemben tavaly búzát hoztunk be. Ez főleg azért van, mert a lakosság — s ezen belül a falusi lakosság — fogyasztása jobban emelkedett, mint az egy holdra eső terméshozam. Ez a fogyasztást illetően jó is; mi nem olyan kivitelre törekszünk, mint a Hofthy-rendszcr, amely— Klubot nyit Szolnokon a

Magyar—Szovjet 'Baráti Társaság. A rövidesen megnyíló helyiségben televízió, zongora és folyóiratok ’ várják a látogatókat.

nek nyomán az ország lakossága éhezik, hanem olyan termelésre amely a növekvő belső és külső igényeket egyaránt kielégíti. De a búza nem is a legjobb példa. A magyar csemegeszőlő, barack, bor, pálinka, hússertés olyaív keresett cikk a világpiacon, amedv tízszeres mennyiségben is elkeh Csak az a nagy baj, hogy mi' elmaradott termelési technikánkkal nagyon drágán állítjuk elő ezeket s nem mindig Vagyunk versenyképesek a nagy tömeget olcsón termelő más országokkal szetnben. Köztudomású például, hogy a búza világpiaci ára sokkal alacsonyabb, mint amennyiért a mi parasztságunk eladja. Miért? Mert aránytalanul kicsi az egy holdra eső hozam s a termelési költség magas. Ma -égy gazda például egy hőidőn 8 mázsa búzát termel s az önköltséget kereken száznak vesszük, akkor ez 800 forint. De ha ugyanazon a területen minden különösebb beruházás nélkül, csak jó talajmunkával. időben való vetéssel és Jő vetőmaggal 12 mázsát termel, akkor a termelési költség már 12-felé oszlik el s igy egy mázsára kövesebb jut. A dolgot még érthetőbbé teszi talán az. ha megmondjuk, hogy egy kiló zsír ára a nemzetközi piacon 10 forint.

Ezt a kérdést még igen

sokoldalúan léhetne fejtegetni és megvilágítani. De a fenti példák is ugyanezt bizonyítják: fejlett és Olcsó árutermelés nem ellentétes, sőt feltétele az élet- színvonal emelésének. De — s ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni — olcsó, nagy tömegű és jóminőségű árut csak fejlett termelési módszerekkel, gépesített, nagyüzemi gazdaságban lehet elérni. A Világ minden országának mezőgazdasága ebben az irányban fejlődik, mi sem maradhatunk él, mért éz egyszerűen létkérdés!

Lakóházak tatarozását9 építését,

festést, mázolást, villanyszerélést, motortekefcselést vállal a Kalocsai Építőipari Ktsz. Telefon: 279. 479

WMWKWmMWWmiWHIHimilllMWWW

A szónokok felelőssége

sarkig tárta a munkások, pa- rasztok gyermekei előtt az iskolák kapuit, 4- a lehetőség, az alkalom tehát megvan, csak élnünk kell vele. S ennek az írásnak éppen az a célja, hogy felhívja a figyelmet rá: éljünk ezzel a lehetőséggel. Mert nagy a szónokok felelőssége! Nem csupán azért felelős, amit elmond, — ez a fontosabb, persze, — de azért is ahogyan elmondja. A világos, érthető beszéd eljut a hallgatóság szívébe, értelmébe. A frázisokkal, sokszor a szónok számára is érthetetlen idegen kifejezésekkel teletűzdelt „szónoklat” elriasztja az embereket még attól a gondolattól is, hogy gyűlésre járjanak. Tegyük hozzá mindjárt, hogy az ilyen magyartalan, idegen szavakkal és kifejezésekkel sűrűn tarkított beszédek leggyakrabban a fiatalság gyűlésein hangzanak el. A fiatalok körében úgy látszik divat, (talán így akarnak okosnak, műveltnek látszani társaik előtt?) ez a roSsz szokás. S az eredménye? Az bizony siralmas a szónokokra, meg az általuk képviselt ügyre is.

Távol áll tőlünk

x most azt követelni, hogy aki nem magyar nyelvtanár, az ne tartson bestédet, be szólaljon fel. Rossz gyakorlat az előre leírt előadóé felolvasása is. Csupán egy gyakori hibára hívjuk fel a figyelmet, s reméljük ezután nagyobb gondot fordítanak a szónokbk arra, hogy a dolgozó nép érdekét Szolgáló, igazán népi politikát érthetőeh, világosan, a nép nyelvén hirdessék és magyarázzák.

fal kei László

*Azt hiszem az eddig elmondottakhoz nem kell magyarázat. Tanulságos az anélkül is. És talán nem is csalt a kalocsai szónok számára.

A harmadik eset. A félegyházi KISZ-fiatalok városi értekezletének jegyzőkönyvét lapozgatom. „Politikai nevelésben kell részesíaeni a KISZ-fiatalokat” — mondja B. elvtárs. Többen is kifogásloták, a jegyzőkönyv ta- núságaszerint, hogy a beszámoló főként az országos helyzetet mutatta meg, a helybeli kiszistúk életéről, munkájáról csak keveset mondott.

Tgen megörültem,

amikor Keresztes Imre elvtársunk, a Móra Ferenc Gimnázium tanárának felszólalását, olvastam. Arról beszélt, hogy egyenesen árt a KlSZ-nek, ha magyartalan, rossz stílusban tartják meg az előadásokat. S gondolom nem csak én, hanem a gyűlés hallgatósága Is Igazat adott néki, amikor kijelentette, hogy nem dicsőség 14 évvel a felszabadulás után hibásan be-, szelni, hanem szégyen. Hiszeiv azóta alkalma lett volna megtanulni mindenkinek a magyar nyelvtant, anyanyelvét.

Igen, éppen erről van szó. Hogy alkalom volt, s van ma is hazánkban arra, hogy akár esti Iskolákban, levelező oktatás keretében, vagy egyéni tanulással, szorgalommal megtanuljuk a helyes beszédet,, az irodalmi magyar nyelvet. A néni hatalom

ikkal. A szónok meg közben beszélt, de ők alig figyeltek oda, mert a sok Idegen szóval, kifejezéssel teletömött beszéd nem kötötte le érdeklődésüket.

Dedig fontos, igen fon* tos dolgokról beszélt, a kiszisták előtt álló tennivalókról. De a jövőt következetesen perspektívának mondotta, sőt „azonnali és későbbi perspektívákról” szónokolt. Azt mondta például, hogy „fel szeretnék itt még vetni egy-két problémát, bizonyos mértékig állásfoglalás kérdéseként.” S a „probléma, amit bizonyos mértékig állás- foglalás kérdéseként” tett szóvá, nagyon közérdekű, igen a mai fiatalság magatartásának elevenjébe vágó volt. De talán fele értette meg csak a hallgatóságnak, hogy „a szülők, nevelők és idősebbek tisztelete kérdésében megmutatkozó probléma” tulajdonképpen azt jelenti, hog.™ bizony, a fiatalság egy része tiszteletlen a szüleivel, nevelőivel, az idősebbekkel szemben és illetlenül viselkedik.

Később még egy csodabogarat feljegyeztem a kalocsai járási KISZ-értekezleten elhangzott beszédből, a „nyílt perspektívát”. Azt akarta mondani a szónok, hogy még nincsenek kijelölve azók a KISZ-fiatalok, akik majd jövőre úttörő vezetők lesznek, de úgy fejezte ki magát, hogy „nincs eléggé nyílt perspektíva arra, hogy az úttörővezetők biztosítottak volnának”.

5 minap arról vitatkoztam egy parasztemberrel, hogy érdemes-e elmenni a kisgyűlés- re. Ö eleinte egy kézlegyintéssel fejezte ki véleményét, de mivel én érveket sorakoztattam fel a gyűlésre járás mellett és mindenképpen szerettem volna megtudni tőle, hogy miért idegenkedik a gyűlésektől, hát végre kibökte a legfőbb okot. S ez az ok meglepő, tanulságos lehet sokak számára, akik gyűléseket tartanak, beszédeket mondanak.

— Azért nem megyek szívesen minden gyűlésre — mondta. — mert sok mindent nem értek abból, amit a szónok mond. Mástól meg szégyellem megkérdezni, hogy mi a profit, amit az imperialisták annyira akarnak. De ne higyje, hogy nem szívesen hallgatom egyébként a szónokokat. Ha idejében megtudom például mikor beszél egyik-másik vezetőnk a rádióban, mindig meghallgatom, És azt meg is értem, különösen a Kádár János beszédeit. Mert az egyszerűen, világosan mondja el mondóká- ját és ha idegen szavakat hallani is tőle, azt is megmagyarázza, megérteti a hallgatóságával.

Egy másik eset. Kalocsán járási küldöttgyűlést tartottak a KISZ-fiatalok. Hosszú asztalok mellett ültek, előttük virág és fehér papírlap. Az egyik asztal- sor mellett végigmenve meglepődve láttam, hogy a húsz fiatal küldött közül kettő-három írt fel néhány mondatot magának. A többi csak nézett maga élé, némelyikük tekintetét az ablakon becsillogó tavaszi napfény ragadta meg, másók meg csendben suttogtak szomszéda-